Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-15 / 165. szám
1994. július 15., péntek Körkép 5 Az időszámítás előtti 1800-1400-as évek kultúrrétegei Egy leégett ház helyén állunk - mutatja Tárnoki Judit a vendégeknek. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese és dr. Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője (középen) tegnap látogatott el az ásatáshoz. Mellettük dr. Csányi Marietta és dr. Tálas László. Néhány szép agyagedény Látogatóban TúrkeveTerehalmon A szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai 1985-ben kezdték meg T úrke ve-T erehalom bronzkori teli településének feltárását. Az anyagi lehetőségek függvényében nyaranta másfél hónapig dolgoznak az ásatáson dr. Csányi Marietta és Tárnoki Judit vezetésével. A 100x80 m alapterületű domb az egykori telep központi része volt - melyet sáncárok vett körül ahol körülbelül tizenöt ház állt. Az idén a többrétegű halom 8-10. rétegét bontották ki. Az eddig előkerült és feldolgozott leletek (égetett, kézzel formált agyagedények, csont- eszközök, állatesöntok), illetve a belőlük összeállított kiállítás Németország, Franciaország után jelenleg Belgiumban látható. Augusztusban Párizsban mutatják be. (Fotó: K. É.) Milliomosok közelről 3. Kétszázmillió giliszta- Tőzsér úr! Ón jóképű, 36 éves, és többszörös milliomos. Mennyi tőkével kezdte a kerrier- jét, kik segítették, jelenleg hol tart?- Szüleim hamar meghaltak. Öten voltunk testvérek, és ha hiszi, ha nem, két alsónadrággal jöttem fel vidékről. Öt évig fű- tetlen albérletben laktam, ágybérletre jártam. Ezután kőműves kisiparosként dolgoztam újabb tíz évig. Ez a tevékenység alapozta meg jelenlegi anyagi helyzetemet, de már nem foglalkozom ilyesmivel. Biogilisztával, biohumusszal és proteinliszttel gazdálkodom.- Hány év kellett ahhoz, hogy ez az üzlet kibontakozzon, és elérje mai szintjét?- 1988-ban kezdtem, akkor 50-60 fillér volt egy giliszta. Ma 5-6 fillér! 150-200 milliós állományom van. Két év alatt 3.5 millió forint hasznot hozott ez az üzlet. Két „profival” kezdtük a munkát, én adtam a tanyát, és a tenyésztés beindításához a 100 ezer forint kezdőtőkét. Időközben társaim kiszálltak az üzletből, egyedül maradtam.- Saját maga foglalkozik a tenyésztéssel?- Nem, alkalmi munkásokkal és egy-két főállású emberrel dolgozom.- Mennyi pénze van ma?- Tudja, ezt már csak azért sem tudom pontosan megmondani, mert a rokonság körében szétoszlik a pénz. Mindenki vezet valamilyen kis üzletet. Mer- cedesem van, a feleségemnek is van kocsija. A mai napig is perelek különböző vállalatoktól 3.5 millió forintot. Tőkém nemcsak készpénzben van, hanem például anyagban is. Idén komolyabb összeget várok a humuszból származott üzletért. Vettem egy tanyát Hemádon - a hegyekben -, ahová egy népies stílusú, nádtetős panziót fogunk építeni. Ez körülbelül 20-30 millió forintba kerül. Szeretnék rá hitelt felvenni, kollégáim ingyen jönnek segíteni. Sok pénzt tudok spórolni anyagban, munkaerőben is, mivel én magam is kőműves voltam. Ez a panzió 16 szobás lesz, apartmannal, lovardával, teniszpályává, játékteremmel, szaunával. Egy külön autóskempinget terveztem mellé, hogy a turistáknak ne kelljen Budapestre bejönniük, hanem az idén elkészülő MO-s autópálya segítségével rögtön továbbmehessenek Bécsbe.- Milyen ambíciói vannak még?- Szeretnék egy kis állatkertet. Minden állatból kettőt szeretnék tartani. Tudja, én falun nőttem fel, és nagyon szeretem az állatokat, a friss levegőt. Régebben két medvém is volt! Most is van kecském, bárányom, lovam, nyulam, csirkém, kutyáim. Szeretnék majd venni hattyút - kacsaúsztatóba -, libát, csacsit, pónit a fiamnak stb. Télen lehetne lovagolni, vadászni - vannak őzek, fácánok -, kirándulni a közeli Pusztavacsra, valamint Örkényre. Megvettem ezenkívül Szentendrén a Pajzán Panoptikum nevű helyet. Étterem, presszó, butik, kapcsolódik hozzá.- Lehet tisztességesen ennyit keresni?- Lehet! Azt mindenki tudja, hogy a pénz hozza a pénzt.- Mi a véleménye a gilisztabotrányról? Tényleg nem jó üzlet már a giliszta?- A botránynak csak a fele igaz. Azok nem jártak jól, akik gyorsan akartak meggazdagodni. Én a végén kapcsolódtam bele, és bátran állíthatom, hogy ma is jó üzlet. Eddig csak szaporítottuk a gilisztákat, mert a humuszhoz minimum 10 millió gilisztára van szükség! Most kezdődik igazán a humuszgyártás. Abból pedig évi 5 millió forintot lehet profitálni! A műtrágya miatt savanyodik a föld. Ezért kell a biohumusz, amit valutáért el lehet adni külföldre. Nekik is jó üzlet, hiszen például Svájcnak, Németországnak, Kanadának az ottani klíma miatt nincs biogilisztája. Nekünk is szükségünk van a humuszra, hiszen azokat a terményeket - zöldség, gyümölcs -, amiket a humuszunk segítségével termesztenek, csak drágán vásárolhatjuk majd meg.- Mit javasolna az újrakezdőknek?- A gilisztát, nézze, négy- százezer forintból nem lehet csinálni. Én szerződést kötnék velük, és ez jó háttérbázist jelenthetne. Mert még csak most indul be egy másik, sokkal érdekesebb üzlet, a proteinliszt- gyártás. Nagyüzemi szinten tisztítják, aprítják, szárítják, préselik a gilisztákat, és gyógyszeralapanyagot, kozmetikumokat, ételkiegészítőket, erősítőket gyártanak belőle.- Panellakásban laknak ...- Igen. Ha kész lesz a tanya, leköltözünk a családdal, és tavasztól őszig lent leszünk. Régebben playboy életet éltem, de megnősültem, és most családapa vagyok.- Azt mondják, minél több pénze van valakinek, annál zsugoribb. Ón hogy van ezzel?- Van abban valami, hogy igyekszem megfogni a pénzt. De zsugori nem lettem. Buda Magdolna (Atlantic) Egy hét múlva: Anna-bál A Horváth-ház még ma is áll Balatonfüred Magyarország legrégibb nemzetközileg ismert gyógy- és üdülőhelye. Nyaralók, kertek, parkok városa. Hírét remek fekvése, éghajlata mellett szénsavas gyógyvizeinek köszönheti. A Balaton talán legszebb vidéke, a közeli Tihannyal együtt. Nevezik hazánk díszének, a szívbetegek menedékének, Dunántúl tájmúzeumának, a szőlő és bor hazájának. „A Bakony zuzinarás lehel- letétöl / tömzsi hegyek karéja védi meg; / szőlős lejtőire arany-zöld fény dől, / barack virul ott s mandula liget.” (Keresztúry Dezső: Füred) A múlt században, a reformkorban a Horváth-ház (szép része az oszlopos kapubejárat) volt a központja Balatonfüred életének. A Balaton-vidék máig legnagyobb copf stílusú épületének egykori tulajdonosa Szentgyörgyi Horváth József, a szabadságharc honvéd ezredese volt. A Horváth-ház termeiben rendezték az első Anna-bált 1825. július 26-án este, a ház urának leánya, Horváth Anna Krisztina névnapjára. Akkor már erősen élt a nemzeti érzés. Már küzdöttek a magyar nyelv használatáért az országgyűlésben, s a költők is serkentették a hazafias tudatot. A bálokon mind több magyar ruha volt látható. A füredin is gyöngyös párták, földig érő selyemruhák, zsinóros dolmányok, pengő sarkantyúk voltak a kíséret a zenészek szívet-lábat megmozgató muzsikájához. Állt a bál, amikor itt mutatkozott be eleméri és ittebei Kiss Ernő huszártiszt Horváth Annának. Majd rövidesen eljegyezte. így lett az első Anna-bál ünnepelt Annikája Kiss Ernő Temes megyei birtokos hitvese. Majd beköszöntött a magyar szabadság hajnala. A füredi Anna-bál táncos huszárja is kiállított - saját költségén - egy huszárezredet. Vitézül verekedve a szabadság- harc csatáiban: az ezredes altábornagy lett. Világos után az aradi várbörtön foglya. 1849. október 6-án, a vár sáncárkában agyonlövik, az aradi 13 mártír egyikeként. Füredi Anna-bálok már kezdettől kiemelkedtek. Igazi Anna-bálnak csak a füredi számított. Nyári estéken Füreden - ahol a haza legjelesebb politikusai is összejöttek, élükön Deák Ferenccel is - a bölcs megfontolással kialakított hazafias eszmék mellett, nyíltan, sokszor hetykén állt ki a bálok fiatalsága: büszke magyar ruhában és órákig tartó, szép magyar csárdásokkal. Az Anna-bálok első száz esztendeje már történelem. Hiszen élő cm bee emlékezetében már nem él. De itt vannak már az újabb és újabb Anna-bálok kedves táncosai. Huszka Jenő zeneszerzőt is megindította a füredi Anna-bálok varázsa. Élete utolsó jeles szerzeménye, a máig közkedvelt Anna-báli keringő, melyet 1962-ben adtak elő először, s azóta a keringőt ezzel kezdik minden füredi bálon. Napjainkban is az első bálnak számít Magyarországon, melyen most is divat megjelenni. Nyaranta, már előtte nagy híre van, de utána is egy hétig emlegetik az Anna-bál szépét, aki eddig még minden választás után hamarosan férjhez ment. Az ünnepélyes, emelkedett báli hangulat megőrzése végett az alkalomhoz illő estélyi ruha, a szmoking kötelező. Az 1994-es füredi Anna-bál július 23-án 21 órakor, a balatonfüredi tánckar nyitótáncával (a betanító, immár hagyományosan Leiemé Fülöp Anna) veszi kezdetét. A bálki- rálynő-választás éjfél után történik: az első díj az aranyozott ezüstalma, herendi váza. francia parfüm és a selyem vállszalag, a második herendi váza, míg a harmadik is herendi váza és francia kölni. A jó hangulatkeltéshez Mihók István népi zenekara és Gömbös Károly tánczenekara járul hozzá. A virágdíszítést a balatonfüredi kertészeti szakiskolások prezentálják. A tradicionális sétakocsikázásra 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a Balatonfüred hajókikötő-Jókai út- Ady út-Kossutii tér-Fürdő út-Kem- ping-Hotel Marina-Balatonfü- red Tourist-Bittburger söröző útvonalon. Látványos, közönségsikert ígér! A bál művelődéstörténeti szerepén túl, hagyományosan őrzi, ápolja a magyarság hazafias érzését, őrzi annak nemes szellemét. A bálozók pedig még évtizedek múltával is szívükben őrzik a bál jó hangulatát, ne- mesveretűen látványos légkörét, szépségét. Polonyi Kornél igazgató úr Balatonfüreden elmondta, hogy a hazai vendégek mellett az idei bálra is több országból várnak vendégeket. Lesznek első bálozók, de visszatérők is a bálra Füredre érkezők között. Már ismertek a bál tisztségviselői, a szóvivő Fikár László lesz. A palotást 19. századi reformkori díszmagyarba öltözött tíz balatonfüredi ifjú pár táncolja. A korábbi Anna-bálok bálkirálynői közül is várnak megjelenőket. D. J. Túl a földön, felhők közeléből érthető e táj Természetvédők az Alföldért közeléből érthették meg az Alföld és a Hortobágy titkait. Hat- vanan - köztük Perth Savola, a finn Vaasi Nemzeti Park igaz; gatója is - lehettek részesei az élménynek, amikor is időben visszaköszönt nekik a Zádor híd és a Kecskeri-tározó ősi vízivilága, a Tisza-tó hatalmas öbleivel, zegzugos lagúnáival, ősmocsári létébe visszatérni kívánó szivárgóival, az ecseg- pusztai táj és a Berettyó együttélésével. Megtudták, hogy a természet mindig igyekszik visszaszerezni azt, ami valaha jogos tulajdona volt, s ahol ez nem sikerült, próbálja gyógyítgatni az ember által okozott sebeket. Hogy nem Félteni, óvni kell! Dr. Tóth Albert és Papp Gyula kisújszállási kutató tanárok ezelőtt húsz évvel határozták el, hogy tizenkilenc diákjukkal a természet legemberibb közelségéből igyekeznek megismertetni azt a tájat - az Alföldet és a Hortobágyot -, mely őseiknek életetadó kenyeret adott, s a boldogulásukat jelentette. Kezdeményezésük erős alapokra építkezett, mert idén július 10-én már a XX. hortobágyi természetvédelmi kutatótábor résztvevői, verték le a sátor- karóikat a Püspökladány melletti farkasszigeti erdőben, mely terület maga is az Alföld egyik legkiválóbb reprezentánsa. Túlzás nélkül állítható, hogy ma érdem itt táborlakónak lenni, hiszen az ország szinte minden tájáról jelentkező diákok, érdeklődők közül választódnak ki - szigorú mércék szerint - a természetvédők. És ami a leglényegesebb: korhatár nélkül! Van, aki hatodik osztályos korában kóstolt bele ebbe a légkörbe, és ma már gyermekét tanítja, neveli ugyanott a legkönnyebben megvédhető kincsünk, a természet értékeinek a védelmére. A farkasszigeti táborozóknak - a táborvezetők külön köszönetét mondanak ezért a szolnoki honvédség repülőseinek - különleges élményben volt részük 1994. július 13-án. Három helikopterrel, túl a földön, a felhők sétarepülésről volt szó, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tábor jövőre már a második tudományos kötetet kívánja kiadni, a Hortobágy és az Álföld élővilágával kapcsolatosan. Az 1986-ban megjelent első kötetben dr. Harka Ákos halfaunisz- tikai kutatásai, dr. Kovács Gábor madártani tanulmányai és dr. Tóth Albertnek a hortobágyi löszgyepekkel foglalkozó monográfiája alapozták meg a tábor hírnevét. Ezt a munkát, ahol a gyerekek a héten is tizenöt tudományos szakember irányításával vértezik fel magukat a természet védelmére, a ma is kincsekkel teli flóránk és faunánk óvására, nem véletlenül támogatja a MTA Vácrátóti Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, a DATE karcagi központja, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Vituki (Vízügyi Tudományos Kutatóintézet) és nem utolsósorban a Tisza Klub. Tudják, hogy támogatásuk a legjobban konvertálható befektetés. Ezt igyekszik bizonyítani az a tény, hogy húsz év alatt a táborban korábban részt vevő közel ezerötszáz diák és felnőtt közül a nagy többség ma is ennek érdekében dolgozik a természetért. Ebből a leckéből valamit én is megtanultam ottani látogatásom során, ami az én fordításomban így hangzik: érte és soha nem ellene! A vízivilág madártávlatból
