Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök Kultúra 5 Egy híján ötven a hazai Elvis Presley Az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozat keretében választották meg a Tisza-tó szépét. A verseny délelőttjén már százszámra se­reglettek a férfiszemeket bűvöletbe ejtő, párducalkatú amazo­nok. Nem rejtve véka alá bájaikat. Közöttük sündörgött, büvö- lődött egy igen ismert fővárosi „fiatalember”, akit színpadi megjelenése és előadói stílusa miatt kicsik és nagyok úgy ismer­nek, mint a magyar Elvis Presleyt. Igen. Ő Komár László.- Hogyan kerültél Abádsza- lókra, netán a hölgyek ittléte be­folyásolt a döntésben?- Körülbelül három éve járok ide, és ha jól emlékszem ez a fellépésem az ötödik ezen a szabadtéri színpadon. A höl­gyekről pedig csak annyit, hogy én gyanítom, hogy a verseny­ben részt vevőkön kívül, itt a strandon fel tudnék vonultatni ugyanilyen létszámú hölgyko­szorút, akik nem hivatalosan vesznek részt a szépségverse­nyen, csak úgy, itt vannak, mint szépek. Az imént, amikor meg­érkeztünk, nem tagodom, go­lyóztak a szemeim, mivel fenn­tartom azt a véleményemet, hogy a magyar nők és lányok a legszebbek. Ezt nem azért mondom, mert hízelegni aka­rok, de például többszöri hosszú amerikai körútam alatt egy jó nőt sem láttam.- Szerinted a nőnél a szépség vagy az okosság az érdem?- Ez magánügye, ki hogy szereti. Vannak emberek, akik nem szeretik az okos nőket. Ka- rinthynak van egy mondása: a gyerekem a feleségem szépsé­gét és az én eszemet örökölje. Tisztelet a kivételnek, vannak olyan hölgyek is, akik szépek és egyben roppant okosak. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy min­den hölgynek van annyi esze, ha akarja, hogy bármely férfit meg tud forgatni, akár az ágy­ban, akár a bíróságon.- Milyen érzés a nők bűvöle­tében élni?- Fantasztikus. Valóban büszke vagyok arra, hogy a kö­zönségem 70 százaléka hölgy. De úgy hiszem, ez azért van így, mert ezt a szentimentális műfajt, amit én művelek, a rock and rollon belül is a szerelem, az érzelem és a nagylelkűség övezi, ami a dalaimból és egy­ben belőlem is sugárzik. Erre a hölgyek nagyobb affinitást mu­tatnak. Valószínű azért, mivel nekik sokkal nagyobb a lelkűk, mint a férfiaknak. Biztos van­nak ilyen férfiak is, de a höl­gyek erre érzékenyebbek.- Mivel benne vagy a szép­ségverseny zsűrijében, milyen szempontok alapján fogsz dön­teni?- Itt egyértelműen a látvány dominál, mivel személyesen nem találkozhattunk velük. Le lehetett volna jönnük három nappal ezelőtt is egy úgyneve­zett mustrára, hogy leülhessünk (melynek a technikai része alatt csak a beszélgetést értem), de erre nem volt lehetőségünk. Mondjuk lenne még egy-két öt­letem arra, hogy hogyan lehetne minősíteni, de ez esetben telje­sen a vizualitásra hagyatkozunk a döntésben.- Mik a nyári terveid?- Nekem van egy kötelező gyakorlatom. Ez a nyár úgy fog eltelni, hogy felváltottam ez évre a világot jelentő deszkákat, a családot jelentő téglákkal, mi­vel építkezem. Ezen kívül ké­szülök még egy nagyon nagy bulira, a Sportcsarnokban, mi­vel november 28-án Rákóczi- falván láttam meg a napvilágot és annak most lesz 50 éve. így most egy híjával a félszáznak úgy tervezem, hogy szeretnék egy nagy rock and roll-cirkuszt összehozni a barátaimmal, azokkal, akik tettek azért, hogy idáig eljuthassak. Gondolok itt elsősorban Presser Picire és az LGT-re, valamint a jelen lévő zenészkollégáimra, akikkel együtt dolgozom több mint 10 éve. Remélem nagy detonáció lesz. Ezt követően tavasszal tu­dunk egy kései szülinapi turnét csinálni, és remélhetőleg megje­lenik egy régi-új lemezünk is, amit már többek követeltek. Jo­gos a kérésük, annál is inkább, mivel az év elején kaptam meg a gyémántlemezt, ami az eddig eladott 1 millió 260 ezer bake­litnek köszönhető, amit a rajon­góim megvásároltak. Úgyhogy egy ilyen húsvéti, nőnapi meg­lepetéssel szeretnék szolgálni, így a jövő nyári turnén remélem ismét találkozhatunk az Abád- szalókon, valamint remélem, hogy jövőre is lesz nyár és sze­relem ... Barna Sándor Új szakok a Kodolányi János Főiskolán Az Izraeli Filharmonikusok koncertje a Margitszigeten Budapestre látogat az Izraeli Filhannonikusok zenekara. A világhírű együttes egyet­len koncertet ad a Margitszi­geti Szabadtéri Színpadon au­gusztus 11-én. Műsorukban Bartók Concertója és Mahler I. szimfóniája csendül fel. A hangverseny dirigense Zubin Mehta, az együttes örökös karmestere, aki a közelmúltban a tenorhármas - Pavarotti, Domingo és Carreras - hang­versenyét vezényelte Los An­gelesben. Az Izraeli Filharmonikusok játékát első ízben hét eszten­dővel ezelőtt élvezhette a ma­gyar közönség a Budapest Kongresszusi Központban. Többszörös a túljelentkezés a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolára. Az 1992-ben alapítványi főiskolaként - a megyei jogú város önkormányzata és a Comenius Tanulmányi Társa­ság kezdeményezésére — lét­rehozott intézményben az ősszel már 1200-nál több fia­talt oktatnak. A német és az angol nyelv­tanári, valamint a közgazda, szállodás és idegenforgalmi szakemberképzés mellett az idei tanévben megkezdik a francia szakos nyelvtanárok, valamint a kommunikátorok - magyarán újságírók — oktatá­sát is. A nyelvtanár—képzésre há­romszoros volt a túljelentke­zés, s 104—105 felvételi pontot szerzett fiatalok között válo­gattak. A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a kommunikáció szak iránt: az újságírókat, tv­és rádióriportereket képező szakra — amely Győrffy Mik­lós szakmai irányításával mű­ködik majd - a tervezett 80 helyett 92 fiatalt vettek fel. Jelentkező ennél jóval több volt, de a létszámot nem lehe­tett bővíteni, mivel a főiskolá­nak nincs oktatóterme, kollé­giumi helye ennél több hall­gató számára. Már most „ki­nőtte,, ugyanis azt az épületet, amely annak idején MSZMP oktatási igazgatóságként szol­gált. A meglevő 300 fős elő­adóterem mellé tavaly már építettek egy másikat, s bőví­tették a kollégiumot is. (MTI) Hajósinasból lett artista Pogi bohóc várja a régi cimborákat Ritkán fordul elő, hogy egy lap szerkesztőségébe csak úgy besétáljon egy festett arcú, nagy kalucsnis, csokornyakkendős bohóc. Márpedig velem ez tör­tént. Pogány Imre azonban va­lószínűleg nem csak nekem okozott meglepetést. Szülei, ba­rátai, ismerősei minden bizony­nyal furcsán fogadták a hírt, hogy bohócként keresi majd kenyerét ez az apró termetű ember. Pogány Imre élettörténe­tében azonban sok változatos fordulat akad. Jászberényben nevelkedett egy szomorú ese­mény után.-Szüléimét nem ismertem, 1941-ben csak úgy találtak Bu­dapesten. Jászberénybe kerül­tem nevelőszülőkhöz, akiket édes szüléimként tiszteltem. Oskola Józsefre és feleségére, valamint öt gyermekére ma is hálás szívvel gondolok. Saját­jukként neveltek, szerettek, gondoskodtak rólam. Biztosítot­ták a gondtalan gyemekkort ne­kem. Oskola Teréz és ifj. Os­kola József és családja ma az én családom is, hisz testvérként nőttünk fel. Ha Jászberénybe jövök, hazajövök hozzájuk. Szigorúan neveltek, iskoláztat­tak. Budapestre 16 évesen ke­rültem visza, amikor hajósinas­nak álltam, később fedélzeti tiszt lettem és a kereskedelmi flottánál dolgoztam. Jártam a Dunát, Regensburgtól Izmailig.- Hogyan lett egy tengerész­ből bohóc ?- A flottánál működött szín­játszó csoport, gyakran fellép­tem. Szerepeltem velük. Már ott kiderült, hogy a szórakoztatás is lehet számomra élettér. 1979 óta vagyok a Magyar Cirkusz és Varieténél. Öt évig tanultam, hogy meglegyen az előadómű­vészi engedélyem. Most máso­dízben turnézom az Eötvös Cir­kusszal, ami óriási megtisztelte­tés számomra. Az Eötvös Cir­kusz világhírű, s már kétszer hívtak magukkal.- A bohóc élete is világjáró. Merre járt cirkuszi művészként?- Japántól Svájcig, Lengyel- országtól Mongóliáig, sokfelé megfordultam. Nagy örömmel jöttem Jászberénybe, s remé­lem, hogy a régi cimborák el­jönnek megnézni az előadást. A volt zárdába jártam iskolába. Az Érparton állítjuk fel sátrun­kat.- A bohócok között is van mű­faji különbség. Eötvös Gábor világhírű zenebohóc. Ön milyen műfajba sorolható ?- En passage-bohóc vagyok. Két produkció között lépek po­rondra, kitöltve az időt, ekkor szórakoztatom a közönséget. Ke Képviselőjelöltek távoktatása Képzett képviselők - hatékony önkormányzat A Fővárosi Oktatástechnoló­giai Központ (FOK) és az Ön­kormányzati Akadémia létreho­zott eyg programcsomagot „Képzett képviselők - hatékony önkormányzat” címmel, amely a kötetlen tanulás előnyeit sze­retné kihasználni. Az alkotók célja az volt, hogy segítsék a képviselőjelöltek megfelelő felkészülését erre a sokrétű és felelősségteljes munkára. A képviselőjelöltek erről a lehetőségről elsősorban a tele­pülés önkormányzatán át sze­rezhetnek tudomást. A szak­anyag tartalmának megismeré­séhez készítettek egy tájékozta­tót és megrendelőlapot is mel­lékeltek, amely anyagokat a megye valamennyi településé­nek polgármestere megkapja. Az oktatócsomagban két kö­tetben dolgozták ki a legáltalá­nosabb, nemzetközi kitekintést is nyújtó, elméleti alapokat adó ismereteket „Jogállam, emberi jogok, hatalom” és „A Magyar Köztársaság államszervezete” címmel. A két kötetet szövegy- gyűjtemény és tíz munkafüzet, valamint két hangkazetta és egy hatvan perces videoanyag egé­szíti ki. A Szöveggyűjtemény az ál­lamról, a jogról és a politikáról szóló ismeretekket dolgozza fel. Nagy jelentőségű az elkészített 10 munkafüzet, mely a gyakor­lat tükrében dolgozza fel az ön­kormányzatok mindennapi va­lóságát, az önkormányzatok működésének eddigi tapasztala­taira alapozva jelzi a legfonto­sabb kérdéseket: például ön- kormányzati alapjogok; a köz­ség és a város önkormányzata; állami, önkormányzati közép­szint; a köztárasági megbízott; önkormányzati hatás- és fel­adatkörök, rendelet alkotás, bí­rósági eljárás; képviselőtestület - bizottságok - hivatalok stb. A szakanyagokat a pécsi Jan- nus Pannonius Tudományegye­tem, az Alkotmánybíróság és a Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsi Regionális Kutató Központjának szakértőiből álló munkacsoport készítette. Ötéves a Szociális Munka című folyóirat A Kossuth-évben a szociálpolitikus Kossuthról A Szociális Munka ez évi második számának bevezető ta­nulmánya - Subosits Ish’án - dr. Göllesz Viktor szerzőpáros jó­voltából - a szociálpolitikus Kossuth Lajossal ismerteti meg az olvasót, aki 1841-44 között a Pesti Hírlap kiváló zsurna- liszta-szerkesztőjeként, kendő­zetlenül leplezte le a pesti nyo­morvilágot, az emberi könyörte­lenségeket. Szociális felelősségérzetét tükrözik az „Aprócska kényu­rak”, a ,, Gyermekgyilkolás", a „Pálinkamirigy'’, a „Bot mind­örökre” és a többi írásai, ame­lyekből hosszabban idéznek a szerzők. Megrázó módon ír Kossuth kora nyers társadalmi valóságáról. Saját szemével látja a nyomorlakásokat: ....... földalatti pincelyukak, hova hó- és esővíz befoly, mellyeknek nedves gőzében két-három csa­lád minden leheléssel mérget szí; s e méregért mégis 2-3 fo­rint házbért kénytelen hetenkint a szívtelen gazdának fizetni!" írásaiban ostorozta kora bör­tönviszonyait. A Veszprém me­gyei tömlöczöket így jellemzi: „Lehetetlen volt el nem borzad­nom. Kút forma lyukak, szellő­jük nincs, ablakuk nem is le­het." Kossuthot politikai nézete­iben az egyetemes emberszere­tet vezette. A korszerű állam egyik kritériumának tartotta, hogy nyújtson védelmet a gyengéknek az erősekkel szem­ben. Rehabilitálhatók-e az értelmi fogyatékosok? című gondolat­futtatását vitaindítónak szánja Demeter Miklós. A Szociális Törvény azon rendelkezését ve­szi bonckés alá, miszerint a „foglalkoztató intézet” helyébe „értelmi fogyatékosok rehabili­tációs intézete” megnevezést kell bevezetni. Azzal érvel, hogy az intézmények ilyen megnevezése stigma-értékű. De lényegesebb, hogy a rehabilitá­ció lefordítva az eredeti képes­ségek visszaállítását jelenti, s miután az értelmi fogyatékos sosem volt értelmi erőinek tel­jes birtokában, így visszaállítás­ról, vagyis rehabilitációról nem beszélhetünk. Annál inkább habilitálható - valamire képessé tehető -, és esetenként integrálható - beil­leszthető - az épek kinti vilá­gába. A csája: ennivaló; a ba­boskendő: homoszexuális; a bakancsban megy: meghal - a börtönnyelv jelentésvilágában. Szabó Krisztina szociolingvisz- tikai dolgozatához a Budapesti Gyűjtőfogházban végezte az anyaggyűjtést. A nyelvi durva­ság egyik okát abban látja, hogy ma a rabok iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint korábban volt, az emberek közötti viszo­nyokban pedig farkastörvények uralkodnak. Váratlanul hunyt el tavaly a nemzetközi tekintélyű orvo- síró-pszichiáter, dr. Avar Pál. Az általa kidolgozott emberve­zetés és önsegítés programot ismerteti munkatársa, tanítvá­nya, Fekete György. A folyóirat végén olvasható dr. Pető Tünde olaszországi be­számolója, aki szemészkonzul­tánsként 13 hónapot töltött egy padovai intézetben, ahol 800 szomato-mentálisan (testi- leg-értelmileg) retardált beteget gondoztak. A doktornő a bete­gekkel való törődés terén a leg­többet az elhivatott apácáktól tanulta. Nincs „elveszett eset” - írja-, kellő törődés esetén a leg­reménytelenebbnek tűnő beteg állapota is javulhat. S. Cs. J. Hirosimái zenei napok Szegeden Ásatás az ártéren / Árpád-kori kolostor Nagykörűben Történelmi ismereteink újabb gyarapítását szolgáló régészeti ásatást kezd augusztus második hetében Nagykörűn a szolnoki Damjanich János Múzeum. A rangos tudományos mű­hely új, fiatal munkatársa. Pol­gár Zoltán elsősorban arra köte­lezte el magát, hogy az Ár­pád-kori emlékeket vizsgálja, kutatja segítőtársaival a Jász-Nagy-Kunság és a Tisza- vidék területén. A témára vonatkozó írásos történelmi dokumentumok alap­ján ismeretes, hogy maradtak meg ép emlékek ezen a vidéken az Árpád-korból, így például a jászdózsai, a jánoshidai, tiszasü- lyi templom, de vannak olyan elpusztult épületek is, amelyek maradványai a földben nyug­szanak. Az Árpád-korra vonatkozó okleveles adatok szerint Nagy­körűben, a Tisza árterén belül egy korabeli kolostor állót, amely feltehetően a török ura­lom idején pusztult el. A megje­lölt ártéri területen a muzeoló­gusok előzetes terepbejárást vé­geztek, és nyilvánvalónak lát­szik, az irodalom alapján kiala­kult feltételezés. A „cserkészés” alkalmával téglatörmelékeket, habarcsma­radványokat találtak az ártéri térségben azon a területen, ame­lyet a Tisza áradása idején elbo­rít a víz. Jelenleg - a tartós aszály, kánikula jóvoltából - jó lehetőség kínálkozik arra, hogy augusztus 8-án, hétfőn meg­kezdjék a templomegyüttes fel­táró, régészeti kutatását. A mú­zeum kezdeményezését támo­gatja a település polgármesteri hivatala is, abban a reményben, hogy új idegenforgalmi neveze­tességgel gyarapodhat a falu.-endrész­Négy japán művész vendég- szereplésével hirosimai zenei napok kezdődtek kedden Sze­geden. Szombatig - szerda ki­vételével - naponta egy-egy zongora, csemballó-, és da­lestre várják a zenekedvelő kö­zönséget este 6 órai kezdettel a Móra Ferenc Múzeumba, illetve orgonaestre a Fogadalmi temp­lomba. A világ augusztus 6-án emlékezik a hirosimai tragédia áldozataira. A zenei napok kere­tében a tragédiát felidéző fotók­ból tablókiállítás szerdán a Saj­tóház klubjában.(MTI) Felújítják Túrkevén a Kossuth Lajos Úti Általános Is­kola homlokzatát. A munka több mint egymillió fo­rintba kerül. Fotó: Bíró Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom