Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-12 / 214. szám

Férfi kosárlabda Szuper Liga Kevés volt az esélytelenség nyugalma Danone Honvéd - Szolnoki Olaj KK 75-65 (39-31) Tudósításunk Westel rádiótelefonon érkezett Női kosárlabda NB l/A. A feljavult centerek hozták a meccset- KSC Szekszárd 92-76 (35-36) Budapest, Dózsa Gy. út, 1200 n. V.: Harsányi, dr. Valo- vits Danone Honvéd: KUZMIN 25/15, Aderly 6/3, Boros 2, OROSZ 15, Mihály 12. Csere: Nagy Z. 2, SITKU 13, Mészá­ros, Szabó. Edző: Zsoldos András. Olaj KK: Katona 2, Alexe 10/3, Takács 4, Góbi 7, IV- KOVICS 20. Csere: Varga 3, Tóth A. 6/6, MÉRÉSZ 12. Edző: Rezák László, Tóth Zoltán. Kipontozódott: Orosz a 34. percben A Szuper Ligában pont nél­kül álló szolnokiak az esélyte­lenek nyugalmával, de koránt­sem feltartott kézzel léptek par­kettára a fővárosban, márcsak azért is, mert a lelátókon szép számmal helyet fogalaltak a pi­ros-feketék hívei közül. Karne­váli hangulatban, telt ház előtt kezdődött a hazai rangadó. A várakozásnak megfelelően két irányítóval rontott ellenfelének a Honvéd, Kuzmin triplái és a nyáron „importált” Aderly tuti bejátszásai, valamint ponterős­sége megfogták a szolnokiakat, 23-14 a félidő felénél, miköz­ben az agreszív Orosz már a harmadik személyit gyűjtötte be. Sajnos a vendégek bedobói ismét haloványabban pislákol­tak, Tóth A. és Mérész szerepel­tetése tehát elengedhetetlenné vált. Mérész bátor betörés után csökentette a hátrányt (25-18), ellenben Ivkovics tempója le­pattant a gyűrűről, ám Mérész megint betalált, sőt harmadszor és negyedszer ugyanúgy, 27-24. A 15. percben Alexe gyönyörű csel után vétett ziccert, Sitku duplája volt a büntetés. Mérész egyszereűen felöklelte Aderly-t, Alexe csont nélküli büntetőkkel és hármassal szépített, 32-29. Sitku azonnal válaszolt a fordu­latokban bővelkedő találkozón. Az első félidő vége felé javult a szolnoki védekezés, erre azon­ban Sitku volt a fővárosi ellen­szer, a cserejátékos közelről és távolról egyaránt megsorozta az Olaj KK-t, amely nyolcpontos hátránnyal térhetett nyugodtnak nemigen nevezhető pihenőjére. Fordulás után Tóth A. aján­déklabdájával Orosz szerezte 11. pontját, a Tisza-parti (öreg)fiú triplával nyert felol- dozást, Mihályi után Mérész következett. Boros két gyors hibája is kevés volt a szorosabb felzárkózáshoz (38-33), Ivko­vics büntetői azért nem voltak fölöslegesek. Ellentámadásnál Boros gáncsolta Mérészt, a já- tákvezetők másként látták a vérforraló jelenetet, aztán Aderly vitte az egyébként sok helyen csúszós parkettára Ale­xát. Ivkovics 43-42-re írta át a jegyzőjönyvet, ám Aderley büntetője elodázta az egyenlí­tést, Orosz horoggal tetézett (44-40), Kuzmin pedig triplá­val. Az orosz légiós aztán csont nélküli személyikkel Nagy Z. ellentámadásából alakította ki a mérkőzés addigi legnagyobb különbségét, 54-44, amely a szolnokiak szemszögéből el­úszni Sejtette a találkozót äZI?', percben. Ivkovicsot Mihály ál­lította meg túlkemény belépő­vel, Alexát Sitkuval szemben fújták le a bírók. Góbi Sitkutól kapott egy könyökkel csapot- tat, a honvédos aztán két ket­tessel toldotta meg könnyen nélkülözhető mozdulatát, 61-47 nyolc perccel a vége előtt. A hajrában mindkét csa­pat kevés gondot fordított a vé­dekezésre, de a honvédosok, elsősorban Kuzmin és Orosz, pontosabban céloztak. Sz. MÁV MTE Szolnok, Véső u., 300 n.,.v.: Bukta, Pázsitka Szolnok: SZAVER­CSENKO 23, Krasznai 12, PAPP 20, KURUCZ 16, Gai- louma 5/3. Csere: Lőcsei, Nagypál 12, Telepovszki 4/3. Edző: Szalay Ferenc Szekszárd: KRÁLIK 20/3, Szabó 8/6, Szeliversztova 8, BERKÓ 12/6, MADARAS 16. Csere: Badics 5, Nagy A. 7. Edző: Kovács József Kipontozódott: Berkó a 27. percben A mérkőzés alakulása: 5. perc 7-4, II. perc 16-17, 16. 26-29, 18. 30-36, 22. 41-36, 25. 47-41, 30. 59-49. 36. 73-58, 38. 82-63. A bajnokság kezdetekor ért­hetően idegesen kezdenek a csapatok. így történt ez a Véső utcában is, ahol az első percek a kapkodás és puhatolózás jegyé­ben teltek. A két center - Szeli­versztova és Papp - aztán meg­nyitotta a kosárözönt. Öt perc után sem higgadtak le a höl­gyek, pontatlan dobások, el­adott labdák mindkét oldalon. Az első szolnoki időkérést kö­vetően 9-8-at mutatott az ered­ményjelző, ám még ekkor sem nyugodtak le a MÁV MTE lá­nyai. Döntőnek bizonyult ezek­ben a percekben, hogy a Szek­szárd tripla-királynői - Berkó. Madaras kettős - igencsak ke­resték a helyes irányzékot. Nyolc perc elteltével tovabbfh is mindkét csapat önmagát ku­tatta, miközben Gailouma a mérkőzés első tripláját hintette a tolnai gyűrűbe, 14-13. Sőt, Szavercsenko büntetőjével 16-13-ra alakult az állás. Nem sokáig örülhettek a piros-kékek, mert a diósgyőri szerzemény, Madaras újra egy pontra hozta fel csapatát, 16-15. Tizenkette­dik percben a jól játszó Badics begyűjtötte harmadik faultját. A visszaállt Krasznai egy duplával hálálta meg Szalay-mester bi­zalmát, 18-18. A szekszárdi Szabó ugyancsak triplával je­gelte a vasutasok álmait, 20-23. Egy hiba a védekezésben, már is öt pont Berkóéknak. Húzó­embernek újfent csak Szaver­csenko bizonyult, akit ütöttek, vágtak, de nem puhult és a 15. percben már all. pontját dobta. Végre Papp Katalin is igazi formájába lendült- A legjobb­kor, hiszen egy kiugrási kísérle­tet hiúsított meg a MÁV MTE kosarával, 26-29. Hiba Badics- nál, majd két Krasznai-büntető, és már mindössze egyetlen pont a hátrány. Az első játékrész utolsó perceiben hat ponttal ugyan megugrott a vendég­együttes, de Krasznai és Tele­povszki jókor jött kosaraival, egy pontra olvadt a tolnaiak előnye. Fordulást követően egycsapásra megváltozott a já­ték képe, köszönhetően a felja­vult szolnoki centereknek. Papp és Kurucz egymást felülmúlva pakolta a szekszárdi kosarat, amelybe a végére 16 ponttal több került, mint a hazaiba. Góbi a tetőtérből halászta el a labdákat Kötöttfogású birkózó világbajnokság : Pont nélkül maradt a magyar csapat Az első két nap vesszőfutása után - valamennyi versenyzőnk: Komáromi, Rajos, Meggyes ki­esett - valamivel kellemesebben alakultak a dolgok magyar szempontból Tamperében, a 41. kötöttfogású birkózó világbaj­nokságon. Igaz, Takács Ferenc (90 kg) és Kékes György (130) átha­tolhatatlan falba ütközve a selej­tezőben vereséget szenvedett, és a vigaszágra került, de ekkor még akadt ok az örömre is! Va­dász Csaba (52), Bódi Jenő (62) és Takács János (74) ked­vező képet festett önmagáról. E három diadal révén a győztesek ágán, az A-csoportban folytat­hatták este. Sajnos folytatódott a magyar csapat leszereplése, Bódi és Ta­kács J. az egyenes ágon veresé­get szenvedett, mindketten bú­csúztak, gyarapítva a kiesők lis­táját. Bódi fantasztikus izgal­mak közepette bukott el egy nagy rangadót, az idei Eu- rópa-bajnok ukrán Kamusenko ellen 5-4-re. Ha igaz, hogy Bódi a tamperei vb-vel hagy fel az aktív birkózással, akkor min­denképpen meg kell jegyezni, hogy kiesése ellenére nem oko­zott csalódást, tartalmasán eredményes pályafutása végére tett pontot a szőnyegen. Takács J. az 1988-as szöuli olimpián bronzérmes, két éve Barcelonában második helye­zett lengyel Tracz-cal szemben bukott el. A rutinosabb lengyel 3-1-re nyert úgy, hogy egyet pörgetett, egyet emelt. Takács fegyvertárából viszont csak egy pörgetésre futotta. O is búcsú­zott és helyezetlen, de minden­képpen megérdemli azt a meg­állapítást, hogy legalább öt éve nem birkózott ennyire energi­kusan, mint most, Tamperében. A másik Takács, a 90 kg-os Fe­renc a reményágon lépett egyet előre, izgalommentes csatát nyert meg a francia Hammiche ellen 4-1-re. Szombaton este 19.46 perc­kor eldőlt, hogy a 41. kötöttfo­gású vb-n már nem lehet döntős magyar versenyző. Az utolsó, aki finalista helyet bérelhetett volna ki, Vadász Csaba volt. A veterán, 34 éves dunaújvárosi Eb-ezüstérmes, azonban túlzottan kemény fel­adat megoldása elé került. Csakúgy juthatott volna be az egyeneságon a legjobb négy közé, ha legyőzi a tavalyi Eu- rópa-bajnok azerbajdzsáni Aj- vazovot. Erre szikrányi esélye sem volt, 9-1-re kikapott, kie­sett ő is. Maradtak tehát ketten, Ta­kács F. és Kékes a reményágon próbálkozhatott tovább, bizta­tóan. Kékes, az újpestiek nehézsúlyú versenyzője a né­met Schiekel ellen pörgetést követően kétpontos hátrányba került, ráadásul az Eb-ezüstér- mes magyar szemöldöke fel is repedt... A folytatásban orosz­lánként harcolt Kocsis Ferenc egykori olimpiai bajnok tanít­ványa, és a 6:47 percben Schie- kel kétkaros hátraesését meg­kontrázva három pontot gyűj­tött, s ezzel nyert is. Takács F. szintén egy ragyogó kontraak­ciónak köszönheti a türkmén Redzsekov elleni 6-0-ás diada­lát.Ahhoz képest, hogy két éremre, tisztes helytállásra számított Sipos Árpád, a ma­gyar kötöttfogású birkózó válo­gatott szakági mestere, éles a kontraszt! Délelőtt ugyanis az utolsó két magyar „harcos” is elbukott. Takács Ferenc és Ké­kes György reményági mérkő­zést veszített és kiesett. Bekö­vetkezett az, amire a sikersport­ágat kedvelők nem számítottak. A nyolc kiesővel Magyarország pontot sem szerzett a nemzetek versenyében, egyetlen ver­senyző sem jutott a hat közé! Komáromi vetélytársa volt Tíz évig a válogatottnál Él Jászberényben egy fiatalember, nevezetesen Szívós Tibor, aki nem akár­milyen birkózómúlttal büsz­kélkedhet. Igaz, a ma még mindig csak 32 esztendős sportoló már közel négy éve szögre akasztotta cipőjét, de az elmúlt évtizedben a kötött­fogású válogatott tagjaként bejárta a fél világot. Viszonylag későn, csupán ipari tanuló korában került közelebbi ismeretségbe a bir­kózással, ám Mizsei János edző gyorsan pótolta vele a hiányosságokat. Ennek kö­vetkeztében nem keltett külö­nösebb meglepetést, hogy a szakmunkásvizsga után négy nagymúllú egyesület is beje­lentkezett érte. A Ferencvá­ros, az Újpesti Dózsa és a Ganz Mávag ajánlatait visz- szautasítva került Csepelre, ahol Kovács György szemé­lyében földije is akadt éppen a szigetvárosiaknak. Maróthy István csapatában négyszer nyert országos csa­patbajnokságot és háromszor állhatott egyéniben, a 82 kg-ban a dobogó második fo­kára. Mindig a ferencvárosi Komáromi Tibor mögött, aki többször nyert Európa-baj- nokságot, világbajnokságot, és most is szőnyegre lépett a tamperei vb-n. Mivel legtöbb­ször alaposan megdolgozták egymást, természetes, hogy bizonyítási lehetőséget kapott a nemzetközi színtéren való szereplésre. Pályafutása csúcspontját az 1986-os Világ Kupa jelentette, ahol csapat­ban ezüst-, egyéniben bronz­érmet szerzett. Többek kö­zött összemérhette erejét a sportág extraklasszisával, az akkor még szovjet színekben indulló Mamiasvilivel. A csúcson kell abbahagyni, tartja a mondás sportberkek­ben, 1990-ben, mindössze 28 évesen bejelentette visszavo­nulását, hazaköltözött Jászbe­rénybe. Egy ideig próbálko­zott az edzősködéssel, de látva a sok irigykedőt, furká- lódót, úgy érezte nincs szük­ség tapasztalatára. A herényi grundbirkózó gyerekek pedig bekerültek az országos baj­nokság vérkeringésébe, nekik nem jönne rosszul egy sokat megélt rutinos „profi” segít­sége álmaik eléréséhez. Autósport, Forma-1 Délelőtt kórház, délután dobogó Berger mentette meg a Fer­rari becsületét Michael Schumacher két fu­tamról való eltiltása a Monzai Nagydíjjal vette kezdetét, ám mindez nem jelentette azt, hogy automatikusan a trónkövetelő Damon Hill ölébe hullott a győ­zelem. A hazai Ferrari mindent el­követett annak érdekében, hogy némileg kárpótolja az olasz szurkolókat. A szombati edzés­nap után meglepetésre vasárnap Alesi - életében először rajtol­hatott a pole position-ból - és Berger kezdhette az 53 körös viadalt az első sorból, Hill csu­pán a harmadik időt érte el. Berger azért a frászt hozta a délelőtti szabadedzésen a kö­zönségre, óriásit bukott, kór­házba szállították, ám a startra visszatért. A célegyenes utáni dupla lassító feladta- a leckét a rajtot követően a pilótáknak. Történt, hogy Berger csodálato­san lezárta az utat csapattársá­nak, Alesinek, ám Herbert túl későn kezdett el fékezni, ke­resztbe fordult, így jónéhányan a homokágyban kötöttek ki. A versenyt természetesen leintet­ték, s új rajtot rendeltek el. Alesi ismét remekül indult, s a tizedik körre már tetemesnek mondható 12 másodperces előnyre tett szert. Ennek tudatá­ban kerékcserére szánta el ma­gát, nem gondolta, hogy onnan már képtelen lesz visszatérni. Sebváltója a rövid pihenő alatt felmondta a szolgálatot. Berger vette át a vezetést, de a boxut- cával neki sem volt szerencséje, ugyanis egy Ligier meggátolta, hogy gyorsan kilőhessen a tan­kolás után. Az időveszteséget kihasználva Hill és Coulthard állt az élre, az osztrák pilóta csak a dobogó harmadik fokáért küzdhelett. Elszántságának - ha kis sze­rencsével is - meglett az ered­ménye. Igaz, ehhez kellett a Williams Renault második számú pilótájának, David Co- ulthardnak óriási balszeren­cséje. Csupán 200 métere volt hátra a skót fiatalembernek, mi­kor autója felmondta a szolgála­tot, s a számítógép végül csak hatodiknak rangsorolta. Hill ez­zel a győzelemmel tíz pontot ledolgozott hátrányából Schu- macherrel szemben, újra nyílt a világbajnoki cím sorsa. A Monzai Nagydíj vég­eredménye: I. Damon Hill (Williams Renault), 2. Gerhard Berger (Ferrari), 3. Mika Häk­kinen (McLaren Peugeot), 4. Rubens Barrichello (Sasol Jor­dan), 5. Martin Brundle (McLa­ren Peugeot), 6. David Coult­hard (Williams Renault). Három a kislány, Lőcsei, Papp és Kurucz vigyáz a labdára F.: B.S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom