Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30 / 178. szám

1994. július 30., szombat Hazai tükör 3 Hazamentek a betegek, amíg költözik az onkológia Megvalósul az öt évvel ezelőtti terv Hajnal óta szorgoskodtak kicsik és nagyok az udvaron De akkor hol vannak a be­tegek? - merült fel bennem tegnap reggel a kérdés, amint bejárva a Hetényi Kórház fő­portájától jobbra lévő - a volt fertőző bőrosztály - téglaépü­letét, üres kórtermekkel talál­tam magamat szemben. Át­mentem a „bábaképzőbe”, ahol az onkológiai osztályon ugyanezt tapasztaltam. Dr. Pécsi Lajos osztályvezető főorvos riadtságomat látva gyorsan megnyugtat:- Éppen úton vannak az ágyak a központi kórház felé, a betegeket pedig hazaengedtük erre a 2-3 napra, amíg a költöz­ködést lebonyolítjuk. A ciklikus kezeléseket átütemeztük, a be­tegellátás úgymond nem sza­kadt meg. Akinek az állapota ezt szük­ségessé tette, krónikus belosztá- lyon helyeztük el. Dr. Böjthe Lajos orvos-igaz­gató aláírásával ellátott levelet mutat a főorvos, amelyben még a hazautaztatás előtt nyugtatták meg, tájékoztatták a betegeket az átszervezés gazdasági és szakmai kényszer szülte szük­ségességéről. A levél tartalma egybecseng Pécsi főorvos helyzetismerteté­sével, amelyet még a múltból indít:- Az onkológia itt került ki­alakításra, s itt volt mindig, bár a Hetényiben lett volna a helye. Azzal, hogy most - remélhető­leg véglegesen - odakerül, sok­kal jobb szakmai háttérrel, és körülmények között működhe­tünk. Az öt évvel ezelőtti elképze­lésem, tervem válik most va­lóra, amivel a betegek is jól jár­nak. Ez az osztály nagyon függ a diagnosztikus háttértől: ultra­hang, röntgen, véradó stb. Kö­zel lesz minden, nem kell mik- robusszal utaztatnunk a betege­ket. Önálló elhelyezést kap az onkológia, ahol nem lesz együtt másik fekvőbeteg-osztállyal. Az épület ugyan 1896-ban épült, de az eddig megszokott­hoz hasonló emberi körülmé­nyeket biztosítani tudjuk. Sőt: a ház belső kialakítása kulturáltabb várakozási lehető­séget tesz lehetővé a rokonok számára, az egyik ötágyas szoba izoláltsága révén pedig kialakíthatunk egy nappali kli­nikát is.- Itt együtt, helyben volt a fekvő-, járóbeteg-ellátás. Ho­gyan változik?- Tény, hogy helyileg szét­válnak. Ám az évi 15 ezer be­tegforgalomból 12 ezren for­dulnak meg járó betegként a gondozóban, ami szeptembertől beköltözik a rendelőintézetbe, vagyis még közelebb kerülnek ennyien a buszpályaudvarhoz. A fekvő betegek ugyan kimen­nek a Hetényibe, de a szükséges vizsgálatok ott helyben lesznek elvégezhetők, vagyis a betegek ellátása ezzel javul. Az új helyen, a réginél na­gyobb alapterületen kialakított onkológia többségében háro­mágyas kórtermeiben hétfőtől már működő speciális berende­zésekkel - beteghívó és oxigén­rendszerrel - fogadják vissza a betegeket. S. Cs. J. (Fotó: B. S.) Egy „rossz hír” a vakációzó diákoknak Augusztus közepére elkészülnek a tankönyvek Az áruk viszont meglehetősen borsos lesz- Augusztus közepére elké­szülnek a tankönyvek a Tan­könyves Vállalkozók Kamará­jához tartozó 66 kiadónál - nyi­latkozta Koller Lászlóné, a ka­mara elnöke. Összesen 2300 féle.közisme- reti és 3360 szakmai tankönyv kerül a diákokhoz. A közisme­reti tankönyvek 20,2 millió pél­dányban jelennek meg, ezek ér­téke 3,6 milliárd forint. A szakmai tankönyveket 2,8 mil­lió példányban nyomtatják ki, amelyek összértéke 640 millió forint. Az általános iskolát kezdő el­sősök tankönyvcsomagja 1919— 3186 forintba kerül - attól füg­gően, hogy a legszükségeseb­beket vagy minden más kiegé­szítő kiadványt is megvesznek a szülők. A gimnáziumot kezdőké 5496-9982 forintba, a szakkö­zépiskolásoké 1891-6035 fo­rintba, a szakmunkásképzőbe járóké pedig 2300-3333 fo­rintba kerül. A könyvek időben elkészül­nek, de Koller Lászlóné felhívta a figyelmet arra, hogy a terjesz­téssel esetleg gond lehet, mert a legnagyobb kiadók kivételével - amelyek nagykereskedőkkel dolgoztatnak - a többiek úgy oldják meg a terjesztést, ahogy tudják. Az is előfordul, hogy maguk viszik ki a könyveket autóval. Az évközi forgalmazás még ne­hézkesebb, mert nincs elég tan­könyvárusító hely, ráadásul van, ahol csak 3-4 kiadó ter­méke vásárolható meg. A hely­zetet, remélhetőleg megoldja, a tankönyvellátás fejlesztésére szánt világbanki hitel. A tankönyvek háromnegyed részét előállító Nemzeti Tan- könyvkiadónál (tagja a kamará­nak) szintén elkészülnek au­gusztusban a tankönyvek - mondta Abrahám István igaz­gató. Az általuk kiadott 1400 féle kiadványból 7 jelenik meg a tanév kezdete után. A köteteket a XIV. kerületi Szobránc utcá­ban szeptember 15-én nyíló, több mint 1000 négyzetméter alapterületű üzletben egész év­ben kaphatók lesznek. (MTI) Mostanság Újrafogalmazott értékek Megcsontosodott szokásaim és a műszaki élet újdonságai iránti érdektelenségem ellenére egy szórakoztatóelektronikai üzemlátogatáson vettem részt, igazából munkaköri kötelesség­ből. A gyár egy kisvárosban található, nevezzük, mint rendesen, Tesz-vesz városnak. Réges-ré- gen, úgy húsz esztendeje alapították a gyár elődjét híradás-technikai eszközök gyártására. A gyár termelgetett, és támogatta a város sport-, kulturális életét, később üzemi óvodát létesítettek, és még ki tudja, hányféle szociális jellegű támogatási formában részesítették a dolgozókat. Munkanélküliségről ekkor csak az újságok­ban lehetett olvasni, úgy emlékszem, hogy bün­tették is a közveszélyes munkakerülést. Termé­szetesen a teljes foglalkoztatottság illúziójának fenntartásához sokat kellett, főként anyagiak­ban áldozni. Egy ember munkáját rendszerint ketten, sőt hárman végezték el. Ahogy mon­dani szokás, a gyárkapun belüli (tétlenség) munkanélküliség nem volt azonos az állásta- lansággal. Más szelek kezdtek éledezni a gazdaságpoli­tikában. Az újság meg a tévé telis-tele volt ha­tékonysággal meg begyűrűző energiaválsággal. Az új idők dalait éneklő szakemberek hozzá­kezdtek a privatizációhoz. A Tesz-vesz városi üzemegységet is eladásra szánta anyavállalata. Több próbálkozás történt hazai tulajdonosjelöl­tek részéről, de ezek meddőnek bizonyultak. Végül úgy hozta a sors vagy tán a fél szemére vak szerencse, hogy egy hatalmas világcég lett a tulajdonos. Rögtön el is kezdték az átszerve­zést. A hazaihoz képest modern gépeket hoz­tak, ezeket valamelyik központibb telephelyen váltották fel korszerűbbekre. Jóval kevesebb dolgozót alkalmaztak. Hatékonnyá tették a termelést egy érdekes futószalagrendszer beve­zetésével. Üj munakultúra és új típusú munka- fegyelem jött a fejlettebb technológiával együtt. A termelés mennyisége és minősége örvendetesen javult annak ellenére, hogy az eredeti létszámnak csak töredékét alkalmazták. A munkabérek növekedtek ugyan, de az átlag nem haladta meg a nettó 18-at. Mivel közel s távol másik üzem nincsen, mindenki igyekszik megtartani a munkahelyét. Az első meglepeté­sek akkor érték a városka vezetőit, amikor szóba hozták az óvodafenntartás kérdését. Az új tulajdonos képviselője kerek perec el­mondta, hogy ő munkát ad, ezért bért fizet, ah­hoz, hogy kinek mennyi gyermeke van és hogy gondoskodik róla, semmi köze. Hasonlóan vé­lekedett a helyi sportegyesület támogatásáról is. Hiszen számára csak egy, legalább Kö- zép-Európában ismert egyesület az igazi, szponzorálásra érdemes reklámhordozó. A Tesz-vesz városi két ballábról elnevezett labda­rúgócsapat amatőr módon küzdő játékosai te­hát csak az állam és a szurkolók pénzére szá­míthatnak. Ebben a gyárban természetesen szakszerve­zet sem működik, hiszen akinek valami nem tetszik, bármikor elmehet, és jön helyette akár tíz is. Az új berendezkedésnek vannak előnyei is, például a tizenharmadik havi karácsonyi jutta­tás. Egy hihetetlen hatékony munkakultúra meghonosodása, nem is szólva a modem tech­nológia és az igazi piacokon is eladható minő­ségi termék megjelenéséről. Valószínűleg a be­fektetőt az olcsónál is olcsóbb munkaerő von­zotta hozzánk, és ha a munkaerő ára megnő, tő­lünk keletebbre telepíti leányvállalatát. Ez négy-öt év alatt bekövetkezik. Nálunk marad viszont az a szervezettség és technológia, ami a versenyképesség feltétele. Mostanság ennek és még ki tudja, hány üzemnek a szerencsés munkahellyel és jövede­lemmel rendelkező dolgozója a kemény piac- gazdaság inaséveit éli felnőtt fejjel. Az igazán nagy kérdés, hogy az állami szociálpolitika mennyire lesz hatékony, és milyen eredménye­ket produkál az inasévekben tanultak hasznosí­tásával hazai iparunk. Mindannyian tudjuk, hogy csak a piacgazda­ság felé mehetünk, a visszaút hidjai elpusztul­tak. Nem mindegy azonban, hogy mennyi idő múlva látjuk kézzelfogható hasznát a keserve­sen megtanult újrafogalmazott és már humani­zált piacgazdasági értékrendnek. Ne felejtsük el, 1989-90-ben a rendszerváltáskor nem a XIX. századi Anglia, hanem az 1980-as Svéd­ország volt a minta. Gambrinus Telefondoktor A külkereskedelem fél éve Az augusztus 1-jétől 7-éig terjedő héten, amikor a hónap első napján tartják az anyatej- világnapot, a telefondoktor a szoptatós kismamáknak ad ta­nácsokat csecsemőjük egészsé­ges táplálására. Hangsúlyozza, hogy az anyatejjel nevelt cse­csemők testi fejlődése egyenle­tesebb, mint a mesterségesen tápláltaké, értelmi és érzelmi fejlődésük kiegyensúlyozot­tabb, mert az anya-gyermek kapcsolat kialakulása harmoni­kus. Ezenkívül az anyatejjel táp­lált csecsemők ritkábban beteg­szenek meg, vagy ha mégis, ak­kor könnyebben átvészelik. A telefondoktor részletesen felso­rolja azokat a tényezőket, első­sorban a táplálkozási és élet­mód-követelményeket, amely befolyásolják a tejelválasztást. Nagyon fontosnak tartja, hogy az édesanya akarjon szoptatni, és higgyen abban, hogy lesz elegendő teje. A telefondoktort a 117-2111 -es telefonszámon hívhatják az érdekeltek. (MTI)- Bár az utóbbi két hónapban az import növekedésénél na­gyobb mértékben emelkedett az export, nem állapítható meg, hogy tartós tendenciáról van-e szó - mondotta az ipar és a ke­reskedelem első félévét értékelő sajtótájékoztatóján Pál László miniszter. Hozzátette: vélemé­nye szerint a külkereskedelmi mérleg változatlanul nincs egyensúlyban, s a stabilizálása érdekében a tárcának komoly erőfeszítéseket kell tennie az év második felében. Elsősorban a környező piacok visszaszerzé­sére kell törekednie - mondta. A számszerű adatokról szólva Pál László kiemelte: az év első felében az export értéke 4,612 milliárd dollárt tett ki, ez 7,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az import valamivel meghaladta a 6,3 milliárd dollárt, 5,4 száza­lékkal nőtt a múlt évhez képest. A külkereskedelmi termékfor­galom bruttó egyenlege mínusz 1,7 milliárd dollár, a fizetési mérleget terhelő hiány 1,374 milliárd dollár. A külkereske­delmi egyenleg romlása lassult, mivel az export növekedési üteme nagyobb, mint az im­porttá. A kivitel 78,4 százalékát az ipari termék, 21,6 százalékát az élelmiszer-ipari cikkek adták. A növekmény kétharmada az ipari termékek köréből származott. A gépek, berendezések exportja 8 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év első felében, ez döntően abból adódott, hogy Oroszország nem vásárolt ma­gyar autóbuszokat. Az import az energiahordo­zók kivételével valamennyi árucsoportban emelkedett. A legdinamikusabb - 23,6 száza­lékos - a növekedés az agrár­termékek behozatalában volt, a legkevésbé - 2,3 százalékkal - a gépimport bővült. A külföldi működő tőke behozatalára vo­natkozó adatok az év első öt hónapját tükrözi, e szerint 486 millió dollár értékű tőke áram­lott az országba. Fél év alatt 2.073 új vegyes vállalat alakult, 16,6 milliárd forint törzstőkével. (MTI) Korábban a legolcsóbb „banknak” tartották A tb ezután nem kegyelmez az adósoknak Hullámos a balatoni út - de talán már nem sokáig Elöregedett az M7-es - megfiatalítása után fizetünk Hullámos a balatoni út, az M7-es, zötyögve haladnak a Velencei-tó és a Balaton felé igyekvők, és ugyanígy utaznak visszafelé is. Miért? - kérdez­tük Regös Szilvesztertől, a Köz­lekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium közúti főosztá­lyának vezetőjétől.- Ez a legöregebb magyar au­tópálya. Egyes szakaszai húsz-huszonöt éve készültek, s elhasználódtak. Nagyon alapos rekonstrukcióra van szükség. Már kiírtuk a koncessziós ver­senytárgyalást, a jelentkezőktől a Zamárditól az országhatárig folytatódó útszakasz megépíté­sére is ajánlatot kértünk. Az első forduló lezajlott, és az öt legjobb pályázóval a további részletekről is tárgyalunk. Az újabb fordulóra várhatóan októ­berben kerül sor, előrelátható­lag novemberre eldől, ki kapja meg a munkát, amit jövő év ta­vaszán kell elkezdeni.- Ez azt jelenti, hogy a jövő nyáron már elterelésekkel kell számolniuk a Balatonra utazók­nak?- Ez attól függ, hogy milyen nyomokat hagy az úton a kö­vetkező tél. Ä nagyobb javítá­sokat már a koncesszión győz­tes konzorciumnak kell elvé­geznie, de sem a rekonstrukció, sem az építkezés nem zavar­hatja a szükségesnél jobban a forgalmat, mert sajnos nincs hova elterelni a Balatonra tartó kocsiáradatot.- Mekkora vállalkozásnak számít az M7-es rekonstrukciója?- Gyakorlatilag teljes re­konstrukcióról van szó. He­lyenként ez csak egy réteg asz­faltot jelent, másutt meg kell építeni egy nagyobb víztelení­tési rendszert, és Szabadbattyá- nig készül még egy harmadik sáv is.- A felújított M7-es is fizető autópálya lesz? Mennyi lesz a tarifa?- Lassan minden autópályán megjelennek majd a pénztárak. Hogy mennyit kell majd fi­zetni? Az úthasználati díj elsősor­ban attól függ majd, hogy az adott szakaszon mennyibe fog kerülni az építkezés, milyen forgalom prognosztizálható. A tarifát a vállalkozók szabják meg, és bizonyára valamilyen tárgyalási kompromisszum eredménye lesz az ár. Ferenczy Europress Láthatóan elfogyott a társada­lombiztosítási önkormányzatok türelme és az adósokkal szem­beni elnézőkedve. Legalábbis erre lehet következtetni dr. Berki Zolna főosztályvezetőnő kijelentéséből: az idén a behaj­tási és végrehajtási főosztály mintegy 12 milliárd forintnyi tartozást „tűzzel-vassal” be fog hajtani adósaitól. Az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási önkormány­zatok kintlévőségei már megha­ladták a 180 milliárd forintot, és ez az összeg mára olyan tete­messé nőtt, hogy hiánya komo­lyan veszélyezteti a két pénztár működési feltételeit. Ahogyan bocsánatos bűnné vált a gazda­ság más területein is a tartozás, úgy romlott a járulékfizetési morál: a vállalatok egy része szándékosan nem fizetett a tár­sadalombiztosítónak, „bankköl­csönnek” tekintette az adóssá­got, és az így megtakarított jö­vedelmét inkább másutt kama­toztatta. Volt is ebben némi rá­ció, hiszen a tb-tartozások ka­mata alacsonyabb volt a legjobb bankkölcsön kamatánál.- Ezen a helyzeten gyökere­sen változtattunk - állítja a fő­osztályvezetőnő. - Havonta 4 százalékos kamatot vetünk ki az adósságokra, ami éves szinten 48 százalékot tesz ki és ennek talán már van némi visszatartó ereje. Lassan két esztendeje kaptuk azt a törvényi felhatal­mazást, hogy az adósainkkal szemben végrehajtóként is fel­lépjünk. Ha az adósaink sem a felszólításra, sem a banki in­kasszóra nem törlesztenek, bírói ítélet nélkül is jogunk van az ingó és ingatlanvagyon végre­hajtásra. Az ország különböző területein jelenleg 300 végrehaj­tónk dolgozik.- A múlt esztendő utolsó napja óta több mint 30 milli- árddal, kereken 22 százalékkal nőttek a kintlévőségek. Mindez ellentmondani látszik a beígért szigornak.- Tavaly a végrehajtók 13 milliárd forinttal csökkentették a tartozásokat, az idén - nehe­zebb gazdasági feltételek köze­pette - alig több mint 12 milli- árddal számolunk. Tudomásul kell vennünk, hogy ha mind a 182 milliárd fo­rintnyi vagyonra rátennénk a kezünket, valósággal összeom­lana a gazdaság. A tartozások mintegy 60-70 százaléka csak nagyon nehezen folyhat be a pénztárba, és csakis akkor van reményünk, hogy hozzájussunk a pénzünkhöz, ha az adósoknak sikerül talpon maradniuk, ter­melniük.- Kik a legnagyobb adósaik?- Mintegy 16 ezerre tehető azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik nagyobb összeggel tartoznak. Ezek 49 százaléka jó egy éve halogatja a fizetést. A MÁV például 19 milliárddal tartozik, és jelenleg sem teljesíti dolgozói után a havonta több mint félmilliárdra rúgó kötelező befizetéseit. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom