Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-26 / 200. szám
1994. augusztus 26., péntek Az Új Néplap Abonyban 13 Az abonyi malom minőségi búzát őröl Kártyás telefonok Szolnok megyétől a Balatonig szállítanak Levéltári adatok bizonyítják, hogy az 1880-as években épült az abonyi malom, majd báró Harkányi Frigyes tulajdonába került. Az államosításkor a helyi áfész vette át irányítását. Utána a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat üzemeltette. Eddig nem került reflektorfénybe ez a fontos és egyre nagyobb eredményeket elérő malom. Most mintha megváltozott volna minden. Gyapjas Kálmán Vezetőjével, Gyapjas Kálmánnal beszélgetünk a jelenről.- 28 éve vagyok a szakmában, Cegléden kezdtem. BL 55-öst és takarmánylisztet gyártottunk. Az éves termelési kapacitásunk 6400-6600 tonna volt. Döntő többségét Pestre szállítottuk. A vállalati szférára az volt a jellemző, hogy más megyébe kitörni búzaliszttel le- hetetetlen volt. Mára már felszabadultak a megyehatárok. Amikor a tröszt megszűnt, a piac is felszabadult. Az átalakulások következtében, a decentralizált privatizáció során a Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalat az üzemünket is első fordulós pályázat útján meghirdette értékesítésre, és ezt sikerült is megvásárolnunk. 1993. szeptember 27-én betéti társaságot hoztunk létre. Most, hogy magánkézbe került a malomüzem, a régi partneri kapcsolatokat fel kell eleveníteni. A lisztpiacon most hatalmas harc van, eladási gondok is közrejátszanak, így csakis jó minőséggel tud bárki talpon maradni. Üzemünk ezt a problémát szinte nem érzékeli. A privatizáció során voltak gondjaink, hisz a vételárat, az eszközök megávásárlását nagyon rövid idő alatt kellett kifizetni. Amióta „maszek” a malom, bevezettük az egy kilogrammos liszt kiszerelését is. Nagy örömünkre partnerekre leltünk a Szolnok megyei településeken, így Szolnokon, Tószegen, Törökszentmiklóson, Új szászon és Zagyvarékason már ismerik és igénylik az abonyi minőségi lisztet. Pest megyében Újszilvás, Tápiószőlős, Tápiószele, Jász- karajenő a legnagyobb piacunk, szívesen fogadják lisztünket. Az én estemben az ugyanis igaz, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában . . . Abonyban mérsékelt a kiszerelt liszt iránti kereslet. Bízom benne, hogy termékeinket egy szélesebb körben megismerik, s egyre több magánpék kéri és szállítja tőlünk a lisztet. A gyermelyi Sikér Bt. nagy mennyiségű lisztet visz el a Dunántúlra: a Velencei-tó és a Balaton környékére, magánpékek számára. A siker alapfeltétele, hogy jó minőségű búzát vásároljunk fel, illetve az őrlési technológiának a helyes megválasztása teszi azt lehetővé, hogy minőségi terméket tudjunk előállítani. Nagyobb szervezettségre lesz szükség a gazdák körében az elkövetkező években, amit elősegíthet egyrészről a falugazdász is. Mi szakmai tanácsokat tudunk adni, mivel műszerekkel hosszú évek óta vizsgáljuk a búzákat. Meg tudjuk mondani, melyik a legjobb sütőipari értékű vetőbúza, így biztosítva lesz a következőkben a jó minőségű búza megtermelése. A búzának az I-es minőséget el kell érnie. A felvásárlás idejében beindult, nagyon sok kistermelő megkereste üzemünket, és többségük nagy megelégedéssel nyugtázta fölvásárlási áraink kialakítását. Terveink között szerepel az asztalidara, illetve a rétesliszt kiszerelésének, illetve forgalmazásának beindítása. A vállalattól mostoha körülmények között vettük át az üzemet; az elmúlt 40 év alatt minimális volt a fejlesztés: ez értendő a technológiára és a szociális létesítményekre egyaránt. Elsődleges feladatunk lesz a műszaki állapot javítása, és emellett kell biztosítunk a jó minőségű terméket. Az üzem helyzetében stabilizálódás várható, sürgősen rekonstrukcióról kell gondoskodni: a gépek felújítása, folyamatos karbantartása a cél, hiszen még 1916-os évjáratú őrlőgépeink is vannak. Az egy hónapos karbantartási munkákat a Törökszentmiklósi Malomipari Szolgáltató Kft. végzi el. A Mechanikai Művek gyáregységének vezetőjével, Szekeres Istvánnal az indulásról és a jelenről beszélgetünk:- 1970 óta tudunk Abonyban az MM-ről. A Vigyázó-kastély épületében, a régi futballpálya helyén működik. 1976 óta beszélhetünk a településen telefonkészülék- és -alkatrészgyártásról. A nagykátai telefont vettük át, vagyis az asztali készülékek gyártását. A CB 76 MM készülékcsalád volt az abonyi MM első terméke, import, tárcsás hívóval. A 80-as évek közepe táján kilencszázan is dolgoztak itt. Ebből sok betanított munkás volt, s ennek ittuk meg a levét a piacgazdaságra történő átállás idején. A mostani termelés szakmunkát igényel. Próbálkoztunk a Ra- mexa-féle Kinder tojással, befektettünk: átalakítottuk a volt étkezőnket és egyéb helyiségeket, s megfelelő műhelyeket is kialakítottunk, de nem vált be a vállalkozás. Jelenleg száznyolcvanán dolgoznak a gyáregységben. Alkalmazunk szerződéses dolgozókat is, ha sok a megrendelés, s visszahívjuk a lejárt munkanélkülieket is egy-két hónapra, amíg a feladatoknak végére nem érünk. Jelenleg maradt a telefonprofilunk: asztali telefonkészülékeket gyártunk. Ebben a részlegben főként nőket alkalmazunk. A Magyarországra gyártott kártyás telefonok gyártásánál inkább férfiakat foglalkoztatunk. A Monétel francia céggel dolgozunk közösen, amely tizenkétezer kártyás telefont gyártott a magyar távközlési hálózatnak, a Matávnak. Abonyban készült a kártyás telefonok nyaklapja és a fém alkatrészek zöme. A központunkban az előszerelés történik, utána szállítjuk Franciaországba, ahol beleteszik a lelkét, az úgynevezett kárgyaolvasót, majd a készterméket visszakapja a Matáv. Ezek a készülékek már az utcán vannak. Abból élünk, hogy ez a francia kapcsolat elnyert egy pályázatot Mexikóban, és mi a franciákon keresztül exportra gyártunk ugyanolyan fém alkatrészeket, amelyet magunknak is gyártottunk. A mexikói kártyás telefonokhoz készített alkatrészeket ott fogják összeszerelni. Abban bízunk, hogy 1995-ben harmincezer fém alkatrészt és egyebet fog tőlünk rendelni a francia partner. Pályázunk a Matávnál asztaliké- szülék-családra, amely azt jelentené, hogy évi százezer darabot lehetne gyártani. Jelenleg az asztali készülék minden anyaga Távol-Keletről érkezik be, szett formájában. A szerelés, mérés fázisait végezzük. Két típust futtatunk, a TD 92-est és a TD 92-10M változatot. Ha áttekintjük a múltat, ösz- szevetjük jelennel, a lehetséges jövővel, azt állapíthatjuk meg, hogy nálunk hírnevesebb, jobb pozícióban és körülmények között lévő vállalatok mentek tönkre, s mi végül is létezünk. Az abonyiak mindig fegyelmezetten, jobban dolgoztak, mint általában. S ez segített a fennmaradásban. Nehezen, de meg tudtunk birkózni a francia el vásárokkal. Ha voltak is keserves időszakok, most már érezzük, értjük, miért van szükség arra a borzasztó kemény munkára. Inkább kevesebbet, de kiváló minőségben kell produkálnunk. Ha a mexikói megrendelés bejön, jövőre harmincezer szettigény is lehet, s ez azt jeletené, hogy abban a műhelyünkben, ahol most 25-30 munkaerőt foglalkoztatunk, duplájára is nőhet a létszám. Régi gépen jó minőség Szerdánként művészfilmek a moziban A városi mozi magánvállalkozásban működik. Az önkormányzat azzal támogatja a mozi működtetését, hogy eltekint a bérleti díj megfizetésétől, de minden mást önerőből kell megoldania a mozi üzemeltetőjének. Elkerülhetetlen most már a gáz bevezetése például, mert a jelenlegi fűtésrendszer nagy télben elfagy, hiszen minden héten négy napig szünetel a vetítés. Nyár lévén csökkent a forgalom is, átlagosan harminc nézőt fogadnak egy-egy vetítés alkalmával. Ez természetesen egy átlag: van, amikor hetvenen néznek meg egy filmet, s van, amikor hárman kucorognak a nézőtéren. Emiatt előfordul, hogy a második előadás el is marad. Ilyen körülmények között, természetesen igen nehéz feladat fenntartani a mozit. Hogy mi az, amit szívesen néznek meg a mozilátogatók? Főleg az amerikai vígjátékokat, kalandfilmeket, sci-fiket kedvelik. Újdonság, hogy szerdánként művészfilmeket vetítenek bérleti rendszerben. A sorozat tizenöt előadásból áll. elsősorban régi magyar filmekből. Ezt a sorozatot a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium is támogatja évente 180 ezer forinttal. Nemrég megnyitották az oldalteremben a büfét is, ahol melegszendvics, ital és más apróságok várják a mozilátogatókat. Az elektronikai üzemben az úgynevezett nyaklapokat szerelik A bölcsőde „kinőtt a bölcsődéskorból” Az oldalt írta: Bálint Zsuzsa. A fotókat készítette: Bíró Tibor A téglagyár többet is tudna termelni A gyár korábban egy hagyományos üzem volt. 1980-ban épült meg a teljes üzemrész, ma már harminc- millió tégla gyártására alkalmas gyár lett. Jelenleg 27 millió kisméretű téglának megfelelő az éves termelésük. Szinte valamennyi típust gyártják. A B 30-as a leginkább keresett, ebből van a legtöbb. Gyártanak Uniform téglát, ennek is több fajtáját, meg kisméretű téglákat. HB 30-as, HB 38-as téglákkal is növelik a választékot. A gyárban ötvenketten dolgoznak, munkaerőgondjaik nincsenek. Az építkezési kedv sajnos már jó pár éve egyre csökkent, így különösen az őszi-tavaszi gyártásokra nem mindig találunk vevőt. A gyár még legalább tízszázalékos kapacitásnövelést elbírna. Elsősorban Szolnokra, illetve a Jászság déli részébe, a főváros legnagyobb kerületeibe, Bács-Kiskun megyébe szállítanak. A legtöbb terméket viszonteladók vásárolják, a gyár tízszázalékos kereskedelmi árréssel dolgozik. Továbbra is szükség van rájuk Mesedélelőtt a kicsiknek az óvó nénikkel Az utóbbi években többször elhangzott a bölcsődei gondozók körében: kevés a gyerek, s félő, hogy bezárják a bölcsődét... Az idő ennek ellenkezőjét igazolta, sőt sok a kisgyermek az abonyi Tószegi úti bölcsődében, mely a megye legszebb, legkorszerűbb intézménye. Augusztus 1-jén volt tíz éve, hogy átadták az intézményt az apróságoknak. Guti Józsefné bölcsődevezető szívesen beszél mindennapjaikról:- Negyvenszemélyes a bölcsőde, jelenleg mégis ötvennégy gyerekünk van. Elhelyezésük nem okoz gondot, a régi bölcsődéből átmentettünk olyan eszközöket, berendezéseket, amelyeket itt fel tudunk használni. Szeptembertől huszonnégy csemetét adunk át az óvodának. A maradó harminc gyermekhez már tizennégy új jelentkező van. Százszázalékos, illetve egy kicsit több a feltöltöttség. Négy csoportunk van. Csecsemőrendszerünk, tipegőnk nincs, helyette egy vegyes kiscsoport öt hónapos kortól kétévesig, a három nagycsoportban a kettő-három és fél éves gyermekek foglalkoztatása és felügyelete történik. A szülők is szívesebben hagyják nálunk a három évet betöltött gyermeküket, ha korainak tartják az óvodai kezdést. A szociálisan hátrányos gyermekeket gyermekorvosi javaslatra vesszük fel. Mindkét szülőnek dolgoznia kell ahhoz, hogy gyermekük ide kerülhessen. Nagyon jó személyi feltételekkel rendelkezünk: a nyolc gondozónő többsége érettségizett, általános ápolói, asszisztensi képesítésűek, és gyermekgondozói tanfolyamot végzettek. A tárgyi feltételek is kedvezőbbek a korábbiaknál: most kaptunk például 70 ezer forintot a gyermekek ruhatárára.- Újabb négy évre ismét vezetővé választották. . .- Pályázat útján sikerült, nagy örömömre. Életem nagy részét bölcsődés gyermekek között töltöttem. A gyermekek életének ez a legszebb korszaka, hiszen ekkor csodálkoznak rá a világra, ekkor ismerkednek meg vele valójában. Harminchárom évet szívvel, lélekkel eltöltöttem közöttük, ezt a négy évet is, remélem, becsülettel sikerül. A szülők elégedettek az itt végzett munkával, jó helyen tudhatják gyermeküket; munkatársaimmal együtt örülünk annak, hogy szükség van a bölcsődére. A szalagról folyamatosan érkezik a termék
