Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-17 / 193. szám

1994. augusztus 17., szerda 7 Kunsági Extra----IVfezőtúr A legjobb magyar távolugró Néhány héttel ezelőtt lapunk hasábjain hírt adtunk arról, hogy Uzsoki János, mezőtúri versenyző távolugrásból és hármasugrásból országos junior bajnokságot nyert. A „rugó­lábú” atléta azóta három ko­moly versenyt küzdött végig. Két héttel a junior bajnokság után, Magyarország legrango­sabb versenyén, a Debrecenben megrendezett felnőtt magyar bajnokságon ismét bizonyított. Élete első felnőtt magyar baj­noki címét sikerült itt megsze­reznie. Az élmezőnyt legyőzve, 7 méter 88 centiméteres ugrásá­val első lett ezen a versenyen, így ő jelenleg hazánk legjobb távolugrója. Eredményével biztossá vált számára a Junior Európa Kupán való részvétel. A versenyt a norvégjai Lillehammerben ren­dezték meg július 30-31-én, ahol hazánkat távolugrásban Uzsoki János képviselte. Min­den atlétikai számban egy-egy versenyző indult, így állt össze a férfi- és női csapat. Hogy hoz­zászokjanak a kinti hideg, párás levegőhöz, két nappal a verseny előtt érkeztek a norvég városba. Nyolc ország versenyzőivel mérték össze tudásukat, Uzsoki János a második helyet szerezte meg 7,76 méteres ugrásával. Amennyiben sikerül saját csú­csát ugomia, úgy övé, és nem finn versenytársáé a bajnoki érem. E „rosszabb” teljesítmény oka egyrészt a szálláshely és az étkezőhely közötti szintkülönb­séggel magyarázható, ugyanis az egykori olimpiai faluban vol­tak elszállásolva egy hegyen. Másrészt magyarázható a fel­nőtt Európa-bajnokságra való felkészüléssel is, ez igencsak ,Jcivette” az erejét. Augusztus 7-11. között Hel­sinkiben a harminchat távolugró közül az egyik Uzsoki János volt. Három ugrása közül az első kettőnél belépett, és a har­madikkal (7,60 méter) sem si­került egyéni csúcsát elérnie. Mint elmondta, ebben több té­nyező is közrejátszott. A negy­venezer fős stadionban éppen ugrásához készülve érkezett be a finn távgyalogló versenyzőnő, aki a bajnokságot megnyerte. A tömeg szinte „őrjöngött”, ami számára igen zavaró volt, hi­szen nincs még ilyen légkörhöz hozzászokva. Ráadásul ellen­szélben kellett ugrania. A ver­senyt 8,09 méteres eredményé­vel egy bolgár versenyző nyerte. Élete első felnőtt Eu- rópa-bajnokságán nem sikerült úgy igazán, ahogy szerette volna teljesítenie. De ezt edzője, Kasperkievics Gábor és szakosztálya az UTE is megbo- csáthatónak tartja, hiszen ez volt a „tűzkeresztség”. Kijutását anyagilag a UTE, a városi önkormányzat, a Klíma- technika és a Sportlétesítmé­nyek Igazgatósága támogatta. Jelenleg három hét pihenőt tart, ebből kettőt Mezőtúron. Ezt két hét után a magyar fel­nőtt csapatbajnokság követi Budapesten, ahol továbbra is az UTE színeiben indul. Uzsoki János, a felnöttbajnokság aranyérmével Egy tanya háziasszonya Ismeri a visszajárok ízlését „Ilonka néni is ott lesz, ugye?” - teszik fel többen a kér­dést, ha a Takács-tanyán történő nyaralásról van szó. így vannak ezzel a képzőművészeti alkotó­telep résztvevői is, akik az egy hónapot már el sem tudják kép­zelni nélküle. Takács Lajosné, „Ilonka néni” már nyugdíjas, de hosszú évek óta ő a Takács-tanya házi­asszonya. Az egykori állami gazdaság hétvégi házában dol­gozott, mígnem 1981. szeptem­berében felkérték, vállalja el a tanyát. Szeptember elsején állt munkába, az első alkotótelep művészei másodikán érkeztek. Azóta ő gondoskodik az ellátá­sukról - reggelit, ebédet, vacso­rát készít -, rendben tartja a konyhát és az udvart. Kezdéskor még egy kilomé­terre laktak munkahelyétől, hat évvel ezelőtt azonban férjével együtt Gyomaendrődre költöz­tek. Azóta onnan jár át a Holt-Körös-parti tanyára. He­tente egyszer „ugrik” haza férjét megnézni, aki nem ellenzi a tá­vollétet, tudja, hogy helytállni, a vendégeket megfelelően ki­szolgálni naponkénti ingázással nem lehet. Mindketten készül­nek az alkotótelep indulására. A háziasszony előre elvégzi a csa­ládi ház körüli teendőket, hogy az egy hónapot a művészeknek szentelhesse. Nagyon várja jö­vetelüket, érkezéskor egymás nyakába ugranak, elmenetelük­kor pedig reménykedik abban, hogy 11 hónap múlva újra talál­koznak. Mindenben igyekszik a ked­vükben járni, a terített asztalra azt felszolgálni, amit kémek. Az évek óta visszajárok ízlését már jól ismeri, teából többfélét szervíroz reggelente, de arra is ügyel, ki milyen melegen sze­reti a tejet. Vendégei nem válogatósak, mindent megesznek, szeretik a főztjét. Azok közül is leginkább a tepsis húst, a sült és kelttész­tákat. Nem győzi a fánknak va­lót dagasztani, a palacsintatész­tát bekavami. Nincs az a meny- nyiség, ami el ne fogyna - jegyzi meg mosolyogva. Az íz­letes ételek mellett ízes beszé­dét, jó kedélyét, gondoskodását értékelik, sokra becsülik az al­kotótelep résztvevői. Nélküle már el sem tudják képzelni a Takács-tanyát. Takács Lajosné egy évben hat hónapot dolgozik. Táborozó gyerektől a családokig minden­kiről egyformán gondoskodik. Augusztus végén, a lelkészi hi­vatal felkérésére, egy hétig hu­szonöt vendéget szolgál ki. A fejlődés folyamatos Együtt, egymásért festő, szobrász, grafikus Borbás Tibor (balról) és Király András alkotás közben Tíz éve már, hogy Borbás Tibor szobrászművésznek egy­kori tanítványa, Győrfi Sándor említést tett a Takács-tanyáról és az ott létrehozott képzőmű­vészeti alkotótelepről. Meg­hívta egy látogatásra, melyből mára „szerelem” lett.- Első látásra megkapott a környezet, ez a Holt-Kö- rös-parti zárt, tökéletesen védett terület. Néhány alapvető hiá­nyosság ellenére - folyóvíz, vil­lany, műút - keresve sem talál­hattunk volna jobb helyet az al­kotótábornak. Az évek folya­mán állandó visszatérő művész­társaimmal szoros barátság ala­kult ki. Szellemi műhellyé vált a tanya. Tizenegy hónapi felgyülem­lett élményeinket az alkotótele­pen „éljük ki” magunkból. Mindannyiunk célja a telep fel­lendítése volt, ami úgy érezzük sikerrel járt. Az indulásnál mű­helyünk nem volt, először föld­ben, majd a föld felszínén ön­töttünk. Ma már tető alatt folyik az öntés, műhelyünk fedett, van víz és villany. És létrejött, az országban talán egyedülálló­ként egy olyan alkotótábor, ahol szobrász, festőés grafikus együtt, egymást segítve dolgo­zik.- Kik, és mi alapján vehetnek részt a telep munkájában?- Tavasszal összeül a „mag”, és megbeszéljük, kikkel egé­szüljön ki a régi gárda. Fontos, hogy a közösség elfogadja a ja­vasoltakat, hiszen alkotó mun­kát végezni csak jó közösség­ben lehet. Személyes kapcsolatok alap­ján vendégművészeket is meg­hívunk. Az idén Dudás Gyula festőművészt Nagybányáról. De járt kubai, mongol, észt és szlo­vák művész is a telepen. És ami eddig nem volt, Király András fiatal, mezőtúri festő csatlako­zott hozzánk. Ő naponta kijár, nézi a munkánkat, meghallgatja segítő szándékú tanácsainkat. A négy hét alatt sokan egy-két napra ellátogatnak ide. Király Vilmos szobrásztársam családja és Franciaországban élő barátai a Balaton helyett a tanyát vá­lasztották. Felkeresett bennünket a So­ros Alapítvány ügyvédje, aki a környezetet és az alkotó munkát látva, támogatásáról biztosított bennünket. Tíz év alatt sokat javult a helyzet, a környék is fejlődik. Mi magunk igyekszünk a ter­mészet szépségét megőrizni, fákat ültetünk, sajátunkénak érezzük a tanyát.- Jelenlég min dolgozik?- Egy lezuhanó repülőgépet szeretnék bronzból elkészíteni, és dolgozom a Kossuth-szob- ron.- Utóbbiról hallhatnánk egy kicsit bővebbet?- A város főterére, a Kossuth térre készítek - önkormányzati felkérésre - bronzból egy Kos- suth-mellszobrot. Ez nem a művésztelep pénzéből készül. A kézőművészeti lektorátus már zsűrizte és elfogadta, az öntést, Prókai Gábor segítségével, szin­tén ők intézik. Szeptember 16-án lesz a leleplezése.- További tervek?- Kádár Edit menedzser se­gítségével szeretnénk megvaló­sítani, hogy a városnak ado­mányozott, több millió forintos értéket képviselő, az alkotóte­lepen létrehozott alkotásokból állandó kiállítás nyíljon. Ehhez viszont önálló épületre lenne szükség. Az épülethez pedig további szponzorok segítsé­gére. Két hónap mérlege a tüzoltó-parancsnokságon Idén nyáron szinte naponta hallhattunk a rádió, a tévé, az írott sajtó híradásaiból az ország különböző részein történt tűz­esetekről. A Mezőtúri Tűzol­tóparancsnokság dolgozóinak is akadt munkájuk bőven az el­múlt két hónapban.- Harminckét tűzeset és két műszaki mentés fordult elő a parancsnokság illetékességi te­rületén - ismertette az adatokat Hock Ernő parancsnok. - Nyolcvanhárom alkalommal szólalt meg a riasztócsengő, eb­ből 41 esetben saját területre, 42 esetben más tűzoltóság illeté­kességi területére segítségnyúj­tásra kellett kivonulnunk. Tizenhat esetben lábonálló gabona-, széna- vagy szalma­tűz, tizenöt esetben avar-, tarló­tűz volt. Ezekkel az esetszá­mokkal „túlteljesítettük” min­den előző év hasonló időszakát. Négy esetben személyi ingat­lanban, gépkocsiban történt kár, négy esetben tévesen jeleztek tüzet. E tüzek során rendszere­sen több milló forintos értékek kerültek veszélybe. A lábonálló gabona tekintetében legalább 30 milliós értéket mentett meg a beavatkozásunk. A tüzek által okozott kár körülbelül 6 millió forint. Pedig a legtöbb tűzeset több gondossággal, körültekin­tőbb munkával elkerülhető lett volna. A tüzek okainál ugyanis sok a dohányzás, az eldobott gyufa által okozott kár. De a mező- gazdaság területén nagyon sok a traktor, önjáró munkagép kipu­fogójából származó szikra, és a felhevült kipufogókra került szalma nyomán keletkezett tűz. A kipufogóknál a tulajdonosok­nak éjszakai szikrapróbát kel­lene végrehajtani, és a rosszakat lecserélni. Ézzel sok tűzeset megelőzhető lenne. A parancsnokság készen áll a nap minden percében a tűzol­tásra, és a szóbeszéddel ellen­tétben sohasem vonul ki üres tartálykocsival a tűzhöz. Az el­sőnek beavatkozó gépjármű tar­tályában kétezer liter víz van, ami igen takarékos felhasználás esetén is legfeljebb 10 percig elegendő. A második hatezer li­ter vize pedig további, legfel­jebb 20 percig. Ezért tíz perc után már vízszerzési helyet kell keresni. Ezért minden tűzoltásvezető parancsnok az első beavatko­zást követően már vízszerzési lehetőség biztosítására kell hogy gondoljon. Nagy kiterje­désű búzatáblák oltásánál két kocsi nem elég, 4-5-6 tűzoltó­kocsit kell riasztani, melyek a környező településekről jönnek segíteni. Amire reméljük, most már egyre kevesebb esetben lesz szükség. Eredeti német szisztéma szerint Az elmúlt vasárnap a Magyarországi Német Juhászkutya Klub mezőtúri szervezete nagy sikerű kutyakiállítást rendezett a városi sportpályán. Az eredményhirdetés után a helyi szerve­zet alakulásáról, életéről beszélgettünk Simon Ferencnével és férjével. A mezőtúri klub tizenöt alapító taggal 1992. márciusá­ban jött létre. Megalakulását Simon Ferencné kezdeményezte, és nem kevés utánajárás után az említett időpontra sikerült a hivatalos bejegyzést is elintéznie. A németországi SV német juhászkutya klubok szabályzata alapján működnek. Eredeti né­met módszert alkalmaznak a ta­nításnál, a munkavizsgánál, te- nyészszemlére és kiállításokra való felkészülésnél. Figyelembe veszik a kutyák küllemét és nö­vésérzékenységét, komoly fog­lalkozásokon készítik elő ebei­ket a versenyekre. Az ország­ban harminckét részlege - bu­dapesti központtal - van a szer­vezetnek. A túriak hetente kétszer jön­nek össze az alsórészi - régi szeméttelep melletti - gyakorló- pályán, ahol igen komoly mun­kával készítik fel kutyáikat a versenyekre, kiállításokra, te- nyészszemlékre. Simon Fe­rencné a klub vezetője, ő végzi a papírmunkát, a szervezést, férje elsősorban a tenyésztéssel foglalkozik. A vasárnapi ren­dezvény a tavalyit követően a második volt. Úgy érzi, jobban sikerült, mint az előző. Az or­szágos szövetség elmúlt év végi összejövetelén jelezték a kiállí­tás megrendezésének szándé­kát. Érdeklődő és nevező az or­szág legkülönbözőbb vidékeiről volt. A résztvevők egyöntetűen vall­ják, hogy a rendezvény színvo­nala meghaladta az MEOE (Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete) hasonló verse­nyeiét. A házaspár hosszú évek óta foglalkozik kutyatenyésztéssel. Mind az MEOE, mind az MNJK versenyeire neveztek, és többszörösen helyezett német juhászkutyákkal büszkélked­hetnek. A vasárnapi versenyen mezőtúri kutyának nem sikerült Simon Ferencné, a klubvezető ugyan helyezést elérnie, de a rendezvényt ennek ellenére igen sikeresnek tartják. Ebben segít­ségükre voltak a szponzorok - Csató Lajos, Cseh Magdolna, Tábori Géza, Ugrai László, Zuppán Zoltán és a Bewi Dog cég területi képviselője, Stein- macher Attila. Az ajándéktár­gyak mellett anyagilag is támo­gatták a klubot a rendezvény le­bonyolításában. Új klubtagok jelentkezésére is számítanak, akik a Wesselé­nyi út 5. szám alatt jelentkez­hetnek. Szent István-napi ünnepségek Augusztus 19-én a városi kiállítócsamokban 17 óra­kor a XI. Mezőtúri Képző- művészeti Alkotótelep tár­latának megnyitója. Meg­nyitót mond: Szűcs Ferenc, a Mezőtúri Művészeti Ala­pítvány kuratóriumának el­nöke. Kiállító művészek: Balogh Géza, Fazekas Magdolna, Menszadik Gu- ripov, Lóránt János, Megy- gyes László, Székhelyi Edit festőművészek, Borbás Ti­bor, Győrfi Sándor, Király Vilmos, E. Lakatos Aranka, Talamasz Lajos szobrász- művészek. A kiállítás szep­tember 15-ig látogatható. 17.30 órakor zenés-tán­cos ünnepköszöntő a Mú­zeum téren. Közreműköd­nek: Kovács Tímea népdal, a Rákóczi Úti Általános Is­kola néptánccsoportja, a Szarkaláb néptáncegyüttes, valamint a Szivárvány cite- razenekar. Augusztus 20-án 8 és 10 órakor a Nagyboldogasz- szony római katolikus templomban ünnepi misét tartanak. Augusztus 21-én a Belvárosi Nagytemplomban 10 és 17 órakor, az Újvárosi Templomban 9 és 15.30 órakor ünnepi istentiszte­letre várják a híveket. Fotó A közösségi ház előteré­ben látható a „Pillanatképek a képzőművészeti alkotóte­lep életéből 1981-1991.” című fotókiállítás, melyet Kozma Károly készített. Tenisz A Balatonbogláron meg­rendezett Országos Vidéki Bajnokságon a mezőtúri te­niszezők közül Rózsa Endre, a 16 éves korosz­tályban bejutott az első ti­zenhat közé. Ezzel a vidéki ranglista 20. helyén áll. A 18 éves fiúk korosztályában Németh Károly szintén be­jutott a legjobb 16 ver­senyző közé. Telefonkártya A városban két helyen, a Posta épülete előtt és az If­júsági ÄBC mellett műkö­dik kártyás nyilvános tele­fonkészülék. A telefonkár­tyák megvásárolhatók az egykori szolgáltatóház föl­dszintjén találahtó Sooter’s üzletben. Az ötven egysé­gesek kétszázötven forin­tért, a százhúsz egységesek hatszáz forintért kaphatók. Az üzlet nyitvatartási ideje hétköznap 8-tól 18 óráig fo­lyamatosan, szombaton 8-tól 12 óráig. Szálláshely Az Áchim út 1. szám alatt nemrégiben felújított „köntösben” megnyílt Ag­rár vendégfogadó ismét fo­gad szállóvendégeket. A két- és háromágyas szobák­ban - melyekhez fürdési le­hetőség is van - egyszerre tizenkét vendéget lehet el­szállásolni. Négynél több igénylő esetén étkeztetést (ebéd, vacsora) is vállalnak. Kiállítás Macskássy Izolda grafi­kusművész kiállítása au­gusztus 25-ig látogatható a közösségi ház földszinti nagytermében. Hínárvágás Az önkormányzat folya­matosan végzi a peresi holt­ág eutrofizálódott vízfelü­letének megtisztítását a hí­nártól és a súlyomtól. A hí­nár kivágására átalakított ESOX-3 típusú berendezés 1,6 méter szélességben és maximálisan 1,5 méter mélységben képes a hínár kivágására. Az oldalt írta és a fotókat készítette C/ikkely Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom