Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-05 / 183. szám
A megélhetés játszmája Lenni vagy nem lenni - a minimumból Többször napvilágot látnak azok az összegek, melyek az úgynevezett létminimumhoz szükségesek. Persze az, hogy ez éppen a megélhetéshez elegendő-e vagy sem, azt családja és embere válogatja, hiszen az igények különbözőek, mint ahogy a jövedelmek is. A KSH rendszeresen elkészíti az adott hónap létminimum táblázatát, melyből az átlagpolgár is megtudhatja, vajon a családi kassza azon hónapban tartalmazott-e annyit, amennyi a minimális megélhetéshez szükséges. Ha esetleg ennél kevesebb folyt be, akkor arról a bravúrról győződhet meg, hogy mégsem az a létminimum, melyet az újságban olvasott, ő ugyanis ennél kevesebből élt az adott hónapban. A KSH kimutatásai szerint a létminimum 1992. decemberében 2 aktív kereső felnőtt és kettő gyermek esetében 39066 forint volt a városokban, míg a falvakban „csak” 36727 forint. Ugyanezen háztartástípusok esetén az 1993. decemberi számok már magasabbak, míg előbbieknél (város) 47858, addig utóbbiaknál (község) 45085 forint. Három hónap alatt - 1994. márciusáig - tovább emelkedett az összeg, immár 50557, illetve 47622 forintra. A legfrissebb adatok szerint, melyek a júniusi létminimumra vonatkoznak, a két aktív felnőttnek a városokban 52300 forintot, míg a községekben 49300 forintot kellett (volna) hazavinni ahhoz, hogy még két gyermek létminimumára is jusson. A létminimumnak természetesen összetevői is vannak (lásd a diagrammot), melyek lényegesen meghatározzák a létminimum összegét. A Statisztikai hivatal számításai szerint a közzétett létminimumból átlagosan 35 százalékot képvisel az élelmiszerekre szükséges összeg, míg legkevesebbet (18 százalék) a lakásra fordított pénz- mennyiség. A különbséget az „egyéb” kiadások adják. A márciusi adatok szerint egy aktív felnőtt 5004, míg egy gyermek 3895 forintot „evett meg”, akár községben, akár városban élt is. Ha már ennyit foglalkoztunk a családi pénztárcák kiadási oldalával, nézzük meg mit mutat a bevételi rovat. Szintén a KSH kimutatásai szerint, 1993-ban a 61 tevődik össze a léi (2 aktív kereső felnőtt, 2 gyermekkel, városi család) Élelmiszerfogyasztás: 17798 Ft Lakásköltség: 9235 Ft Egyéb kiadások: 23524 Ft 50 557 Ft vonatkoznak,- W* (Forrás: KSH) Földárverés leghamarabb decemberben lehet Kárpótlási bizonytalanságok Megyénkben június elejére befejeződött az I. és II. kárpótlási törvény beadványainak elbírálása, továbbá befejeződött a földárverés is. A meghirdetett földalap 75 százalékát, több mint 180 ezer hektárt értékesített a Megyei Kárrendezési Hivatal. Összességében 27 ezer vételt regisztráltak. Mindez még nem jelenti a kárpótlás végét, ugyanis a IV. kárpótlási törvény szerint további 36 ezer boríték futott be a hivatalba, illetve még a pótlólagos földalap árverése sem kezdődhet meg egyhamar. S közben bizonytalanság uralkodik magában a hivatalban is. Mint a Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjétől, dr. Horváth Gabriellától megtudtuk, a hivatal a rászabott munkalátokkal részben már végzett. Az utóbbi egy évben már besegítettek a fővárosiaknak is a külföldiek kárpótlási igényének elbírálásában, mely összesen mintegy 7-8 ezer ügyet jelentett. Emellett a III. kárpótlási törvény szerint beérkezett kérelmek elbírálásában az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak (OKKH) is dolgoztak. Ebben az esetben közel 10-12 ezer határozatot hoztak meg. A földárveréseket május 31-én lezárták, most már csak a visszamaradt földterületekkel számolnak el a szövetkezetek felé. Ez lényegében azt jelenti, hogy az árveréseken el nem kelt, visszamaradt földeket a szövetkezeteknek visszaadják. Az elszámolás augusztusban megtörténik. Időközben a IV. kárpótlási törvény megjelenése után közel 37 ezer beadvány érkezett a megyei hivatalba. Az igények számítógépes rögzítése és kódolása megtörtént, s nemsokára végeznek azzal a nagy feladattal, hogy az új beadványokat ütköztetik az 1991-es kérelmekkel. Már most tapasztalják azt, hogy számos olyan kérelem futott be, mely egyezik az 1991-es iktatásúakkal. Magyarul kétszer is beadta egy-egy állampolgár kárpótlási kérelmét. Ráadásul nem csak az egyszrű adatütköztetést kell megcsinálni, hanem pontról pontra végig kell nézni minden olyan 1991 -es beadványt, melynél most is érkezett kérelem. Az összehasonlítás eredménye után lehet majd csak határozatot hozni. „Ez leghamarabb szeptemberben kezdődhet el” - mondotta dr. Horváth Gabriella. Ugyanis a megyei ütköztetés mellett az országos egybevetést is meg kell csinálni. A határozat-hozatal szeptemberi indulása sem biztos, ugyanis kérdés az, hogy az új kormánynak, illetve az új OKKH elnöknek - kinek személye még nem ismert - milyen elvárásai, továbbá milyen koncepciója lesz e téren. A szeptember közepei indulás technikai feltételei lesznek csak adottak. Ráadásul maga az elbírálás sem egyszerű, ugyanis az I. Az idei év első felében az ÁB-AEGON Biztosító befektetései meghaladták az 55 milliárd forintot. A befektetési portfolióban legnagyobb arányban az állampapírokat találhatjuk meg, mintegy 33,5 milliárd forint értékben, hiszen ezek többsége igen kedvező kamatkondíciókat kínál és állami garanciájuk teljeskörű. Ezen kívül vállalati részvények és kötvények, ingatlanok, valuta és forint bankbetétek is megtalálhatók az ÁB-AEGON befektetései között. Ezek hosszú távon garantálják a cég fizetőképességét, s minden ügyfelük biztos lehet abban, hogy ez a biztosító a jövő évezredben is teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Az ÁB-AEGON a legnagyobb magyar intézményi befektetőként 1994.1. félévében 4 milliárd forintot meghaladó bruttó hozamot realizálhat befektetései után. Ez a tőkeerősség nem csak a biztosítónak hoz hasznot, hiszen az életbiztosítások hozama jelentős mértékben visszakerül az ügyfelekhez, mint növekvő biztosítási összeg. Biztonságos befektetések nettó átlagkereset 18362 forint volt. A legalacsonyabb átlagfizetéssel a mezőgazdasági, halászati ágazatban dolgozók „büszkékedhettek”, nekik havonta csak 14126 forint jutott. Ezen belül a fizikai foglakozá- súak átlagosan mindössze alig több, mint 12 ezer forintot vihettek haza. Legjobban a pénzügyi szektorban dolgozók kerestek, az ő nettó átlagjövedelmük 1993-ban 31 ezer forint felett volt. Sajnos ezévi részletes adatsor teljes mértékben még nem áll rendelkezésre, ezért csak a májusi átlagbért adjuk közre, mely az év első öthónapjának átlagában 21136 forint volt. Fontos ehhez azonban tudni, hogy a kiszámításnál csak a 10 főnél többet foglalkoztató szervezetek adatait vették figyelembe, továbbá az átlag nem tartalmazza a mezőgazdaság, halászat ágazatban, valamint a költségvetési szerveknél foglakoztatottak átlagjövedelmét. Ezért ez az ősz- szeg nem feltétlenül vethető össze a korábban ismertetett 1993-as átlagjövedelemmel. Annyi bizonyos, hogy 1993 végén közel tíz ezer forinttal volt kevesebb a két aktív korú felnőtt havi átlagos nettó jövedelme, mint amennyi szükséges lett volna plusz még két gyermek létminimumához. Ha pedig a községeket nézzük, ahol a legfontosabb „munkaadó” a mező- gazdaság, akkor „hiány” még nagyobb. S a munkanélküliekről még nem szóltunk. A piacpolitika eredménye „Téli üzem” a Szászakkunál Az idén megújult üzletpolitikával jelentkezett a szászberki Akkumulátorgyár Kft. a piacon. Úgy döntöttek, hogy a nagyob kiállításokon és vásárokon nem vesznek részt, ugyanakkor a számukra még fehér foltként feltüntetett magyar területeken kiállítanak. így végig járták Nyugat-Magyarországot, melynek eredményeként az értékesítési hálózatukat sikerült bővíteni. A hazai kiállításokon kívül végigjárták az országhatáron túl fekvő nagyobb városokat is. Az előbbiekben említett kiállítások, a jó árak, valamint az egyéb feltételrendszereknek köszönhetően az üzem teljes kapacitással termel attól függetlenül, hogy éppen nem akkumulátor szezon van. A raktárkészlet is szinte a nullával egyenlő a késztermékekből, ennyire kére-* setté vált a Szászakku akkuja. A hazai piaci hódítás mellett egyre többször tekingetnek az országhatáron túlra is. Nem csak a kiállítások, a különböző termékbemutatók révén, hanem konkrét üzletek terén is. Bár a nyugat-európába irányuló szállítás még csak mintadaraboknak tekinthető, mégis egy lépés a további szerződéskötések felé. A volt szocialista országok közül Ukrajnába meghatározó mennyiségű termék kerül - mondotta Gyáfrás István igazgató. Az ukrajnai partnerral közösen felépített összeszerelő készen áll a gyártásra, mostantól az másik félen múlik, hogy mikor kezdődik meg a termékelőállítás. Fehéroroszországgal és Romániával is gyümölcsöző a kapcsolat, bár nehéz megtalálni a fizetőképes partnert. Szlovákiába várhatóan szeptemberben indul az első szállítmány azon szerződés alapján, melyet júniusban, a dunaszerdahelyi vásáron írtak alá. Ez összességében havonta mintegy 20 millió forintos megrendelés állományt jelent, melyben tehergépjármű akkumulátorokat exportál majd a Szászakku. Összességében a teljes termelés mintegy 20 százaléka kerül külföldre - mondotta az igazgató. S bár nem titok, hogy befektetői partnert keresnek, mégis úgy látszik, hogy hírnevük több nyugati céghez eljutott. így jelenleg folytatnak tárgyalásokat több nyugat-európai ország cégével. „A tőkebevonás elengedhetetlen a gyárnak, azonban nem minnden áron” - fejtette ki Gyáfrás István a cég elképzeléseit. kárpótlási törvény alapján beérkezett beadványokat egyesíteni kell a mostaniakkal, ami ösz- szességében százezer!!) boríték megmozgatását jelenti. Mint a hivatalvezető elmondta, véleménye szerint az új igények elbírálása legkevesebb két évig is eltarthat, ugyanis megyénkben mindössze 10 munkatársuk az, aki ezzel foglalkozni tud. Közben sokan várnak arra is, hogy újra megnyíljon a földárverések lehetősége. A Kárrendezési Hivatal egyeztetve az összes érintettel még 1993. decemberében elkészítette a pótlólagos földalapra vonatkozó előterjesztését. Ám azóta ebben nem született döntés. A felterjesztett pótföldalap ráadásul igen kevés, ugyanis mindössze 104 ezer arany korona értékű, melyre rendkívül nagy az igény. Dr. Horváth Gabriella kérdésünkre elmondta, hogy leghamarabb földárverés november végén lehet. Ez is csak akkor, ha még augusztusban döntés születne a pótföldalapról. Ebben az esetben viszont tovább húzódna az új beadványok elbírálása, ugyanis belső átcsoportosítással nem oldható meg a feladat, további technikára és létszámra pedig nem számíthat. A kárpótlási ügyekben nem csak az ügyfelek bizonytalanok, hanem maguk a hivatal dolgozói is. Kérdés, hogy milyen döntés születik „felső szinten” kárpótlási ügyekben, s mi lesz a dolgozókkal a kárpótlási törvények végrehajtása után. Szankciók? Kudarcot vallottak az USA és Japán közötti legutóbbi kereskedelmi tárgyalások, és nem kizárt, hogy Wasinghton szankciókat léptet életbe. A tárgyalásoknak ugyanis azt kellett volna hozniuk, hogy Japán megnyitja állami piacát az amerikai távközlési és gyógyászati eszközök előtt, ám a megbeszélések megszakadtak. Az eszközök gyártásában az amerikai cégek versenyképesek, de a japán kormány akadályokat gördít az állami megrendelések elé. (MTI) A Föld népessége 2030-ban Nyolc és félmilliárd A Föld lakóinak a száma 2030-ban eléri a 8,5 milliárdot, de a növekedés a földrészek között meglehetősen aránytalan lesz - állapítja meg a nemzetközi pénzintézet közzétett előrejelzése. A tanulmány szerint tehát mintegy 50 százalékos lesz a Föld népességének a növekedése. Afrikában azonban 116 százalékkal, Ázsiában 47 százalékkal, Közép- és Dél-Amerikábáh pedig 51! százalékkal lesznek többen mint most. Észak-Amerikában csak 24 százalékos népességnövekedés várható az elkövetkező 35 esztendőben. Európa lakosságának a száma pedig gyakorlatilag változatlan marad, hiszen 1 százalékos növekedéssel lehet csak számolni. A földrész néhány államában ráadásul népességcsökkenést jósolnak a Világbank szakértői. Ezek: Németország (9,1), Olaszország (8,1), Magyarország (7,9), Spanyolország (3,6) és Belgium (2,7). (MTI) Törvény a közraktározásról Jelenleg folyik az új közraktározási törvény szakemberek általi véleményeztetése, ugyanis a korábbi szabály már igen régi. A tervezet szerint számos fogalom meghatározásra kerül, így maga a közraktár, valamint a közraktározási tevékenység is. A törvény tervezet szerint a közraktárjegy értékpapírrá válik. Ha a törvényt a tervezet szerint fogadja el a parlament, akkor közraktározási tevékenységet csak részvénytársaság végezhet majd, melyen belül további korlátozások is lesznek. így például közraktár csak olyan részvénytársaság lehet majd, amelyik legalább 500 millió forintos tőkével rendelkezik. „Fogyó” Tokió Amióta feljegyzések készülnek Tokió lakosságáról, a legutóbbi pénzügyi évben kezdett „fogyni” először a hatalmas város. Az AP jelentése szerint mindössze 5106 fővel gyérült az állandó lakosok száma. A legfrissebb adatok alapján a japán főváros központinak nevezett részén 8 millióan élnek, 50 kilométeres sugarú peremvidékein pedig további 29 milliónyian. Az ötezer fős gyérülés teljes egészében 8 milliós „belvárosi” létszámot apasztja. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.08.05-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. aug. 05-ig (%) A legnagyobb intézményi befektető mellett másik erőssége az ÁB-AEGON Biztosítónak az egyre növekvő értékesítési hálózat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1994-ben az újonnan megkötött életbiztosítások szám meghaladta a 146 ezret, az új lakásbiztosítási szerződések száma megközelíti a 105 ezret. Milliós ügyfélkörükkel majdnem 6 millió szerződést tartanak nyilván, ezekből a szerződésekből a biztosító díj bevétele 1994. első felében mintegy 10 milliárd forintot tett ki. 1994/A 100,00 99,50 17,10 1994/B 95,52 95,16 11,03 1995/A 87,97 87,16 14,11 1995/B 87,38 86,51 12,39 1995/C 94,46 94,02 8,87 1995/F 91,86 91,19 1,58 1995/G 93,36 92,62 19,23 1995/H 92,82 92,03 17,58 1996/A 84,14 82,70 9,95 1996/B 89,13 88,13 9,35 1996/C 88,94 87,31 8,44 1996/F 88,26 87,09 3,84 1996/H 97,54 96,31 7,67 1997/C 82,37 80,88 7,31 1997/D * 100,30 99,50 14,75 1997/E * 100,30 99,50 9,49 1997/H 97,91 96,10 4,79 1998/A 100,10 99,50 10,01 Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. * = Az 1997/D és az 1997/E államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.
