Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-10 / 213. szám

1994. szeptember 10., szombat Körkép 7 Havonta egy liter benzin árán Védekezik a polgár A polgárőrök nagyjából a rendszerváltás óta vannak jelen a hazai utcákon, s persze nem csak és nem is elsősorban a pesti éjszakában. A többé-ke- vésbé a rendszeváltás óta mű­ködő polgárőrszervezeteken kí­vül vannak vagyonvédelmi, ön­kéntes tűzoltó- és egyéb csopor­tok is, de a legtöbben az Orszá­gos Polgárőr Szövetségben dol­goznak, és ők állnak kapcsolat­ban a rendőrséggel is. Őrzik a víkendházakat- A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a polgárőrnek sok a sikerélménye, és kevés a pénze - állítja Kiss Huba, a Pest Me­gyei Polgárőr Szövetség elnöke. Vidéken is könnyebb a dolguk, mert érdekes módon a víkend- ház tulajdonosok jöttek rá elő­ször, hogy csak az önkéntes őr­zők menthetik meg őket a betö­rőktől. És arra is, hogy elég ha­vonta a benzin árával támogatni őket, hiszen nem kémek pénzt a munkájukért. Viszont saját au­tókat használnak, és a felszere­lésük költségeit is maguk finan­szírozzák. Azokban a falvakban, ahol működik a polgárőrszervezet, a vagyon elleni bűncselekmények száma 15-20 százalékkal csök­kent. Fejér megyében például, ahol összesen 12 szervezet dol­gozik, Bakoncsemye községben háromfős polgárőrcsoport tetten ért két személyt, akik éppen a helyi vasbolt feltörésén mun­kálkodtak. De említhetünk vá­rosi eredményeket is. Békés­csabán a múlt év júniusában el­szaporodtak a gépkocsifeltöré­sek, a tankokból pedig sokszor kiszívták a benzint. A Jamina polgárőrszervezet figyelőszol­gálatot látott el. Négy nap eltel­tével már meg is volt a fiatal­korú banda. Kazincbarcikán vi­szont az országban elsőként hoztak létre egy úgynevezett hármas megelőzési rendszert. Ennek az a lényege, hogy a vá­ros közüzemeit összekapcsolták a helybéli rendőrkapitányságra telepített számítástechnikai központtal, egy diszpécserszol­gálattal működő jelző-riasztó rendszer segítségével. A dolog olyan jól működik, hogy már lakástulajdonosok is belépnek a rendszerbe, hiszen a közüzemi bűncselekmények száma szinte a nullára redukálódott. Persze visszaélések is előfordulnak. A Csongrád megyei Balástyán a polgárőrök inzultálták a helybé­lieket, öltözködésük „félkatonai szervezetre emlékeztet”. Végül is kizárták a harcias balástyaia- kat. Összességében azonban az 570 szervezet 21 ezer tagja eredményesen és hasznosan te­vékenykedik. Pedig sokszor ve­szélyes a munkájuk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy ezer tag­gal, 36 polgárőrszervezet mű­ködik. A legfiatalabb az alig néhány hetes tiszakürti, legna­gyobb létszámban Török- szentmiklóson dolgoznak. A megyei szervezet elnöke Ko- lozsi József. Az utóbbi idők „robbantá­sos merényletei” kapcsán az Országos Polgárőr Szövetség és az Országos Rendőr-főkapi­tányság közötti megállapo­dáshoz a megyénkben polgá­rőrszervezetek is csatlakoztak. A lelkes tagok vállalták, hogy a megelőzés érdekében telepü­lésükön a legveszélyeztetet­tebb épületek környékén gya­koribbá teszik őrjárataikat. Egyesek azért tartottak a pol­gárőrségtől, mert attól féltek, hátha más célokra is használják majd a szervezetüket. Markos György, a polgárőrség országos elnökségének alelnöke, meg­nyugtatott: a polgárőrség telje­sen politikamentes, erőszakel­lenes szervezet, amelynek még csak nem is a bűnözők kézre ke­rítése az elsődleges célja, ha­nem ennél sokkal inkább a bűnmegelőzés. „Még kinézetre sem akarunk katonai vagy rendőri szervezetekre hasonlí­tani, ezért a hamarosan beveze­tésre kerülő „polgárőrség” fel­irat is csak egy mellényre fog felkerülni, és természetesen fegyvert sem viselünk” - mondja az alelnök, aki ismert humorista létére a fentieket na­gyon is komolyan gondolja. A polgárőrök lehetőségei a volt önkéntes rendőrökénél is jóval szerényebbek: míg azok annak idején bárkit előállíthat­tak, addig a polgárok védelme­zői csak tetten érés esetén avat­kozhatnak be. Ez egyébként ál­lampolgári jog is. Markos szerint a kerületi csoportok finanszírozására ele­gendő lenne évente egymillió forint, amiből legalább a közle­kedés költségeit fedezni le­hetne. Hiszen egy-egy hét végi akció során is százötven-két­száz kilométert autóznak. Ez nem sok pénz, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben egyetlen rendőr kiállítása - fel­szereléssel, ellátással, tovább­képzéssel együtt - egymil­lió-háromszázezer forintba ke­rül egy évben. Ha a biztosítók és a magánvállalatok támogat­nák őket, akkor néhány millió forint befektetésével jelentős haszonhoz jutnának. Budapest XI. kerületében például, ahol 1992 decembere óta egy 16 fős akciócsoport működik, a tízezer körüli bűncselekmények száma egy év alatt 6339-re zuhant, és azóta is csökken. „Vidéken most már nem le­het ennyire gyorsan ilyen jó eredményt elérni” - mondja Fi- ron András, az OPSZ szóvivője. Ott sokfelé stagnál vagy csök­ken már a bűnesetek száma - a polgárőrszervezetek sikeres működésének ereményeképpen is. A legérintettebb keleti me­gyék közül Szabolcsban 77 szervezet működik 3 ezer tag­gal. Borsodban 40 csoport van 1897 résztvevővel. Bács-Kis- kun 46/2414, Heves 5/1741. De a Dunántúlon is akadnak „gaz­dag” megyék: Somogy 43/1447 vagy Tolna 30/825, Zalában az 53 szervezetnek 1151 tagja van. Összehangolt munka A társadalmi elfogadottság­gal párhuzamosan lassan az ön- kormányzatok pénztárcája is megnyílik: Budapesten, a már nyolcadik éve(!) működő III. kerületi csoport például kapott százötvenezer forintot a pol­gármesteri hivataltól. Persze ez csak csepp a tengerben: három rádió ára. Pedig a harmadik ke­rületben már az is előfordult, hogy az összehangolt munka és a járőrözés eredményeképpen előbb fedezték fel a lopott autót, mint a tulajdonos a kocsi hiá­nyát. Gáspár Ferenc A Szolnokon felállítandó II. világháborús emlékmű kivitelezése ütemterv szerint halad Viaszmodellt öltött a Magyar Golgota A bazalt kiskockakövek már beépítésre várnak abba a dombba a szolnoki Hősök te­rén - az egyre szépülő rende­lőintézet előtti kis parkban amely alapjául szolgál majd Győrfi Sándor karcagi szob­rászművész „Magyar Gol­gota” című öntött bronz szo­borkompozíciójának. A térrendezési és alapozási munkálatok október 25-én feje­ződnek be. Ezt követően, no­vember 1 -je körül megtörténhet a szoborállítás, -avatás is - adott tájékoztatást lapunknak dr. Detre Istx’án, az emlékműbi­zottság elnöke, aki az elmúlt napokban személyesen látoga­tott el a karcagi művészhez, meggyőződni róla, hogy halad a kivitelezéssel. Minden az ütem­terv szerint történik. Az egy az egyhez arányú viaszmodell el­készült, hozzá lehet fogni az öt és fél méter magas szobor önté­séhez. Miután erre darabokban kerül sor, csapos összecsavaro- zással, hegesztéssel kerülnek majd végleges helyükre az egyes részek. Az egész kompo­zíciót tíz évre szóló védőanyag­gal fogják bevonni. A második világháborús em­lékmű kivitelezésének sok mil­liós összköltsége tette indo­kolttá, hogy az emlékműbizott­ság közadakozásra szóló felhí­vással fordult tavaly október 1-jén az intézményekhez és a lakossághoz. Ennek eredmé­nyességéről az elnök így szá­molt be:- Előfordultak 20-30 ezer fo­rintos egyéni adományok, míg több közület jelezte, hogy erre nincs keret, ám személy szerint kisebb összegekkel hozzájárul­Dr. Detre István, az emlék műállítás kezdeményezője tak. A képzőművészeti lektorá­tus 400 ezer, a Mól Rt. 120 ezer, a vízművek 50 ezer forintos, igen komoly támogatást nyúj­tottak. Sok intézmény nem rea­gált még a felhívásra, ennek el­lenére a szoborállítás anyagi fe­dezete Szolnok város önkor­mányzata részéről garanciálisán biztosítva van. A korábban szakértő zsűri ál­tal kilenc pályamunka közül ki­választott, modern, absztrakt felfogásban készült köztéri em­lékműről Detre István el­mondta:- Az emlékezés monumen­tumát drámai kompozíció for­májában, az 50 éve elfeledtetett, elfeledett áldozatok mintegy ré­gészeti leletként felbukkanó tö­redékeiből, úgymond a halottak léikéiből emelte a művész. Az emlékműn kéziratos Radnóti- verssorok is olvashatók lesznek. A közcélú adakozás lebonyo­lítását a szolnoki polgármesteri hivatal pénzügyi irodája végzi. A teljes kivitelezési munkálatok 1995-ben fejeződnek be. Ado­mányok az OTP 459-98001/ 820-058519. sz. számlára fizet­hetők be. S. Cs. J. (Fotó: B. S.) Kockakövek a téren: itt is megkezdődtek a munkálatok Megyénkben a legjellemzőbbek a keringési betegségek Betegségeinkről - számokban Az elmúlt években több­ször sor került a népesség egészségi állapotának fel­mérésére, amelyből egyér­telműen kiderült, hogy a la­kosság megbetegedési vi­szonyai és halandósága meglehetősen kedvezőtle­nek. A szakemberek ezért életvitelünk bizonyos ele­meit, mint például a táplál­kozási szokásokat, a testi-lelki túlhajszoltságot, a mozgás és a pihenés egyen­súlyának hiányát, az élve­zeti cikkek mértéktelen fo­gyasztását teszik felelőssé. Emellett nem kedveznek egészségünknek a fizikai és társadalmi életterünkben az utóbbi időben bekövetkezett változások sem. Betegségeinknek egyféle vetületét adják a háziorvo­soknál nyilvántartott gondo­zottak adatai, amelyek nem tükrözik ugyan teljességében a megye egészségügyi helyze­tét, megismerésük mégis jel­zés értékű lehet. Eszerint Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 1993 végén a 19 évesnél idősebb népességből 237 ezer betegségi esetet re­gisztráltak, amely ennél ter­mészetesen kevesebb sze­mélyt érintett, hiszen egy gondozott több betegségnél is nyilvántartásba kerülhetett. A betegségek 46 százaléka fér­fiakhoz, 54 százaléka nőkhöz kapcsolódott. A nők nagyobb hányadát magasabb átlagélet- koruk és az a gyakorlat való­színűsíti, hogy panaszaikkal inkább keresik fel háziorvo­sukat, mint a férfiak. A kormegoszlásra jel­lemző, hogy a férfiak 7 száza­léka 19-34, 41 százaléka 35-59 éves, míg 52 százalé­kuk idősebb, a nők megfelelő adatai 6, 37, illetve 57 száza­lék. A gondozottak aránya te­hát férfiaknál az alacsonyabb korcsoportokban, a nőknél az idősebbeknél haladja meg a másik nemét. Az egyes betegségek, be­tegségcsoportok előfordulása, nemek és korcsoportok sze­rinti összetétele igen eltérő. A betegségek közül maga­san kiemelkedett - az összes betegségszám 45 százalékát képezve - a keringési rend­szer betegségcsoportja. Az ebbe tartozó betegségek az át­lagosnál jellemzőbbek voltak a nőkre, míg a kormegoszlás­ban a férfiak fiatalabb kori magasabb aránya tükröződött. A betegségcsoporthoz tarto­zók felét a magas vérnyomás­ban szenvedők tették ki, akik nem és kor szerinti összetétle számottevő eltérést mutatott. Meglepő mértékben - közel 20 százalékponttal — több a nők részesedése, ugyanakkor a férfiak fiatalabb kori veszé­lyeztetettsége a nagyobb. A csoportba tartozó további be­tegségek közül az ischaemiás szívbetegség és az érelmesze­sedés aránya 15-15, míg a ce- rebrovascularis betegségé 7 százalék. Ezeknél a nemek aránya és a korösszetétel nem mutat az előzőhöz hasonló szélsőséget. A rangsorban a második helyen - a keringési rendszer betegségeinél jóval kisebb, 15 százalékos betegségszáma­ránnyal - a csontváz-izom­rendszer és a kötőszövet be­tegségei vannak. A nemek aránya megfelel az átlagos­nak, ugyanakkor feltűnő, hogy a 35-59 éves beteg fér­fiak száma szinte ugyanak­kora, mint a 60 éveseké és idősebbeké. Még ennél is szembeötlőbb, hogy a cso­portba tartozó gerincoszlop betegségeinél mindkét nem­nél az előbbi korcsoport ré­szesedése meghaladja az utóbbiét. Harmadikként — az egyti- zedet kissé meghaladó része­sedéssel - az emésztőrendszer kóros elváltozásai említen­dők. A nemek közötti meg­oszlás sajátos, hiszen a cso­portba tartozó megfigyelt be­tegségek —, amelyek szinte azonos arányban összesen a csoport háromnegyedét képe­zik - közül a gyomor- és nyombélfekélynél, illetve az idült májbetegség és májzsu­gorodásnál a férfiak aránya jóval magasabb (kétharmad és háromnegyed), mint a nőké, az epekő betegségnél viszont fordított a helyzet (30-70 százalék). Az előbbi két betegség nemtől függetle­nül már az életkor középső szakaszára jellemző, hiszen a 35-59 évesek aránya számot­tevően meghaladta az időseb­bekét. Az epekőbetegek mindkét nemnél azonos számban tartoztak az említett korcsoportokba. A betegségeken belüli há­nyadát - 7 százalék - tekintve az endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek, az immunrendszer zavarai be­tegségcsalád következik, benne a kiemelt cukorbajjal. Mindkét esetben a megfigyelt gondozottak hattizede nő, és előfordulásuk mindkét nem esetében az idősebb korcso­portokban a gyakoribb. Az elmezavarok - benne neurózisok, személyiségzava­rok -, a légzőrendszer beteg­ségei, az idegrendszer és az érzékszervek megbetegedései — közötte a sclerosis multip­lex és az epilepszia —, a daga­natok, valamint a húgy- és ivarrendszer betegségeiben érintettek összeshez mért há­nyada 2-5 százalék között alakult. A nemek aránya az át­lagosan jellemzőnél az epi­lepszia, a légzőrendszer, va­lamint a húgy- és ivarrendszer betegségeinél tért el jelentő­sebben a férfiak, a daganatok és a sclerosis multiplex eseté­ben a nők javára. A betegek kormegoszlásában pedig az érdemel említést, hogy az el­mezavarok — benne a három­negyed részt kitevő neurózi­sok, személyiségzavarok —, az idegrendszer és az érzékszer­vek betegségein belül a scle­rosis multiplex és az epilep­szia esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt a 35-59 éve­sek aránya jelentősen maga­sabb az idősebbekénél, és a legfiatalabb 19-34 éves kor­osztályba tartozók száma is a többi betegségcsoportokéhoz viszonyítva relatíve magas. Megállapítható továbbá, hogy a húgy- és ivarrendszer bete­gei elsősorban az idős férfiak köréből kerülnek ki. A háziorvosoknál nyilván­tartott 19 éves és idősebb gondozottak legkisebb - 0,3 százalékos - hányadát a tbc-s kezeltek képezték, akik között a férfiak aránya közel 70 szá­zalék, és közöttük azonos számban voltak 35-59 évesek, valamint idősebbek. Az előbbiekben nem emlí­tett, úgynevezett egyéb beteg­ségi ok miatt vettek nyilván­tartásba minden huszadik be­teget, akiknél a nemek aránya az átlagosnak megfelelő, a kormegoszlás viszont az ed­dig tárgyalt betegségcsopor­tokénál kiegyenlítettebb. A betegségcsoportokat te­lepüléstípusonként vizsgálva csak néhány esetben tükrö­ződnek 'különbségek. A vizs­gált tizenegy betegségcso­portból hétnél minimális köz­ségi többlet mutatkozik, egy­nél a kisvárosokban, kettőnél pedig a megyeszékhelyen leg­rosszabb a helyzet. A tbc-s betegek aránya azonos Szol­nok városban és a községek­ben. Figyelmet érdemel, hogy a keringési rendszer betegségei a kisvárosok lakóit veszélyez­tetik legjobban - az összes be­tegség felét meghaladó mér­tékben — és legkevésbé a me­gyeszékhelyét, miht ahogy az is, hogy Szolnokon az egyéb ok miatt gondozásba vettek aránya 7-8-szorosa a másik két településtípusénak. Az egyes betegségek, be­tegségcsoportok összes be­tegséghez mért arányában a megye települései differenci­ált képet mutatnak. Ennek vizsgálatakor szükséges te­kintettel lenni arra, hogy a be­tegségek előfordulását és ösz- szetételét is nagymértékben befolyásolja a települések la­kosságának kor szerinti össze­tétele. Elöregedettebb telepü­léseken ugyanis természetes a magasabb betegségarány és bizonyos betegségek nagyobb intenzitású megjelenése. A részleteket mellőzve szükséges megemlíteni, hogy a megyében legjellemzőbb keringési rendszer betegsége­inél a viszonyaink között ma­gasnak tekinthető 50 százalé­kos arányt 5 kisváros és 16 község mutatója haladta meg. A csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségeiben szenvedők részesedése 4 kis­városban és 15 községen ma­gasabb, mint a jelentősnek te­kinthető 16 százalék. Végül az emésztőrendszer betegségei miatt gondozottak számossága tizenhat község­ben múlja felül az összes ke­zeltek tizenkét százalékát. A nem teljeskörűen felvá­zolt betegségi helyzetkép is jelzi, hogy egészségünk meg­őrzése érdekében súlyos ten­nivalók vannak. Elsősorban magunknak, hi­szen megbetegedésünk okai­nak nagy részéről mi tehe­tünk. Másodsorban azoknak, akiknek ehhez valamilyen formában közük van. Hegedűs Lajos A háziorvosoknál nyilvántartott 19 éves és idősebb gondozottak betegségeinek megoszlása, 1993. december 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom