Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-09 / 212. szám

/ A Mezőgép a külpiacokon az elmúlt időszakban folyama­tosan tudta növelni jelenlétét, sőt, a tegerentúli szállítás lehe­tősége is adott. Emellett a belső piaci élénkülés is meg­lendítette a termelést. Közben rendkívüli költségtakarékos­ságot vezettek be, így például beköltöztetetik a központba a volt Landler J. úti fejlesztési gyárukat. Szeptembertől amerikai szakértők vizsgálják a céget, a szakemberek és az ipari rendszerszervezés tekin­tetében. Az első félévben a részvény- társaság a várakozásnak megfe­lelően hozta az árbevételét. Erre jellemző, hogy a stabil nyu­gat-európai piacokon a pozícióit meg tudta tartani, illetve új üz­leteket is sikerült szereznie, bár ez még csak kisebb szállításokat tett lehetővé. A fő exportpiac Németor­szág, Franciaország és Olaszor­szág. Az idén már kisebb meg­rendelése volt Spanyolország­ból, illetve a Benelux államok­ból. Új nagykereskedőt talált Franciaországban, mely piac­bővítést jelent. Németország ke­leti tartományaiban is sikerült megjelenni, ide korábban nem szállított a Mezőgép. A környező országokkal is alakul a kereskedelem. Szállí­tott a cég már Szlovákiába, Szlovéniába, Ausztriába. Ked­vezően alakul a helyzet Romá­niával - ide korábban semmi­lyen terméket nem sikerült el­adni. Jól alakulnak a fő partnernek, a Claasnak a pozíciói - mon­dotta Sziráki András vezérigaz­gató. Többletszállításokat tud­tak eszközölni, s reményt kel­tőek a jövő évi szállítások is. Mintegy 15 százalékos piacbő­vüléssel lehet számoni. Maynég csak érdekesség, de remélhetőleg a közeljövőben eredményt is hoz, hogy sikerült megállapodni egy amerikai céggel a szolnoki gépek teszte­Világgazdaság - sorokban Szerb gazdasági tárgyalások A krajinai szerbek a jövő héten megbeszéléseket tar­tanak az ENSZ-képviselői- vel a zágrábi hatóságokkal megkezdett gazdasági tár­gyalások folytatásáról. A megbeszéléseken a Zágráb- Belgrád autópálya megnyi­tása, valamint az Adria-kő- olajvezeték üzembe helye­zése kerül majd szóba. A horvátok ragaszkodnak ah­hoz, hogy az autópályát és a vezetéket csak Slavonski Brodig nyissák meg, míg a szerbek azt szeretnék elérni, hogy az autópálya a Brod- Belgrád, az Adria-csőveze- ték pedig a Brod-Pancsova közötti szakaszon is nyíljon meg. Ez azonban nehezen képzelhető el a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó mi­att. Ha a kőolajvezetéket megnyitnák Slavonski Bro­dig, akkor elméletileg lehe­tővé válna, hogy az Adria Magyarország felé tartó le­ágazását is üzembe helyez­zék. A Rolls Royce szállít a Maléunek 20 millió dollárért A Rolls Royce elnyerte a Malév 20 millió dolláros megrendelését Tay típusú motorok szállítására, ame­lyekkel a magyar légitársa­ság négy Fokker 70-es repü­lőgépét szereli föl - ezt je­lentették be a nagy-britan- niai famboroughi éves légi­bemutatón. A Fokker tájékoztatása szerint három repülőgépet az American International Group nemzetközi lízingfi­nanszírozási vállalatától lí­zingel a Malév, a negyedi­ket pedig közvetlenül vásá­rolja a Fokkertől. Szigorú költséggazdálkodás mellett Erősödik a Mezőgép piaci pozíciója léséről. Ha ez sikeres lesz, ak­kor már januártól a tengeren­túlra is kerül mezőgazdasági gép a megyéből. A külpiacokon tapasztalható élénkülés mintegy 12 százalé­kos exportbővülést eredmé­nyezhet. Ugyanakkor a belpia­cokon megtöbbszöröződött a kereslet. A cégnek viszont úgy kell tevékenykednie, fejtette ki a vezérigazgató, hogy terméke­inek 60-70 százaléka külföldön találjon gazdára. Mindezzel együtt a részvénytársaság pozí­ciói - ha nem is látványosan - erősödnek. A gazdálkodás még hagy kívánnivalót maga után, elsősorban a költségszemlélet területén. Ezen ugyanis radiká­költségcsökkentésre, radikális intézkedésekre van szükség. Ennek érdekében lépni kell. Egyik ilyen példa, hogy a ku­tató-fejlesztő gyárat - mint gyá­rat - megszüntetjük a volt Land­ler Jenő úton, s magát a fejlesz­tést az rt. központjában helyez­zük el. Ugyanakkor a felszaba­duló blokkot bérbe adjuk, vagy eladjuk. A termelő erőforrások­hoz képest elég sok az épületál­lomány, mely komoly költsége­ket jelent. Ilyen jellegű változá­sokkal a továbbiakban is szá­molni kell” - mondotta Sziráki András. A Kereskedelmi Bankkal adóskonszolidációs szerződést írtak alá még augsuztus elején. A Mezőgép főbejárata. A szűkülő gyártórészlegekből egyre jobbak a kilátások. (Fotó: K. E.) lis csökkentésre van szükség. Az első félévben az általános költségeiket 125 millió forinttal sikerült csökkenteni. Ez 17 szá­zalékos mérséklésnek felel meg. „Vannak még tartalékok a cégben. Ahhoz, hogy talpon tudjon maradni, a reorganizá­ciós program szerint további Ennek nyomán nagyon kemény program végrehajtására vállal­kozott a Mezőgép, fgy a koráb­binál jobb privatizációra van esély, hiszen felértékelődik a cég. A jövedelempozíciók alapve­tően átrendeződnek. Várhatóan nulla vagy minimális adózott eredménnyel lehet számolni erre az évre. Mintegy 100 millió körüli üzemi eredményre szá- mítnanak, ami az előző évekkel már össze nem hasonlítható. A múlt évben az árbevétel 2,56 milliárd volt. Az idénre 3 milliárdot terveztek úgy, hogy a múlt évben két egységet értéke­sítettek, ami 530 fős létszám- csökkentést is eredményezett. A maradó mintegy 2000 fővel 3 milliárdos árbevételt tűzték cé­lul, időarányosan ez az első fél­évben 5 millió kivételével meg­valósult. „Úgy ítélem meg, hogy a második félévben 100-150 milliós többletet ho­zunk” - fejtette ki véleményét Sziráki András. Mindemellet ez a teljesít­mény egészében még mindig kevés. A jövő évben a jövede­lemnek már úgy kell alakulnia, hogy szerény osztalékot is tud­janak fizetni. Szándékuk jól felkészült közgazdászokkal erősíteni a céget, s ahol szüksé­ges, ott személycserékkel ke­resni a megoldást. Minőségbiztosítási képzés is folyik a cégnél. Egy olyan mi­nőségi követelményeknek kell a cégnek megfelelni, ami feltéte­lezi, hogy a TÜV auditálja a cég gyárait. Ez a munka nem most kezdődött, hiszen a Claas két­évenként auditálja azon gyár­egységeket, melyekben szá­mukra készítenek termékeket. Szeptembertől a jövő év feb­ruárjáig az amerikai segély- program keretében négy szakér­tőcsoport érkezik a Mezőgép­hez. Első helyen a menedzs­ment alkalmasságának, illetve alkalmassá tehetőségének meg­ítélését, második helyen a mar­ketingmunka megújítását vizs­gálják. Javaslatot készítenek a gyártásirányítás, gyártásszerve­zés számítástechnikai vezérlése, s emeiíétt’áz anyaggazdálkodás - logisztika - területére. Rövid tenyészidejűeké a jövő? Az utóbbi három évben csak­nem tizenöt százalékkal csök­kent a kukorica hektáronkénti termésátlaga hazánkban - első­sorban a sorozatos szárazságok, de számottevően a termőhelyi viszonyokhoz nem mindig iga­zodó fajtakiválasztás miatt is. Többek között ezt állapították meg a keszthelyi agrártudomá­nyi egyetemen a Pannonin- form-program keretében. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei éppen ezért úgy vélik: el kell „felejteni” a nagy testű, későn virágzó fajtákat, és mindinkább a szárazságot megelőzően vi­rágzó, rövid - 127-130 napos - tenyészidejűeket érdemes előnyben részesíteni, különös tekintettel a FAO 200-as hibri­dekre. Hazánkban összesen 109 államilag bejegyzett hibridkuko­ricát ismernek, ám közülük leg­feljebb 30-32 fajtát érdemes termeszteni. Vélemények szerint a jelenlegi 1,3 millió hektárnyi hazai kukorica-vetésterület több százezer hektárral is mérsékel­hető lenne, anélkül, hogy csök­kenne az összterméshozam. „Agrárparlament” Magyarországon Mezőgazdaságunk legyen európai A GE Plastics hazánkban Irodát nyitott Budapesten a szombathelyi Kulner Kft. Hun­gary, a General Electric Plastics termékeinek magyarországi forgalmazója. A három európai gyártóhellyel rendelkező GE Plastics célja, hogy professzio­nális elosztórendszert építsen ki hazánkban. A következő három év alatt a magyar piac 60 száza­lékát kívánják megszerezni, ami évi 3^100 tonna termék eladását jelenti. A cég terméke speciális, üveg helyettesítésére alkalmas, az építőiparban és a biztonság- technikában használatos poli- karbonát-lemez. Tavaly 72 ton­nát adtak el belőle. Az idén ezt 15 százalékkal növelni kíván­ják. Mit mutat a megye első féléve? Kevesebb termelés, kevesebb foglalkoztatott Az elmúlt év első feléhez képest több vállalkozás ipari termelése kisebb volt, ugyanakkor az építőipari tevékenysé­gek összehasonlító áron növekedtek. A foglalkoztatottak száma szinte valamennyi gazdasági ágban csökkent. Pozi­tívnak tekinthető, hogy az 1993-as első félévhez képest az ipar exportja 13,6 százalékkal növekedett - derül ki a me­gyei KSH nemrég közzétett adataiból. A megyében a költségve­tési intézményeken kívül va­lamennyi gazdálkodási for­mában növekedett a szerveze­tek száma. A tavalyi első fél­évhez képest legdinamiku­sabban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma változott, a növekedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Az egyéni vállalkozások száma is tovább emelkedett, az időszak végén megközelí­tette a 24 ezret. Az ipari termelés az első félévben meghaladta a 30 mil­liárd forintot, ez azonban ösz- szehasonlító áron még mindig közel 5 százalékkal kevesebb, mint az előző év első felének időszakában elért mennyiség. Az ipari értékesítés számotte­vően nem csökkent, összessé­gében pedig az export nőtt. Az emelkedés meghaladta a 13 százalékot 1993 I. félévé­hez képest. Egy év alatt tovább csök­kent a foglakoztatottak száma, s 1994. június végén a megyében összesen - a KSH felmérése szerint az 50 főnél többet foglalkoztatóknál - 81.345 volt. Ez közel négy százalékkal kevesebb. Az át­lagkeresetek viszonylag di­namikusan emelkedtek, a fi­zikai foglalkozásúaknál egy- ' ötöddé!,' Ű szellemieknél 'egyL; 1 ' negyeddel nőttek a tavalyi félévhez képest. így a kimuta­tások szerint a megyében a fi­zikai foglalkozásúak bruttó 20, míg a szellemiek 34.600 forintot kerestek átlagosan. A lakosság takarékbetét-ál­lománya félévkor megközelí­tette a 21,4 milliárd forintot, ami 14 százalékkal, 2,6 milli- árddal több az egy évvel ko­rábbinál. Nőtt a hitelállomány is, mely összességében 9,8 milliárd forint volt. Bár az emelkedés e téren mindössze egytized, ezen belül rendkí­vüli módon - 55 százalékkal - emelkedtek a fogyasztási hite­lek. A KSH felmérése szerint a lakással összefüggő kölcsö­nök mennyisége mintegy 3 százalékkal emelkedett, az épített lakások száma pedig 13 százalékkal, de még így is kevés, mindössze 171 új lakás készült el. A mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak létszáma csök­kent a legjobban, több mint 16 százalékkal, a keresetek pedig átlagosan 24 százalék­kal emelkedtek. Az állatállo­mány létszáma továbbra is drasztikusan csökken. A hiva­tal munkatársai által össz- gyűjtött adatok szerint, me­lyek kizárólag nagy gazdál­kodóktól származnak, 1994. félévkor alig több mint 50 ezer szarvasmarha és 147 ezer ;setés volt.1 Míg ^előbbi 84,9 százaléka az egy évvel koráb­binak, addig utóbbi csak 71,4 százaléka. Családtervezés Két százaléka az állami kiadásoknak A családtervezési progra­mokra jelenleg a fejlődő világ­ban az állami kiadásoknak nem egész két százalékát és az ösz- szes nemzetközi segélyeknek szintén ugyanennyied részét fordítják, miközben a fejlődő országokban 120 millióra tehető azoknak a nőknek a száma, akik nem akarnak terhesek lenni, de mégsem alkalmaznak család- tervezési módszereket. Ennek következtében minden öt ter­hesség közül egy nem tervezett és nem kívánt terhesség. Ugyanakkor semmiképp nem lehetetlen annak a célnak az el­érése, hogy 2000-ig általánossá váljanak a családtervezési szol­gáltatások - írja egy New York-i székhelyű nemzetközi szervezet, a Népesedési Tanács elnöke, Margaret Catley-Carl- son, az UNICEF The Progress of Nations című kiadványában, melyben kifejti, hogy az ilyen áttörésnek több jótékony hatása lenne. Köztük az, hogy a gyer­mekágyi elhalálozások 50 szá­zalékkal csökkennének a fej­lődő országokban. (MTI) Az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) a földrész legerősebb és legfontosabb mezőgazdasági érdekképvisele­teit tömöríti. E sajátságos „par­lamentben” jelenleg 22 ország száznál több szervezete tevé­kenykedik, és mintegy 15 millió mezőgazdasági üzemet képvi­sel. Célja, hogy a most egysége­sedő Európa szellemének meg­felelően bevonja munkájába a kelet-közép-európai országok agrár-érdekképviseleteit is. E nagy múltú szervezetnek a második világháború végéig hazánk is tagja volt. Éppen hat­van esztendeje, hogy 1934-ben az Európai Mezőgazdasági Szövetség Magyarországon tar­totta utolsó ülését. A kapcsola­tot 1989-1990-ben a MOSZ és a Húscéh újította fel, s megle­het, hogy e két szervezet köz­benjárására döntött úgy a CEA, hogy Budapesten tartja a soron következő, 46. kongresszusát. A szeptember 19-21. között megrendezésre kerülő tanács­kozás kiindulópont lehet az eu­rópai növénytermesztők és ál­lattenyésztők érdekképviseletei közötti szorosabb együttműkö­dés irányába. Jelentőségét nö­veli, hogy a korábbiaktól elté­rően, a kongresszus munkájába az idén bekapcsolódik a Európa Tanács mezőgazdasági bizott­sága is.- A CEA budapesti jelenléte stratégiailag fontos számunkra, hiszen ezen keresztül megkü­lönböztetett figyelem irányul a mezőgazdaságunkra - mondta Nagy Tamás, a MOSZ társel­nöke, az Európai Mezőgazda- sági Szövetség alelnöke. - A tanácskozás résztvevői itt meg­ismerkedhetnek a kelet-európai térség problémáival. Kiváló al­kalom nyílik arra, hogy az új agrárkormányzat bővítse kap­csolatait, hiszen a 3 milliárd dolláros exportterv teljesítése aligha képzelhető el nemzetközi kapcsolatok nélkül. Hazánk megítélése szempontjából sem közömbös, hogy milyen be­nyomást szereznek rólunk, partnereink, megértik-e érdeke­inket, érveinket. És a magyar mezőgazdaság fokozatos euró­pai integrációja fontos szem­pont lehet akkor is, amikor majd hazánk tagsága kerül szóba az Európa Unióban. Újvári Gizella (FEB) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.09.09-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. szept. 09-ig (%) 1994/A 98,17 97,92 19,59 1994/B 96,15 95,87 12,71 1995/A 87,95 87,22 15,74 1995/B 87,30 86,51 14,02 1995/C 94,73 94,36 10,55 1995/F 91,48 90,87 3,21 1995/G 92,82 92,14 1,60 1996/A 84,66 83,26 11,53 1996/B 88,99 88,05 11,03 1996/C 88,79 87,82 10,12 1996/F 88,14 87,02 , 5,51 1996/H 96,89 95,73 10,07 1997/C 82,74 81,29 8,94 1997/D * 100,00 99,00 17,24 1997/E * 100,00 99,00 11,87 1997/H 97,81 96,04 7,19 1997/J * 100,00 99,00 5,49 1997/K * 98,70 97,70 2,69 1998/A 100,00 99,00 12,49 Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében ma­ximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, il­letve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 mil­lió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. * = Az 1997/D, 1997/E, 1997/J valamint az 1997/K államkötvények megvásárlására fordított összegek vég­legesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az ál­lamkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom