Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
1994. augusztus 19., péntek Hazai tükör 3 .. .egyszerűen minden • Lesz-e családi jövedelemadó? • Gyanús a debreceni vízműkoncesszió? • Ceau$escu seftelt Amerikával? Húszéves hagyomány szakadt meg Elgaloppoztak a lovasnapok? Kancák és csikók a törzstenyészetből. Már hagyománnyá vált, hogy így, augusztus húszadika körül lovasnapokat rendeznek Kőtelken. Azonban néhány éve megszakadt ez a sorozat. Vajon miért? Az Ady Endre Termelő- és Szolgáltató Szövetkezetben járva megtudtuk, hogy húsz éven keresztül - 1970-től 1990-ig - minden évben megrendezték a lovasnapok néven közismert közép-magyarországi területi lovasbajnokságot, amely igen népszerű volt, hiszen egy-egy napon 3-5 ezer nézőt vonzott. A szövetkezet anyagi okok miatt „szállt ki” a lovasbajnokság rendezéséből. A tenyésztői munkát azonban tovább folytatják. Sport típusú magyar félvér törzstenyészettel rendelkeznek: húsz törzskanca és két fedezőmén áll az istállóban. A szövetkezet egyébként közel negyedszázados tenyésztői munkát vallhat magáénak. Mostanra az állomány csökkent, a minősége azonban javult. Az idén eddig 18 csikó született. Ezeket külföldön vagy itthon hobbilónak értékesítik. Az elmúlt években Finnországba, Franciaországba, Olaszországba és Ausztriába vitték a lovakat, de jutott ebből a szaporulatból az angol királyi udvarba is. A kőtelkiek tapasztalatból tudják, csak minőségi lovat lehet külföldön eladni. Bár a jelenlegi gazdasági helyzet csak a tenyésztést teszi lehetővé, azért nem mondtak le a terveikről. Szeretnék lehetővé tenni a lovasturizmust, a lovaglást a közeljövőben a külföldi és a hazai turistáknak. A kőtelki lovasnapokat is szeretnék újraéleszteni, ha sikerül megfelelő szponzort találni hozzá. P.É. Fotó: Korényi Éva • Tizen négyszeresre drágultak a tankönyvek? Korpuszokat avatnak Abonyban Blaskó Sándor abonyi 31 éves szobrász- művész keze nyoma egyre inkább érzékelhető lakóhelye, Abony értékeinek, szépségeinek mentésében és megteremtésében. Keményen dolgozik, főleg a nyári vakáció jelenti számára az alkotás örömét.- Nemrég fejeztem be két korpuszt, azaz feszületet. A templomkertben lévő műkőkeresztet felújítottam. Augusztus 20-án a mise után kerül felszentelésre, míg a koleratemetőben felállított korpuszomat augusztus 21-én 16 órakor szentelik fel. Magam szorgalmaztam még a tavasszal a katolikus egyházközösség vezetőinek, hogy megérett az idő a két feszület felújítására, illetve újrakészítésére. Végül is jóváhagyták ötletemet. Tölgyfából faragtam a közel 4 méter magas keresztet, a Krisztus-testet pirogránitból mintáztam meg. A korpusz anyaga vöröses-sárgára égett ki; ez a lemenő nap, illetve a meghaló Krisztus színe. Tudomásom szerint több száz, kolerában meghalt abonyit temettek ide. A keresztet két élő madárszőlő fa lombkoronájának a találkozásába komponáltam, szabályos oltárt alakítva ki a műnek. A Temető dűlőben felállított keresztet már felfedezték a hívő emberek. Tiszteletüket, hálájukat virágcsokrok jelzik. Az az idős tanyasi ember, aki már nem tud bejárni a templomba imádkozni, az új korpusznál megteheti azt - mondta el érdeklődé- Augusztus 21-én szentelik fel a koleratemetőben lévő sünkre a szobrászművész. Bálint Zsuzsa korpuszt (FotórBarna Sándor) Lapot vásárolni mindenáron? Szolnoki kézben a Nógrádi Krónika Változatlanul laptulajdonosi ambíciók fűtik azt a vállalkozói csoportot, amelynek anyacége a gazdaságban elektronikai célfejlesztéseiről ismertté vált Elektrosoft Rt. Mint a Salgótarjánban megjelenő Nógrádi Krónika című napilap tegnapi számában érthető örömmel tudatta olvasóival: az Elektrosoft egyik kft.-je „személyében” új gazdája van a honi médiatengeren már-már hajótörést szenvedett újságnak. A vásárlás pikantériáját az adja, hogy a cég milliókkal adósa a szolnoki önkormányzatnak. Az Elektrosoft Rt. - szintén egy kft.-je révén - tavaly áprilistól számított laptulajdonosnak, amikor is útjára indította a Jászkun Krónikát. A vállalkozói csoport feje, Nagy Gábor elnök-vezérigazgató mindehhez az akkori kormányközeli Pesti Hírlappal kötött frigyet, e szerkesztőség szállította rendszeresen a hazai és a nagyvilágról szóló híreket. A lap alapítás előtti, lényeges epizód,' hogy az Elektrosoft Ét. sikeresen pályázott a szolnoki Verseghy Nyomda tulajdonjogára. Emlékeztetőül: az AVÜ megbízásából a szolnoki Hozam Rt. értékesítette a korábban társasággá alapított vállalatot. A legkedvezőbb ajánlatot tevő Elektrosoft 47,5 millió forintért szerzett 76 %-os tulajdoni hányadot az üzemben. A 12 %-ot kitevő földterületi értékkel társtulajdonos a városi önkormányzat lett. Az 1994-es országgyűlési képviselőválasztás eredményeként átalakult politikai erőtér kihatott a Jászkun Krónikára is. Nagy Gábor több befektetővel is tárgyalt a lap eladásáról, s ami néhány hónappal elébb még hihetetlennek tűnt, egy alku révén most a Népszabadság Agrimédia Kft. jegyzi tulajdonosként. Legalább ekkora meglepetésnek tűnik az Elektrosoft újabb „betörési kísérlete” a honi lappiacra. A néven nevezett gazda ezúttal a szolnoki Verseghy Nyomda Kft., amely egyrészt a Nógrádi Hírekkel, a másik ottani napilappal szemben próbál sikeres szellemi termékké válni, másrészt munkát ad a nyomdának. A lapvásárlás éppen a nyomda apropóján tűnik feledtébb figyelemre méltónak. Mint az Új Néplapban éppen tegnap hírül adtuk: nincs minden rendben a városi önkormányzattal kötött adás-vétel teljesítésével. Az önkormányzat az Elektrosoft Rt. kérésére 1993 szeptemberében közgyűlési döntéssel hozzájárult, hogy eladja 14,4 millió forint névértékű részvénycsomagját a többségi tulajdonosnak. Az aláírt megállapodás alapján a vevő 1994. március 31-ig vállalta, hogy ellentételként 8 millió forintot fizet az önkormányzatnak, további 3 milliót pedig - egyeztetve - közcélokra fordít. Az ígéret - az üzleti életben oly fontos fokmérő - azonban most még beváltatlan. A várostól ugyanis milliós tartozásai kiegyenlítésére haladékot kér az Elektrosoft. Az általa felhozott indok késedelemre, hogy az idei év elején egy betervezett 50 millió forintos tőkeemelése meghiúsult. A képviselők augusztus végén döntenek a kérés teljesíthetőségéről, - bár időközben lapvétel történt - feltehetően kényszerpályán mozogva. Szolnok Papír Rt. Halasztott azÁVÜ Az AVÜ igazgatótanácsa tegnapi ülésén idő hiányában halasztotta el a döntést a Szolnok Papír Rt. ügyében - tudtuk meg Bodnár László igazgatóhelyettestől. Mint elmondta, rendkívül sok napirendi pontja volt az IT-nek, ezért nem került sorra a papírgyár, ugyanakkor maga a téma nagyon fontos, s komoly megbeszélést igényel. Az IT egy héttel, augusztus 24-ére halasztotta a döntést. Azért is szerepelt a papírgyár az lT napirendjén, mert az osztrák többségi tulajdonosnak augusztus 15-ig adott határidőt az ÁVÜ a megegyezésre, s ez letelt. Mint Bodnár László elmondta, további halasztás nem lehetséges, ugyanis pénteken, 26-án tartja közgyűlését az rt., melyen az ÁVÜ-döntés ismeretében kell majd tovább lépni. Újabb japán vállalkozói hitel Várhatóan még az idén, a harmadik, illetve negyedik negyedévben létrejön a szerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Japán Eximbank között egy újabb japán forrású vállalkozói hitel megszervezéséről. Mint ismeretes, az első japán forrású vállalkozói hitel nyújtásáról a szerződés 1992 végén jött létre. Mivel a hitel igen gyorsan elfogyott, így az MNB tárgyalásokat kezdett a Japán Eximbankkal egy újabb kölcsönről. Azért, hogy a japán forrású vállalkozói hitel folyósításában ne legyenek fennakadások, az MNB 6 milliárd forinttal már megelőlegezte ezt az újabb japán kölcsönt. Ezért ha nem is minden kereskedelmi banknál, de jelenleg is hozzá lehet jutni ilyen kölcsönökhöz. A második japán hitel abban fog különbözni az elsőtől, hogy azt az MNB saját résszel nem egészíti ki. Mint ismeretes, az eddigiek szerint a kamatozás kedvezményes, igazodik a jegybanki alapkamathoz, mértéke annak 75 százaléka. Erre a kamatlábra a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrést számítanak fel, s ezen kívül további 1 százalékos kezelési költséget is kérhetnek. A hitel futamideje az igényelt kölcsön nagyságától függ. Kétmillió forintig a futamidő maximálisan 8 év. Kettő és 10 millió forint között 10 év, és efelett már 15 éves futamidő is meghatározható. (MTI) Szent István napi gondolatok Az idő szárnyon jár, soha semmit nem vár és foly mint sebes folyás - Faludi Ferenc verssorai személyes sorsunk felett is eltűnődésre adnak alkalmat. Különösen most, amikor az ünnep hajnalán visszapillantunk történelmünkre. Hat év híján ezer éve, hogy az 1000. év karácsonyán Esztergomban lezajlott az a koronázási ünnepség, amelyet követően Szent István Krisztus ösvényére vezette népünket. Lendületes, harmincnyolc évig tartó állam- alapító, országépítő munka után az életmű egy időre árván maradt. Akkor, 956 évvel ezelőtt, 1038-ban - István király halálakor - élte át első nagy traumáját hazánk, a fiatal, európai keresztény állam. Trónviszályok, háborúskodások kezdődtek, sok-sok vér elfolyt a Kárpát-medence ősi földjén. Négy évtizednek kellett eltelni, míg sorrendben hatodik királyunk, László, méltó utódja tudott lenni Istvánnak. Ő avatta a nemzeti eszme szentjévé nagy királyunkat 1083-ban. Hány ilyen ellentmondásos négy évtizedünk és hosszabb, rövidebb időszakunk, legutóbb négy évünk volt történelmünk során ... Megítélésében hosszú távon a történelmi jövőnek lesz majd a mainál elfogulatlanabb, mértékadó véleménye. Kétségkívüli tény, hogy legújabb- kori történelmünk legutóbbi sorsfordulója vér nélkül zajlott le, de az is, hogy az eltelt négy év történései sokak reményeit szertefoszlanák. Hiszen az egzisztenciális bizonytalanság, az elszegényedés, érthető módon illúzióromboló. A türelmetlenség, nyugtalanság ugyanakkor izzó parazsa a fel-fellobbanó ellenségeskedéseknek, cívódásoknak. De a legveszélyesebb talán a teljes közömbösség és a pesszimizmus, amely éhes farkasként üti fel a fejét az emberek között. Szomorú ez, mert békességre, szere- tetre, örömre születtünk. Ugyanígy sejtjeinkben vannak a szolidaritás, együttérzés, segítségnyújtás csírái is. E jó, és az előbb sorolt rossz tulajdonságok függvényei a mindennapi közérzetünknek. Ez utóbbi pedig boldogulásunktól, hitünktől függ. A hit, az erkölcsi kapaszkodó, négy szócska örökségében is kifejeződhet, ahogy ezt Kölcsey Ferenc az Emléklapra című versében megfogalmazta: ,,Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül, ha kihunysz: a haza minden előtt!” A korábban „Kenyér”, illetve „Alkotmány” ünnepeként jegyzett augusztus 20-a méltán lépett elő újra a hit, a boldogulás ünnepeként, visszatérve az 1938-as esztendőben, Szent István halálának 900. évfordulóján Fehérváron - az Árpád-kori országgyűlések székhelyén - hozott törvény szelleméhez, amelyben így rendelkeztek: „Az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja és augusztus 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünneppé nyilvánítja.” A Szent Istváni hit - az általa született rend - legyen a megtartó erő társadalmunk e nem könnyű éveiben. Dolgozzunk hittel, becsülettel, hogy a ma még dolgozni nem tudóknak munkahelyeket, kenyeret, azaz életet teremthessünk. Szent István méltó utódaiként. Simon Cs. József Látlelet Esendőség és elesettség A kiszolgáltatottság és a bizonytalanság megannyi apró ténye egyre inkább körbevesz bennünket. Mintha kitörölhetetlenül hozzátartoznának életünkhöz, amiről viszont lehetetlen pontos magyarázatot adni. Mert bármily könnyű lenne is az elszegényedésre hivatkozni, az esendőség akkor kel életre, amikor fokozatosan megszűnnek a kapaszkodók. S abban a morális szét- esettségben, melyben legfeljebb politikai jelszavak adnak kétes fogódzókat, valójában a veszteségek halmozódnak. Erről akkor is beszélni kell, ha a megadó türelem lassan olyan értékké kezd válni, melyet hol így, hol úgy kémek számon. Csak éppen az állampolgári türelemnek végesek a határai. Másként veszít az, akinek tartalékai vannak, s megint másként, aki a vigasztalan valóság rideg tényei között él. Ráadásul a veszteségkalkuláció az utóbbi esetben nem is működik; azzal a megszorítással persze, hogy remények nélkül nem lehet élni. Vagy ha lehet is, nagyobb részt önpusztító módon. Mert az is megfigyelhető, hogy az esendőségnek - a szánnivaló koldusléttől a még elviselhető vegetálásig - különböző fokozatai vannak. S ugyanígy erkölcsi jellemző is, melyek az értelmi és érzelmi stabilitás megőrzését szolgálják. Méghozzá annál meghatározóbb módon, minél erősebb a késztetés a kiszolgáltatottságot konzerváló körülmények felszámolására. Amit saját eszünkre, és hitünkre támaszkodva elérhetünk, abban lehetünk csupán bizonyosak. Valamelyest függetlenül attól, hogy ehhez a gazdasági-politikai körülmények kedvezőek vagy sem. Mert olyan időszakban élünk, mikor a nyomasztó hiányok nemhogy csökkennének, hanem inkább halmozódnak. S ebből a szempontból a jelenlegi kurzus együttérző nyíltsága csupán pillanatnyi kielégülést jelenthet. Sem többet, sem kevesebbet. Még akkor is, ha olyan kormányzati magatartásról van szó, mely nyilván önmagában is becsülendő, hiszen az előző években szemmel láthatóan hiányzott a nyíltság. Miközben folyton-folyvást a közmegegyezés vagy éppen a nemzeti sorsközösség fontosságáról beszéltek, az állampolgárok éppúgy nem mondtak le a kiskorúság kényelméről, a gondoskodó állam egyre szűkülő javairól, mint ahogyan a tekintélyuralmi beidegzettségtől sem tudtak szabadulni. S így lettünk egyre többen esendőek. Akik pedig ezt az állapotot képesek voltak elkerülni, aligha kínozta őket kisszerű félelem, hanem sokszor meggondolatlanul is kockáztattak. Többnyire a szűkén vett egyéni érdekeik mentén alakítva életviszonyaikat. Alkalmanként a közösségi eszme vagy a szolidaritás nivelláló követelményeivel szemben is, melyekről azonban sohasem lehet teljességgel elfeledkezni. Kerékgyártó T. István
