Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10 / 213. szám
1994. szeptember 10., szombat Körkép 7 Havonta egy liter benzin árán Védekezik a polgár A polgárőrök nagyjából a rendszerváltás óta vannak jelen a hazai utcákon, s persze nem csak és nem is elsősorban a pesti éjszakában. A többé-ke- vésbé a rendszeváltás óta működő polgárőrszervezeteken kívül vannak vagyonvédelmi, önkéntes tűzoltó- és egyéb csoportok is, de a legtöbben az Országos Polgárőr Szövetségben dolgoznak, és ők állnak kapcsolatban a rendőrséggel is. Őrzik a víkendházakat- A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a polgárőrnek sok a sikerélménye, és kevés a pénze - állítja Kiss Huba, a Pest Megyei Polgárőr Szövetség elnöke. Vidéken is könnyebb a dolguk, mert érdekes módon a víkend- ház tulajdonosok jöttek rá először, hogy csak az önkéntes őrzők menthetik meg őket a betörőktől. És arra is, hogy elég havonta a benzin árával támogatni őket, hiszen nem kémek pénzt a munkájukért. Viszont saját autókat használnak, és a felszerelésük költségeit is maguk finanszírozzák. Azokban a falvakban, ahol működik a polgárőrszervezet, a vagyon elleni bűncselekmények száma 15-20 százalékkal csökkent. Fejér megyében például, ahol összesen 12 szervezet dolgozik, Bakoncsemye községben háromfős polgárőrcsoport tetten ért két személyt, akik éppen a helyi vasbolt feltörésén munkálkodtak. De említhetünk városi eredményeket is. Békéscsabán a múlt év júniusában elszaporodtak a gépkocsifeltörések, a tankokból pedig sokszor kiszívták a benzint. A Jamina polgárőrszervezet figyelőszolgálatot látott el. Négy nap elteltével már meg is volt a fiatalkorú banda. Kazincbarcikán viszont az országban elsőként hoztak létre egy úgynevezett hármas megelőzési rendszert. Ennek az a lényege, hogy a város közüzemeit összekapcsolták a helybéli rendőrkapitányságra telepített számítástechnikai központtal, egy diszpécserszolgálattal működő jelző-riasztó rendszer segítségével. A dolog olyan jól működik, hogy már lakástulajdonosok is belépnek a rendszerbe, hiszen a közüzemi bűncselekmények száma szinte a nullára redukálódott. Persze visszaélések is előfordulnak. A Csongrád megyei Balástyán a polgárőrök inzultálták a helybélieket, öltözködésük „félkatonai szervezetre emlékeztet”. Végül is kizárták a harcias balástyaia- kat. Összességében azonban az 570 szervezet 21 ezer tagja eredményesen és hasznosan tevékenykedik. Pedig sokszor veszélyes a munkájuk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy ezer taggal, 36 polgárőrszervezet működik. A legfiatalabb az alig néhány hetes tiszakürti, legnagyobb létszámban Török- szentmiklóson dolgoznak. A megyei szervezet elnöke Ko- lozsi József. Az utóbbi idők „robbantásos merényletei” kapcsán az Országos Polgárőr Szövetség és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti megállapodáshoz a megyénkben polgárőrszervezetek is csatlakoztak. A lelkes tagok vállalták, hogy a megelőzés érdekében településükön a legveszélyeztetettebb épületek környékén gyakoribbá teszik őrjárataikat. Egyesek azért tartottak a polgárőrségtől, mert attól féltek, hátha más célokra is használják majd a szervezetüket. Markos György, a polgárőrség országos elnökségének alelnöke, megnyugtatott: a polgárőrség teljesen politikamentes, erőszakellenes szervezet, amelynek még csak nem is a bűnözők kézre kerítése az elsődleges célja, hanem ennél sokkal inkább a bűnmegelőzés. „Még kinézetre sem akarunk katonai vagy rendőri szervezetekre hasonlítani, ezért a hamarosan bevezetésre kerülő „polgárőrség” felirat is csak egy mellényre fog felkerülni, és természetesen fegyvert sem viselünk” - mondja az alelnök, aki ismert humorista létére a fentieket nagyon is komolyan gondolja. A polgárőrök lehetőségei a volt önkéntes rendőrökénél is jóval szerényebbek: míg azok annak idején bárkit előállíthattak, addig a polgárok védelmezői csak tetten érés esetén avatkozhatnak be. Ez egyébként állampolgári jog is. Markos szerint a kerületi csoportok finanszírozására elegendő lenne évente egymillió forint, amiből legalább a közlekedés költségeit fedezni lehetne. Hiszen egy-egy hét végi akció során is százötven-kétszáz kilométert autóznak. Ez nem sok pénz, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben egyetlen rendőr kiállítása - felszereléssel, ellátással, továbbképzéssel együtt - egymillió-háromszázezer forintba kerül egy évben. Ha a biztosítók és a magánvállalatok támogatnák őket, akkor néhány millió forint befektetésével jelentős haszonhoz jutnának. Budapest XI. kerületében például, ahol 1992 decembere óta egy 16 fős akciócsoport működik, a tízezer körüli bűncselekmények száma egy év alatt 6339-re zuhant, és azóta is csökken. „Vidéken most már nem lehet ennyire gyorsan ilyen jó eredményt elérni” - mondja Fi- ron András, az OPSZ szóvivője. Ott sokfelé stagnál vagy csökken már a bűnesetek száma - a polgárőrszervezetek sikeres működésének ereményeképpen is. A legérintettebb keleti megyék közül Szabolcsban 77 szervezet működik 3 ezer taggal. Borsodban 40 csoport van 1897 résztvevővel. Bács-Kis- kun 46/2414, Heves 5/1741. De a Dunántúlon is akadnak „gazdag” megyék: Somogy 43/1447 vagy Tolna 30/825, Zalában az 53 szervezetnek 1151 tagja van. Összehangolt munka A társadalmi elfogadottsággal párhuzamosan lassan az ön- kormányzatok pénztárcája is megnyílik: Budapesten, a már nyolcadik éve(!) működő III. kerületi csoport például kapott százötvenezer forintot a polgármesteri hivataltól. Persze ez csak csepp a tengerben: három rádió ára. Pedig a harmadik kerületben már az is előfordult, hogy az összehangolt munka és a járőrözés eredményeképpen előbb fedezték fel a lopott autót, mint a tulajdonos a kocsi hiányát. Gáspár Ferenc A Szolnokon felállítandó II. világháborús emlékmű kivitelezése ütemterv szerint halad Viaszmodellt öltött a Magyar Golgota A bazalt kiskockakövek már beépítésre várnak abba a dombba a szolnoki Hősök terén - az egyre szépülő rendelőintézet előtti kis parkban amely alapjául szolgál majd Győrfi Sándor karcagi szobrászművész „Magyar Golgota” című öntött bronz szoborkompozíciójának. A térrendezési és alapozási munkálatok október 25-én fejeződnek be. Ezt követően, november 1 -je körül megtörténhet a szoborállítás, -avatás is - adott tájékoztatást lapunknak dr. Detre Istx’án, az emlékműbizottság elnöke, aki az elmúlt napokban személyesen látogatott el a karcagi művészhez, meggyőződni róla, hogy halad a kivitelezéssel. Minden az ütemterv szerint történik. Az egy az egyhez arányú viaszmodell elkészült, hozzá lehet fogni az öt és fél méter magas szobor öntéséhez. Miután erre darabokban kerül sor, csapos összecsavaro- zással, hegesztéssel kerülnek majd végleges helyükre az egyes részek. Az egész kompozíciót tíz évre szóló védőanyaggal fogják bevonni. A második világháborús emlékmű kivitelezésének sok milliós összköltsége tette indokolttá, hogy az emlékműbizottság közadakozásra szóló felhívással fordult tavaly október 1-jén az intézményekhez és a lakossághoz. Ennek eredményességéről az elnök így számolt be:- Előfordultak 20-30 ezer forintos egyéni adományok, míg több közület jelezte, hogy erre nincs keret, ám személy szerint kisebb összegekkel hozzájárulDr. Detre István, az emlék műállítás kezdeményezője tak. A képzőművészeti lektorátus 400 ezer, a Mól Rt. 120 ezer, a vízművek 50 ezer forintos, igen komoly támogatást nyújtottak. Sok intézmény nem reagált még a felhívásra, ennek ellenére a szoborállítás anyagi fedezete Szolnok város önkormányzata részéről garanciálisán biztosítva van. A korábban szakértő zsűri által kilenc pályamunka közül kiválasztott, modern, absztrakt felfogásban készült köztéri emlékműről Detre István elmondta:- Az emlékezés monumentumát drámai kompozíció formájában, az 50 éve elfeledtetett, elfeledett áldozatok mintegy régészeti leletként felbukkanó töredékeiből, úgymond a halottak léikéiből emelte a művész. Az emlékműn kéziratos Radnóti- verssorok is olvashatók lesznek. A közcélú adakozás lebonyolítását a szolnoki polgármesteri hivatal pénzügyi irodája végzi. A teljes kivitelezési munkálatok 1995-ben fejeződnek be. Adományok az OTP 459-98001/ 820-058519. sz. számlára fizethetők be. S. Cs. J. (Fotó: B. S.) Kockakövek a téren: itt is megkezdődtek a munkálatok Megyénkben a legjellemzőbbek a keringési betegségek Betegségeinkről - számokban Az elmúlt években többször sor került a népesség egészségi állapotának felmérésére, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a lakosság megbetegedési viszonyai és halandósága meglehetősen kedvezőtlenek. A szakemberek ezért életvitelünk bizonyos elemeit, mint például a táplálkozási szokásokat, a testi-lelki túlhajszoltságot, a mozgás és a pihenés egyensúlyának hiányát, az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztását teszik felelőssé. Emellett nem kedveznek egészségünknek a fizikai és társadalmi életterünkben az utóbbi időben bekövetkezett változások sem. Betegségeinknek egyféle vetületét adják a háziorvosoknál nyilvántartott gondozottak adatai, amelyek nem tükrözik ugyan teljességében a megye egészségügyi helyzetét, megismerésük mégis jelzés értékű lehet. Eszerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1993 végén a 19 évesnél idősebb népességből 237 ezer betegségi esetet regisztráltak, amely ennél természetesen kevesebb személyt érintett, hiszen egy gondozott több betegségnél is nyilvántartásba kerülhetett. A betegségek 46 százaléka férfiakhoz, 54 százaléka nőkhöz kapcsolódott. A nők nagyobb hányadát magasabb átlagélet- koruk és az a gyakorlat valószínűsíti, hogy panaszaikkal inkább keresik fel háziorvosukat, mint a férfiak. A kormegoszlásra jellemző, hogy a férfiak 7 százaléka 19-34, 41 százaléka 35-59 éves, míg 52 százalékuk idősebb, a nők megfelelő adatai 6, 37, illetve 57 százalék. A gondozottak aránya tehát férfiaknál az alacsonyabb korcsoportokban, a nőknél az idősebbeknél haladja meg a másik nemét. Az egyes betegségek, betegségcsoportok előfordulása, nemek és korcsoportok szerinti összetétele igen eltérő. A betegségek közül magasan kiemelkedett - az összes betegségszám 45 százalékát képezve - a keringési rendszer betegségcsoportja. Az ebbe tartozó betegségek az átlagosnál jellemzőbbek voltak a nőkre, míg a kormegoszlásban a férfiak fiatalabb kori magasabb aránya tükröződött. A betegségcsoporthoz tartozók felét a magas vérnyomásban szenvedők tették ki, akik nem és kor szerinti összetétle számottevő eltérést mutatott. Meglepő mértékben - közel 20 százalékponttal — több a nők részesedése, ugyanakkor a férfiak fiatalabb kori veszélyeztetettsége a nagyobb. A csoportba tartozó további betegségek közül az ischaemiás szívbetegség és az érelmeszesedés aránya 15-15, míg a ce- rebrovascularis betegségé 7 százalék. Ezeknél a nemek aránya és a korösszetétel nem mutat az előzőhöz hasonló szélsőséget. A rangsorban a második helyen - a keringési rendszer betegségeinél jóval kisebb, 15 százalékos betegségszámaránnyal - a csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségei vannak. A nemek aránya megfelel az átlagosnak, ugyanakkor feltűnő, hogy a 35-59 éves beteg férfiak száma szinte ugyanakkora, mint a 60 éveseké és idősebbeké. Még ennél is szembeötlőbb, hogy a csoportba tartozó gerincoszlop betegségeinél mindkét nemnél az előbbi korcsoport részesedése meghaladja az utóbbiét. Harmadikként — az egyti- zedet kissé meghaladó részesedéssel - az emésztőrendszer kóros elváltozásai említendők. A nemek közötti megoszlás sajátos, hiszen a csoportba tartozó megfigyelt betegségek —, amelyek szinte azonos arányban összesen a csoport háromnegyedét képezik - közül a gyomor- és nyombélfekélynél, illetve az idült májbetegség és májzsugorodásnál a férfiak aránya jóval magasabb (kétharmad és háromnegyed), mint a nőké, az epekő betegségnél viszont fordított a helyzet (30-70 százalék). Az előbbi két betegség nemtől függetlenül már az életkor középső szakaszára jellemző, hiszen a 35-59 évesek aránya számottevően meghaladta az idősebbekét. Az epekőbetegek mindkét nemnél azonos számban tartoztak az említett korcsoportokba. A betegségeken belüli hányadát - 7 százalék - tekintve az endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek, az immunrendszer zavarai betegségcsalád következik, benne a kiemelt cukorbajjal. Mindkét esetben a megfigyelt gondozottak hattizede nő, és előfordulásuk mindkét nem esetében az idősebb korcsoportokban a gyakoribb. Az elmezavarok - benne neurózisok, személyiségzavarok -, a légzőrendszer betegségei, az idegrendszer és az érzékszervek megbetegedései — közötte a sclerosis multiplex és az epilepszia —, a daganatok, valamint a húgy- és ivarrendszer betegségeiben érintettek összeshez mért hányada 2-5 százalék között alakult. A nemek aránya az átlagosan jellemzőnél az epilepszia, a légzőrendszer, valamint a húgy- és ivarrendszer betegségeinél tért el jelentősebben a férfiak, a daganatok és a sclerosis multiplex esetében a nők javára. A betegek kormegoszlásában pedig az érdemel említést, hogy az elmezavarok — benne a háromnegyed részt kitevő neurózisok, személyiségzavarok —, az idegrendszer és az érzékszervek betegségein belül a sclerosis multiplex és az epilepszia esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt a 35-59 évesek aránya jelentősen magasabb az idősebbekénél, és a legfiatalabb 19-34 éves korosztályba tartozók száma is a többi betegségcsoportokéhoz viszonyítva relatíve magas. Megállapítható továbbá, hogy a húgy- és ivarrendszer betegei elsősorban az idős férfiak köréből kerülnek ki. A háziorvosoknál nyilvántartott 19 éves és idősebb gondozottak legkisebb - 0,3 százalékos - hányadát a tbc-s kezeltek képezték, akik között a férfiak aránya közel 70 százalék, és közöttük azonos számban voltak 35-59 évesek, valamint idősebbek. Az előbbiekben nem említett, úgynevezett egyéb betegségi ok miatt vettek nyilvántartásba minden huszadik beteget, akiknél a nemek aránya az átlagosnak megfelelő, a kormegoszlás viszont az eddig tárgyalt betegségcsoportokénál kiegyenlítettebb. A betegségcsoportokat településtípusonként vizsgálva csak néhány esetben tükröződnek 'különbségek. A vizsgált tizenegy betegségcsoportból hétnél minimális községi többlet mutatkozik, egynél a kisvárosokban, kettőnél pedig a megyeszékhelyen legrosszabb a helyzet. A tbc-s betegek aránya azonos Szolnok városban és a községekben. Figyelmet érdemel, hogy a keringési rendszer betegségei a kisvárosok lakóit veszélyeztetik legjobban - az összes betegség felét meghaladó mértékben — és legkevésbé a megyeszékhelyét, miht ahogy az is, hogy Szolnokon az egyéb ok miatt gondozásba vettek aránya 7-8-szorosa a másik két településtípusénak. Az egyes betegségek, betegségcsoportok összes betegséghez mért arányában a megye települései differenciált képet mutatnak. Ennek vizsgálatakor szükséges tekintettel lenni arra, hogy a betegségek előfordulását és ösz- szetételét is nagymértékben befolyásolja a települések lakosságának kor szerinti összetétele. Elöregedettebb településeken ugyanis természetes a magasabb betegségarány és bizonyos betegségek nagyobb intenzitású megjelenése. A részleteket mellőzve szükséges megemlíteni, hogy a megyében legjellemzőbb keringési rendszer betegségeinél a viszonyaink között magasnak tekinthető 50 százalékos arányt 5 kisváros és 16 község mutatója haladta meg. A csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségeiben szenvedők részesedése 4 kisvárosban és 15 községen magasabb, mint a jelentősnek tekinthető 16 százalék. Végül az emésztőrendszer betegségei miatt gondozottak számossága tizenhat községben múlja felül az összes kezeltek tizenkét százalékát. A nem teljeskörűen felvázolt betegségi helyzetkép is jelzi, hogy egészségünk megőrzése érdekében súlyos tennivalók vannak. Elsősorban magunknak, hiszen megbetegedésünk okainak nagy részéről mi tehetünk. Másodsorban azoknak, akiknek ehhez valamilyen formában közük van. Hegedűs Lajos A háziorvosoknál nyilvántartott 19 éves és idősebb gondozottak betegségeinek megoszlása, 1993. december 31.
