Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-25 / 199. szám
1994. augusztus 25., csütörtök Hazai tükör 3 Karantén és szuperügyelet Kolera, sárgaláz, tífusz, malária, vérhas pusztít a világ számos pontján. Elsősorban Ruandában, ahol a menekültek áradatát még az éhínség is tizedeli. Nem is olyan régen ezeknek a járványoknak még az egyike is képes volt emberek millióit elpusztítani. Az utóbbi hetekben Magyar- országon is felütötte fejét - a szalmonella mellett - a vérhas. Mint ahogy beszámolt róla a sajtó, kilenc vérhas-megbetege- dést észleltek a békéstarhosi gyógypedagógiai intézetben. A fertőzött gyermekek július végén, augusztus elején Káptalan- füreden nyaraltak, és pár nap múltán jelentkeztek a dizentéria tünetei. Valószínűleg a Balatonról vitték magukkal a fertőzést. Karanténra mégsem volt szükség, mert a tábor zárt s önellátó, így nem terjedhetett tovább a kór; a gyermekek gyógyultan térhettek haza. A segélyprogram kapcsán több honfitársunk megjárta Afrikát. Vöröskeresztesek, önkéntes orvosok, különböző médiumok tudósítói, operatőrök, szakértők, akik folyamatosan érkeznek friss információkkal, anyagokkal haza, a Ferihegyi reptérre. Beengedi-e őket Magyarország, vagy kötelező számukra a karantén? Ennek próbáltam utánajárni az illetékes hatóságoknál. Erdei Tamás, a Ferihegyi reptér prancsnoka dr. Somosi Györgyhöz, a reptér tiszti főorvosi szolgálatának vezetőjéhez kalauzolt, aki elmondta, hogy ő nem kompetens, de nincs elrendelve karantén. Tud arról, hogy Törökországban, valamint Da- gesztán különböző helyein pár nap óta lezártak egy-egy területet. Dagesztánban legutóbb 526-ra emelkedett a kolerával fertőzöttek száma. Itt tizenhatan, Csecsenföldön pedig négyen életüket vesztették. Magyarországon azonban nem kaptak erre vonatkozó utasítást. Karantént a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat, illetve az Országos Közegészségügyi Hivatal rendelhet el, ha a helyzet anynyira súlyos. Ők készítenek úgynevezett fölkészülési terveket, náluk kell érdeklődni. De ha észrevennék valamelyik utason, hogy fertőzött, azonnal az illetékes helyre, azaz a László Kórházba szállíttatnák, méghozzá „fertőző mentővel”. A válasz nem nyugtatott meg túlságosan, így tehát felhívtam a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálatot, hogy megtudjam, szándé- koznak-e valamilyen megelőző óvintézkedést tenni, hiszen ha beoltott, Afrikát megjárt vöröskeresztes nem is kapja el a kolerát, de hozzátartozói, munkatársai joggal tarthatnak egy ilyen „egzotikumtól”. Ha pedig már itt van... A „szuperügyeleten” - ahogy a telefonközpontos hívta - dr. Ütő István nagyon örült kérdéseimnek. Mint mondta, igen sokan érdeklődnek témáról. Megtudtam tehát, hogy ezek a betegségek úgynevezett „koszbetegségek”, ami abból ered, hogy azokban az országokban, ahol járványként dúlnak, nincs rendes csatornázás, fertőtlenített ivóvíz. Magyarán: ha egy fertőzött mégis átlépné a határt, azonkívül, hogy őt nagyon rövid időn belül - 5 nap alatt - teljesen levenné a lábáról, a hozzátartozókra nem jelent veszélyt, megszűnik. Járvány csak akkor törhetne ki Magyarországon, ha kórokozóval fertőzött víz hektóiiterszám belekerülne a tisztított ivóvízhálózatba, ami nem lehetséges. Egy dologra mégis oda kell figyelni. Mivel ezek a betegségek enterális úton terjednek - azaz evéssel, ivással -, nem ajánlatos egy hétig egy tálból enni, inni, „cseresznyézni”, esetleg csókolózni a hazatérttel. Ennyi idő alatt egyértelműen kiderül a fertőzöttség, utána szabad a vásár! Gyanú esetén a beteget viszont ajánlatos azonnal a László Kórházba vitetni. Repülőtéri karantént vagy egy ország, város lezárását csak abban az esetben rendelnék el, ha a városban terjednének, terjedhetnének a kórokozók. Buda Magdolna (Atlantic) Tegnap alakult Magyar Protokoll Szövetség A protokollszakma elismertetése, a protokollal foglalkozó szakemberek képzésének megindítása, valamint az igényes viselkedéskultúra megszilárdítása a célja a tegnap Budapesten megalakult Magyar Protokoll Szövetségnek. A szövetséget - amint az az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott - részben az állami szerveknél protokolltevékenységet végző szakemberek, részben a proto- kollszolgáltatással foglalkozó vállalkozók, illetve elméleti szakemberek hozták létre. Molnár György, a Magyar Protokoll Szövetség újonnan megválasztott elnöke a testület egyik legfontosabb feladataként a protokollszakma elismertetését jelölte meg. Mint mondta, ennek érdekében el kell érni, hogy a protokoll- szervező-szakma is helyet kapjon az Országos Szakképzési Jegyzékben, és azt a főiskolai, egyetemi hallgatók önálló tárgyként tanulhassák. Emellett a szövetség szeretne felnőttoktatást is szervezni, amelyen a közhasznú, praktikus napi etikett-protokoll szabályokat sajátíthatnák el az érdeklődők. Az ehhez kapcsolódó tematika már készen áll a kipróbálásra, s a szövetség tervezi, hogy ennek alapján október végén kétnapos tréninget szervez az önkormányzati választáson indulni szándékozó jelölteknek - mondta Molnár György. (MTI) Budagyöngye bevásárlóközpont Augusztus 27-én nyílik a hűvösvölgyi Budagyöngye bevásárlóközpont. A több mint egymilliárd forintba került üzletház körülbelül 500 millió forint értékben kínálja, mértéktartó árakon a legkülönfélébb termékeit és szolgáltatásait. Cibakiak találkozója Kapcsolat a szülőfölddel Fehér asztal mellett elevenítették föl a résztvevők az egykori emlékeket A hétvégeken megkezdődik a gépkocsikirajzás a városokból a vidék felé. Vasárnap délután a vendégek elbúcsúznak a szülőktől, a rokonoktól, a barátoktól; megfordul az áramlás iránya, s egy kis hazaival felpakolva nekivágnak egy új hétnek. Van úgy azonban, hogy csak ismerősök nevei, haloványan szép emlékképek maradtak a szülőfaluról. A visszatérés lehetetlen, mégis jó hazamenni - legalább egy napra. A kanyargós „négy-negyvenkettesen” a múlt hét végén cihákról elszármazottak is autóztak a nagyközség felé. Két évvel ezelőtt úgy állapodtak meg, hogy az idén újból összejönnek.- Szeretem a lakóhelyemet, Jászboldogházát - vallja Pet- róczki László gyógyszerész -, ám igazából itt érzem magam otthon.- Miért költözött el?- Egyszerű a magyarázat: e falu igényeit egy gyógyszerész ki tudja elégíteni. Budapesten végeztem az egyetemet - folytatja -, húsz évvel ezelőtt költöztem Jászboldogházára.- Sokan osztálytalálkozókra nem mennek el, egy ilyen nagy település elszármazottjainak összejövetelére szóló meghívásnak mégis sokan eleget tettek.- Nem volt kétséges, hogy eljövök ide. Olyanokkal találkozhatok, akikkel csak ritkán futunk össze. Nehezen helyettesíthető kapcsolatteremtési forma ez. Gazdag a cibaki diaszpóra. Levelet hoz a posta Rómából, Londonból, Svédországból. A határon túl élők közül Rocsa János Ausztriából érkezett. Jöttek többek között Csobánkáról, Ajkáról, a fővárosból, Szegedről és természetesen Tiszaföld- várról. Ahogy dr. Öze Sándor polgármester megjegyezte, nem kell valami fene nagy dolgot produkálni „idegenben” ahhoz, hogy megmaradjon valaki a település jó emlékezetében. Ismerős érzés ez: melyikőnk ne kapná fel a fejét, ha a távolból érkező tudósításokban kivándorolt ismeretlen honfitársunkról hallunk, vagy ha a filmek végén a közreműködők hosszú sorában „fordítva írnak” egy magyar nevet. A múlt hét végi délutánon szó esett egyebek mellett a gáz- és a szennyvízhálózat kiépítéséről, a sport helyzetéről, a köz- biztonságról. Gondolatban elkalandoztak a községszépítés és a falusi turizmus által kínált lehetőségek felé is.- Mindenhol ugyanazokkal a gondokkal lehet találkozni - summázta a megoldhatatlannak tűnő teendőkről szóló vita tanulságait az egyik meghívott. Hír János nyugdíjas tanár több vendéget is tanított a jelenlévők közül. 1950-1955 között dolgozott a cibaki iskolában. A faluban született, itt nőtt fel.- Szeretném tudni, mi történik a községben - jegyzi meg. - A feleségem tiszaföldvári. Annak idején úgy gondoltuk, könnyebben boldogulunk ott. Közel van egymáshoz a két település, de ritkán járunk át. Hát most itt volt az alkalom. Két hónappal ezelőtt azokkal a cibaki tanítványaimmal találkoztam, akik 1940-ben születtek. Velük is rendszeres a kapcsolatom. Az önkormányzatnak kezdettől fogva elszánt törekvése, hogy keresse a kapcsolódási pontokat, amelyek összefűzik azokat, akiknek valamilyen kötődésük van Cibakházához - jegyezte meg a polgármester.- A találkozók lényege szerintem az, hogy erősítsük az érzelmi kötődést - vélekedik az ugyancsak idevalósi Ferenczi György, a tiszaföldvári gimnázium és szakközépiskola igazgatója, a megyei közgyűlés al- elnöke. - Nem is annyira a beszámolókra kíváncsiak az ideérkezettek, mint inkább a régi emlékek felelevenítésére. Jó néhány településen alakultak már hasonló baráti közösségek. A másik lényeges szempont az, hogy saját foglalkozásukban rengeteg segítséget nyújthatnak szülőfalujuknak az elszármazottak. A fordítottja is igaz: így ők is kötődnek valahová. Szurmay Saját alapanyagtól a piacképes késztermékig Konzervüzem a város szélén Mint ahogy arról már lapunk júniusban beszámolt, Tiszafüreden egy új típusú mezőgazda- sági szerveződés, az Agrár Kft. július közepére konzervüzem átadását tervezte. Ekkor az ügyvezető igazgató, Oláh István arról adott tájékoztatást, hogy itt 25, átképzésen részt vevő, korábban tartós munkanélküli alkalmazását tervezi. Ezzel szemben csak augusztus 15-én kezdődhetett el itt a próbaüzem. A késedelem okairól és a zöldség-gyümölcs tartósítóüzem tervéről az alábbi tájékoztatást adta az ügyvezető.- Hosszú és göröngyös út vezetett az ötlettől a megvalósulásig. A beruházás tervezésének indítása már 1992 decemberében megtörtént. Miután pénzügyi forrásainkat - saját erő, OFA- és MFA-támogatás, hosszú lejáratú beruházási hitel - ’93 márciusában realizáltuk, már március 21-én elkezdtük a kivitelezést a régi és az új 33-as főút közötti volt téesztelephe- lyen. Valóban úgy volt, hogy június közepén elindítjuk a próbaüzemet, de erre mégis csak augusztus 15-én került sor a kivitelezési pótmunkák, a vízminősítés késedelme és a gépsor beüzemelésének technológiai problémái miatt. A beruházás tervezett költsége 23,8 millió forint volt, ami már a július 19-i műszaki átadás idejére 26,5 millióra módosult. Ám úgy néz ki, hogy még ez sem a végleges összeg, mert tervezünk hatékonyságot növelő fejlesztéseket, és alkalmassá szeretnénk tenni az üzemet téli munkára is.- Ez újabb többletkiadást jelent. Úgy gondolom, hogy az új típusú mezőgazdasági vállalkozásokra nem az a legjellemzőbb, hogy dúskálnak az anyagiakban. Honnan lesz erre pénzük?- Valóban igaz, hogy ezeket a fejlesztéseket - körülbelül 6,5 millió forintról van szó - már nem tudjuk saját erőből megvalósítani, de bízunk abban, hogy az üzem profilja érdekelni fog több olyan céget, amely fantáziát lát abban, hogy tőkéjét nálunk fektesse be. Most tehát olyan partnerekkel keressük a kapcsolatot, akiknek érdeke fűződik az itthoni zöldség- és gyümölcsfeldolgozáshoz.- Gondolom, ehhez alkalmazkodnak majd az idei év termelési tervei is?- Igen. Amellett, hogy természetesen az általunk megtermelt alapanyagokból 11 féle készterméket - konzervuborkát, töltött és natúr paprikaféléket, vegyes és darabolt árukat, valamint céklát - kívánunk a piacon értékesíteni, tervezzük, hogy korábban említett partnereink bérmunkaigényét is teljesítjük.- Füreden talán most az a legfontosabb, hogy az üzem tud segíteni a munkanélküliek foglalkoztatásában. Hányán kereshetik meg itt a kenyerüket?- Az üzemben jelenleg 42-en dolgoznak - három műszakban, mert be akarjuk hozni egy hónapos lemaradásunkat. Negyvenen korábban tartós munka- nélküliek voltak. Közülük 17 dolgozónak határozott idejű munkaszerződéssel a gyártási főszezon végéig tudunk munkát biztosítani. A többiekkel pedig határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést.- Az indulás nehézségei után mivel lenne elégedett?- Továbblépésünkhöz feltétlenül szükséges, hogy 1995. első negyedév végéig a tervezett 16,7 millió forintos bérmunkadíjunk realizálódjon, a létszám stabilizálódjon, és létrejöjjön az az elvárt jövedelmezőség, amivel vállalt kötelezettségeinket - hitelek és kamatainak törlesztése - időben teljesíteni tudjuk.-PMNémet példa a foglalkoztatási rehabilitációban A Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal két munkatársa, Eisentraut Michael és Göbel Jürgen tegnap délelőtt a Mozgás- sérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete rehabilitációs innovációs szakmai tanácsának vendége volt Szolnokon. Az eszmecserén részt vettek a mozgássérültek érdekvédelmi szervezetének, valamint a szociálpoltikával, a munkaerő-gazdálkodással, az egészségügyi alapellátással foglalkozó intézmények képviselői. Az észak-bajorországi vendégek szakterülete a foglalkozási rehabilitáció; súlyosan megváltozott munkaképességű emberek beilleszkedésének, munkavállalásának támogatása.- A támgatásnak milyen formáját alkalmazzák?- Egyéni és munkáltatói támogatást nyújtunk - tudjuk meg Göbel Jürgentől. - Anyagi segítséget adunk az építkezésekhez, a berendezés vásárlásához - gondolok itt azokra a műhelyekre, ahol megváltozott munkaképességű alkalmazottak dolgoznak.- Mi a célja látogatásuknak?- A magyar Munkaügyi Minisztérium és a német Szövetségi Munka- és Szociális Minisztérium megállapodása alapján hívtak Magyarországra minket. Az egyezmény célja a magyar munkaügyi szervezet támogatása.- Elméleti tanácsadásról vagy anyagi támogatásról van szó?- Sokrétű feladatot vállaltunk - válaszol Eisentraut Michael. - Magyarországon és Németországban szemináriumokat szervezünk a munkaügyi szervezetekben dolgozó szakembereiknek. Olyan projekteket hozunk létre itt, mint a Foglalkoztatási Informatikai Tanácsadó Központok (FIT), melyek kialakítását mi finanszírozzuk. Foglalkoztatási intézményeknek anyagi segítséget nyújtunk.- Az eszmecserén egy magyar és egy német szociális modellt ismertettek. Mi határozza meg, hogy melyik a jobb?- Nem lehet eldönteni. Mindegyik a helyi sajátosságokra, igényekre próbál megoldást adni. Léteznek azonban fontos alapelvek. Alkotmányunkban rögzítették: a megváltozott munkaképességű embereket nem érheti hátrány. Az állami költségvetésnek ezért támogatnia kell a munkáltatókat, hogy a csökkenjen a hátrány. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar támogatási rendszer alapját a rokkantnyugdíj képezi, a foglalkoztatást nem ösztönzi. Különösen a fiatalok érdekében fontos a gyors változtatás, hogy először jöjjön a rehabilitáció, és végszükségként a nyugdíj, a munkanélküliség. Adakoztak a ruandaiak megsegítésére A Magyar Vöröskereszt a ruandai polgár- háború menekültjeinek megsegítésére pénzadománygyűjtést szervezett. Megyénkből a segély céljára eddig 64 750 forintot (országosan 6 152 338 forintot) fizettek be az alábbi személyek: Szolnokon: Balázs Károly, Kopjás Györgyné, Olajos István, Tvaderland Kft., dr. Antal Enikő, Kovács István, Soltész Ernő, Lukács Andrásné, Lőrincz Jánosné, Szabó Zoltán, Tószegi Kornélia, Horváth István, Novák József, dr. Bagi Mária, Szatmáry Judit, Baráth Tibor, Takó Kálmán. Jászberényben: Hercz Endréné, László Gá- bomé, Csikó Imréné. Törökszentmiklóson: Bérezel István, Szegi Tibor, Halmai Lászlóné. Fegyverneken: Doroszlai Elekné, Domány Ágnes. Mezőtúron: Pesti Sándor. Kunhegyesen: Fekete Gábomé. Tiszaföldváron: Szécsényi Katalin. Tiszagyendán: Fürj Miklósné, Fürj Mihály. Martfűn:G\i\y&s Sándor. Túrkevén: özv. Sodányi Andrásné. Karcagon: Molnár Anna. Jászapátin: Rusvai Sándor, Szikszai Sándor. Kisújszálláson: Szoboszlai Árpád. Jászfény szarun: dr. Kocsis András. Tiszafüreden: Komáromi Zoltán. Abádszalókon: dr. Halas József. Öcsödön: özv. Török Bálintné. A Magyar Vöröskereszt Jász-Nagykun-Szol- nok megyei Szervezete a felajánlásokat tisztelettel megköszöni, és kéri a lakosság és a gazdálkodóegységek további segítségét bármely csekély összeg erejéig. (Számlaszám: 302-29725-7007).
