Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-08 / 159. szám
Kereskedelmi, gazdasági együttműködés orosz cégekkel Alakítsanak vegyes vállalatokat, s ekkor az ellentételezéssel sincs probléma Beszélgetés Anatolij Gurovval, az orosz föderáció nagykövetségének első titkárával Az elmúlt héten járt megyénkben az oroszországi Tula megyéből egy gazdasági delegáció, melyet elkísért Anatolij Gurov is, aki az orosz föderáció nagykövetségének első titkára s egyúttal mezőgazdasági attasé. Mivel a két megye - Jász-Nagykun-Szolnok és Tula - együttműködésének kialakításában jelentős szerepet vállalt az Gurov úr, ezért tőle érdeklődtünk: hogyan értékeli a tárgyalásokat?- Nemrégen született meg a két megye közötti megállapodás, melyet most szakemberekből, vállalatvezetőkből álló delegáció magyarországi tárgyalássorozata követett. Hogyan értékeli a mostani látogatást?- A látogatás már a szakembervonalon zajlott, hiszen korábban a tárgyalások politikai jellegűek voltak. Véleményem szerint legfontosabb az, hogy ez már a második lépcső, melyet a kapcsolatok érdekében megléptünk. A partnerek ismerik egymást, konkrétan tudják, hogy mire kell koncentrálniuk. Ha a különböző megyék közötti kapcsolatot nézem, akkor Tula és Szolnok között a legegészségesebb ez, mely már konkrét eredménnyel is kecsegetet. Hiszen a szolnoki cégekhez Magyarország más területein működő vállalatok is csatlakoznak. Hogy konkrétumokat is említsek, akkor érdemes megjegyezni, hogy már ebben az évben kukorica-vetőmagot szállítottak a magyarok Tulába, folyik a közös munka, magyar technológia szerint dolgoznak az orosz szakemberek. Az együttműködésnek nem csak a növénytermesztési, hanem az állattenyésztési vonalon is vannak még lehetőségei. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az orosz mezőgazdasági minisztérium elképzelései szerint nem kizárt, hogy Tulában lesz Oroszország egyik állattenyésztési bázisa. Ha az együttműködést sikerül a szolnokiaknak fejleszteni, akkor a két megye az élvonalba kerülhet a többiekkel szemben. Az eredményeket számba véve, legfontosabb a bizalom kialakulása. Ez megszületett, létezik a két megye között. S az együttműködésben ezenkívül alapvető, hogy míg Tula iparilag, addig Szolnok mezőgazda- sági területen fejlett. Jól kiegészítik egymást.- Elég aktívnak értékeli a Szolnok megyei cégeket?- Én orosz vagyok, s kritikailag mindig a saját országomról szoktam beszélni. Véleményem szerint a tulai- aknak egyre aktívabban kell cselekedni, s ha jó példát mutatnak a tulai cégek, akkor a magyar partnereik is aktívak lesznek. Ebben bízom. A lehetőség adott, csak mind a két félnek komolyan kell dolgozni. Nem véletlenül született egy fontos döntés, mi szerint mindkét megyében létre kell hozni egy-egy szakértői irodát, melyek elvégzik a kapcsolatépítés alapozását. Meg kell mutatni, hogy a két megye mit jelent egymásnak. Ez nagyon fontos lenne, s ehhez szükséges a helyi sajtó közreműködése is. Például „bemutatjuk a partnereket” sorozat keretében. így nemcsak szűk körben ismernék meg a lehetőségeket, hanem széles rétegek is tudnák, mit takar a két megye közötti kapcsolat.- Magyar részről többször felmerül a fizetési, ellentételezési gond. Bár az is igaz, a magyar cégek nem szívesen kötnek barter (árucserés) üzletet. Mit tud javasolni ennek kiküszöbölésére, avagy nincs már ilyen jellegű akadály a kereskedelmi kapcsolatoknál?- Hogy mennyire biztonságos az orosz partnerekkel kapcsolatokat kiépíteni? Fontos tudni, a keleti piacokat nem meg kell nyitni, azok nyitva vannak. Meg kell ott jelenni! És a kapcsolatokat nem a kereskedelem területén kell csak kiépíteni, inkább együttműködés keretében. Nem hiába mondják az orosz partnerek, hogy korábban számos magyar terméket lehetett kapni, a boltok polcain ott voltak a magyar borok, a magyar húskészítmények. Most ezek a polcok üresek, meA cserkeszőlői Miniplast Kft. most vásárolta meg legújabb fóliagyártó gépét, melyet jövő héten üzemelnek be a gyártó szakemberei. Az olasz Bielloni cégtől származó gép Cserkébe a milánói műanyagipari gépek világkiállításáról érkezett, s az egész világon eddig kettőt gyártottak belőle. Egyik Brazíliában fog üzemelni, a másik megyénkben. A számítógép-vezérlésű fóliagyártó négyféle termék előállítására képes, éves kapacitása 2000-2200 tonna. A gép műszaki színvonálára jellemző adat, hogy a fólia vastagságát lézeres műszerrel állandóan ellenőrzi és az eltéréseket három ezred mikronig korrigálja automatikusan. Hivatalosindex-, szabályzatmódosítás Az értéktőzsde lassan betölti szerepét Az 1990-ben létrejött Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első volt akkor a korábbi szocialista országok közül. Mára ez az előny a múlté, az igazi szerep csak a tavalyi évvel kezdődött. Mindenesetre a forgalom egyre növekszik, amit jól jellemez, hogy míg 1990-ben, a megalakulás évében mindössze 6,2 milliárdos volt, tavaly már 185,69, míg ez év első öt hónapjában 107,36 milliárd forint forgalmat bonyolított g BÉT. A forgalom növekedése jó, azonban továbbra is jelentős a tőzsdén kívüli üzletkötések száma. A BÉT ezen tényezők miatt csak lassan tölti be szerepét, mármint azt, hogy a magyar tőkepiac meghatározó szereplőjévé váljon. A tőzsde működéséhez szükséges szabályzatok közül jelenleg a tagi információs áll kidolgozás alatt, mely lényegében a tőzsdetagok kötelező információ szolgáltatását hivatott biztosítani annak érdekében, hogy ne legyen bonyodalom egy-egy brókercég tőzsdén kívüli tevékenységéből. Magát a szabályzat kidolgozásának szükségességét a Lupis-ügy hozta előtérbe, s bár maga a brókerház pénzügyi gondja a tőzsdén nem jelentkezett, azonban a tagok többsége igényli ezen szabályzatot. Ráadásul az AÉF is hozott erre vonatkozólag döntést. Ha minden jól megy, akkor a következő tőzsdetanácsülés már tárgyalja a szabályzatot. A befektetők minél jobb informáltsága is szerepel a tőzsde fejlesztésének napirendjén. így június 30-tól üzemel a befektetői információs központ, melyet Tőzsde Nincs uborkaszezon A budapesti tőzsdén nincs uborkaszezon: az április óta végrehajtott nyilvános kibocsátások eredményeképp először történt, hogy az értékpapír-befektetések értéke meghaladta a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések értékét - írta a Financial Times című brit lap. A budapesti tudósító hozzátette, hogy a budapesti tőzsde, amely négy évvel ezelőtti alapításakor az első volt Kelet-Európá- ban, ma már eltörpül a varsói és a prágai tőzsde mögött, de az új részvény- kibocsátások esélyt adnak a felzárkózásra. (MTI) Csereberepapírok A kárpótlás utolsó lehetősége? lyeket a magyar cégek képesek megtölteni. Csak másképp kell ehhez hozzáfogni, mint ahogy Magyarországon elképzelik. Mert sokan mondják, hogy a magyar áru nem versenyképes a nyugati termékekkel. Például korábban igen nagy mennyiségű magyar kukorica-vetőmag érkezett Oroszországba, csak közben megjelentek a nyugatiak. Ekkor mondtam, hogy nagy lesz a verseny. Időben kellett volna lépni a magyaroknak a piac megtartásáért. Most a megoldás, hogy vegyes vállalati formában kell megjelenni az orosz piacon. Véleményem szerint Oroszországgal csak ilyen kapcsolatokat kell kiépíteni, lentről, s nem felülről várni az utasításokat.- Ha jól értelmezem a fejtegetését, akkor a magyar megjelenést az orosz piacon a vegyes vállalati forma biztosítja a legjobban a magyarok számára.- Igen, ugyanis ekkor azon partnerek, melyek közös vállalati formában termelnek, a produktumot is közösen értékesítik. A magyar partner ebben az esetben a megkeresett pénzt beválthatja dollárra, és kiviheti az országból. Azonban az ügyes emberek, az ügyes cégek újra befektetnek, melyet az orosz kormány legújabb rendeletéi is támogatnak. Ezek szerint a vegyes vállalatok részére befektetés esetén öt évre különböző adómentességet biztosítnak. Tumultuózus jelenetek, hosszú sorok az értékpapír-kereskedők pultjai előtt. A kínálatot meghaladó kereslet csalhatatlan jelei tapasztalhatók egyes részvények iránt. Mindeddig a magyar befektetők elsősorban a kockázatmentes állami értékpapírokat keresték, azok közül is kiváltképpen a rövid lejára- túakat. Most pedig, szinte egyik napról a másikra megváltozott a helyzet, ezrek állnak sorban, hogy vehessenek néhány darabot a hosszabb távú, kockázatosabb részvényekből. Mi történt valójában? Áttörés következett be a részvényfronton? Olyan ország lettünk, ahol a kisember nem a bankba, hanem a részvényt kínáló brókerekhez viszi megtakarított pénzecskéjét? Csodák nincsenek, vagy legalábbis nagyon ritkán és nagyon régen történtek. Arra tehát gondolni sem lehet, hogy gyökeres és tartós fordulat következett volna be a részvénykeresletben. Mint minden jelenségnek, a piac mostani megélénkülésének is kézzelfogható okai vannak. Az egyik s talán tartós hatású indíték: a hetvenes évek eleje óta magánforgalomban is lehetnek értékpapírok, kezdetben csak vállalati kötvények, majd később már részvények is. Mintegy százezren kezdtek foglalkozni a tőzsdén és a tőzsdén kívül is értékpapírok vásárlásával, s az eltelt évek alatt túljutottak a mézesheteken is, néha jelentős nyereségeket könyvelve, máskor veszítve az árfolyamon. Tudják már, milyen papírra érdemes áldozni, mire nem. A legutóbb piacra dobott Egis-részvények ebből a szempontból első osztályúak, indokolt hát irántuk a hatalmas kereslet. Minden bizonnyal fontos szerepe van tehát az értékpapír- piac élénkülésében a megjavult részvénykínálatnak. Azok a vállalatok, amelyeknek a részvényeit most árulják vagy kárpótlási jegyre cserélik, tartós piacra, áremelkedésre számíthatnak, s e cégek tönkremenetelének is kisebb a veszélye, mint az általában lenni szokott. Levonhatjuk a tanulságot: a keresletet elsősorban a jó részvénykínálat növeli. Az előbbi érveknek ugyanakkor ellentmond, hogy a piac élénkülése egy banki kamatláb-emelési szakaszban következett be, amikor pedig az emberek inkább a kiszámítható, biztos hozamot kínáló bankbetéteket szokták választani, még azon az áron is, hogy eladják a korábban vásárolt részvényeiket. Ezt az ellentmondást, úgy gondolom, még sokáig elemezni fogják az erre hivatott közgazdák. A piac élénkülésének egy másik, elfogadható oka lehet az is, hogy a mostani kereslet mögött talán az el nem költött kárpótlási jegyek állnak, az a tulajdon jelenik meg, amivel eddig sokan nem tudtak mit kezdeni, és most megijedtek, hogy a nyakukon marad. Vannak, akik saját jogon jutottak e papírokhoz, mások alacsony árfolyamon hatalmas tételeket vásároltak fel, arra számítva, hogy egyszer még meggazdagodhatnak belőle. És nincs kizárva, úgy érzik, most jött el az ő idejük. Mert ki tudja, a következő kormány, ha nem is változtat visszamenőleg a kárpótláson, talán nem tekinti majd lényegesnek, hogy javítsa a jegyekkel szembeni kínálatot. Hic Rodus, hic salta - most és gyorsan kell a cserét végrehajtani, gondolják az érintettek. Ha sokan vannak, akik így gondolkodnak, érthető, ha hirtelen megnő a sor az értékpapírárusok pultja előtt. Lehet, hogy most éppen ez történik? Bácskai Tamás (FEB) Fogyasztói árak Lassú emelkedés A fogyasztói árak májusi alakulása viszonylag kedvező, a február óta tartó tendencia folytatódik. Ezek szerint az egy hónap alatti növekedés májusban 1,2 százalék volt - a KSH regisztrálása szerint. Januárban volt a legmagasabb, 3,2 százalék, míg márciusban a legkisebb, kereken egy százalék. Természetesen ez az összes fogyasztási termékekre vonatkozik, ennél sokkal kedvezőtlenebb az élelmiszerek árváltozása. A januárban regisztrált 3,3 százalék után májusban következett be eddig a legmagasabb: 2,6 százalékos emelkedést állapítottak meg. Érdemlegesen nem változtak a pékáruk, a sertéshúsok árai, míg az étolaj, a halfélék, valmaint a baromfihús 3, a tejtermékek árai 2 százalékkal emelkedtek - átlagosan. Eszerint a havi átlagára egy liter napraforgó-étolajnak 103 forint volt májusban, egy kilogramm kristálycukoré 44, míg a sertészsír ára csökkent, az összeírok 99 forintos átlagárat állapítottak meg - kilogrammonként. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.07.08-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. júl. 08-ig (%) alkalomszerűen kiegészítenek nyílt napokkal. A tőzsdetanács módosította a BÉT ideiglenes és nem hivatalos indexének számításánál figyelembe vett papírok körét. Az úgynevezett indexkosár július 31-étől kiegészül a Prímagáz, a Globus, A Domus, a Danubius részvényeivel, ami immár 13-ra emeli az indexnél figyelembe vett papírok körét. Ugyanakkor ez az index továbbra is a „nem hivatalos” címet viseli. Erre vonatkozólag a tanács az indexbizottságot kérte fel arra, hogy alakítsa ki a hivatalos indexhez szükséges feltételeket, s ezt tárja a soron következő tanácsülés elé. Egyébként elképzelhető, hogy néhány hónap múlva több hivatalos indexe is lesz a Budapesti Értéktőzsdének. 1994/A 100,20 99,50 15,10 1994/B 96,14 95,72 9,68 1995/A 89,69 88,80 12,81 1995/B 89,13 88,18 11,08 1995/C 95,37 94,86 7,53 1995/F 93,70 92,97 0,28 1995/G 95,15 94,32 17,74 1995/H 94,69 93,81 16,08 1996/A 85,27 83,76 8,68 1996/B 90,89 89,80 8,01 1996/C 90,66 89,55 7,10 1996/F 89,71 88,47 2,49 1996/H 99,65 98,34 5,75 1997IC 83,66 82,10 6,01 1997/D* 100,30 99,50 12,75 1997/E* 100,30 99,50 7,59 1997/H 99,92 98,03 2,88 1998/A 100,10 99,50 8,02 Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási kotlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. * = Az 1997/D és az 1997/E államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.
