Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

6 Szolnoki Extra 1994. július 7., csütörtök • • Önkormányzati lakások pró és kontra Immár több hete ismerteti lapunk az önkormányzati la­kások megvásárlásáról szóló tudnivalókat. Mostani olda­lunkon Kovács József (Szolnok ispán krt.) kérdéseire vála­szolnak az illetékesek. 1. Elsősorban azt szeretném kérdezni, hogy milyen réte­geket céloztak meg a lakások eladásával? 3. Miért adják el a szociális jelleggel épült épületeket? Válasz: 1. és 3. kérdésre: Az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVlll. törvény biztosítja a vételi jogot a bérlőnek, és a törvény határozza meg, mely lakásokra nem áll fenn vételi jog. A törvényi tilalmat az önkormányzatok nem bővíthetik. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások lényegében tanácsi pénzeszközökből létesültek (kivéve más közületi szervekkel, vál­lalatokkal koordinációban épült lakásokat). A törvény hatálya szabja meg, hogy mely lakásokra terjed ki a törvény. 2. Nem kellene felülvizsgálni, hogy a szociális bérlaká­sokba valóban szociális helyzetű lakók kerülnek, illetve lak­nak ott? Válasz: 2. kérdésre: A lakástörvény alapján annak helyi végrehajtá­sára önkormányzati rendelet született a lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan. Az önkormányzati rendelet határozza meg, hogy kik és milyen feltételek megléte esetén juthatnak gar­zonlakáshoz, szociális helyzetük alapján bérlakáshoz. A lakások vétele szempontjából közömbös, hogy azt jelenleg „szociális helyzetű" bérlő lakja-e. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások vételét szabályozó rendelet megalkotásánál az ön- kormányzat figyelemmel volt a bérlők fizetőképességére, s en­nek megfelelően határozta meg a forgalmi érték 50 százaléká­ban a vételárat; az egyösszegű megfizetésre adható vételáren­gedmény mértékét; a részletfizetés időtartamát, továbbá a vételárhátralék tekintetében a kamat mértékét. 10. Miért nem utalják ki a bérelt irodahelyiségeket a la­kásigénylővel rendelkező bérlőknek? Válasz a 10. kérdésre: Lakás céljára csak lakást lehet bérbe adni. 4. Meg lehet-e vásárolni a magánszemélyek részére bérbe adott helyiségeket? Pl: Club Taxi, Meo-iroda, Ebtartó Egyesület stb. 5. Mint tulajdonosok, igényt tarthatunk-e a földszinten lévő klubhelyiségre? (Eredetileg ez a helyiség klubhelyiség­nek vagy babakocsi-tárolónak épült.) 6. A kerékpártároló helyiség kialakítható-e klubhelyiség­nek vagy egyéb célra? Válaszok a 4., 5., 6. kérdésekre: A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a törvény a bérlők számára elővásárlási jogot biztosít. Ez azt jelenti, hogy ha az önkormányzat a helyiséget el kí­vánja adni, úgy azt a bérlő számára kell felajánlania. A lakás- törvény által biztosított elővásárlási jog azonban a bérlőt csak akkor illeti meg, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. Ilyen eltérő rendelkezéseket tartalmaz pl.: az 1991. évi XXV. tömény (I. kárpótlási tv.), amely kimondja, hogy a bérlő elővá­sárlási jogát a volt tulajdonos elővásárlási joga megelőzi Nem érvényesül a volt tulajdonos ezen joga abban az esetben, ha a bérlő a bérleti jogot az 1990. évi LXXIV. tv. (előprivatizációs tv.) alapján szerezte meg. A helyiségek rendeltetését a társasház-alapító okiratok tar­talmazzák. A korábbi helyiséggazdálkodási jogszabályok lehe­tőséget adtak többlakásos épületeknél a tárolók irodai célú bérbeadására. 7. Miért nem költ a Szollak Kft. a bejárati ajtók lengés- csillapítójának rendbehozatalára? Válasz a 7. kérdésre: A Szollak Kft. a bejárati ajtók lengéscsillapítóját hibaelhárí­tásban mindaddig kijavítja, amíg az épület nem társasházként üzemel. Társasházzá alakítás után az alapító okiratban rendel­kezni kell a közös tulajdonban álló épületrészek karbantartásá­val és felújításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, az egyéb közös kiadások viseléséről, továbbá ezek megoszlásáról a tulajdonostársak között. 8. Elad hatók-e a házmester részére fenntartott helyiségek? Válasz a 8. kérdésre: A kérdés nem egyértelmű, ugyanis más a helyzet a házmesteri szolgálati lakások vételénél - melyet korábbi kérdéseknél, il­letve a városi televízióban is megválaszoltunk - és más a ház­mester részére „fönntartott vagy bérbe adott helyiségek eseté­ben. A helyiségekre ugyanaz vonatkozik, mint a 4-6. számú kér­désekre. 9. Miért nem vizsgálják fölül a lakás állapotát, amely 65 százalékosra lett megállapítva? Válasz 9. kérdésre: Az épületek (és nem lakások) műszaki állapotát az állapot- rögzítő részletesen tartalmazza. A lakások vételárát a helyi for­galmi értékek alapul vételével, a város e térségében szabadfor­galomban elkelt lakások eladási árait is figyelembe véye alakít­ják ki. t Ma Szolnokon egy új (100 százalékos műszaki állapotú) lakás bekerülési költsége 43-50 ezer forint négyzetméterenként. A kérdéses épületnél a forgalmi értékek ehhez viszonyítva 47 szá­zalékban lettek megállapítva. 11. Szeretném megtudni, hogy ki vagy kik foglalkoznak a lakóhelyiségek zajfelmérésével? Válasz all. kérdésre: Szakértői intézetek készítenek zajszintfelmérést, amely azon­ban viszonylag költséges. Hulladékgyártásban jók vagyunk Ólomakkumulátor-bontó lesz Szolnokon? A levegő, víz és a talaj szennyezése mellett korunk nagy prob­lémája a hulladékok mennyiségének növekedése. Ugyanakkor egyes nyersanyagok hiánya szükségessé teszi a hulladékok fel­dolgozását, újrahasznosítását. Szolnok városban keletkező mintegy 41 ezer tonna veszélyes hulladék nagy részének, 63 százalékának ártalmatlanítása nem megoldott. 5 gazdálkodó- szervezet adja a keletkezett veszélyes hulladék 87 százalékát. Háromnapos tréning pedagógusoknak „Egészséged testben, lélekben” A megyében Szolnokon ke­letkezik a legtöbb veszélyes hulladék, aminek nagy részét a Tiszamenti Vegyiművek adja. A gyár termelése a privatizáció során jelentősen megváltozott. Valamikor nagy mennyiségben termelt pirít alapú kénsavat, ami a város nagyfokú lég­szennyezettségének egyik oko­zója volt. Technológiaváltás következ­tében a Tiszamenti Vegyiművek Rt. szennyezőanyag-kibocsátása lényegesen megnyugtatóbb ké­pet mutat. A Tisza hullámteré­ből az ott két évtizeddel ezelőtt illegálisan elhelyezett termelési hulladékot a gyár már eltávolí­totta. Területükön az évtizedek során mintegy 600 ezer tonna veszélyes hulladék, elsősorban kálciumfluorid, a porfestékgyár­tás során keletkezett fémes hul­ladék, savas iszap és egyéb ve­szélyesnek nem minősülő ter­melési hulladék halmozódott fel, amit veszélyességi okok mi­att egymástól elkülönítve kellett volna tárolni. Ennek környezetvédelmi szempontból megfelelő műszaki bevédését most tervezik. A hul­ladékot résfallal körülveszik, fó­liával bevédik, közben a talajvi­zet állandóan szivattyúzzák, s csak tisztítás után engedik a be­fogadóba, megakadályozva ez­zel a szennyezés terjedését. Ezt követően a tetejét termőfölddel fedik be, és növényekkel betele­pítik. Az ország egyik égető gondja a használt ólomakkumulátorok kérdése. Gyöngyösorosziban tervezték egy bontó építését, ami később a lakosság tiltako­zása miatt megbukott. Ugyanakkor a Tiszamenti Vegyiművekben minden feltétel adott, megfelelő szabad kapaci­tás alakult ki, valamint a szük­séges infrastrukturáis háttér is biztosított, ezért komolyan gon­dolkodnak egy ólomakkumu­látor-bontó telepítésén. Ko­vács Gyuláné dr„ a környezet­védelmi felügyelőség igazgató­nője beszélt ennek előnyeiről. A feltételek adottak- Évente 36 ezer tonna hasz­nált akkumulátor feldolgozá­sára lenne lehetőség. Jelenleg a begyűjtött akkumulátorokat külföldre szállítják, így a fel­dolgozás után Magyarország nem sokat nyer az üzleten. Ha az elképzelés megvalósulna, ez lenne az egyetlen ólomakkumu­látor-bontó és -feldolgozó az országban. A visszanyert ólmot tonnánként 30-100 ezer forint között lehetne értékesíteni, ugyanakkor egy nagyon fontos nyersanyaghiány is megol­dódna. Másrészt jelentős munka­erő-foglalkoztatást is jelentene. Nagyon sok külföldi cég érdek­lődik a lehetőség iránt. Jelenleg sem a gyűjtése, sem a szállítása nincs megoldva. Feldolgozott állapotban érték, így viszont felmérhetetlenen környezet­szennyezést okoz. Mindez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a szi­gorú környezetvédelmi szabá­lyoknak minden szempontból megfelel. Kutyagyár helyett gyepmester Köztudott, a szolnoki ATEV Állati Fehérje Feldolgozó Vál­lalat egészségügyi, környezet­védelmi okok, valamint lakos­sági panaszok miatt bezárt. Ez­zel egy súlyos környezetvé­delmi probléma oldódott meg, hiszen Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Szolnok is keményen szenvedett az elvi­selhetetlen bűz miatt. Itt alkal­mazták a legelmaradottabb technológiát az országban. Az állati tetemek, húsipari termékek viszont továbbra is keletkeznek. A vágóhíd évi 6 ezer tonna maradékát és az ál­lati hullákat több mint 100 ki­lométer távolságra kell elszállí­tani. Országosan több mint 300 ezer tonna húsipari vágóhídi hulladék keletkezik. A mező- gazdasági üzemekről, állattartó telepekről is százezres nagyság­rendben érkeznek a tetemek. Az önkormányzatok nagy része vi­szont nem rendelkezik dögkút- tal, így ezek elhelyezése nem megnyugtató. Ezért lenne szük­ség egy modem technológiájú fehérjefeldolgozó üzem létesí­tésére. A régi gyárat korszerűsí­teni már nem lehet, az úgy rossz, ahogy van. Egy modem, zárt technológia esetén nem szükségszerű, hogy a várostól távol kerüljön, ugyanakkor az egész régió problémáját megoldaná, vala­mint munkahelyteremtő beru­házásnak számítana. Szolnok­nak eddig gyepmesteri telepe nem volt, kialakítását most ter­vezik. Nem megoldott a szolnoki kórházak hulladékainak a sorsa sem. Jelenleg a kommunális le­rakóra kerül a legtöbb hulladék, fertőtlenítés nélkül. A kórhá­zakból, rendelőintézetekből ki­kerülő kötözési hulladékok, em­beri testrészek és szervmarad­ványok, speciális hulladékok, fertőzőképességük folytán jelen­tenek veszélyt emberre és kör­nyezetre. Szolnok város egyet­len kórháza sem rendelkezik környezetvédelmi szempontból kielégítő speciális kórházihulla- dék-égetővel. Kialakult gyakor­lat a kórházak részéről, hogy a kötözési hulladékokat a városi kommunális szilárdhulladék-le- rakóra szállítják, a testrészeket és szervmaradványokat pedig a temetkezési vállalat hántolja el. Az egészségügy jelenlegi hely­zetében igen komoly probléma a veszélyes hulladékok ártalmat­lanításához szükséges anyagi forrás biztosítása. A kórházi égető kialakításának költsége 41 millió forint. Ebből 24 millió fo­rint a környezetvédelmi alap támogatása, ami a bekerülési költség 60%-a, 3 milliót a városi önkormányzat, nyolcat a me­gyei, a fennmaradó 6 millió fo­rintot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium adja. Ezzel remélhetőleg a város egészségügyi intézményeinek összes ilyen gondja megoldó­dik. -tbg­Az Egyesült Államok egyik legsikeresebb egészségnevelési programjával ismerkedhettek meg a résztvevők a közelmúlt­ban Szolnokon, azon a három­napos tréningen, amelyet első­sorban pedagógusok számára rendeztek meg. A tanfolyam létrejöttét indo­kolja, hogy a XX. század végé­nek egyik legégetőbb problé­mája az ifjúság megóvása a testi és lelki egészséget fenyegető veszélyektől, elsősorban a dro­goktól. Legégetőbb problémák Ezen kíván segíteni az a ma­gas színvonalú és a tengerentú­lon már jól bevált CHEF prog­ram, amelyet Európában elő­ször a magyar szakemberek ve­hettek kézbe és ismerhettek meg. A felnövekvő nemzedék mi­nőségi életszemléletének és életvitelének kialakítása érde­kében, munkájuk legfontosabb részét képezik azok az óvodás­kortól a középiskola végéig ter­jedő személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző, il­letve mentálhigiénés progra­mok, amelyek egyrészt közvet­lenül az ifjúság, másrészt a ve­lük foglalkozó szakemberek - pedagógusok, egészségnevelők, orvosok, pszichológusok szá­mára nyújtanak segítséget. Szakemberek a közelmúltban készítettek el egy Szolnok vá­rosra vonatkozó drogfelmérést. ahol nem a kemény drogok, sokkal inkább az alkohol és a cigaretta fogyasztását vizsgál­ták 604 diáknál, 10-10 általá­nos, valamint középiskolában. Megrázó statisztikák A felmérés alapján kiderült: a középiskolások 67, míg az álta­lános iskolások 40 százaléka használ, vagy próbált már ki va­lamilyen drogot. A felmérésnek köszönhetően tavaly' szeptem­berben született az ötlet, hogy a drogprevenció témakörét a gyermek- és ifjúságvédelmi csoport fölvállalja. Á résztvevők a háromnapos tréning során olyan képzést kapnák, illetve olyan szakisme­retet szereznek, mely „jogosít­ványt” ad a téma feldolgozására és tanítására, amivel a gyerekek személyiségfejlődését tudják elősegíteni és koordinálni. Személy iségfej lesztés Valószínűleg a közeljövőben a tréningen részt vevő pedagó­gusokból munkacsoport alakul. Feladatuk a város gyermek- és ifjúsági intézményeiben terjesz­teni azt a szemléletet, hogy a drog sajnos jelen van, ellene küzdeni kell, elsősorban pre­vencióval, megelőzőmunkával. Céljuk továbbá a program al­kalmazásának és a gyermek személyiségfejlődésének nyo­mon követéses vizsgálata. B. G. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom