Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-01 / 179. szám
4 1994. augusztus 1., hétfő is A szerkesztőség postájából s Zsákutca a Malomszögben Eladták a vízpartot és a Holt-Zagyvát? Birtokunkban van egy levél és negyvennégy aláírás fénymásolt példánya. A címzett: Várhegyi Attila, Szolnok megyei jogú város polgármestere. A polgármester urat kérik panaszuk orvoslására az érintettek. Az is kiderül: a téma mintegy száz telek- tulajdonost érint. A levélírók sérelmezik, hogy a malomszögi Holt-Zagyva-partot szerintük illegálisan kimérték, majd a vízre nyúló részt parcellákra osztva bérbe adták. Valakik. Az új bérlők abban a hiszemben vannak, hogy a vízparton építhetnek és keríthetnek... „Mi, a malomszögi kertek tulajdonosai 1984-beri vásároltuk meg telkeinket, amikor is döntő érv volt a víz közelsége. Összefogással, saját erőből rendezett körülményeket teremtettünk (út, villany, fúrott kút). A Holt-Zagyva és partjának kiosztásával megszűnik a holtág általunk történő bármilyen célú használata (stég, horgászat). Telkeink zsákutca jelleget kapnak, mivel az utolsó (vízpartra néző) telek kerítésétől 4-6 méter elhagyása útnak nem elegendő, ott vannak a villanyoszlopok. A vásárláskor az akkori tanács olyan ígéretet tett, hogy a vízpartot nem osztják ki, a Holt-Zagyva vízszintjét meghatározott szinten tartják, és halat telepítenek a vízbe. A mi telkeinket eredetileg úgy alakították ki, hogy ne vízpartra végződjenek. Jelenleg az a helyzet, hogy megkérdezésünk nélkül eladták a partot vízzel együtt; telekspekulánsok kezére került a közterület. Klasszikus ismereteink szerint folyók, tavak, holtágak nem kerülhetnek magántulajdonba. A jelenlegi eljárást valamennyien sérelmesnek tartjuk, mivel a vízpart és víz közvetlen kiosztásával a partot nem tudjuk megközelíteni, ezáltal telkeink jelentősen veszítenek forgalmi értékükből. Információink szerint az általunk sérelmezett terület kárpótlásra kijelölt föld, amelynek hivatalos (földhivatal által) kimérése nem történt meg, és a külterületre rendezési terv sem készült. A tény azonban, hogy a terület parcellázása már megtörtént, és folyamatban van a továbbértékesítés az új bérlőknek. Az Új Néplapban megjelent hirdetések legalábbis erre utalnak. Kérjük, hogy a földhivatal a természetes állapotnak megfelelően újra jelölje ki a földterületet, és a természetes állapotot állítsa vissza. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben, hogy a holtág átkerült magántulajdonba, a földhivatal is vétett, mivel nem vetette össze a jogi helyzetet a természetes helyzettel (lejárhatás, szabad víz- és parthasználat).” * Ennyi a levél, amelyet július 22-én kelteztek a panaszosok. A válasznak is mindenképpen itt a helye, készséggel közöljük. A Tigáz Rt. drasztikus lépése És a Fégtherm fizetési morálja Harminc család nevében írt levelet Gulyás Mihály Tisza- püspökiben lakó olvasónk. „Megköszönöm Kakuk Józsefnek, a Tigáz Rt. Szolnoki Üzemigazgatóság főmérnökének, hogy megkeresésünk után - mivel erre hivatalos személy nem akadt, panaszunk jogosságát elfogadva, azonnal utasította a törökszentmiklósi üzemvezetőt, hogy a már műszakilag átadott lakásokat helyeztesse üzembe! Eredmény: megtörtént még azon a napon, pluszkiadások nélkül. Ilyen is van, s úgy gondolom, a segítő szándék mellett nem mehetünk el szó nélkül! Arra viszont elfelejtettünk rákérdezni: milyen rendelet alapján hoznak olyan döntést, hogy a lakosság által megvásárolt, felszerelt Fégtherm kazánokat nem szerelik be!? Tehet arról a vásárló, hogy a két cég között vitás kérdések vannak?” Nem, nem tehet! A Fégtherm Rt. tehet(ne)! A vásárló nem ismeri a különböző cégek belső ügyeit. Arra sem kötelezheti senki, hogy újságot olvasson, s abban még a hirdetéseket is átböngéssze! Pedig... olykor nem árt a tájékozódás... Nekünk elmondta Kakuk József főmérnök úr ugyanazt, amit lapunk július 21-i számában hirdetményben megjelentettek: „A Tigáz Rt. értesíti fogyasztóit, hogy a Fégtherm Rt. által gyártott vízmelegítők (pl. V-4-es lakásfűtő készülékek, cirkok, pl. C-12, C-24, C-30 stb.) üzembe helyezési és garanciális időn belüli szer- vizszolgálatatási feladatainak végzését a Tigáz Rt. megszüntetni kényszerül, mivel a Fég- therm-gyártmányok garanciaviselőjének - a Fészolg Rt.-nek - a több millió forintos. határidőn túli garanciális javítási munkákból származó tartozását társaságunknak sorozatosan, ismétlődően késedelmesen teljesítette. A Fégtherm-gyártmá- nyok garanciális időn túli javításával továbbra is készséggel állunk fogyasztóink rendelkezésére...”. Milyen rendelet alapján döntenek? - kérdezte olvasónk. Vezérigazgatói utasítás kötelezi a Tigáz Rt. Szolnoki Üzemigazgatóságát (is) a drasztikus lépés megtételére. A vezérigazgatót pedig a Fégtherm Rt. fizetési morálja motiválta! Küldjön egy képet! Könyvtárosok Karcagon Kérésükre küldöm ezt a fényképet. Karcagon készült 1972 nyarán. Könyvtárostanfolyamon vettünk részt, többségében szolnokiak és Szolnok környékiek. A lányok-asszonyok között egy fiú voltam a ház... előtt. Annak idején a munkahelyi könyvtárosok szabadidejüket áldozták fel, hogy terjesszék a kultúrát ilyen formában is; megtanítsák a munkásembert a könyv bec.sü- lésére, szeretetére. Sajnos, a kis- és középvállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél mára megszűntek ezek a „tisztségek”. Szenvedélyesen szerettem - szeretem a könyveket. Kár, hogy már nincs szükség ránk. Bérezi Jenő, Szolnok Vácott találkoztak A honismeret kutatói Az Országos Honismereti Akadémia - melyet az idén 22. alkalommal rendeztek meg - mindig jelentős esemény a honismeret kutatói számára, akik itt találkozhatnak egymással és a téma nagy hírű ismerőivel. Július elején Vác volt a házigazda, a központi téma pedig „A honismeret és ifjúság”, jelezve, hogy a honismeret továbbéléséhez szükség van az ifjúság minél nagyobb fokú bekapcsolódására. Megtisztelő volt számomra, hogy felkértek egy előadás megtartására az ifjúság honismereti munkájáról, melyet Jászjákóhalmán végzünk. A bő szakmai program mellett jutott egy nap - a hajdani Hont megyében tett - kirándulásra is, ahol százan több templomot, gyűjteményt, tájházat látogattunk meg. (Egy másik „százas csapat” Észak-Pest megyével ismerkedett.) Megyénket tízen képviseltük a rendezvényen. Az egyik képen a nagybörzsönyi Szent István-templomba indulunk, a másikon pedig - átlépve Szlovákia határát - Ipolyságon (Sahy) helyeztük el az Akadémia koszorúját Széchenyi emléktáblájánál, melyet abból az alkalomból állítottak a hajdani megyeházán, hogy a „legnagyobb magyart” Hont megye táblabírá- jává választották az 1830-as években. Fodor István A fociedző dilemmája Pálya nélkül nem játszhatunk! Gulyás Tamás a Sirokkó SC elnöke Abonyban. Tőle tudom a következőket. Az abonyi tömegsport, ezen belül a népszerű Sirokkó SC labdarúgócsapata nagy gonddal küzd: pálya hiányában nem tud edzeni. A régi grundok tönkrementek. Eddig az általános iskolákba jártak focizni. Egyesek megrongálták a pályát és környékét, emiatt bezárták a kapukat. Egyébként gyakran betörtek a Gyulai iskolába, számítógépeket és más technikai eszközöket loptak el. Több tízezer forintot fizettek ki javításra, s az önkormányzattól nem kaptak pénzt a pluszkiadásokra. Igaz, a kutyás őrzést az önkormányzat fizeti. A tanintézmény álláspontja részben érthető, de végül is nem a sportolók randalíroztak, okoztak kárt, s most ők isz- szák a levét. Az augusztusra tervezett focikupa is veszélyben van így, bár nem szeretnék, ha elképzelésük meghiúsulna. Máshol nincs edzésre alkalmas hely, csak az iskola, hisz 80-100 ember szeretne sportolni. Reménykednek, mert az iskola- igazgató „civilben” testnevelő tanár. Más „vizekre” nem tudnak evezni, a nagy focipályán négy csapat edz rendszeresen; az Űjszászi úti régi kis focipálya a gyep minősége miatt nem jöhet számításba. Mi lesz a kiút? A sportelnök, a játékosok a polgármesterben bíznak, hogy talál kedvező megoldást a számukra. -INT Félelmetes kiszolgáltatottság Csalók, tolvajok ellen nincs „orvosság”? Nem értem, hogy van ez, de mondhatom, hogy már évek óta olvashatunk ilyeneket: rézkábelt loptak itt, amolyan kábelt amott. S még másutt: megrongálták a sorompót, kiszedték belőle az akkumulátort, emberek életét, testi épségét veszélyeztetve ezzel! Az értékes árut aztán a tolvajok viszik, eladják, s nevetnek a markukba a köny- nyen szerzett nagy összegek birtokában. Ha valahol évek óta nem őrzik az értékes kábelt, mondhatnám: megérdemlik a sorsukat. Sajnos tudom, hogy végül is én, mi fizetjük meg az így keletkezett károkat is, ahelyett, hogy a felelőst keresnék meg, vonnák felelősségre. De hát annyi felelőst kellene már keresni, hogy ezt semmilyen hivatal, intézmény nem győzi! Mi sem - cérnával! Mi, úgynevezett kisemberek úgy ki vagyunk szolgáltatva tolvajoknak, csalóknak, könnyen-gyorsan gazdagodni vágyóknak, hogy az már félelmetes. Fel nem fogom egyébként, hogy ezeket az átvevőhelyeket nem lehet megtanítani kesztyűbe dudálni! Nem gondolhatják komolyan, hogy azt az egy-két mázsa (vagy több-kevesebb) rézkábelt a kiskertjében, a háztájiban vagy a hobbiján „termelte” a tolvaj! Netán többet vásárolt a kelleténél a „házi építkezéshez”, a kimaradt anyagot adja el. Vagy egészen más lehet az ügylet mögött? De mi? D. B., Karcag Szerkesztői üzenetek J. L„ Törökszentmiklós: Semmi akadálya, hogy „meglepjen bennünket” emlékképpel. Közlésig vigyázunk rá, és a megjelenés után azonnal visz- szaküldjük. Tehát biztatjuk: Küldjön egy képet! Vagy akár kettőt is! Kínos jeligével jelentkező olvasónknak: Szülőtartási per indítására maga a szülő is jogosult, aki tartást igényel. A tapasztalat az, hogy, a szülő nem szívesen lép fel gyermekével vagy gyermekeivel szemben. Ennek felismeréséből indult ki a jogalkotó, amikor lehetővé tette, hogy a szülőtartási pert a szülő érdekében az erre feljogosított szociálpolitikai feladatokat ellátó önkormányzati szerv és az ügyész is megindíthatja. Az említetteken felül az a szülőtartásra köteles személy, aki a jogosult szülőt saját háztartásában tartja és gondozza, saját jogán is pert indíthat a többi kötelezett ellen. Az oldalt összeállította: Farkas Ferencné Expressz ajánlva Vállalkozók gondjai „Az újságból értesültem, hogy kezdő vállalkozóknak a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az induláshoz anyagi segítséget nyújt 100-500 ezer forint erejéig...” - kezdi levelét G. J.-né szolnoki olvasónk, majd azzal folytatja, hogy többszöri nekifutás után sikerült a hitelkérelem beadásáig eljutnia. Hozzáteszi azonban: „Befizettem az üzleti tervre (amit csak a Pro-NEX Kft. készíthet el) 12.500 forintot, s mivel fedezetet kértek...” a telket ajánlotta fel, melyet az említett kft. 5590 forintért értékelt fel. „Ezután vártam, hogy ... az elbírálás megtörténjen.” Mint levelében említi, azt is közölték vele, hogy a befizetett összeg nem jelent biztosítékot a hitelhez való hozzájutásra, „ami így is történt.... A befizetett 19000 forintért... semmit sem tettek, csupán közölték, hogy a papír-írószer üzlet nyitása nem tartozik a támogatott területek közé.... Amennyiben a Pro-NEX Kft. egyik profilja a vállalkozói hitelnyújtás, azt hiszem, ez nem jogosítja fel őket arra, hogy ...” írja. Tisztelt Hölgyem! A kezdő vállalkozók helyzete egyáltalán nem könnyű, úgy gondolom, ennek többször is helyt adtam a lapunkban péntekenként megjelenő vállalkozói oldalon. Az elmondottakhoz tartozik azonban néhány kiegészítés, mielőtt a Pro-NEX Kft.-re ráhúznánk a vizeslepedőt. Először is nem a Pro-NEX Kft. rendelkezik azzal a jogosultsággal, hogy az Ön által említett vállalkozói hitelt nyújtsa. Ez a hitel az úgynevezett mikrohitel, melynek keretét az Európai Közösség biztosította a Phare-programon belül a Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány számára, hogy segítsék ezzel a kezdő vállalkozókat. Ugyanakkor maga az EK előírta azt is, hogy a hitel- nyújtásnál melyek a preferált területek. Ezek elsődlegesen termelő-, illetve a mezőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz, valamint az idegenforgalomhoz szorosan csatlakozó tevékenységek lehetnek. A kereskedelem viszont nem tartozik közéjük. Meg kell jegyezni azt is, hogy bármely hitel esetén üzleti terv szükséges, melyet bárki - még akár a kérelmező is - elkészíthet, s nincs ez másként a mikrohitel esetében sem. Itt legfeljebb a Pro-NEX Kft.-t azért ajánlják, mert ez az alapítvány cége, s a nyereség az alapítványhoz folyik be. Ide tartozik az is, hogy ha külső cég/személy készít üzleti tervet (értékel), azért pénzt kér. S természetes az is, hogy az üzleti tervvel nem jár együtt az a garancia, hogy a vállalkozó megkapja az áhított összeget. (így működik ez bármely pénzintézet/bank esetében is.) Egyébként minden esetben bizottság dönt arról, hogy az alapítványhoz beérkező havi 28-30 pályázatból melyek részülnek a kért hitelben. Megjegyzem, a bizottságnak van vállalkozó tagja is. Az Ön hitelkérelmével együtt akkor még számos más pályázatot is elutasítottak, melyeknél szintén költséggel járt az, hogy a bizottság elé kerüljön a kérelem. Visszatérve az Ón kérelméhez. Mint Fügedi Lászlótól, a Vállalkozásfejlesztési Iroda ügyvezetőjétől megtudtam, több szempont miatt utasították el pályázatát. Részben azért, mert nem kizárólag papír-írószer üzlethez kérte, részben pedig azért, mert az úgynevezett „vándor árusítás” (vásározás) is benne szerepelt a tevékenységek között. S még egyszer hengsúlyozom a „pályázat” szót: a hitel csak adható(!), s nem kötelezően jár. Azzal egyébként mélységesen egyetértek Önnel, hogy nincs olyan forráslehetőség, melyből könnyen lehetne pénzhez jutni egy kezdő vállalkozónak. Ám ehhez azt is hozzáteszem, hogy az elmúlt időben túlságosan sokkoló hatással próbáltak „fémről” az emberekre hatni: legyenek vállalkozók, és innentől kezdve itt a Kánaán. Csak éppen azt felejtik el sokan, hogy ehhez ma már minimálisan fél-, egymillió forint tőke szükségeltetik, mert kezdeni csak saját erőből lehet. Senki sem szereti ugyanis a saját pénzét kölcsönadni úgy, hogy a kockázat java része a hitelre esik. A másik gond az, hogy a piac tortája nem nő, s egyre kevesebbeknek jut belőle szelet, szeletecske. Tisztelettel: A földrajztanár emlékezéseiből - VII. Ötvenkilenc albumban helyeztem el az életem folyamán készített fényképeket: földrajzi, művelődéstörténeti, művészet- történeti, történelmi és egyéb magyarázatokat tartalmazó leírásokat ragasztottam melléjük. Öt óriásalbumban (albumonként 10 kg-osak) családunk fényképes történetét gyűjtöttem össze a dédszülőktől 1993-ig. Rendeztem a kb. kilencezer levelet, okmányt, egyéb iratot tartalmazó családi levél- és irattárunkat. Mintegy 12-13 ezer ívoldalnyi jegyzetem van. Ezek tételes felsorolása oldalakat tenne ki. A 81 évemből kb. négy esztendőt töltöttem különféle tanulmányi utakon, mozgó és álló táborokban, vízi, kerékpáros és gyalogtúrákon. Hetvenkét barlangban jártam életemben, ezek között vannak néhány méteresek meg több kilométeresek. Nem emlékszem arra, hogy 35 éves tanárságom ideje alatt a tervezett, meghirdetett tanulmányi utakat ne tartottam volna meg. Nagyon sok egynapos kerékpártúrát szerveztem vasárnaponként a gimnázium tágabb térségébe is: Tőserdő, Tisza- várkony, Tószeg, Szolnok, Szarvas, Kunszentmárton. Életem folyamán 3500 darabból álló kőzet- és ásványgyűjteményt hoztam össze magamnak is a földrajzi szertár gazdag .Jcincstárán” kívül. Ezt egy vidéki felsőoktatási intézményünknek ajándékoztam. (Az első kőzeteket kovácsmester édesapámtól örököltem; mint segéd, még „valcolt” a monarchia területén, s minden munkahelyéről hozott valami kőzetet, ásványt.) Arany okleveles földrajztanár feleségemmel együtt könyvgyűjtők vagyunk elemi iskolás korunk óta. Nekem még ma is megvan az az első meséskönyvem, amit édesanyámtól kaptam négy-öt éves koromban! Jelenleg 4500 körüli közös könyv- és folyóirattárunk van. „Felkapott”, agyonreklámozott, agyonideologizált alig, de a hatalomváltással egy időben nem kezdtünk könyvégetésbe. Tíznél is több könyvszekrényünkben mindent megtalálunk, ami érdekel bennünket. Szép és értékes térképgyűjteményünk is van, meg a nem földrajzi tárgyú kiadványok: történelem, irodalom, művelődéstörténet, művészettörténet; a magyar népi-paraszti írók műve majdnem teljes... Részt vettem a pedagógus újítómozgalomban is. Több földraj zpedagógiai újításomat jutalmazták. Egyik fontos természetföldrajzi újításom szövege részletesen megjelent egy újítási összefoglaló kötetben. Vannak elutasított és fel nem terjesztett újításaim. (Folytatjuk) Dr. Varga Lajps, Tiszaföldvár
