Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-06 / 184. szám

2 Körkép 1994. augusztus 6., szombat A Havas Boldogasszony búcsú vány megszűnéséért, de a keserű emlékek, következmények so­káig megmaradtak. Az 1831-es évben összesen 263 halott volt, s a következő években a temetések száma 80-ra csökkent. E szörnyű pusztulás után hatá­rozták el a község lakói, hogy a Szűzanya tiszteletére fogadalmi kápolnát építenek, amit 1839-ben szenteltek fel a Havas Boldo­gasszony tiszteletére. Amikor az emberi lét végveszélybe kerül, akár betegség, akár háború miatt, akkor a kétségbeesett ember Is­tenhez fohászkodik, mert az Úr Jézusnál van az örök élet megol­dása. Az az értelmes emberi ma­gatartás, ha a szerencsés napok­ban is tudatában vagyunk annak, hogy életünk minden napja Isten ajándéka. Gyengeségünk tudatá­ban, megtérő lélekkel kérjük a Szűzanyát, hogy engesztelje ér­tünk a jó Istent, és tartson távol tőlünk minden ártalmat. Ezekkel a gondolatokkal me­gyünk ki augusztus 7-én 10 óra­kor a Havas Boldogasszony ká­polnához imádkozni. A búcsúi szentmise végzésére régi kedves papunkat, Gulyás Béla esperes urat kértem fel. Olvasóimat pedig az ének szavaival hívom:,, Máriát dicsérni, Hívek, jöjjetek, mert ő fogja kérni Fiát értetek”. Kiss Lajos esperes-plábános, Jásztelek Kisebbségben élők fesztiválja Jászberényben Kerekasztal-beszélgetés, kiállításmegnyitó A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek egy csoportja Hogy hangulatos nyári búcsú­ünnepünket megértsük, először lélekben Rómába kell szállnunk, ahol ünnepünk gyökerét a Santa Maria Maggiore Bazilikában ta­láljuk meg. Ez a templom az első, melyet nyugaton a Szent Szűz tiszteletére szenteltek, és a 80 római Szűz Mária-templom kö­zül a legnagyobb. A IV. század­ban építették, de az évszázadok alatt többször bővítették, szépí­tették. A templomot az oszlopso­rok 3 hajóra tagolják, és különö­sen szép az aranyozott kazettás mennyezete. A hatalmas temp­lom tárháza a vallási és művé­szeti emlékeknek. A legenda szerint egy gazdag, gyermektelen házaspárt álmuk­ban a Szűzanya arra buzdította, hogy tiszteletére az Esquilinus halmon építsenek egy templo­mot. Másnap reggel elmondták a pápának, aki szintén ugyanezt álmodta. Kimentek az Esquilinus halomra, és a nyári időben a domb tetejét hóval födve találták. A csoda láttára hozzákezdtek a templom felépítéséhez, melyet augusztus 5-én szenteltek föl, ez lett Szűz Mária római főtemp­loma. Innen származik az ünnep neve, hogy „Havas”, vagy „Havi Boldogasszony”, mivel a külö­nös nyári hóesés mutatta meg a templom építési helyét. A hagyomány szerint ebbe a „Máriának Nagyobbik” templo­mába vezette a körmenetet 590-ben Nagy Szent Gergely pápa, hogy Rómában szűnjön meg a pusztító döghalál járványa. A legenda szerint a körmenet alatt angyalok énekét hallották, majd a pápa egy látomásban an­gyalt látott, aki visszatette kardját a hüvelyébe, annak jeléül, hogy a Szűzanya közbenjárására az Isten kiengesztelődött, és a pestis meg­szűnt. 1831 szomorú éve volt ha­zánknak, amikor a kolera pusztí­totta népünket. Jászteleken július 22-én kezdődött a járvány, és au- guszus 20-ig tartott. Nem szá­mítva a más betegségben elhuny­takat, a kolera 1 hónap alatt 100 lakost vitt el. A templomban au­gusztus 28-án adtak hálát a jár­Az anyatej nem pótolható Szakítás New York. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csütörtökön hivatalosan is értesítette az ENSZ Bizton­sági Tanácsát arról, hogy megszakította politikai és gazdasági kapcsolatait a boszniai szerbekkel, mert parlamentjük nem fogadta el a nemzetközi összekötő­csoport újabb béketervét sem. Kubai komphajó Miami. Az amerikai parti őrség csütörtökön este el­fogta azt a kubai kompha­jót, amelyet a reggeli órák­ban tizenöt fegyveres térí­tett el a Havannai-öbölből. A vízi járműn az előző je­lentésekkel szemben nem nyolcvan, hanem 190 sze­mély volt. Az eltérítést követően többen még a kubai főváros partjainak a közelében a tengerbe vetették magukat. A kompot két kubai őrhajó ugyan követte, de nem tett kísérletet arra, hogy befogja az esetleges baleset elkerü­lése végett. Az utasok közül 73 dön­tött úgy, hogy visszatér ha­zájába. Sztrájk Santo Domingo. A leg­nagyobb dominikai ellen­zéki párt, a szociáldemok­rata színezetű Forradalmi Párt (PRD) csütörtökön fel­szólította a szigetország la­kóit, hogy tiltakozásul Joa­quin Balaguer elnökké nyilvánítása ellen augusztus 15-én és 16-án tartsanak or­szágos sztrájkot. A PRD szerint ugyanis a 87 éves politikus a májusban meg­rendezett választásokon csalással győzött. Kitoloncolt tévéstáb Port-au-Prince. A haiti hatóságok csütörtökön kito­loncoltak az országból egy háromtagú amerikai televí­ziós stábot. A MacNeil/ Lehrer Newshour nevű tv-társaság munkatársait te­herautón a dominikai ha­tárra szállították, majd át­tessékelték őket a túlol­dalra. Párbeszédek Tokió. Dél-Korea tegnap értésre adta, hogy az Észak-Korea és az Egyesült Államok között felújítandó tárgyalásokkal párhuzamo­san maga is párbeszédet kí­ván folytatni Phenjannal. Vízkorlátozás a tiszai holtágakon A Közép-Tisza Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség 1994. augusztus 5-én 10 órára rendkívüli tanácskozásra hívta a tiszai holtágak vízkorlátozásá­ban érdekelt szervezeteket és önkormányzatokat. A tanácskozáson elhangzott tájékoztató szerint a Tisza Szol­nok alatti szakaszán továbbra sem szabad fürödni. A szolnoki alcsi holtág vízminősége - a 300 liter másodpercenkénti víz­pótlás ellenére - nem javult. Bár embereken fertőzést az ille­tékesek nem regisztráltak, az ÁNTSZ képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a kékalgák okozta fertőzési veszély válto­zatlanul fennáll. A holtág víz­minősége tovább romlott, a víz­ben élő szervezetekre azonban ennek közvetlen káros hatása még nincs. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a holtágakban lévő víz ökológiai egyensúlyának fenntartása ér­dekében javasolják a vízügyi szolgálatnak az elrendelt víz­korlátozás fenntartását. Boros Béla főtanácsos Pénteken délelőtt már óriási volt a nyüzsgés a városban. A Margit-szigeten felállították bódéikat a második jász expo résztvevői, és kiteregették por­tékájukat az Erdélyből érkezett árusok. A Déryné Művelődési Köz­pontban a Közép-európai Mű­vésztelep és Szabadiskola első gyűjteményes kiállításának megnyitásával megkezdődött a rendezvénysorozat. Szűrös Má­tyás, az Illyés Alapítvány Kura­tóriumának elnöke megnyitóbe­szédében kiemelte, hogy nincs a világon két egyforma ember, két egyforma nemzet. A kultúra sokfélesége, változatos szép­sége mégis összeköti az Euró­pában élő népeket. Mi magyarok, akik az euró­pai közösség tagjaként szeret­nénk élni, nem oldódunk fel a kommerszben, hanem megőriz­zük a nemzeti jegyeket. Ezzel Európát is gazdagítjuk. A sza­badiskola lehetőséget adott az alkotóknak, hogy ezt a sokféle­séget művészien megfogalmaz­A Déryné Művelődési Köz­pont épületében tegnap délelőtt megnyílt a Déryné Imforma- téka. A művelődési szakembe­reknek évek óta vágya, hogy ez épületegyüttesben működő üz­lethelyiségek közül egyet-kettőt megszerezve ezeket a tereket is a művelődés szolgálatába állít­sák. Ez most sikerült, s a város, a megyei önkormányzat és a megyei Idegenforgalmi Társu­lat összefogásával megnyílt egy információs iroda. A megnyitó alkalmával dr. Magyar Levente polgármester megemlítette, hogy Jászberény lehetőségei nemcsak az itt élő­ket, de az egész Jászságot szol­gálják. A térség művészeti te­vékenysége és gazdasági ered­ményei is kimagaslóak, ám mindezt igazán egy ilyen turisz­zák. A cigány naiv festőtől az elismert művészig mindenféle alkotó akad a kiállítók között. Merre tart a magyar népmű­vészet? címmel kerekasztal-be- szélgetésre is sor került. Ezen Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Kallós Zoltán, Tímár Sándor, Halmos Béla, Virágvölgyi Márta, Andrásfalvy Bertalan, Petrás Mária és Agócs Gergely vett részt. Valamilyen formában mindnyájan kapcsolatba kerül­tikai információs központ híjá­val nem igazán tudták eddig megmutatni. tek a népművészettel. Csoóri Sándor kifejtette, hogy a ma­gyarországi népművészet rene­szánszát éli. Minden korszak­ban a népművészetből táplálko­zott nemzetünk. Csupán e szá­zadban háromszor is adott kin­cseket a népművészet. Először a Bartók és Kodály nevével jel­zett korszakban, majd a két vi­lágháború között a népi írók mozgalmának és a ’60-as, ’70-es esztendőkben nekünk. Az informatéka már most számtalan kiadványt kínál a Jászságról, a városról. Augusztus 5-én, az anyatej- begyűjtő világnap rendezvé­nyének adott otthont a tisza- földvári önkormányzat vendég­háza. A rendezvény a helyi vé­dőnők, Döbreiné Bíró Erika, Bericz Éva, Túra Edina, Fásiné Szabó Beáta és Kuruczné Baczó Ildikó kezdeményezésére jött létre. A rendezők jelképes aján­dékokkal köszöntötték azokat a kismamákat, akik saját csemeté­jük táplálásán túl anyatejet biz­tosítottak sok földvári csecsemő számára. Az anyatej és a szoptatás fon­tosságáról Balogné dr. Boér Erika, a helyi gyermekorvos tá­jékoztatta a szépszámú érdek­lődő közönséget. Dr. Király Ferenc szü­lész-nőgyógyász szakorvos a táplálkozási szokások átalaku­(Foly tatás az 1. oldalról) ta attól függött, hogy éppen milyen volt a kapcsolata az ÁVÜ-vel. Például ez akkor is felmerült, amikor az ÁVÜ és a Papíripari Vállalat elutasította a Prinzhom-csoport javaslatát, miszerint a 2,7 milliárdos ÁFI-tartozás elengedése mel­lett, mely a 3,6 milliárdot érő üzemet terheli, a teljes tulaj­donjogot megkapná az osztrák tulajdonos jelképes összeg fe­jében, ha a gyárat újraindítja. Egyébként az ívvágóra vo­natkozó visszavásárlási jog kétszeri meghosszabbítása után a részvénytársaság ezen jogával élni kívánt. Válasz he­lyett kamionok és szerelők jöt­tek, azt követően, hogy az el­múlt hónap 27-én az AVÜ-vel nem sikerült megegyeznie egy kérdésben az osztrák többségi tulajdonos igazgatósági elnö­kének, Josef Mayemek. Az ívvágó gép elvitelét a magyar fél megakadályozta, s a tulajdonosi vita eldöntését jogi útra terelik - tudtuk meg Ferenc Gábortól, a Szolnok Papír Rt. kereskedelmi igazga­tójától. A cég egyébként dara­bonként 50 millió forintért adta el az ívvágó gépeket. Mint a kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, ha most az osztrák fél elviszi a gépet, akkor az új­raindítás költsége - egy új gép beszerzése miatt — 50-100 mil­lió forinttal többe kerülne. A mostani osztrák lépés azért is érdekes, mert augusz­tus 15-én jár le a határidő, me­lyet az ÁVÜ adott a Briginek arra, hogy megegyezzen a 2,7 milliárdos államkölcsön ren­dezéséről a Papíripari Vállalat­tal. Eddig ugyanis két közgyű­lésnek kellett volna tárgyalnia lásáról beszélt. Rövid történeti áttekintés után szólt a szoptatás szülés utáni élettani hatásáról is. Később „gyakorló” kisma­mák számoltak be élményeik­ről. A polgármesteri hivatal se­gítségén túl, helyi vállalkozók is támogatták a rendezvényt, mint id. Döbrei István és Beli- czai László. A nagyobb cégek is szerepeltek szponzorként. Képviseltette magát a helyi Áfész, a Szolnoktej Rt., a Sió üdítők helyi képviselői, a Hipp bébiételek, -italok gyártói, a Royal bútorüzlet, az Amway és a Kalifornia Fitt cégek. A kóstolóval egybekötött árubemutató közben a kisebbek és nagyobbak örömmel vehet­ték birtokukba nyereményeiket. G. A. a részvénytársaság újraindítá­sát is érintő tartozást. Először formai okokra hivatkozva ha­lasztották el - az osztrák fél el sem jött a közgyűlésre -, majd a június 27-ei közgyűlésre si­került elérnie a többségi tulaj­donosnak az ÁVÜ-nél, hogy haladékot kapjon a megegye­zésre. Ez a levél egyébként a közgyűlés napjának reggelén jutott el a magyar tulajdonos­társhoz, a PIV-hez - mondotta Déváid László, a vég- elszámolás alatt álló cég ve­zetője. így a közgyűlés nem tárgyalta a tartozás tulajdon­konverzióját, s ezért a PIV fel- számolási eljárást sem indított az rt. ellen. A gépelszállítási kísérlet in­dokolttá teheti azt a lépést, hogy már augusztus 16-án megindítsa a felszámolási eljá­rást a PIV. Ebben még nincs döntés, ugyanis augusztus 26-ára újabb közgyűlést hívtak össze. Déváid László eddig már több levelet és faxot kapott, hogy ezt halasszák el. A to­vábbi halogatás azt jelentené, hogy a részvénytársaság újra­indítása végképp lekerülne a napirendről - mondotta lapunk kérdésére a PIV vezetője. A húsz hónapja álló gyár termelésének újraindítása, ha erre határozat születik, még hat hónapot vesz igénybe, azonban a télnek már nem lehet újra bi­zonytalanságban nekivágni. Az elmúlt télen csak a csarno­kok fűtése, 8-10 Celsius-fokon tartása 15 millió forintot emésztett fel. A 24. órában va­gyunk, a további halogatás megpecsételné a gyár sorsát - mondotta Déváid László.- ez ­az, <j1 tarmm, iirásirrWi! vAaq..&-i9-ia eqyesqL/ermcK íróasztalok Cqycs forgószékek 20% 7~OE>S> S2JS/Ö HUZfl!T/=)i_ Vraktkus F®nnLf pqícok 40% 'PQiCOK 40 /pPOMÜS ADYB.d\_ TEL. 375-^65 Szűrös Mátyás nyitotta meg a képzőművészeti kiállítást Megnyílt a Déryné Informatéka Dr. Magyar Levente vágta át a szalagot a megnyitón Szolnok Papír Részvénytársaság A gép marad, dönt a bíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom