Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

1994. augusztus 2., kedd 9 Körkép Gorbacsov visszaperli szülőházát Mihail Gorbacsov, a Szovjet­unió első és egyetlen elnöke nemcsak beteg édesanyjáért, de a család szülőháza miatt is ko­molyan aggódik. 1991 nyarán, amikor Gorba- csovot a kommunisták puccsal próbálták hatalmából eltávolí­tani, édesanyja életében is nagy változások történtek. A Szovjetunió felbomlásával az állam már nem gondoskodott olyan nagylelkűen az asszony­ról, mint korábban. A támasz nélkül maradt Marija Pantyele- jevna kisebbik fia közreműkö­désével eladta gyermekei pri- volnojei szülőházát Andrej Ra- zinnak, az orosz popcsillagnak, aki cserébe bizonyos életjára­dékot fizet az asszonynak. Gorbacsovot az esemény tel­jesen váratlanul érte, már meg­akadályozni sem tudta. Most azonban, hogy anyja Moszk­vába költözött, az exelnök pert indított a családi tulajdon visz- szaszerzéséért. Razin azonban eddig már há­romszor nem jelent meg az in­gatlannal foglalkozó per tárgya­lásán - derült ki a dpa tudósítá­sából. (MTI) 100 éve született Iszaak Babel „Külsőleg senki sem hasonlí­tott rá, és ő sem hasonlított sen­kire, legkevésbé éppen a művé­szekről alkotott elképzelésekre. Babel: rövid lábakon köpcös, négyszögletes test, természetel­lenes egyenes hát, túl széles váll, rajta hatalmas koponya, szinte nyak nélkül. De megvolt az a képessége, hogy elbájolja az embert” - írta Iszaak Bábel­ről Sinkó Ervin, akivel egy idő­ben együtt lakott. De a legjel­legzetesebb jegy Bábelen a pá­paszem, sorsának meghatáro­zója. Iszaak Babel 100 éve, 1894. július 13-án született Odesszá­ban, s valódi kis csodagyerek volt. Már egészen fiatalon ko­moly műveltséget szerzett, el­olvasta például Maupassant mind a 29 művét - természete­sen eredetiben. Első elbeszélé­seit is franciául írta, de idővel felhagyott vele, mert mint ké­sőbb megvallotta: „két éven át írtam, végül abbahagytam, mű­veimben színtelenek voltak a tájleírások meg az írói kitérők, csupán a párbeszédek sikerül­tek”. Tizenöt éves volt ekkor. Később kitalálta magának a „miniatűr-novella” műfaját, amelynek igazi nagymestere lett. Mindennap írt egy elbeszé­lést, amelyekkel bekopogott kora feltétlen irodalmi tekinté­lyéhez, Gorkijhoz. „Ennek a ta­lálkozásnak köszönhetek min­dent” - írta később, pedig Gor­kij nem sok jóval biztatta. „Az író útja szegekkel van kirakva, ifiúr ..., s ezt az utat mezítláb kell végigjárni, sok véráldo­zatba is kerül...” - mondta neki, s elküldte szenvedni. Ba­bel ezek után állítólag ezerhat- száz foglalkozást próbált ki, hogy megfelelően szenvedjen, és nagy író legyen, de valahogy egyik se volt az igazi. 1920-ban azután beállt Bugyonnij sere­gébe, ahol végre elérte célját. Részt vett a lengyelországi had­járatban, de pápaszeme miatt mindenki lenézte, úgyhogy szenvedett eleget. Élményeit élete egyik fő művében - a má­sik az Odesszai történetek -, a Lovashadseregben írta meg, amely nagy feltűnést s nem ke­vesebb felháborodást keltett. A zseniális különcöt egyébként sem sokan értették, így azután sokan támadták. Pornográfiáért még vád alá is helyezték, és írásai állandó el­foglaltságot biztosítottak a cen­zoroknak. Mégsem erkölcstelen művei okozták halálát, hanem a sztálinizmus. írt ugyanis egy forgatókönyvet, amelyben állí­tólag megtámadta volna a rend­szert. Bábelt 1939-ben letartóz­tatták. 45 éves, egészséges férfi volt, alkotóereje teljében. 1941-ben kivégezték, s amint az őt követő irodalmárok írták: „micsoda műveket írhatott volna, ha megéri...” Kovács Tamás KÉT FÉRFI ÉS 62 MÉRGES KÍGYÓ. Két férfi elhatározta, hogy megdönti a korábbi ekordot, és hosszabb időt tölt el mérges kígyók társaságában. Két 22 éves fiatalem­ber Dél-Afrikában bezárkózott két, háromszor négy méteres ketrecébe, és megosz­tották 62 Igen veszélyes mérges kígyó társaságát. Céljuk az volt, hogy száz napot töltenek el legalább a kígyók között. A két fiatalember természetesen a mérges hül­lőkkel foglalkozott két különböző mérgeskígyó-parkban, Durbanben. A két park ki­hívta egymást versenyre, de a végén kiegyeztek abban, hogy egyesült erővel próbál­ják megdöntőn! az eddigi hat évvel ezelőtti rekord 107 napot, amelyet szintén Dél-Af­rikában állítottak fel. (FEB Foto) HIV-fertőzötten évtizedekig lehet élni A HÍV-vei fertőzött szemé­lyek mintegy egynegyedének esélye van arra, hogy a fertőzést követően több évtizedig éljen anélkül, hogy az AIDS kitörne rajta. A betegség eddigi ismert tör­ténetének tanulmányozása so­rán akadnak olyanok, akiken másfél évtized után sem mutat­koznak a kór jelei, és az immun- rendszer gyengülését jelző, úgynevezett CD4 limfociták száma sem süllyed. Most brit kutatók - 111 hemofíliás, HIV-fertőzött férfi esetének ta­nulmányozása során - arra a megállapításra jutottak, hogy a fertőződéskori életkor függvé­nyében a fertőzöttek 25-30 szá­zaléka még hosszú évtizedekre számíthat A londoni Royal Free Hospi­tal hemofíliaközpontjának igazgatója a kórház más orvosa­ival együtt végezte a 13 évig tartó vizsgálatot, amelynek ala­nyai vérkészítményektől fertő­ződtek. A felállított modell alapján, amely a CD4-számból von le következtetéseket, valószínű­síthető, hogy a fertőződéskor a 30 éven felüli személyek 15 százaléka, a 15 és 29 év között fertőződöttek 26 százaléka, és a 15 év alatt fertőződöttek 32 szá­zaléka számíthat legalább még 20 esztendőre. A UPI-nak adott telefoninter­júban a vizsgálat alapján készült tanulmány egyik társszerzője arra mutatott rá, ami az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá válik a betegséggel foglalkozó szakértők körében is: „Meg kell változtatnunk az AIDS-ről alko­tott filozófiánkat, úgy kell te­kintenünk, mint valamely kró­nikus betegséget. Sok fertőzött előtt ugyanis élvezhető, termé­keny évek állnak, és évekig él­hetnek mindenféle nagyobb egészségügyi probléma nélkül.” Az orvosok ugyanakkor fi­gyelmeztetnek, hogy a tünet­mentesség évei alatt a HIV-fer- tőzöttek ugyanúgy fertőznek, ezért az óvatosság a szexuális partnerek esetében például ugyanúgy szükséges. (A 111 férfiból azonban mindössze 4 fertőzte meg partnerét.) A tanulmány érdekes megál­lapításai egyelőre nem adnak választ a kulcskérdésre: miért fejlődik ki egyes HlV-fertőzöt- teknél sokkal gyorsabban az AIDS, s miért maradhatnak egyesek évtizedekig vagy akár egész életükben tünetmentesek? (MTI) Velazquez, nem Velazquez? A Sotheby’s cég szerdai lon­doni árverésén nem kelt el egy festmény, amelyet a világhírű spanyol mester, Diego Velaz­quez sokáig ismeretlen művé­nek tartottak, mivel a műalkotás eredetisége körül az utóbbi hó­napokban keletkezett vita el­vette a potenciális vásárlók kedvét. A Szűzanyát ábrázoló, „A szeplőtelen fogantatás” című festmény kikiáltási ára hatmillió font sterling volt, de a Sotheby’s leállította az árvere­zést, amikor a felkínált legna­gyobb összeg csak négymilliót ért el. A Sotheby’s szóvivője el­ismerte: az árverést az hiúsította meg, hogy a művészvilág egyes tagjai nem hajlandók a fest­ményt eredeti Velazqueznek el­ismerni. Egy kritikus állítása szerint a képet a spanyol mester valamelyik tanítványa festette, és értéke csak egy töredéke an­nak, amely egy eredeti Velaz- quezé. A Madonnát ábrázoló XVII. századi festmény éveken át két idős testvér párizsi ottho­nában volt, míg 1990-ben egy francia műkereskedő rá nem bukkant, és eltávolítva a vász­nat borító piszokréteget, Velaz­quez egy „elveszett” alkotásá­nak nem nyilvánította azt. A műkereskedő 18 millió frankot fizetett a két idős hölgynek. A Sotheby’s szóvivője fo- gadkozott, hogy a cég addig nem veszi le a napirendről a festmény kérdését, amíg auten­tikusan meg nem állapítható annak eredetisége, hogy elfog­lalhassa méltó helyét valame­lyik gyűjteményben. (MTI) Ruandái borzalmak - százezer menekült A XX. század utolsó éveinek egyik legrettenetesebb tragédiája zajlik most Ruandá­ban. Százezrekre tehető a menekültek száma. A Zaire-ba átjutottak között tombol a kolera, egymás után halnak meg az emberek az éhezéstől, kiszáradástól és a kime­rültségtől. A csurranó, cseppenő szeretetadományok nem oldják meg a problémá­kat. Ha azonnal nem történik hatékony intézkedés, népirtással azonos halálozási szám lesz a ruandai menekültek között. (FEB Foto) Nincs képzett hóhér Kocog az államtitkár asszony Minden nehézséget le­küzdött, mindent vállalt - időjárási viszontagságokat, sebeket a lábán -, csak hogy ígéretét beválthassa. Auszt­ria lélegzetvisszafojtva fi­gyelte, hogyan gyalogol el Brigitte Ederer, az európai ügyek államtitkára Bécsből Mariazellbe. Ederer asszony önként, sőt örömmel tette meg az összesen 125 kilométert, mintegy 30 óra alatt - köz­ben pihenőkkel, persze. Igaz, fogadásból, amit el­vesztett, no de ezt a foga­dást jó volt elveszíteni. Ede­rer, akit most már inkább csak Gittiként zárt szívébe a nép, 51 százalékos többsé­get jósolt az „igen”-ek ja­vára. Ha téved - gyalogol. A 66 százalékos fölényes győzelem öröm volt, de a tipp szempontjából vereség - egy kis edzés, szakértői vélemények kikérése után állta a szavát, és megtette gyalogosan a távot. Nem egyedül. Vagy 30-an kísér­ték, köztük négy kutya. A rossznyelvek szerint az első vízhólyag már a Bécs hatá­rában beiktatott rövid pihe­nőn feltűnt. A célban, a ne­vezetes zarándokhely temp­lománál mosolyogva, csu­romvizesen - mert az utolsó fél nap ömlött az eső - úgy mesélte, hogy feladni csak egyszer akarta. Amikor a második nap délutánján el­tévesztették az utat, és telje­sen feleslegesen és rossz irányban tettek meg jókora kerülőt. De aztán valahogy erőt vettem magamon - mondta, és az utolsó méte­reket sem volt hajlandó ko­csiban megtenni. Brigitte Ederer most tényleg győzött. Jókedve azt bizonyítja, hogy a poli­tikában nem kötelező foly­ton megsértődni. Neki lett volna rá oka: bár élharcosa volt az európai uniós meg- álapodásnak, az erősebbek, a nagyok nem hagyták, hogy ő is aláírja Korfun a megállapodást. Éppenség­gel ott lehetett, meg dol­gozhatott, tárgyalhatott, de a díszceremónián mások parádéztak. Rá se rántott, tette a dolgát, és készült a túrára. Lelkiekben is. Az út ugyanis éppen azon a vidé­ken vezetett át, ahol mosta­nában három betelepített, pontosabban - a környezet­és állavédők harcának eredményeként - visszate­lepített barmnamedve tize­deli a jószágot és tartja ret­tegésben az embereket. Ederer asszony nem is ta­gadta, hogy ettől végig tar­tott egy kicsit - de hát az ember annyiféle rettegéssel kénytelen együtt élni - pláne ha politikus. Szászi Júlia A szaporodó bűnesetek mel­lett a moldovai igazságszolgál­tatás gondjait tetézi, hogy a par­lament a múlt héten, az alkot­mánymódosítások során vissza­állította a halálbüntetést, Mol- dovában viszont nincs képzett hóhér. A Szovjetunió idejében a moldovai halálraítélteket Uk­rajnában, Oroszországban vagy valamelyik másik tagköztársa­ságban végezték ki. A szovjet birodalom széthullása után már Hogy kimutassa ellenérzését több nyugati politikussal szem­ben, a belgrádi állatkert igazga­tója Bili Clintonról, Alois Mockról, Manfred Wömerről, Klaus Kinkéiről és Warren Christopherről nevezett jel kí­gyókat. A Boa constrictorok fa­jához tartozó hüllőknek eddig Egyéb eszközük nem lévén, Rimini városatyái sajátos mó­don próbálnak meg védekezni az elharapózó prostitúció ellen. Az örömlányok, akiket rajta­csípnek, számíthatnak rá, hogy nevük vendégük nevével együtt szerepel majd a helyi újságban. Giuseppe Chicchi polgármester szerint a lépésre azért szánták el magukat, mert a prostitúció immár kicsúszott a hatósági el­sehol sem vállalják át a moldo­vai halálos ítéletek végrehajtá­sát. Romániáról nem is be­szélve, hiszen ott a nemzetközi egyezményekhez csatlakozva betiltották a halálbüntetést. A moldovai börtönökben mintegy tíz halálraítéltet tarta­nak fogva, akik mindaddig ott is maradnak, amíg nem találnak képzett hóhért, és nem teremtik meg a szükséges feltételeket a büntetés végrehajtására. (MTI) csak szerb nevük volt - tűnik ki a belgrádi Borba szerdai jelen­téséből. A felsorolt nyugati államfér­fiak és politikusok különösen- népszerűtlenek Szerbiában - te­szi hozzá magyarázatképpen a hírhez az APA osztrák hírügy­nökség. (MTI) lenőrzés alól, s a közrendet fe­nyegeti. Ha az ötlet beválik, mintát adhat más olasz váro­soknak is a prostitúció elleni küzdelemhez. Rimini egyéb­ként maga is Nápolyt „másolta” a nyilvánosság elrettentő erejé­nek bevonásával: az olasz Dél fővárosa ugyanis a cigaretta- csempészek elleni küzdelemben fenyegetőzött hasonló intézke­désekkel. (MTI) CILINDERES, FRAKKOS ADÓSSÁGBEHAJTÓ. Az em­bereket, akiknek tartozása van, rettegésben tartja a nagyon elegáns, frakkba, cilinderbe öltözött, csokor­nyakkendős fiatalember. Az elegáns pénzbehajtó Madridban működik. Elegánsan, de könyörtelenül zak­latja kiszemelt áldozatait, míg azok meg nem fizetik a tartozásukat. (FEB Foto) Politikai névadás - kígyóknak Szégyenkampány Riminiben i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom