Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd Hazai tükör 3 Millecentenáriumi nemzeti program (Folytatás az 1. oldalról) Varga György, a MTFT kép­viselője, a millecentenáriumi nemzeti programot előkészítő társaság tagja, a ráckevei Sa- voyai-kastélyból kiinduló kez­deményezést ismertetve el­mondta, hogy a társadalom minden rétege, pártállástól füg­getlenül képviseltette magát a program tavaly nyári meghirde­tésekor, és egyhangúlag meg­szavazták ezt á plénumot. A honfoglalás 1100 éves megün­neplésére az MTFT kezdemé­nyezésére minden település önállóan készül. A ráckevei tár­saság ugyanakkor létrehozott egy emlékbizottságot, és úgy határozott, hogy ’94-ben a na­gyobb városokban, megyeszék­helyeken ismertetik a kiáltványt annak érdekében, hogy az államalapítás ezredik, illetve a honfoglalás 1100. évfordulóját az egész ország méltó módon megünnepelhesse. Az MTFT ’92 decemberében alakult azzal a céllal, hogy a te­lepülésfejlesztést és felújítást országos szintre emelje, ezzel is méltó keretet adva az ünnepség- sorozatnak. Ennek érdekében terjeszti a kormány elé azt az ötéves, középtávú fejlesztési programot, amelynek elfoga­dása esetén az 1995-2000 kö­zötti évek mindegyikében tar­talmas, országunk nemzetközi hírnevét is öregbíthető esemé­nyek zajlanak majd. Az 1996-os budapesti világ- kiállításról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy ez a rendez­vény legyen kerete a honfogla­lás évfordulójáról való központi megemlékezésnek. A tavaly nyári ráckevei plénum kereté­ben, ahol kormányzati tisztvise­lők is részt vettek, fogadták el azt a kiáltványt, amely a hon­foglalás évfordulójának aktuali­tását felhasználva egy közép­távú, országos fejlesztési, úgy­nevezett millecentenáriumi fej­lesztési programot is tartalma­zott. A plénum az MTFT-t ha­talmazta fel arra, hogy a kiált­ványt terjessze a közhatalmi szféra, a parlamenti pártok, az érdekképviseletek, a tudomá­nyos élet vezetői, illetve a mé­dián keresztül a hazai és külföl­dön élő magyar lakosság elé. A kiáltvány első mondata le­szögezi: az ezredforduló küszö­bén, a magyar honfoglalás 1100. és a magyar államiság 1000. évfordulójának közeled­tével az ország összehangolt és hatékony fejlesztése érdekében kiáltvánnyal fordulunk hazánk minden egyes állampolgárához és a világ magyarságához, va­lamint a Magyar Köztársaság elnökéhez, az Országgyűléshez, a miniszterelnökhöz és a kor­mányhoz, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiához és a nemzeti intézményekhez, a települési önkormányzatokhoz, pártok­hoz, érdekképviseletekhez, az egyesületekhez, a médiához, az egyházakhoz, a gazdasági élet szereplőihez, a munka­adókhoz, munkavállalókhoz, annak érdekében, hogy közösen valósítsuk meg az 1995-től 2000-ig tartó millecentenáriumi nemzeti programot. A kiáltvány azt is tartal­mazza: a millecentenáriumi év­forduló a köz- és magánszféra egymásra találásának lehetősé­gét hordozza. S. Cs. J. (Fotó: B. S.) Sikeres a Vöröskereszt klubja A Vöröskereszt jászsági szervezete közel 10 éve létreho­zott egy klubot Jászberényben, azzal a .céllal, hogy a vöröske- resztes munkában élen járók számára idős korukra is bizto­sítsák az együttlétet, a szerve­zethez kötődést és a szabadidő hasznos eltöltését. A klub éve­kig sikeresen működött a Déryné utcában, a Jászsági Épí­tőipari Szövetkezet jóvoltából. Változtak az idők, és a klub­nak új helyet kellett keresni. Szerencsére nem sokáig, mert a Nagytemplom utcában lévő idősek klubja szívesen fogadta a vöröskeresztes aktivistákat. Összejöveteleiken... .egészség- ügyi előadásokat, tanácsadást tartanak^ vérnyomásméréssel őrködnek az idősek egészségé­nek megóvásán. A közel 60 fős klubtagság szórakoztatásáról sem feled­keznek meg. Rendszeresen megünneplik a nőnapot, az anyák napját, karácsonykor is mindig rendeznek ünnepséget, ahol a város különböző óvodái­nak apróságai adnak műsort. Sok klubtag számára ez az egyetlen kimozdulási lehetőség. ,Az országban az egyetlen ilyen vöröskeresztes klub mű­ködik, melynek sikere Sebök Józsefné nyugalmazott vöröske­resztes titkár munkájának is kö­szönhető. A Magyar Vöröske­reszt is nagyra értékeli e klub tevékenységét, ezért idén a vö­röskeresztes világnap alkalmá­ból a klub tevékenységét, a Vö­röskeresztes Munkáért kitünte­tés arany fokozatával ismerte el. Vége a pangásnak? Eladósorban a Jászkun Krónika! A hír nem igazán meglepő azok után, amiket a lap partnerei, a Pesti Hírlap és a Nógrádi Krónika pénzügyi bajairól és rövid, gyors agóniájáról olvashattunk. A Jászkun Krónika új gazdáiról ellentmondó hírek váltották egymást az utóbbi hetekben. A tárgya­lások korai szakaszában fölkínálta a tulajdonos az újságot majd' minden országos napilap kiadó­jának. így többek között a Népszavának (kiadó: Vico Rt.), az Új Magyarországnak, a Népszabad­ságnak és másoknak. Végül e hét elejére (az elmúlt hétről van szó - Új Néplap szerk.) még mindig két ajánlattévő maradt a pakliban. Az egyik a Népszabadság Rt. és mögötte nyilván a német Ber­telsmann konszern. A legnagyobb napilapnál, sikeres vásár esetére - szól a megbízhatónak tűnő információnk -, egy megveszerte ismert nevet helyeztek talonba. A Krónika új főszerkesztő-he­lyettesének Fábián Pétert, az MSZMP korábbi megyei ideológiai titkárát, a Néplap egykori fő- szerkesztőjét delegálták volna! A másik, még versenyben lévő tulajdonosjelölt egy mostanában inkább a Fidesz nevével kap­csolatban emlegetett vállalkozó - nem tipikusan a sajtópiacról. Hétfőn (június 27. - a szerk.) még úgy tűnt, hogy a Népszabadság lesz a befutó, erre a hírre bontottak pezsgőt a Jászkun Krónika szerkesztőségében is. A házasságlevelet azonban mégsem írták alá, valószínűleg azért, mert a pontos feltételekről nem sikerült megegyezni a nemrég még szocialista fejlécü, baloldali elkötele­zettségű napilap tulajdonosaival. Vége a lappangásnak! - írtuk az 1993. február 19-i számunk­ban a címoldalon annak kap­csán, hogy új megyei napilap indult Szolnokon. A Jászkun Krónika. Eltérő betűszedéssel azt is érzékeltettük, hogy a lap­pangás kifejezés két értelmet hordoz. Egyfelelől természete­sen a helyi sajtópiacon előálló új, kínálati helyzetet, de ennél többet is: azt, hogy az Új Nép­lap szerkesztőségében felgyűlt - sokáig lappangó - feszültségek és személyi ellentétek a fel­színre törtek, s válásban öltöttek testet, a kulisszák mögött akkor már hetek óta folyó szervezke­dés befejeződött. Érdekes most fellapozni a másfél év előtti publikációkat, hiszen a napokban újabb fordu­lat előtt áll a Krónikánál dolgo­zók közössége. Eladó ugyanis az újság, kiadóstul, mindenes­tül. Hogy ennek mi az oka? Tudni lehet: veszteséges a lap, s e veszteség folyamatos pótlá­sára a tulajdonos Elektrosoft Rt. már nam hajlandó - információ­ink szerint hosszú távon .nem is képes. A parlamenti választások eredményei valószínűleg már csak az utolsó cseppet jelentet­ték a pohárba. S ha már fellapoztuk a múlt év februári telegráfos interjúkat, akkor idézzünk is belőlük: „Be­lépünk a monopolhelyzetben lévő mellé másodikként a pi­acra, legyen verseny - nyilat­kozta Nagy Gábor lapalapító, az Elektrosoft Rt. elnök-vezér­igazgatója, egyébként pedig a Magyar Demokrata Fórum el­kötelezett tagja. - A lapcsináló csapatnak ehhez ötvenmillió fo­rintot különít el a cég, és itt van a nyomdai háttér ... Tudom, hogy a pártlapok nem fogynak a piacon, én viszont gazdasági vállalkozásnak szánom a kiadói tevékenységet. A pártállásom miatt ötvenmilliót nem áldozok fel. Az esztendő végére felül kell kerekednünk ebben a piaci versenyben.” Hát nem sikerült. Sem a piacon felülkerekedni, sem nyereséges vállalkozássá tenni a Jászkun Krónikát. A pártsemlegességet megőrizni meg végképp! Különösen attól az időtől, amikortól - nyilván­való pénzügyi kényszerből - vi­lágnézetileg is a radikálisan kormánypárti Pesti Hírlaphoz kötötték a Krónika szekerét. (Később Nógrádban is alakult egy Krónika ami jelzi: az MDF a 150 év Alapítványon keresztül megyei laphálózat kialakítására készült.) Ha idéztük már Nagy Gábor múlt év februári nyilatkozatát, idézzük most a főszerkesztő Pa- lágyi Béláét is. Legtöbben es­küsznek, hogy pártlappá lesz az újságjuk - jegyeztük meg az in­terjúban félig kérdésként, s ő ezt válaszolta: „Nem lehet az. Az Elektrosoft mögött ugyanis ott állnak Szolnok legnagyobb vállalkozói is, a Klub XXI tag­jai. Ők annyira eltérő pártállá- súak, hogy nemigen fogadná­nak el egy MDF-es lapot. Arról van szó, hogy a megye polgáro­sodó rétege igényel egy más jel­legű újságot, s a kezdeménye­zésünk mellé oda is álltak. Ez­zel együtt túlélési harc indul a piacon, mert két lap hosszú tá­von nem tud megélni párhuza­mosan.” Nos, a jelek azt mutat­ják, hogy a piacon tényleg nem. Lényegesen más volt persze a helyzet a parlamenti választá­sok előtt, mint amilyen most. A Pesti Hírlapot ugyanis - ez nyílt Szünidei gyermekprogramok A jászberényi gyerekek ezen a nyáron is sokféle programból válogathatnak. A Gyermekek Háza napközis nyári tábort szervez egész júli­usra, melynek során változatos programokban lehet része a gyerekeknek. A Déryné Művelődési Köz­pontban is lesznek rendezvé­nyek, melyek ingyenesek, és ahová várják a kisiskolásokat. Július 5-én 10 órakor mese­filmvetítés, 14 órától pedig bábkészítés lesz. Július 8-án 10 órától játékos vetélkedőre kerül sor, 14 órától pedig a Jászság Népi Együttes profi táncosai vezetésével tánc­házat tartanak a gyerekeknek. Július 12-én 10 órakor film­vetítés kezdődik, majd 14 órától a makramékészítés rejtelmeibe pillanthatnak be a gyerekek. Július 15-én 10 órától rajz­versenyt rendeznek, 14 órától pedig ismét táncház lesz. Július 19-én délelőttre állatkerti sétát terveznek. Ez az egyetlen prog­ram, amire pénzt kell vinni, a buszjegyre és az állatkerti belé­pőre. A Déryné Művelődési Központnál 9 órakor lesz a gyü­lekező. Július 22-én 10 órától játékos vetélkedőre kerül sor, melyet most is Fehér Imréné tanárnő vezet, délután 2-től pedig film­vetítés lesz. Az Ifjúsági Ház sem marad ki a gyerekprogramokból. Július 18-án és 20-án is 10 órától rendezik meg a nintendó- bajnokságot. Július 21-én és 22-én 10 óra­kor játékkaszinót rendeznek. Július 26-tól 29-ig minden­nap szintén játékkaszinóra kerül sor. Keddi jegyzet ä> A koordinálás hiánya A tavaly ősszel elvetett gabona még alig látta meg a napvilá­got, máris elhangzottak az első becslések, melyek igencsak szép kilátásokkal kecsegtették a gazdákat. Ahelyett azonban, hogy némiképp örülhettünk volna a tavalyi siralmas terméseredmé­nyek után egy jobbnak, máris jelentős túltermelést harangoztak be. A termelők fokozatosan kapták a sokkoló híreket: nem tud­ják majd értékesíteni gabonájukat. Ez persze bizonyos mértékig igaz is lehet, ám túlságosan korán sikerült farkast kiáltani: a kezdetben kedvező időjárás megfordult, s ma már bizonyosra vehető, hogy kevesebb lesz a hazai búzatermés a vártnál - hek­táronként néhány mázsával, s így összességében országosan is. Míg ugyanis a keleti-országrészen a szárazság aszalja a szeme­ket, a nyugati tájakon az eső duzzasztja, lesz mit szárítani. Hogy milyen köröknek állt érdekében árleszorító nyilatkoza­tokat tenni - könnyű kitalálni. Ám az továbbra is meglepetés volt, hogy felelős kormányzati személyektől is hasonló megnyi­latkozások hangzottak el. Mindezt tetézte, hogy az agrárrendtar­tás sem nyugtatta a gazdákat, hiszen csak szeptember 15-től lép érvénybe a 8200 forintos garantált ár. A leköszönő kormánynak még éppen időben sikerült tompítani a kialakuló helyzeten a meghozott intézkedéscsomagjával. így a termelők bizonyos mértékű biztonságot kaptak, melyet, kérdés, mennyire sikerül majd eredményre váltani. Közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy úgynevezett koordi­náció nem létezik. A tavalyi szerény eredmények okán viszony­lag magasra felszökött árakat szem1 előtt tartva vetett számos kistermelő az éppen frissen megkapott földjébe búzát, mit sem törődve azzal, hogy jó néhány társa és a nagyobb gazdaságok is hasonlóan járnak el. A szakmai érdekképviseletek sem álltak a helyzet magaslatán a termésbecslések következtében megjelent hírek termelőket érő hátrányának tompításában. Mint ahogy a vetésnél sem mu­tatkozott komoly koordinációs és szakmai munka, melynek kö­vetkezménye, hogy megyénkben bizonyosra vehető: a leara­tandó területek tíz-húsz százaléka messze elmarad a kívánatos minőségtől. Ezt részben a rossz vetőmag, valamint a nem vagy nem megfelelően alkalmazott agrotechnika okozza. így aztán nem csodálkozhatnak majd azon termfclők, akik fittyet hányva a termelés előírásaira fogtak hozzá a nagy(?) jövedelem remér nyében a gazdálkodásnak, és a végén jó, ha le lesz aratva elve­tett gabonájuk, és valaki átveszi tőlük. Men nem csak a vetésnél nem működött a koordináció, hanem az értékesítésnél is külön utakon járnak sokan, annak reményében, hogy így jobb árakat sikerül elérniük a felvásárlóknál. Kevesen vannak azok, akik felismerve az egységes fellépésben rejlő lehetőségeket össze­fogva intéznek „támadást” veszteségeik kivédésre. Vági E. Zoltán Feljövőben a Skoda Magyarországon és Nyu- gat-Európában egyre népsze­rűbb a Skoda, e márka eladása az elmúlt félévben több mint 40 százalékkal nőtt - tájékoztatta közleményében az MTI-t a Porsche Hungária Kereske­delmi Kft. Eszerint a Skoda gyár az év első öt hónapjában összesen 27 ezer gépkocsit értékesített, míg a megelőző év hasonló idősza­kában csak 19 200 darabot. Nagy Gábor titok volt mindvégig - a kor­mánypártisága tartotta mester­ségesen életben. Állami hirde­tések, a gazdasági szféra kor­mánypártoknak tett hirdetői gesztusai, s végül a hírlapot ki­adó 150 év Alapítvány állami kistafírozása. Ezek hatása per­sze többnyire csak áttételesen jutott le Szolnokra és Nógrádba, de a Bencsik András szerkesz­tette fővárosi orgánum által in­gyenesen biztosított szolgálta­tások még így is átsegítették a két vidéki társat a nehézsége- *ken. A kormányzati pénzek azon­ban a választások után elapad­tak. Elsőként a Pesti Hírlap szüntette be visszatetsző már­tírallűrök kíséretében a műkö­dését, majd pedig a Nógrádi Krónika nehézségeiről olvas­hattunk mindenfélét a sajtóban. Nagy Gábor azonban jobb üzletembernek bizonyult a töb­bieknél. Úgy fest, hogy még időben megdolgozta a piacot annak érdekében, hogy jelentő­sebb erkölcsi veszteségek nél­kül szabadulhasson meg a lapjá­tól. Lapprofiltól és' politikai pártállástól függetlenül körbe- kínálta a Jászkun Krónikát az országos napilapok kiadóinál, míg végre közel jutott a megol­Magyarországon is látványos a forgalom emelkedése: januártól májusig kétezer Skoda talált gazdára, 66 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A Porsche Hungária közle­ménye arról is tájékoztatást ad, hogy az Audi AG 3 százalékkal növelte termelését, és csökken­tette veszteségeit az év első hat hónapjában. Összesen 176 ezer gépkocsit gyártottak és 6,3 mil­liárd forintos forgalmat értek el. dáshoz. Két ajánlattevő maradt mostanra a placcon, s közülük az egyik - amelynek köszönté­sére már pezsgő is csordult a Jászkun Krónika szerkesztősé­gében - a Népszabadság Rt. Kétség nem férhet hozzá, hogy ezen a ponton sokan fel­kapják majd a fejüket - függet­lenül attól, hogy végül a legna­gyobb magyar napilap lesz-e a befutó, avagy sem. Két kérdést mindenképpen feltesz magának a polgár. Az egyik az, hogy mire kell vajon a Népszabad­ságnak egy alapvetően veszte­séges, eddig megvallottan pol­gári konzervatív napilap Szol­nokon? És a másik: hogyan fog majd egy komplett szerkesztő­ség - élén néhány elkötelezett hangú konzervatív párti vezető publicistával - holnaptól balol­dali liberális lapot csinálni? Nos, az utóbbi kérdés a szer­kesztőség belső, morális ügye, azzal e helyütt talán ne is fog­lalkozzunk. Az elsőnek a vála­sza viszont érdekes lehet, mi­után a kívülállónak is értékes adalékokkal szolgál arról, hogy miféle eszközökkel folyik a harc a sajtópiacon. A Népsza­badság Rt. az Axel Springer- Magyarország Kft.-vel vívott konkurenciaharc jegyében vá­sárol, terjeszkedik mostanában. Pénzével a riválisa ellenében akar lapokat életben tartani vi­déken, megosztva a sajtópiacot, egyben munkát adva a postai hírlapterjesztő hálózatnak is - merthogy nagy trauma volt számukra az Axel Springer ter­jesztőhálózatának sikeres be­üzemelése. Egyelőre eddig hát a Jászkun Krónika eladásának ügye. Nagy Gábortól megtudtuk, hogy vég­leges döntés és szerződéskötés a jövő hét elején várható, s azt követően már készséggel vála­szol majd a Telegráf kérdéseire is. L. Murányi László (A Telegráf 1994. július 1-jei számából) Szifongyártás Bátonyterenyén Szifontestgyártó csarnokot épít Bátonyterenyén az Elektro-Metal Kft. A társaság a szifonfejek előállítását már az elmúlt év nyarán átvette a Lehel Hűtőgépgyártól, miután a jász­sági cég profiltisztítás során megvált tőle. A fejeket alkatrészként érté­kesítette, előállításukra Szifon Alumíniumfeldolgozó Kft. né­ven külön társaságot is beje­gyeztetett. A bátonyterenyeiek rpár ezzel egy időben meg akar­ták kezdeni a szifontestek gyár­tását is, komplett terméket kí­nálva a piacon, az ehhez szük­séges százhúszmillió forintos beruházáshoz azonban csak ké­sőbb kaptak hitelt. A hazai gyártású szódás- és habszifon hosszabb idő óta hi­ánycikk az üzletekben. Éppen ezért addig is, míg az új csarnok elkészül, a bátonyterenyeiek külső céggel gyártatják a szifon­testeket, hogy az importáltaktól jóval olcsóbb termékhez jussa­nak hozzá az itthoni vevők. Békefenntartók kiképzése Tegnap ünnepélyesen meg­kezdődött a magyar békefenn­tartó erők kiképzése Budapesten, a Zách utcában kialakított köz­pontban. Az első békefenntartó század 168 katonája négy hóna­pos speciális kiképzésben vesz részt, miután a Magyar Köztár­saság szélesíteni akarja szerep- vállalását a nemzetközi béke- fenntartásban. Ennek érdekében hozták létre az erre alkalmas, ez­red jogállású katonai szervezetet, és azt felkérés esetén az adott válságövezetbe telepítik. Az új­fajta szolgálatra hatszoros volt a túljelentkezés. A kiválasztásnál nemcsak a fizikai, pszichikai és az egészségi alkalmasság számí­tott, hanem az angolnyelv-isme- ret is. Mint Horváth Zoltán alez­redes, a kiképzőközpont pa­rancsnoka elmondta: rangot je­lent a békefenntartó alakulatban részt venni. A katonák alapfize­tése jelenleg bruttó 30 ezer fo­rint, de ez az összeg a külföldi tartózkodás ideje alatt kiemelt napidíjjal egészül majd ki. Bíró Béla vezérőrnagy, vezérkari fő­nökhelyettes pedig történelmi eseménynek nevezte a békefenn­tartó erők kiképzésének magyar- országi beindítását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom