Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-29 / 177. szám

1994. július 29., péntek 7 Tiszazugi körkép Halfogás továbbadott jogon Négynapos mulatság Tiszazugi fiatalok találkozója Hajón is élt - horgász lett Dédmama pecabot mellett A holtágak tulajdonjogi helyzetével sok önkormányzat foglalkozott már. Keményen érintette őket a szabályozás mikéntje. Nincs ez másként Tiszaugon sem. A halászati jog kérdésében eltérőek a vé­lemények a tulajdonos és a használó között. Tiszaugon is sokan sérelme­zik, hogy nem a településé a ha­lászati jog, jóllehet, évtizedeken keresztül halászhattak-horgász- hattak a helybeliek saját telepü­lésük képviselő-testülete által megszabott módon, értékben. A tiszalpári szövetkezet a ki­lencvenes évek elején engedte meg, hogy egyáltalán a botot, a horgot belelógassák a vízbe a helybeliek. Addig ők csak messziről láthatták, hogy víz van a község területén - jegyez­ték meg Ugon. Víz pedig van. Nem kell különösebben ecse­telni az itt építkezőknek és az üdőlőknek, hogy miért érdemes Tiszaugra menni. Csend van, nyugalom, itt a holt, itt az élő Tisza. - A tiszaalpári szövetke­zet tíz-egyvalahány mázsa halat tesz a vízbe - jegyzi meg He­gedűs Jánosné polgármester, de a hasznosítást úgy oldották meg, hogy a szövetkezet továb­Hol a nyúl teszi tönkre a dinnyét, hol a tetű „viszi el”, hol a tolvaj. Nincs ez másként Tiszakürtön sem. Igazából nem dinnyés vidék ez, a szőlő termesztésében nagyobb lehe­tőségeket látnak a a tiszazugi falu termelői. Mindezek elle­nére néhányan megpróbál­koznak a szomjat oltó édes gyümölcs termesztésével, ér­tékesítésével. Főként sárga bélű csíkos dinnyéért járnak Gácsi Gyulá- ékhoz a falubanlakók. Crim­son, Szamos, Szigetvári fajtájú szaporítóanyaguk van. Házuk­nál értékesítik, piacra nem is jut belőle.- Kis darab van már csak - tájékoztat a feleség -, mind­össze fél hold. A faluban szinte alig akad olyan, aki belevágna ebbe a munkába. Miért? Ha nincs víz akkor nem terem. Ha van, ak­kor már sokba kerül. Tiszakürtön több család is termesztett dinnyét, de hiába­valónak látták a gazdálkodást, visszaléptek. Gácsiék nyolc éve kezdték a dinnyetermesztést. Akkor még több család fogott össze, az eddiginél jóval nagyobb terüle­tet műveltek meg. Jött az aszály. Mivel a termény több mint kilencven százaléka víz, érthető, hogy felnőni sem tud badta a hasznosítási jogot egy kft.-nek. A kft., ha észreveszi, hogy tesznek a víbe halat, másnap le­horgásszák. Horgászjegyet mindenki vehet, csak éppen hal nincs a vízben. Ezt a lehetetlen állapotot szerették volna úgy megoldani, hogy tisztázódjanak a rendelkezési jogkörök. Az önkormányzat is tudna halat te­lepíteni. Jutányos áron árusíthatná a jegyeket. Lehetett volna itt egy horgászparadicsom.- A mi kérésünket - tájékoz­tat Hegedűs Jánosné - nem fo­gadták el. - Pedig mi azt szeret­tük volna elérni, ha a tulajdo­nos, vagyis mi kapjuk meg a ha­lászati jogot. Egy jogi személy lehetett volna a tulajdonos és a használó. A Földművelésügyi Minisz­tériumnál több alkalommal el­jártak, egyeztettek, a szövetke­zet hallani sem akar arról, hogy ne az övé legyen ez a te­rület. Miután a minisztérium eluta­sította kérelemüket a Fővárosi Bíróságnál törvényességi kifo­gást tett a polmármestemő. A halászati jogszabályban ugyanis benne van, hogy a halászati jo­got nem lehet átadni másnak. az életet adó csapadék nélkül. Mondják is: kényes gyümölcs. Elég öt perc jégverés, már tönkremegy. A nyúl is renge­teg kárt tehet benne.- Amikor legutoljára nagy területünk volt, a termés har­madát tönkretette a nyúl — em­lékszik vissza Gácsiné. S van­nak, akik szeretnék tudni, éret­tek-e már a dinnyék - felhaso­gatják azokat. Ha érettek, ak­kor megdézsmálják az év munkájának gyümölcsét. Most Tiszakürtön a dinnyé- zésből nem lehet megélni - je­gyezte meg egy volt gazdál­kodó. Számolgatjuk, kik vol­tak az elsők, és kik hagyták abba. Kevés ujj marad nyitva. Ez csak jövedelemkiegeszítés lehet. A felkeresett tiszakürti családban is így van ez. Bár három szórófejből is öntözhet­nek. A dinnye nemcsak érzé­keny, de művelése sem ve­szélytelen. Úgy érik meg, ha este is vigyáznak rá. A tolva­jok megmérgezik a kutyát, anélkül pedig nem okos dolog a csőszkunyhóban, a sátorban vagy a kisházban meghúzódni. Lehet ott nagy fényerejű lám­pákkal világítani: hiába. Öt- ven-száz-százötven forint ér­tékű fejek tucatjáért néhányan sok mindenre képesek. Tőlük függetlenül azért érik a dinnye. Augusztus 17-20. között Ti- szaug, Tiszasas, Csépa, Cserke- szőlő, Tiszainoka, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton fia­taljai találkozhatnak Tiszakür­tön. A rendezők célja, hogy a tájegység fiataljait szellemi­leg, fizikailag megmozgassák, gyarapodjanak művészeti, tör­ténelmi ismereteik, megismer­jék „szűkebb hazájukat”, a Ti­szazug történetét, a térségben működő amatőr művészeti cso­portokat. A polgármesteri hiva­taltól kapott tájékoztatásból megtudtuk, augusztus 17-én fél 10-re várják a környék csapa­tait. Huszonöt tagú csoportokat várnak a művelődési házba. 24 órás vetélkedő kezdődik, ahol zenéről, irodalomról, történe­lemről lesz szó, és játékos sportfeladatokat kell megol­dani. Cserébe jól szórakozhat­nak a résztvevők. Aznap este már finom vacsora várja őket. Másnap lazább lesz a prog­ram. Este szalonnasütést ren­deznek. Tizenkilencedikén aki­Tavaly ment végig a fenti Ti- sza-szakaszon az a hajó, melyen bemutatták az új hajóállomáso­kat, ahol kiderült, kisebb-na- gyobb átfedésekkel Szegedtől el lehet jutni hajóval a Felső-Tisza vidékéig. Tiszavárkonyban is fogadja a Festői környezetben rendezik meg immár nyolcadik alkalom­mal a Fekete István természetfi­gyelő tábort a kunszentmártoni Körös melletti ártéren. A kör­nyezet valóban csodás. Évente itt találkoznak azok a fiatalok, aki­ket érdekel a madártan, a nö­vényvilág. Természetvédelmi táborról van szó, ám ettől a világszemlé­lettől nem idegen a művészet sem. Gyerekek tűzzománcokat készítenek, a tájat festik. Ez egy külön képzőművészeti szekció. Ottjártunkkor rajztanár irányítása mellett dolgoztak. A múlt hét végén ért véget a fiatal természetmegfigyelők ta­lálkozója, ott voltak a Körös árte­rén, a benyói gátőrház mellett. A 44-es útról felkanyarodva, vé­gighaladva a gáton azonnal kide­rült, miért ezt a helyet választot­ták a Deák Ferenc Úti Általános Iskola és Diákotthon pedagógu­sai, Lapisné Winter Katalin tá­borvezető és Bocskai József igazgató. A gátőrházzal szem­ben, a gát másik oldalán felütöt­ték a sátrakat, amikor délután odaérkeztünk, egy német csoport autóbuszai állt a környéken. Első osztályos korú gyerme­kektől az egyetemistáig minden korosztály képviselteti magát. Érthető is, hiszen lassan 10 éves jubileumára készül a nyaranta megrendezett tábor. Az akkori kezdők már felnőttek. Szeren­csére utánpótlás mindig van. Több mint félszáz fiatal kerül szoros kapcsolatba a természet­tel. Hagyományt teremtettek, és a szóbeli érdekfelkeltés miatt a jelentkezőket pályázat útján vá­logatják. Korlátozott számban fogadnak más intézménybe járó általános iskolás tanulókat vagy a Deák Ferenc Úti Általános Is­kolát végzett középiskolásokat, egyetemistákat. Alapvető célként a gyerekek nek kedve van, elindulhat hajó­val Csongrádra, a Körös-torko­lathoz; aki úgy választja, az ar­borétum felé veszi az irányt, esetleg a tiszainokai szabad strandon fürdőzik. Este „áll a bál” a helyi étteremben diszkót kívánnak rendezni. István király ünnepén, augusztus 20-án a szabadtéri színpadon fiatal ama­tőr együttesek koncerteznek. S ha minden igaz, délután 3-tól fellépnek Tiszakürt, Homok és Tiszaföldvár népdalkörei, a meghívót elküldték többek kö­zött a cserkeszőli Pántlika cite- razenekamak; a Dalamáris együttesnek. És mindennek a tetejébe divatbemutató, gyer­mekszépségverseny, karatebe­mutató és tombola lesz a részt­vevők jutalma. Szállást az általános iskolá­ban biztosítanak, az, aki a kem­pingezés híve, a faluház udva­rán ütheti fel sátrát. Csak bízzunk benne, minden sikerül, találkozik Tiszazug fia­talsága. hajóállomás az érkezőket, hét- száznyolcvanezer forintba ke­rült. Ä régi idők emlékét idézi, hogy Tiszakécskéről menet- rendszerű járat indult, másrészt Szolnokon is bérelhető olyan hajó, melyről az utazó Tiszakür­tön szállhat ki. érdeklődésének felkeltését tűzték ki lakóterületük természetes kör­nyezete iránt. Nyolc évvel ezelőtt a gondolat nem véletlenül fogant meg. Nemcsak a fiatalabb koro- szály, de az idősebbek közül is alig tudnak valamit élő környeze­tükről, a természetről. Arra törek­szenek, hogy tanítványaik azono­suljanak a környezet értékeinek védelmével és fejlesztésével. Menjünk tovább: meg kell ta­nulni, hogy hol, miben lássuk meg a szépet. Ennek elsajátítá­sára igazán alkalmas környezet a gáttól a folyóig tartó rét. A táborban a szakmai munka kiscsoportokban zajlik, ahol egy-egy területtel foglalkoznak a táborozok: növénymegfigyeléssel és növényhatározással, a mada­rak, az ízeltlábúak megfigyelésé­vel, a folyó és a holtágak vizének, az ártér talajának vizsgálatával. A gát tövében megbúvó gát­őrházban megvannak a tisztál­kodási feltételek. A túloldalra lajtkocsival viszik ki a vizet. Jó­kora zöld sátor a központ, mely­nek falán ott van az ország tér­képe és több lényeges információ a gyerekeknek. Reggeli után kis csoportokra bomlik a nagy csa­pat, és saját szekcióikban végzik munkájukat. A madármegfigye­lőkkel már nem is találkozhat­tunk, mert kilométerekkel arrébb foglaltak figyelőállást. Szakem­berek irányítják a kisebbeket, a nagyobbak önálló megfigyelése­ket végeznek. Tapasztalataikat papírra vetik. Ezeket tanulmányi versenyeken lehet hasznosítani. Bár érkeztünkkor éppen lab­dáztak a fiatalok, itt nemcsak pi­henésről van szó, hanem nagy fi­gyelmet igénylő munkáról. A gyerekek jutalmul kapták július hét napját. Egy éven keresztül kellett dol­gozniuk a nebulóknak, hogy ki­derüljön, melyikőjük érdemes a részvételre. A vizet, magányt szerető lelkek mintha beszédesebbek lennének horgászásuk, halá- szásuk után. Itt a csend föld­jén, nem messze a falu hatá­rától, aranyat érnek a szavak. A mi folyónk nyugalmat ad.- Könnyű a dolgom, mindig kapcsolatban voltam a vízzel - elegyedem beszédbe a tisza- ugi ház előtt szilvát szedő Kreibert Istvánnéval. - Apám halász volt - Matild néni horgász lett. Tíz unokája, hat déduno­kája van. Életében ők a leg­fontosabbak.- Hogy is mondjam - kez­dünk a múlt feltárásába -, édes­apám apja is halász volt a Ti­szán. Ez a „halászvér” mind­annyiunkban benne maradt. Utódja vagyok nekik. Jól beleillik a családi képbe az ereje teljében levő hatvan­nyolc éves dédmama előttünk formálódó története. Már az uszályon horgászott. Ott is, itt is emlékezetes eredményei voltak. Tagja a Holt-Tisza melletti kis tó halásztársaságának. Nem ta­gadja meg múltját. Szép sikere­ket ért el a horgászbot mellett a horgászversenyeken.- Az a baj, hogy nem esznek a halak - szól a meleg hátrá­nyairól. - Van úgy, az időjárás is „rászolgál” arra, hogy nem esznek. De a hűtőben mindig van belőlük. Kislánykorában elég volt cérnára gombostűt hajlítani, már fennakadt rajta valami. A Tisza menti korosabb emberek jól emlékeznek az elmúlt szép időkre. Van, aki kézimunkázik - Kreibert néni horgászni szeret. Az a meglepő ebben, hogy a férfitársadalom is elfogadja ezt a természetes másságot.- Mikor jó horgászni? - sze­retném a vízpartiak hiúságát felkelteni. Reggel jobban eszik - hang­zik a rövid válasz. - Volt délben is szerencsém, de főzni kell, jö­vök haza. Ott a jószág is.- Melyik volt a legnagyobb fogás?- Négy és fél kilós harcsa, de az a Dunán volt. Szerencsére akadt segítségem, aki kiszá- kolta.-A Dunán?- Akkor hajóztunk a férjem­mel. Én voltam az első, aki be­dobtam a horgot. Néztük: van-e rajta valami? Persze hogy volt. A bolgár halászok tapsoltak a sikernek. Honnan került mégis Tisza­ugra? A horgásznő odavaló. A férj a Dunán hajózott valami­kor. A víztől nem is került messzebb, hisz amikor katona­korában a víz mellett teljesített szolgálatot, itt találta meg élete párját. Kreibert lst\’án, a férj bácskai illetőségű. A ponytnak „pufi” csalit ad. Olyat, amilyet a boltban lehet kapni. De jó a kukorica is. Erre eszik a törpe - tudok meg egy újabb pecásfogást.- Nem esznek most - hallok hírt az utóbbi napok eredmé­nyéről. - A víz is szinte feforrt, inkább elmentek a fenékre. Az tiszaalpári horgászegye­sület tagja. Kétezer forintnál több a tagsági díj. Vesznek a német sógoroknak is jegyet, akik rendszerint ide járnak. Az árokparton ülő rokon hölgy közben figyel minket, Németor­szágból jött, szorgalmasan szedi a szilvát.- Melyik halételt szeretik?- Mindegyiket. Most kecse- gét pucoltam fel, meg dévérke- szeget. Harcsa van a hűtőgép­ben. A halétel akkor eredeti, ha odateszi a kezét a bogrács fölé, és ha azt marokba szorítja, ak­kor összeragad. Pár óra múlva annak kocsonyának kell lenni: az a halászlé. Az oldalt készítette: Szurmay Zoltán Bővítés, felújítás Bővítik az idősek szociális otthonát Tiszaugon. Március­ban nyitották meg, de akkora az igény, hogy új beruházásba kezdtek. Most pályázaton nyertek kettőmillió-háromszáze­zer forintot. Az alapokat már lerakták. Felújítják Tiszaug régi nevezetességét, a Pegazus fogadót Szállás az iskolában A szállást adó általános iskola épülete Jól jár, aki Tiszakürtre látogat. Itt a Tisza, a csodálatos arboré­tum. Az általános iskolában félszáz személyt tudnak elszállásolni. A kétszáz forint esténként talán még a fiatalok számára sem okoz fejtörést. Emeletes ágyakat állítottak be a tantermekbe, három szobát rendeztek át. A mostani nyár a főpróba. Mindezek alapján kiderül, egy busz utazóközönségének nyújthatnak kellemes szállást. Nem való­színű, hogy az ifjabb korosztály számára gondot jelentene, hogy emeletes ágyon kell aludni. Szobánként hat ágyat állítottak be. Egy szép általános iskoláról Van szó, ehhez méltóan alakították ki a helyiségeket. A komfort teljes, természetesen van fürdő, gáz, hűtőszekrény. Állati, emberi veszélyek / Erik a dinnye Fedél nélkül A kkora vihar tombolt Tiszaugon, hogy szó szerint levitte az egyik Rákóczi úti ház tetejét. Gondoljuk csak el: milyen lehet szabad ég alatt aludni? Gondoljuk el: hogyan kerül tető a ház fölé? Nagyobb természeti csapások alkalmával gyűjtéseket rendeznek. Most azonban „csak” egy családról van szó, amely nemigen tudja megoldani az építést. Tudjuk, mennyibe kerül­nek ezek a munkák. Mondják, a baj bajjal jár... A kárt szenvedetteknek nemcsak a munkanélküliséggel kell megbirkózniuk, hanem a pusztítás okozta helyzettel is. Szerencsére sok olyan szervezet van, amely ilyen esetben anyagi segítséget nyújt. Lehet, hogy a főutca tető nélkül maradt családját is átsegítik a nehézségeken. Hajóval Tiszakürtig Körös-parton, táborban Természetfigyelö tábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom