Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
5 Mitől pénz a pénz? Beszélgetés Gedai Istvánnal Politikusarcok - közelről „Lehet, hogy keményen fogom a kormányt bírálni...” ______________Egy óra GálZoltánnal, a parlament elnökével--------K orábbi nyilatkozatából tudjuk, soha nem gondolt arra, hogy politikusi pályája az Országgyűlés elnöki pulpitusához vezet. Dr.Gál Zoltán (54) a szocialisták parlamenti frakcióvezetője- ként éveken át az MSZP egyik frontembere volt. Olykor méltatlan és méltánytalan támadások kereszttüzében állt, de a leghevesebb vitáknak is mindig higgadt részese volt. Most a parlament új elnökeként nem kis részben rajta múlik, hogy változik-e, s ha igen, milyen irányban a megújult törvényhozás légköre, szelleme és munkastílusa. Dr.Gál Zoltán az augusztus 20-i ünnepségek idején Martfű vendége lesz. 1994. augusztus 19., péntek Inter j Ú- Föl tudná-e idézni, mi volt a múlt ciklus legkeserübb, leg- bántóbb személyes emléke?- Ilyen szempontból elég feledékeny vagyok... Konkrétan efféle mozzanatot nem is akarok megnevezni, hisz lehet, hogy ott és akkor valamit félreértettem, s utólag ok nélkül megbántanék valakit. Általában viszont azt volt nagyon nehéz elviselni - különösen a ciklus első és második évében -, hogy a politikai ellenfelek egyszerűen megkérdőjelezték az ember jó szándékát és tisztességét. Azon a címen, hogy „ez kiszolgálta a régi rendszert... ráadásul most is baloldali párt tagjaként ül a parlamentben...”- Nem gondolja, hogy most bekövetkezhet ugyanez - fordított előjellel?- Ami a jövőt illeti: a választás egyértelmű, nagyon világos képet adott arról, hogy milyen politikai erők vannak ebben az országban. S arról is, hogy e politikai erőknek milyen a támogatottságuk. Ezek után senkinek, hangsúlyozom, senkinek nincs erkölcsi alapja a másik jó szándékát, tisztességét megkérdőjelezni! Tudomásul kell venni, hogy különböző politikai gondolkodásmódok, irányzatok és törekvések vannak, amelyek mindegyike a maga módján az ország jobbításán kíván munkálkodni.-Ón a viharos szituációkban is nyugodt, pfjnfe, derűs maradt. Soha nem jön ki a sodrából?- Ritkán. Magánemberként, szűkebb körben persze megesik, hogy vehemensebb vagyok a kelleténél. De arra őszintén szólva nem emlékszem, hogy politikusként elkapott volna az indulat. Legalább is nem tudok róla.- Szerencsés természet...- Mostani funkciómban ez hasznos tulajdonság lehet. Sokan elmondták már, magam is úgy gondolom, hogy ez a második szabad választás legalább olyan fontos volt, mint az első. Már van tapasztalatunk, tanulhatunk belőle, levetkőzhetjük a korábbi hibákat. S talán ebben a ciklusban precedenssé válhat a kiegyensúlyozott, kulturált parlamenti stílus. Az Országgyűlés elnökeként ezt magam is előmozdíthatom.- Gondolt már arra, hogy milyen módon és stílusban fogja vezetni a parlament plenáris üléseit? Tanári szigorral? Oldott könnyedséggel? Az ügyrend pedáns őreként?- Ilyesmin nemigen törtem a (éjem. Különben is, azt hiszem, ez alkati kérdés. Kell bizonyos készség, hogy elnökként az ember egy közösséget valamire rá tudjon hangolni. Erre talán közvetlenül nem rímel, de úgy vélem: aki elnököl, keveset beszéljen, s csak a legszükségesebb esetben szóljon közbe. Akkor viszont legyen nyoma- téka a szavának. S ha bármelyik oldalról szellemes bemondás hangzik el - a pulpituson is lehet derülni rajta. Azt sem hiszem, hogy elnökként hivatalból én vagyok a házszabályok minden paragrafusának, betűjének legjobb tudója. Miért ne lehetne ügyrendi kifogása valamelyik képviselőnek? Ha jogos - nem lesznek skrupulusaim, visszavonulót fújok...- 2-300 méter nem nagy távolság, Ón tehát szinte munkahelyi szomszédja a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek. De tudjuk, olykor ez is lehet nagy távolság...- Nem titok, hogy a korábbi időszakban voltak bizonyos feszültségek egyes közjogi méltóságok között - de nagyon remélem, hogy ez nem ismétlődik. Pár napja dolgozom csak itt, de házelnöki minőségemben már nem is egyszer voltam Göncz Árpádnál. Vele egyébként frakcióvezetőként is sokszor beszélgettem, talán nem cáfol meg, ha azt mondom, hogy nagyon jóban vagyunk. Horn Gyula már járt itt az irodámban miniszterelnökként... s biztos, ha úgy adódik, én is átmegyek hozzá. Egyébként is azt tartom: ha bármi gond, probléma adódik, legjobb személyesen vagy telefonon közvetlenül megbeszélni - teljesen függetlenül attól, hogy ki milyen tisztségben van, vagy milyen párthoz tartozik.- A vezetőváltás sok helyütt a minisztériumi, hivatali kollektíva előtt, némi ünnepélyességet sem nélkülözve zajlott le. Ön hogyan vette át a stafétabotot elődjétől?- Szabad György elnök úrral szót váltottam; tájékoztatott bizonyos iratok helyéről, amelyeket közvetlenül nekem kívánt átadni. Ennyi volt az átadás-átvétel. De szerintem ez természetes is. Az Országgyűlés elnöki posztja ilyen szempontból sajátos. Ide nem kinevezik, hanem választják az embert. A hatpárti megállapodás alapján ugyan már előzetesen ismert volt, hogy az MSZP jelölheti a parlament elnökét, s az is, hogy személyem a jelölt, de választott tisztségről lévén szó, nem lett volna ildomos részemről valamilyen előzetes készülődés... S hogy így, a lehető legegyszerűbben zajlott le a stafétabot átadása-átvétele, abban nyilván közrejátszott, hogy négy évig képviselő, ebből három évig frakcióvezető voltam, s a házbizottság tagjaként valamelyest bepillantásom volt az Országy- gyűlés belső működésébe is.- Talán Ön az első olyan parlamenti elnök, akinek három helyettese közül kettő nő...- Nem tudom. Egyébként mindhárom alelnökkel korrekt, jó a viszony.- A három alelnök közül kettő ellenzéki. Ez nem okoz konfliktust?- Megyőződésem, hogy nem - ha bizonyos normákat betartunk. Elsősorban azt, hogy párt- politikusokként sem felejthetjük el: parlamenti tisztségviselők vagyunk, és ebben a minőségben pártatlanoknak kell lennünk.- A pártsemlegesség csak addig kötelező, míg tisztségükkel összefüggő feladatokat látnak el?- Pontosan. Ha a házbizottság ülésén vagy a plénumon elnökölök, magatartásommal, minden megnyilvánulásommal azt kell kifejeznem, hogy pártsemleges vagyok. Érthető, hiszen az Országgyűlésnek, a hat parlamenti pártfrakciónak vannak közös érdekei, amelyeket teljes felelősséggel képviselnem kell. Ha viszont mondjuk a szocialista frakció ülésén veszek részt, természetes, hogy pártpolitikus vagyok.- Számol azzal, hogy ez sajátos helyzeteket teremthet az Ön számára?- Hogyne. Megeshet, hogy szocialista politikus létemre bírálni fogom a kormányt, ha például olyan jogalkotási tervet nyújt be, amilyet a múlt ciklusban az előző kormány. Ami azzal a következménnyel járt, hogy a parlament munkája ter- vezhetetlenné vált. Ráadásul utóbb éppen kormánytagok ma- gyarázgatták a közvéleménynek, hogy a késedelmekért, a különféle ügyek rendezetlenségéért az Országgyűlés felelős, mert nem tárgyalta meg ezt sem, azt sem... Mondom, ha ez a gyakorlat folytatódik, keményen fogom a koalíciós kormányt bírálni... Ilyen esetekben tudniillik a parlament tekintélyéről, a parlamentáris demokrácia egészét érintő kérdésről van szó.- Minden vezető igényelheti, hogy közvetlen munkatársait maga válassza meg. Tervez tisztogatást vagy szűkebb körben személycseréket?- Megválasztásom után azonnal közöltem a hivatalvezetőkkel. hogy teljes a bizalmam irántuk. Senkit nem küldtem el, és nem is akarok elküldeni - hacsak valami rendhagyó ok nem indokolja. Az elmúlt négy évben képviselőként és frakció- vezetőként személyesen is megtapasztaltam, hogy az Országy- gyűlés apparátusa milyen hatalmas munkát végzett. Jelentős szerepe volt abban, hogy a parlament - a kezdeti tapasztalatlanság, majd a szinte erőn felüli törvénykezési munka közepette - egyáltalán működni tudott. Semmi szükségét nem látom tehát a csereberéknek.- Hogyan telik egy-egy munkanapja?- Kialakult ritmusa, menetrendje még nincs. Reggel 8-kor kezdek, s az elmúlt napok jó részében este 7 óra tájt mentem el. Persze az elfoglaltság egészen más, ha ülésezik a Ház, és más, ha nincs plénum. Az ülésekre például naponta alaposan fel kell készülni.- Ez konkrétan mit jelent?- Minden ülésnapra készül egy előzetes, részletes forgató- könyv, amelyet a plénum megkezdése előtt a főtitkárral és közvetlen munkatársaival együtt pontról-pontra áttekintünk. Sorra vesszük a napirendi témákat, előterjesztéseket, és azt is, hogy ezekkel összefüggésben milyen kérdések vetődhetnek föl; vannak-e olyan ügyek, amelyek kapcsán eljárási, ügyrendi problémák, esetleg viták adódhatnak. Természetesen maga az elnöklés is folyamatos figyelem-összpontosítást követel. De ha nem én vezetem az ülést, akkor is igyekszem minél több időt a plénumon tölteni.- És amikor „csendes" a Ház?- Akkor kell időt szorítani a postabontástól a protokolláris kötelezettségekig számtalan ki- sebb-ngyobb teendőnek, a csaknem félezer fős apparátus munkájával, a Ház folyamatos működésével kapcsolatos ügyeknek. Társadalmi szervezetek és magánszemélyek egyaránt sokféle javaslattal, beadvánnyal, ügyes-bajos dolgukkal jelentkeznek - noha a parlament elnökének nincs ügyintézési jogköre. Ráadásul újságírók is elég gyakran keresnek meg a legkülönbözőbb kérdésekkel...- De azt még nem kérdezték meg, hogy hol ebédel?- Csakugyan nem... Egyébként itt a szomszéd szobában, egy tárgyalóasztalnál. Lejárhatnék az étterembe, de így félórát megtakaríthatok az ebédidőből.- íróasztalán és az elnöki emelvényen is többféle apró hivatali kellék sorakozik. Van olyan, mit szívesen kiselejtezne?- Igen. Az elnöki viharcsengőt. Bajnok Zsolt A közelmúltban Amerikában rendezett „pénzszépségversenyen” a nemzetközi zsűri által válogatott emlékérmék között a mieink figyelemreméltó sikerrel szépeitek. A hat kategóriában kiosztott első díjak közül kettőt a magyarok hoztak el. Az egyiket egy 1988- ban, Szent István halálának 950. évfordulójára, az MNB által kiadott érmével. A nagydíjat pedig egy olyan albán pénz kapta, amelynek magyar volt a tervezője, s a mi Pénzverdénkben készült. — Mindig ilyen szépek és sikeresek voltak a magyar pénzek? — kérdeztük Gedai Istvánt, a neves numizmatikust, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját. — A pénz valójában kisplasztikái alkotás, s mint ilyen, mindenkor a maga stílusának megfelelően viselkedik. Az első magyar pénzünk Szent István korából, egy Ka- roling templomot ábrázolt. Ez egy általános európai ábrázolásnak a magyarított változata, sokak véleménye szerint ebben a körben a legművészibb alkotás. — Tudjuk, hogy hol készült ez az érme? — Az Árpád-ház korában, a 13. század közepéig Esztergomban volt a pénzverde, de nem kizárt, hogy az első magyar pénzt Székesfehérváron verték, s a műhely csak ezt követően költözött át Esztergomba.- Beszélhetünk ennek a pénznek a konvertibilitásáról?- Ehhez a korabeli európai pénzrendszerben kell gondolkodnunk. Természetesen a különböző kibocsátók nem azonos minőségű érmeket adtak ki, a minőség a magyar pénzeknél is hullámzott. A XI. században, egészen Kálmán királyig, Európa legjobb pénzének számított a mienk. Jellemző például, hogy a vikingek, alciknek akkor nem volt saját pénzverésük, ezért egyes német kibocsátókét és az angolokét használták, de a magyarokét is. Ezt skandináv éremleletek is tanúsítják. Persze nem kell túlzásba esnünk, a korabeli kereskedelmi kapcsolatokból eredően túlsúlyban voltak a német érmék. Például többezer éremlelet közül százegynéhány körüli az, amiben magyar pénz is előfordult, és ha több ezer példányból állt egy lelet, abban csak néhány magyar pénzt találtak.- Meddig voltak forgalomban a középkori magyar pénzek?- A középkornak volt egy jellegzetes adóformája: évente új pénzt bocsátottak ki, ennek következtében elveszítette névértékét a „régi”. Magyarországon ez I. András korában következett be. I. Andrástól II. Béláig csak kétévenként verettek új pénzt. Ugyanakkor Szent István pénzei nemcsak uralkodása idején, hanem később is használatban voltak, sírleletekben találtak már egymás mellett Péter- és Aba Sámuel-, valamint Szent István-kori pénzeket is. — Mikor született meg az első magyar aranypénz?- Magyarországon arany- dukátot először Károly Róbert veretett 1325 körül. Igen különleges alkalmakkor előfordult, hogy bizánci mintára, nálunk is vertek korábban aranypénzt. Van egy érménk, amit vagy maga Szent István, esetleg Szent László veretett István szentté avatásának emlékére. Ebből összesen három példány maradt fent. — Említette, hogy a magyar pénzeknek külföldön is tekintélye volt. Használhatták itthon ezeket a pénzeket idegen uralom alatt is?- Ennek vizsgálatára leginkább a török kor alkalmas. Egyértelműen akkor is magyar pénzeket használtak, ritkábban a törökökét. Különösen a jó minőségű aranyat és a tallért, az úgynevezett értékpénzeket. Egyszer Bagdadban találtam olyan magyar és Magyarország környékéről származó pénzeket, amelyek egy leletet képeztek. Ez ugyanolyan összetételű volt, mint egy korabeli magyar éremlelet. Ez is azt bizonyítja, hogy a török katonák is azokat a pénzeket használták, amelyeket a magyarok. Feltehető, hogy a török katonát áthelyezték az iraki határra, s vitte a Magyarországon ösz- szeszedett vagyonát. Nem elhanyagolható szempont, hogy akkoriban Magyarországnak meglehetősen gazdag ezüstös aranybányái, aranyat tartalmazó folyói voltak.- Vajon a középkorban is volt már pénzhamisítás?- Természetesen, a pénz- hamisítás egyidős a pénzveréssel.- Mennyire volt jellemző, hogy egy adott korban vert pénzt a király képmása díszített?- Többé-kevésbé jellemző volt. Ugyanis mitől pénz a pénz? Attól, hogy valaki garantálja az értékét, hogy az előírt súlyban és finomságban készült. A legkézenfekvőbb volt az, hogy aki ezt garantálta, annak a képmását megjelenítették az érmén, és körben ráírták, hogy ki az illető. Napjainkban is előírás, hogy a pénzen rajta legyen: Magyar Köztársaság. A címer is a kibocsátó hatóság jelképe, de ezt nem mindenütt teszik rá a pénzre.- A Nemzeti Múzeumnak teljes a pénzgyűjteménye?- Mondhatjuk, hogy a magyar pénzekből a legteljesebb, de azt nem állíthatjuk, hogy egy gyűjtemény teljes. Hiszen bizonyos hiányok mutatkozhatnak, másrészt soha nem lehet tudni, hogy mikor kerül elő addig ismeretlen lelet. Például az említett első magyar pénzről csak 1968-ban vált ismertté, hogy ez típus magyar pénz. Épp így az első aranypénzt is amulettként tartottuk számon sokáig, csak néhány éve vált bizonyítottá, hogy ez egy XI. századi magyar fizetőeszköz. Juhász Ferenc Nincs au A // • A / 1 tuzijatek Az ünnepi szórakoztató programok fénypontja minden évben a hatalmas tömegeket vonzó, látványos tűzijáték Budapesten. A hírek szerint így lesz ez ebben az évben is. Mátyás király aranypénze
