Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

1994. augusztus 30., kedd Jászsági körkép 7 Boszniából is volt vevője A műhely egy készülő kabinnal A papagájt a macska is szeretné Május 1-jén született, ráadá­sul 1956-ban. Hogy a munka nem pereg le róla, minden bi­zonnyal nem ennek a dátumnak köszönheti. Menyhárt Tibor Jászfény- szaruban olyat alkotott, amit mások sehol kis hazánkban. A fiatalembernek sokféle szak­mája van: szobafestő-mázoló, tapétázó, autófényező és mű- anyaggyártó. Szakmáit ilyen sorrendben is váltotta. Mindig azt csinálta, amiben éppen fantáziát és pénzt látott. Különben még hivatásos jogosítvánnyal is rendelkezik. Menyhárt Tibor Ma műanyaggyártó kisipa­ros. Négy éve űzi ezt a foglal­kozást. Akkor kitalált egy olyan terméket, amit elsőként szaba­dalmaztatott hazánkban. A te­herautók kabinjára szerelt háló­fülke nagyon praktikus, mert a sok-sok kilométert lehajtó sofőr meg tud pihenni benne. A szer­kezetet - ami ráadásul légtere­lőként is szolgál - Tibor találta ki az utolsó csavarig. Bármilyen teherautóra elkészíthető a ka­bin, ha nincs meg még esetleg a katalógusban a mérete, a mű­helyben felveszik, és rászabják a fülkére. Ha már műgyantából készül a kabin, lehet ebből az anyagból mást is csinálni. Gyártanak is ezenkívül még motorcsónaktes­teket és tartályokat. Furgonokra is készítenek dobozokat. Mindenhonnan jönnek hozzá, még Boszniából is. Ha nem tudnánk, hogy milyen viszo­nyok vannak most ott, mond­hatnánk, könnyen megteheti, hogy valaki onnan jön, mert a kabinon rajta van a lenyomat, ami hirdeti, ki gyártotta. Ez alapján már rengetegen meg­fordultak nála, külföldről is. Még a rendőrség is járt nála. No, nem kell rosszra gondolni, csak megrendelést hoztak Bu­dapestről. A most beszerzett Yamaha motorokra készíttettek idomokat, dobozokat. Jászalsószentgyörgyön - de még jókora körzetében is - aligha akad olyan ember, aki­nek hatvan papagáj csicseregné be udvarát. Márpedig Povedák István portáján ezt tényként le­het rögzíteni. A 37 éves vas- és faesztergá­lyos, faárukészítő kisiparos úgy 20 évvel ezelőtt fogott egy pa­pagájt - kézzel. Hogy ne legyen árva az egzotikus madár, vett hozzá egy másikat. Elvégre madáréknál is párban szép az élet! A két papagájból azóta mára hatvan lett. Húsz költőpár és 20 kicsi élvezi az életet a mellék- épület dróttal elkerített részé­ben. A telet az apró szárnyasok a kazánházban töltik. Az igazi persze az volna, ha páronként lennének, mert sok­szor történik tragédia a nagy, közös ketrecben: egymást meg­fojtják, vagy kidobálják egymás odúit. István még nem hallotta, hogy papagájai beszéltek volna, de ehhez sokkal többet is kel­lene velük foglalkoznia. Erre azonban nincs idő. A családban a papagájokon kívül egyébként egy teknős, egy kiscica és egy kutya is van. Ez utóbbiak nagyon összebarátkoz­tak, hiszen a kutya szoptatja a macskát. Persze nem lenne macska a macska, ha nem álmodozna a Povedák István és madarai ketrec előtt néha egy kis papa­gájhúsra. Sajnos bármilyen szépek is a madarak, drága a tartásuk, ezért mielőbb meg szeretne válni gazdájuk tőlük. Talán utoljára láttuk így együtt őket. Kutya-macska barátság „Mindenkinek ilyen vásárlókat kívánok” Egyedül javít gumikat Molnár József egy törzsvásárlóval A Jászberény- közeli Meggyes- pele tanyavilág. Nemrégiben még vasúti megállóját is lebontották, ami sorvadását jelzi. Van azonban a műút mentén egy bolt; talán ennek köszönhetően még nem széledt szét tel­jesen a nép. A bolt tulajdonképpen egy ház hátsó traktusa. Piciny, épp csak a szükséges dolgok kaphatók itt: szög, petróleumlámpa, óvszer, és persze alapvető élelmisze­rek meg háztartási vegyi áruk, élvezeti cikkek. Ha valami nincs, beszerzi a tulajdonos: Molnár József. Ahogy belépünk az ajtón, az 53 éves férfinek semmit sem kell magyarázni, mindjárt tudja, kik vagyunk. - Ha hiszitek, ha nem, megálmodtam pár napja, hogy újságírók jönnek hozzám - örvend fel. Az amúgy is vidám, jó kedélyű férfinek korábban Porteleken volt üzlete, de azt ez év elején leadta. Az áfésztől bé­relte, majd megvette tőlük 1989-ben. Hogy a porteleki boltot már nem viszi tovább, nagyon jól jártak a megyespeleiek. Miért? Mert annak előtte csak kétszer, kedden és pénteken délelőtt volt nyitva, most meg mindennap, ráadásul reggel 7-től este 8 óráig. A kik itt a vásárlók kérdésre kérdéssel felel a boltos: - Sorol­jam név szerint? - Miután erről lebeszéljük, elmondja, hogy sok vásárlóval nem dicsekedhet. Aki viszont itt vásárol, az csak itt szerzi be a szükséges árucik­keket. - A világon a legaranyo­sabb vevőim vannak. Minden kereskedőnek azt kívánom, hogy ilyen vásárlói legyenek. Körülbelül tizenhá­rom tanya van erre, ezek lakói járnak ide, de mióta többet vagyunk nyitva, át­utazók is betérnek hozzánk - mondja Molnár József, aki egyébként rokkant- nyugdíjas, 1991-ben közúti baleset érte. Nyug­díj-kiegészítésként azonban jól jön neki és feleségének az it­teni kicsi kereset. Jóska bácsi 1981 óta boltos. Előtte nagyon sokfelé dolgozott: a műszeripari szövetkezetben anyagbeszerzőként, a kenyér­gyárban karbantartó lakatos­ként, de aztán beleun a felsoro­lásba. - Volna itt több vásárló is - kanyarodik vissza -, csak az embereknek nem sok pénzük van. Ennyit kapnak. Ez nem az ő hibájuk, másoké. De akinek nem inge, ne vegye magára! Az 1989-ben alakult jászberényi Berényi Műhely tagjainak munkáiból nyílt kiállítás a jászjákóhalmi közösségi ház­ban. A műhely két tagja helybéli, így dr. Kotró László és Horváth István néhány műve ugyancsak látható. Szűcs Károly egy óriási abronccsal Manapság már nem csoda, sőt szükségszerű, hogy valaki átképezze magát a megélhetés­hez. Ez történt Szűcs Károllyal is, aki Jászboldogházán lakik. Károly mostani foglalkozása gumijavító és centírozó. Nem ezzel a szakmával a tarsolyában indult azonban az életnek a 35 éves fiatalember. Eredetileg kö­zépfokú mezőgazdász. A téesz- ben szarvasmarhatelep-vezető volt, aztán takarmánygazdálko­dási előadó lett belőle. Tizenöt év munkaviszony után, 1992-ben vált el a szövetkezet­től - mint ahogy többen is. A vállalkozások korát élve ő is bele akart fogni valamibe. Mivel a faluban számtalan kocsma és bolt nyílt, úgy gon­dolkodott vendéglátós felesé­gével, ők hasonlóba már ne fog­janak bele. Ezért olyan tevé­kenységet célzott meg, ami még a környéken sincs. Még a szö­vetkezetben önköltségen a Tau­rusnál elvégzett egy tanfolya­mot. Nem is számított rosszul. 1992-ban kialakította házuk udvarán a műhelyt. Szépen be is rendezte korszerű gépekkel. A gumijavításhoz és a centírozás- hoz szükséges gépeket, eszkö­zöket a Pangus amerikai-ma­gyar vegyes vállalat segítségé­vel szerezte be. Mindennel el van látva, ami ehhez a munká­hoz szükséges: csápos kocsi­emelővel, centírozóval, auto­mata gumiszerelővel, vulkani- zálóval, abroncsfeszítővel, kompresszorral. Az üzlet ismertté vált. Már a környékből is idejárnak. Sze­mélygépkocsi-abroncsot szerel legtöbbet, de a mezőgazdasági vállalkozók is bőven ellátják munkával. Sokan ugyanis nem tudják a vadonatúj abroncsokat megfizetni (ez nem is csoda, mert egy nagy traktor abroncsá­nak új ára 70 ezer forint), ezért inkább javíttatják. Tizenöt-húsz százalékkal olcsóbban kijönnek így; Ára miatt nem is tart traktor­kerekeket, de legújabb szolgál­tatása, hogy egy-két nap alatt beszerzi a traktorra való abron­csot, de akár a kerékpárra valót is. Az egytől egyig Stomil gu­mikat a jászdózsai dr. Szeren­csés Istvánon, a lengyel Stomil gyár magyarországi képviselő­jén keresztül hozatja meg. Ugyanakkor - pont alacsony ára miatt - személygépkocsira való abroncsot - ha nem is rengete­get - tud tartani készleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom