Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-17 / 193. szám

2 Körkép 1994. augusztus 17., szerda Összecsapások Guantanamón Washington. Összecsa­pások robbantak ki a Kubá­ban lévő Guantanamo ame­rikai haditámaszponton ha­iti menekültek és amerikai őrkatonák között - jelen­tette a washingtoni védelmi minisztérium. A szombaton kezdődött összetűzésekben 65 személy sérült meg, köz­tük 20 amerikai katona - közölte hétfőn a védelmi minisztérium. Muzulmán harci sikerek Boszniában Belgrád. A boszniai mu­zulmánok visszafoglaltak a szerbektől egy húsz négy­zetkilométeres területet Szarajevótól északra - je­lentette a BBC. A brit rádió szerint az előretörés jelen­tősége abban áll, hogy az el­foglalt területen lévő utakat felhasználva a muzulmánok könnyebben mozgathatják egységeiket Szarajevó és az észak-boszniai Tuzla kö­zött, s így komolyabb fe­nyegetést jelentenek a Szerbiát, a boszniai szerb területeket és a horvátor­szági szerb krajinákat ösz- szekötő közlekedési folyosó ellen. A boszniai szerbek mindent túlélnek? Belgrád. Radovan Kara­dzic boszniai szerb vezető szerint a boszniai Szerb Köztársaság „túléli” a Jugo­szláviához fűződő kapcsola­tok megszakítását. A politi­kus elmondta: a boszniai szerbek élete nagyon ne­hézzé válik, azonban hála a gazdaságnak, a mezőgazda­ságnak és az energihor- dozó-lelőhelyeknek, a boszniai szerbeknek ele­gendő élelmiszere és fegy­vergyára van, így tehát túl­élik a legújabb béketerv elutasítása miatt bevezetett politikai és gazdasági zárla­tot. Karadzic hangsúlyozta, hogy jelentős üzemanyag- készleteik vannak, majd hozzátette, hogy akár az el­lenséggel is lehet keres­kedni. „Ha van pénzünk, mindent elérhetünk” - mondta a szerb vezető. Meg akarták gyilkolni a dél-koreai elnököt Tokió. Észak-Korea megkísérelte meggyilkol­tatni a dél-koreai elnököt az idén márciusban, amikor Kim Jung Szám Pekingbe látogatott; a kínai hírszerző szervek azonban még idő­ben felfedezték és meghiú­sították az összeesküvést - állította a pekingi egyetem nemzetközi tanszékének egyik tanára, aki egy hong­kongi folyóiratban azt írta, hogy Észak-Korea neheztelt régi szövetségesére, Kínára, amiért az 1992-ben felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szöullal, s három különle­gesen kiképzett ügynököt küldött Pekingbe, hogy gyilkolják meg Kim Jung Szamot. Hagyományőrző fazekas triennálé (Folytatás az I. oldalról Közoktatási Minisztérium, a megyei múzeumok igazgató­sága és a megyei önkormány­zat képviselői helyezték el a koszorúikat. A Győrffy István Nagykun Múzeumban dr. Bellon Tibor kandidátus nyitotta meg a négy Kántor tanítvány: Ko­vács László, ifj. Szabó Mi­hály, Sz. Nagy István, vala­mint Szűcs Imre közös kiállí­tását, melyen megjelent a má­sik mester, id. Szabó Mihály, Pro Urbe-díjas, a népművészet mestere. Mint a megnyitón elhang­zott, volt időszak, amikor a karcagi kerámián csak Kántor Sándor és id. Szabó Mihály neve volt olvasható. Szerencsére mára több te­hetséges fazekas - így a négy kiállító - is kikerült a kezük alól. -de­A Kántor Sándor fazekasház­nál leleplezték Györfi Lajos szobrászművész dombormű­vét Fotó; K.É. All a bál a közös költség miatt (Folytatás az I. oldalról) költség, s nyolc a felújítási. Ezek a költségek tartalmazzák azokat a mostani kiadásokat, melyek további sorsáról majd a közös­ségnek kell döntenie. A lakóhá­zak többségi tulajdonba kerülése után ugyanis minden tekintetben meghatározó a lakóközösség ál­láspontja lesz. A lakók a költsé­gek csökkentése érdekében több tényt mérlegelhetnek majd. így például, hogy a fűtési idény alatt szükséges-e a hétvégi ügyelet. Most a Szollak állandó vízveze­tékszerelő ügyeletet tart. Nem biztos, hogy erre igényt tartanak majd a lakók. Ha a lakóközösség úgy kívánja, ez a költség is meg­takarítható. Ide tartozik a takarí­tás és a liftügyelet kérdése is. Mindez az alakuló közgyűlésen kristályosodik ki, hiszen ott már a tulajdonosok döntenek. Megtakarítási lehetőségek te­hát vannak a Szollak által java­solt összegekben, de figyelembe kell venni, hogy az épületek többsége 20-25 éves és elhanya­golt. Felújításukra előbb-utóbb sort kell keríteni, s erre külön forrás eddig nem képződött. A közhiedelemmel ellentét­ben a közös költségek kezdettől fogva az illető épületek elkülöní­tett bankszámlájára mennek, s nem a Szollak saját bevételét gyarapítják. A lakóközösségnek erről elszámol majd a kft. Azok helyett a lakók helyett, akik nem veszik meg a lakásukat, a közös költséget az önkormányzat fizeti be. Az alakuló közgyűléseket a Szollak akkor hívja össze, ha egy-egy épületben a lakások 50+1 százaléka többségi tulaj­donba kerül. Ahol ez nem következik be, ott február végéig tartják meg. A kft. vezetői egyébként örömmel vennék, ha az alakuló közgyűlé­sek előtt lakógyűlésre hívnák őket, s előre tisztáznák a vitás ügyeket. Rendezési terv kanadai szemmel A kanadai Ryerson Póktech­nikái Egyetem negyedéves hallgatói - akik Torontóban te­rületfejlesztést tanulnak - la­kossági megbeszélést tartottak tegnap Szolnokon. A megbeszé­lésen az Ady Endre-, Kápolna-, dr. Elek István és a Baross Gá­bor út állal határolt lakóterület önkormányzati rendezési tervét ismertették az érdeklődőkkel. Ezt a fórumot felmérések előzték meg, amikor is megke­resték az ebben a lakókörzetben élőket, hiszen saját környeze­tükben a lakók a legjobb „szak­emberek". Ezzel a - nálunk egyelőre nem alkalmazott - lakossági felméréssel szerették volna Szolnok város önkormányzatá­nak munkáját is segíteni. A Városközpont II. nevű te­rület mind építészetileg, mind infrastrukturálisan elmaradott, hiszen az elmúlt évtizedekben építési tilalom alá esett. A ren­dezési terv elkészítésénél fon­tosnak tartották, hogy az eredeti utcaszerkezetek megmaradja­nak, de a jelenleginél több par­koló, zöldterület és kereske­delmi blokk létesüljön, vala­mint az infrastrukturális fejlesz­tések (villany-, víz-, gáz-, szennyvíz-hálózat) minél előbb megvalósuljanak. Az útszélesí­tések miatt valószínűleg szük­ség lesz bizonyos telkek kisajá­títására is, de ezzel a lépéssel megoldódnának a közlekedési problémák. A kanadai diákok kulcsfon­tosságúnak gondolják a lakos­ság véleményének megismeré­sét, éppen ezért az önkormány­zati rendezési terv ismertetése után „munkaasztalokhoz” invi­tálták a lakókat, hogy ott mond­ják el elképzeléseiket, amelye­ket figyelembe véve szeretnék elkészíteni a Városközpont II. rendezési tervét, amelyet - egyelőre még bizonytalan idő­pontban - a lakossággal is is­mertetni fognak. ■- r+iv ;o;'j ói™vatI Fogytán a vállalkozók türelme (Folytatás az I. oldalról) átadja nekik a belső építészeti munkák kivitelével kulcsáta­dásra kész üzleteiket. Most ez okozza Füreden a legfőbb gon­dot. Az év elején még volt re­mény arra, hogy a kft. tartani tudja a szerződésben foglalt ha­táridőt. Ennek érdekében látvá­nyosan haladt itt az építkezés. Tavasszal egyre több munkás­kéz dolgozott. De ezután kez­dődtek a gondok. Több alvál­lalkozó levonult az építkezés­ről, a tempó ismét döcögőssé vált, és júniusra nem készültek el a külső munkákkal. Most úgy néz ki, hogy erre még hónapo­kat is kell várniuk a leendő üz­lettulajdonosoknak. A kft. en­nek legfőbb okaként a nyílászá­rók hiányát jelöli meg. Állítá­suk szerint egy debreceni vál­lalkozó mulasztása nyomán azok utolsó hányada csak szep­temberben fog megérkezni. A leendő üzlettulajdonos vál­lalkozók türelme ennek eljenére nagyon is fogytán van. Ők je­lentős tőkét fektettek be annak érdekében, hogy idén nyáron meg tudják kezdeni eltervezett vállalkozásaikat a Piac-téren. Jogosan kérik számon az előre beígért határidők betartását a kft.-től, hiszen a remélt üzleti hasznukhoz így csak későbben juthatnak hozzá. Többen kerül­tek már kényelmetlen helyzetbe a határidőcsúszások miatt, hi­szen sokan a júniusi határidőt figyelembe véve kötöttek szer­ződéseket termékszállítókkal, egyéb kereskedelmi partnerek­kel, akik látván ezt az időpont­beli bizonytalanságokat, ezeket a szerződéseket semmisnek te­kintik. Az idő számukra való­ban pénzt jelent. A nyílászárók hiányára utalva fogalmazhatunk úgy is, hogy pénzük most való­ban az „ablakban” van. A nagyvilágban történt Szlovák-magyar mítoszok és valóságok A Szlovákia déli részén a szlovák-magyar kapcsolatokról elter­jedt mítoszokat vizsgálta a Márai Sándor Alapítvány és a a Szlová­kiai Statisztikai Hivatal közös felmérése a Dél-Szlovákiában élő szlovák és magyar nemzetiségűek, valamint a szlovák területen élő szlovákok körében. A felmérés eredményeit az Új Szó című magyar nyelvű pozsonyi lap ismertette kedden. Eszerint a „kulturális el­sőbbségről” szóló hit a különféle társadalmi rétegekben nagyjából egyformán elterjedt, jelentős eltérések csak az egyes politikai cso­portosulások hívei között fedezhetők fel. A mítoszok egyike, a „kulturális elsőbbségről” szóló két eltérő változatban él. Az egyik szerint a szlovák nemzet már mai területén letelepedett népcsoport volt, amikor a területre betört a hun-magyar nomád törzs, s ez alkalmazkodott fokozatosan a szlovák civilizáció színvonalához. Más szóval; a szlovákok érdeme, hogy a vad ázsia­iak kulturált európaiakká váltak. A másik verzió szerint a magyarok ideérkeztükkor siralmas állapotban találták a szlovákokat, s ők hoz­ták el az európai kultúrába való bekapcsolódás reményét. A felmérés szerint a megkérdezettek egyharmada hisz abban, hogy a kérdésfeltevésnek - hogy ki volt az első, s ki kinek köszön­heti a kulturális felemelkedést - van alapja. Ezen belül a szlovák nép kulturális elsőbbségében a dél-szlovákiai vegyes lakosságú te­rületeken élő szlovákok 36, a szlovák területen élő szlovákok 30 százaléka hisz, míg a vegyes területeken élő magyarok 31 százaléka vallja azt, hogy a szlovákok vették át a kultúrát a magyaroktól. DélSzlovákiában a szlovákok kulturális elsőbbségében a vegyes te­rületeken a Ján Slota féle, nacionalistának tartott Szlovák Nemzeti Párt híveinek 79 százaléka, a Ján Camogursky Kereszténydemok­rata Mozgalmához tartozók 54 százaléka és a Vladimír Meciar féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom követőinek 45 százaléka hisz. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom híveinek 42, az Együttélés mozgalom szimpatizánsainak 35 és a Magyar Polgári Párt követőinek 20 százaléka hisz a magyarok kulturális elsőbbsé­gében. Az Új Szó ismertetése rámutat: bármely nemzet kulturális el­sőbbsége elismerésének elsősorban politikai és ideológiai alapjai vannak, amelyek Dél-Szlovákiában szorosan kötődnek a nemzeti­ségi elégedetlenséghez és a jelenlegi nemzetiségi helyzethez, a gyanakvással és intoleranciával terhes nemzetiségi kapcsolatokhoz, s azon irányzatokhoz, amelyek a szlovákok és magyarok együttélési problémáinak radikális megoldását helyezik előtérbe. Carlos: a magyar vonal Húsz esztendőn át bujkált az igazságszolgáltatás elől a Szudán­ban most letartóztatott Illich Ramirez Sanchez, alias Carlos, a világ elsőszámú közellensége, annak a terrorista bandának a vezetője, amely a ’70-es ’80-as években rettegésben tartotta a világot. A ve­nezuelai születésű, most 45-46 éves terroristát - akit most Párizs­ban őriznek - emlegették Sakálnak, Mesternek, Szupergerillának, mert bármerre megfordult, útját halottak, vértócsák övezték. Bár a magyar titkosszolgálatok vezetői még ma sem szívesen nyi­latkoznak a ’70-es, ’80-as évek dokumentumairól, annyit már tud a világ - ezjt^ Györgyi Kálmán főügyész 1991. július 7-i jelentése is minősítettéi-, hogy !(?árlos társaival 1979-et követően több alka­lommal j§ Budapesten járt. Azt hivatalosan is elismerték, hogy 1979 augusztusában Budapesten többször rálőtt az őt figyelő ál­lambiztonságiakra, mert azt hitte, ellenfelei követik. 1980 és 1982 között nagy mennyiségű fegyvert, robbanóanyagot, lőszert tároltak hazánkban, de a belügyi szervek sürgetésére 1982-ben felszámolták a bázisukat és elhagyták az országot. Két évvel később még egy kí­sérletet tettek, hogy visszatérjenek a számukra kedvező földrajzi he­lyen fekvő, „vendégszerető” Magyarországra. Carlos társaival 1985 februárjában feltehetően magyarországi bázisukról kiindulva támadta meg a müncheni Szabad Európa Rá­dió épületét. A robbantásnak számos sérültje volt, Valószínűnek látszik, hogy ez után a merénylet után lettek végképp nem kívánatos személyek a Duna-Tisza közén. A Carlos-csapat Kelet-Európa más országaiba költözött: feltűntek Prágában és Berlinben is. 1990 júniusában Horváth Balázs, akkori belügyminiszter, egy sajtótájékoztatón ismertette azt a levelet, amelyet Carlos 1980 ápri­lisában Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának küldött, s amely­ben megköszönte a segítséget, amelyet Magyarország „forradalmi céljaink megvalósításához nyújtott...Magyar földről fejlesztettük nemzetközi kapcsolatainkat, érintkezésbe lépve valamennyi nemzet forradalmáraival, anélkül, hogy a magyar hatóságok ebben meg­akadályoztak volna bennünket”. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze 1990. július 13-án ren­delt el nyomozást Carlos és társai magyarországi tartózkodása ügyében. Az erről egy évvel később elkészült jelentés bejelentette, hogy mivel a Carlosék elfogatására kiadott nemzetközi körözés ad­dig nem vezetett eredményre, a nyomozást akkor fel kellett füg­geszteni. A mai helyzet ismeretében ezért új jelentése lehet annak a mondatnak, amely így hangzik: „Csak Carlosék kihallgatása esetén nyílhat lehetőség annak a fontos kérdésnek a tisztázására is, hogy a terrorcsoport tevékenységét elősegítették-e bűnsegédi vagy bűnpár­tolói minőségben magyar hivatalos vagy más személyek”. Mert most adódhat lehetőség Carlos kihallgatására, a „magyar vonal” tisztázása érdekében. S ehhez nem is kell feltétlenül kikérni a teiroristát Franciaországtól, hiszen a magyar illetékesek Párizsban is kihallgathatják. Ferenczy Europress PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Double-deckerrel 25 országon át Két ausztrál, egy angol és egy ír egy brit emeletes buszon - azaz double-deckeren - hét hónapig tartó útra indul, amely Londontól Hongkongig vezet. Céljuk az, hogy 35 ezer fontot (53 900 dollárt) gyűjtsenek egy gyermekek megmentésére szolgáló alapítványnak. A busz 25 országon halad majd át, és a tervek szerint a jövő év már­ciusában érkezik meg Hongkongba. Az ötlet Paul Davidsontól, egy ausztrál hirdetési cég vezetőjétől származik, aki azt tervezi, hogy dokumentumfilmet készítenek és könyvet adnak ki az útról. Ezek révén kívánják megszerezni a gyermekalapnak szánt összeget. Davidson társai: Peter Kingston ausztráliai katonatiszt, Martin Samuels angol tévéoperatőr és Ga­reth Maynard Firth ír fotóriporter. A csoport kompon viszi át az emeletes járművet Nagy-Britanniá- ból Franciaországba, s onnan Európán, Ázsián keresztül — beleértve a Himalája hágóit - Indiába érkeznek, majd hajó viszi a buszt Szin­gapúrba. Ezután ismét „buszkeréken” akarnak megérkezni Hong­kongba. Davidson elmondta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy Irán az utazás kritikus része. Az iráni hatóságok nem engedik meg, hogy filmezzenek, és csupán hét napot adtak nekik, hogy meg­tegyék az 1900 kilométeres utat a járművel, amelynek legnagyobb sebessége 64 kilométer óránként. Panama-csatorna Bizonytalan jövő A Panama-csatorna augusztus 15-én volt 80 éves. - Csak rövid távon van igazi jövője, a távoli jövő bizonytalan - mondta a Reuter brit hírügynökség tudó­sítójának Richard Wainio, a Pa­nama-csatorna bizottságának ügyvezető igazgatója. Az Egye­sült Államok ugyanis 1999. de­cember 31-én köteles átadni a csatorna igazgatását Panamának. Egyes országok, amelyek hasz­nálják a csatornát, mint például Japán, aggódik, hogy a karban­tartást elhanyagolják majd, az áthaladási díjat viszont növelik. Az Egyesült Államok és Panama jelenleg szélesíti a csatorna leg­keskenyebb részét. Betonkeverő lesz az űrrepülőből Példátlan karrier elé tekint az Endeavour amerikai űrrepülő: be­tonkeverőt csinálnak belőle. Egy space shuttle számára első pillan­tásra lealacsonyító feladat persze felemelő lesz, mivel űrbéli ma­gasságban keverhet betont az Endeavour. Az építőipari feladat célja természetesen elsősorban nem az, hogy űrhajón lehet-e betont keverni, ha netán sürgős belsőépítészeti munkák akadnak - például csillagközi úton emeletráépítés a fiata­loknak -, hanem maga a beton, illetve annak vizsgálata. Az ameri­kai építőipari cégek legfantáziadúsabb vezetői ugyanis már jó ideje álmodoznak arról, hogy a Holdon betonvárosok fognak épülni, és szerintük a földtől nem túl elrugaszkodott az ötlet, mivel a Holdon a betonhoz csaknem minden hozzávaló helyben van. Vizet persze vinni kell, s visz az Endeavour is csütörtökön kez­dődő útjára, ahogy cement és homok is lesz a fedélzetén. Túl sok házalap persze nem épülne az űrrepülőn kevert betonból, mivel mindössze másfél kiló cement, ugyanennyi homok és 6 deciliter víz szolgál alapanyagul. A keverés egyébként teljesen automatikus lesz, így nem visz ma­gával az Endeavour építőipari segédmunkást. Hogy hogyan köt meg a beton, nem tudni, odafent csak tíz napja lesz rá, az azonban biztos, hogy így is a legdrágább betondarab születik: a kísérlet 31 ezer dollárba kerül. Kilencfejű madár Hunan kínai tartomány egyik falujának lakosai kilencfejű madarat láttak. Egy hongkongi lap jelentése szerint 30 ember egymástól függetlenül számolt be arról, hogy látta a galambra hasonlító különös állatot. Egy rejtélyes kilencfejű ma­dárról már a Song-dinasztia ide­jéből való feljegyzések is szól­nak. A Song-dinasztia 960-tól 1279-ig uralkodott. A kilenc­fejű madár feltűnését a feljegy­zések baljós jelnek tekintették. Emiatt a most látott madarat senki sem próbálta elfogni. Az AFP francia hírügynökség tu­dósítója szerint kormánybizott­ságot bíztak meg az eset kivizs­gálásával és annak megállapítá­sával, vajon nem látomásról van-e szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom