Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

2 1994. július 25., hétfő Körkép A hét végén új benzinkutat adtak át Szolnokon és Karca­gon. Mindkettő a Q8 emblémát viseli. Kellemes meglepe­tésben volt részük azoknak a vevőknek, akiknél megszó­lalt a pénztárban levő „vekker”, mert ez ingyen tankolást jelentett számukra. Nagy siker volt a felnőtteknek a Q8-totó, a gyerekeknek pedig a Q8-klrakójáték, melynek résztvevői jegkrémet és más ajándékot kaptak. (IL) Lapszerkesztők faggatták a képviselőt Nem szégyen a lobbizás Vizsgálják a merényletet Az argentínai zsidó szö­vetség székháza elleni hét­fői merényletet gépkocsiba rejtett pokolgéppel követték el - jelentette szombaton Alberto Piotti Buenos Ai- res-i biztonsági vezetőre hi­vatkozva az AFP. Carlos Doglioli katonai biztonsági szakértő szerint a gépkocsi­ban több mint 100 kilo­gramm ammóniumtartalmú robbanóanyag volt. A szak­értő rámutatott: ez a rob­banóanyag csak Argentíná­ból származhat, két magán- és két állami vállalatnál gyártanak ilyet. Ez is azt bi­zonyítja, hogy a merényle­tért felelős terrorista cso­portnak helyi segítői is vol­tak. Kolerajárvány Dél-Jemenben Kolerajárvány tört ki Ádenban. Az elmúlt három nap alatt százötvenen fertő­ződtek meg dél-jemeni vá­rosban, a hét végén a halot­tak száma elérte a 35-öt. Orvosi jelentések szerint az első eseteket - szám szerint 15-öt - csütörtök este ész­lelték. Gerillatámadás Kolumbiában Kolumbiában baloldali gerillák rátámadtak a Bogo­tától északnyugatra fekvő Antioquia tartomány autó­pályájának helyreállítási munkáinál felügyelő kato­nákra. Horvát-német tárgyalások A romokban heverő Mos­tarban tárgyalt egymással szombaton a horvát elnök és a német külügyminiszter. Franjo Tudjman és Klaus Kinkel - aki a Közös Piac miniszteri tanácsának elnö­keként volt jelem,a.;közös/ ségi adminisztráció,,beveze­tése alkalmából - a horvát hírügynökség beszámolója szerint „a béke megteremté­sére irányuló erőfeszítések­ről” folytatott eszmecserét. Japán-dél-koreai csúcstalálkozó Muramaja Tomiicsi ja­pán kormányfő vasárnap elutazott Dél-Koreából, ahol Kim Jung Szám állam­fővel folytatott megbeszélé­seket. Murajama beiktatása óta ez volt az első japán- dél-koreai csúcstalálkozó, és azon elsősorban a koreai konfliktussal kapcsolatos véleményeket egyeztették. A Jászságban 7 településen van helyi újság. A lapok szer­kesztői, kiadói harmadik alka­lommal tanácskoztak a lapké­szítés fortélyairól, gondjairól. Most a jászapáti Jász-Újság volt a találkozó házigazdája. Itt mu­tatkozott be a legújabb helyi lap, a jászladányi. Valószínűleg sajtótörténeti ritkaság ez az új­ság, mert a polgármester a fő- szerkesztője, a jegyző a szer­kesztője. Mint elhangzott, az önkormányzati hírek, informá­ciók közlésének szándékával szerkesztik az újságot. A talál­kozón beszélgetésre hívták meg az Alsó-Jászság országgyűlési képviselőjét, dr. Szekeres Imrét, aki szívesen vett részt a sajtóbe­szélgetésen. A jászsági lapszerkesztők fő­leg arra voltak kíváncsiak, hogy az MSZP frakcióvezetőjeként, az MSZP alelnökeként s a tér­ség egyéni képviselőjeként mi­ként képzeli az itt élők képvise­letét. Szekeres Imre elmondta, hogy a jászság polgármesterei­vel már találkozott, s feltérké­pezte azokat az ügyeket, me­lyeket a két körzetben együtt kell megoldani. Ezek a telefon-, a gáz- és az úthálózat fejlesz­tése. Kis Zoltánnal, a Felső-Jászság képviselőjével e témákban együttműködve sze­retnének eredményeket elérni. A lobbizást is járható útnak tartja, ezekben a kérdésekben, melyek sorába hosszabb távon a szennyvízelvezetés ügye is be­letartozik. A tájékozódást az ok­tatás, az egészségügy és a szo­ciálpolitika témakörében foly­tatja majd, de a munkahelyte­remtés lehetőségeit is állandóan szem előtt kell tartani. Az önkormányzati választá­sok is szóba kerültek. A tör­vénymódosítás jelenlegi elkép­zeléseit, annak hatásait is meg­beszélték a jelenlévők. Az egy­fordulós választásról, a polgár- mesterek közvetlen választásá­ról, a megyék szerepének mó­dosulásáról is szó esett. Felve­tődött az önálló Jászság álma. Szekeres Imre szerint ez csak nagyon távlati megvalósulásban képzelhető el. A megyei ön- kormányzat választási rendsze­rében szerepel egy kistérségi listás jelöltállítás, ami ennek előszele lehet, de a jelenlegi kormányprogram szerint a köz- igazgatási középszintet a me­gyék hivatottak betölteni. A helyi újságok számára a különféle alapítványoktól sze­rezhető pénzek az előző évek­ben fontosak voltak. Az állami alapítványok körül azonban sok a zűrös ügy. Ezeket is rendezni kell előbb-utóbb, mondta a képviselő úr. A pénzek át- és kimentését a nyilvánossággal társadalmilag elfogadott kurató­riumok létrehozásával, a non­profit törvény megalkotásával lehet majd meggátolni. A helyi lapok számára pedig a fontos és nyílt támogatások rendszerét ezáltal is biztosíthatóvá lehet tenni. Erre azonban egy-másfél évnél előbb nemigen kerül sor. A körzet képviselőjeként sok feladatot kíván megoldani Sze­keres Imre. Fogadóórákat rend­szeresen szeretne tartani szep­tembertől. A települési önkor­mányzatok üléseire is igyekszik eljutni. A lapszerkesztők tanácsko­zásán természetesen szóba ke­rült a médiumok és a sajtó hely­zete. Szekeres Imre kifejtette, a médiabéke korszaka követke­zik, amihez az is kell, hogy minden tollforgató legjobb te­hetsége szerint tegye a dolgát. KE Damaszkusziról visszafelé „Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség;” (Szent Pál) Úgy tűnik, megint megnő a forgalom a damaszkuszi úton. Feltehetőleg nem lesz majd akkora a tülekedés, mint négy évvel ezelőtt volt, amikor vé­geláthatatlan sorokban jöttek a megtérők, a hit üldözöttéi, a pogányságra kárhozottak. De akkor, ott, a könnyeknek tör­ténelmi hitelük volt. A rőzse- dalok megénekelhették végre, hogy vége, vége, íme vége már! Nincs többé lesunyt fejű igazodás, összetartás, lavíro- zás, nem igaz már, hogy „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére...” De nincs többé csengőszóra összeránduló gyomor sem, fu­tárposta és kémlelőnyílásra fe­szült idegrendszer sem, és nem kell már sápadtan kutatni, ki kém, ki tégla... Az úton - akkor úgy tűnt - kicsit talán sokan vannak a megigazulási igazolásokat lo­bogtatok, és néhány könnyben krokodil csapkodott, de meg­szoktuk; errefelé leginkább a háború után termettek a parti­zánok, s a Corvin-közbe is csak beszorult az a néhány ezer védő, életét a hazáért fel­áldozni kész forradalmár - is­tenem, ha tényleg valameny- nyien ott voltak, nagyon kevés hely lehetett megemelni a fegyvert - de hát mi kis ország vagyunk, élünk, ahogy lehet, hisz a prédikátori hit itt nem­zethalált hozna. Hiába, ez „kompország”, ágyasház, Közép-Kelet-Eu- rópa... De most! Most végre itt a lehetőség, hogy lemossunk mindent, hisz nem lesz már törvény a törvénytelen, s ki tudja mióta először simít ar­cunkba szabadon a szél, mert a mindent bejáró Szellemet, a Gonoszt a hit erejével, Isten­ben és Hazában megigazulva, bűnös, sanyargatott testünkből ím, kiördögűztük! Purifikátori buzgalmunkban ugyan egy kicsit messzire mentünk, és a legelső sorok­ban dörögtünk és villámlot- tunk és pufajkáztunk és nép- nyúzóztunk meg vörösöztünk és törvényeket fabrikáltunk, hogy végre pusztuljon a fér­gese, hetedíziglen, írmagsza- kadva tisztíttasson meg nem­zetanyánk meggyalázott teste, mert igazságot kell tenni - még ha soha nem is lesz vége... Mondom, talán kicsit megszaladt alattunk a ló, de hát volt pénz, paripa, fegyver és a lefojtás éveiért, gerincbán- talmakért kárpótolhatott a tűz- hányás heve. Ám ekkor egyszerre csak elfogy a pénz, meggöthösödik a paripa, és csütörtököt mond a fegyver... és a legbátrabbak, legengesztelhetetlenebbek, leg vulkánibbak közül néhá- nyan megindulnak a damasz­kuszi úton - visszafelé. A szent Himnusz dobpergésébe balalajkaszót maszatolnak, a falakon pedig - csak próba­képp! - megidézik a kiördög- űzött szellem képét. Maga­biztos szájukból az inkvizíció dörgedelme helyett tétova mea culpa! szól, és bizonytalan uj­jaik a dolmány gombjain ma­tatnak: Tegyem? Ne tegyem? Saulnak nyolc nap kellett a damaszkuszi úion, s utána még három, mire Pállá változott. De aztán maradt az, ami. Min­den üldöztetésben, minden időben. Ő mondja, hitet csak egyszer kap az ember. Da- maszkuszból nincs visszaút. Ha tehetném, a hitehagyás országútján most botorkáló új renegátokat átvilágítanám, hogy megtudjam végre: ott be­lül, a koponya és a fartő között - a csigolyák helyén - miféle anyag remeg? Az EBRD első forintkötvénye Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hét­főn bocsátja ki első forintkötvé­nyét. A kötvény első sorozata egy 5 milliárd forint össznévér- tékű kibocsátási programnak. Az EBRD-papír futamideje 5 év, a kötvény kibocsátási ára a névérték 100 százaléka. Az EBRD-kötvény első sorozatá­nak össznévértéke 1 milliárd fo­rint. Az EBRD első forintköt­vényének piacra dobása azért nagy jelentőségű lépés hazánk és a nemzetközi pénzintézet éle­tében, mert ez az első alkalom, hogy az EBRD annak az or­szágnak a pénznemében gyűjt forrásokat, mely ország projekt­jének finanszírozására fordítja a befolyt pénzt. (MTI) A nagyvilágban történt Közlekedési káosz Ausztriában Szombaton Ausztria valamennyi tranzitútján kora reggeltől kao­tikus állapotok alakultak ki. A helyzet a legrosszabb a keleti, Ma­gyarország felé vezető részen volt. Az Osztrák Autóklub közlése szerint a szembeforgalmat jelentősen lassítja, hogy a Mátyás-temp­lom ellen elkövetett bombamerénylet nyomán lényegesen szigo­rúbb a magyar ellenőrzés valamennyi átkelőhelyen. A bécsi közlés szerint a Magyarországról kiutazóknak formanyomtatványt kellett kitölteniük, s ezzel magyarázható, hogy Ausztria felé is összetorló­dott a forgalom. Azok, akik Magyarország felé a Nickelsdorf-Hegyeshalom állo­mást választották, már reggel hét órakor háromórás várakozás után jutottak csak át, s a helyzetet tovább rontotta, hogy délelőtt egy időre lezárták Nickelsdorfot. A forgalmat Klingenbach (Sopron) és Heiligenkreuz (Kópháza) irányába terelték - itt sem volt kevesebb a várakozási idő 3 óránál. Más útvonalakon is hasonló a helyzet. Az A10-esen a karintiai Villach előtt 14 kilométeren át várakoznak azok, akik Olaszor­szágba vagy a karintiai tóvidékre igyekeznek. (MTI) A Tisza-tó szépe az idén: Agócs Andrea Szolnokról Tizennegyedik alkalommal rendezték meg ez év júliusában az „Abádszalóki nyár” rendez­vénysorozatot a Tisza-tó part­ján. A programok keretein belül Abádszalókon ötödik alkalom­mal választották meg a Tisza-tó szépét. Szombaton délelőtt már nem nagyon unatkozhatott a férfi­szem, mivel szépszámú amazon vonulgatott le-fel a sétányon és a kempingben. Izgatottan je­lentkezett 23 lány,szépségének megmérettetésére a nagyszámú néző és zsűri előtt. Volt is ér­telme, pénzdíjas versenyről lé­vén szó. 30,20 és 10 ezer forint volt a tét, valamint számos ajándék. A kissé döcögős műsorveze­tés ellenére sikerült elkezdeni a versenyt és az ezzel járó színes műsort. Miután a hevesi mazso- rettek fúvószenekaruk kíséreté­vel bemutatkoztak, megismer­kedhettünk egy Olaszországból érkezett zenekarral is. Ezt követően a közönség gyönyörködhetett az egri akro­batikus rock and roll tánccso­port és az abádszalóki Tátika műsorában. A hangulat emelkedett. Kez­dődhetett a lányok bevonulása - nagy sikerrel. A zsűri szakértő munkájának és a lányok szép­ségének eredményeként az Új Néplap volt háziasszonya, a szolnoki Agócs Andrea lett 1994-ben a Tisza-tó szépe. Két udvarhölgye Truka Judit és Mé­száros Angéla lehettek. Ezt követően a három grácia lovas kocsira pattant, és huszá­rok kíséretével végighajtatott a szalóki utcákon. Az estet Anna-bál zárta, ahol Komár László dalaira táncolha­tott a megfáradt közönség. Kép és szöveg: Barna Polgármesteri puszi a különdíjas Bánvölgyi Aliznak A három szépség - nem kis sikert aratva a járókelők körében - lovas kocsival járta be Abádszalók utcáit A zsűriben helyet foglaltak olyanok is, akik még nemrégiben „az asztal másik oldalán” voltak - képünkön az előző évi versenyek két győztese: Virág Erika és Lászka Tímea Aszálykárok Magyarországon Karácsonyra jelenik meg Újabb könyv a jászokról Az évek óta tartó rendkívül száraz, meleg nyarak miatt siva­tagi viszonyok alakultak ki az ország egyes térségeiben. Az 1990-es, az 1992-es és az 1993-as aszályhoz hasonlót az utóbbi 60 évben csak egyszer, 1952-ben jegyeztek fel. Arra vi­szont még korábbi évekből sincs példa, hogy négy egymást követő esztendőből három eny- nyire szélsőségesen aszályos legyen. A növényzet vízigénye szerinti csapadékot, a hőmér­sékletet és a talajvízszintet tük­röző úgynevezett aszályossági index országos átlaga 1990-ben 8,8 volt, 1992-ben 9,9, 1993-ban pedig 9. (MTI) A Jászok Egyesülete folytatja a jászkun művelődéstörténet, néprajz és történetírás mara­dandó értékeit közreadó könyv­kiadói tevékenységét. Ezúttal - a redemptió, a jászkunok ön­megváltása 250. évfordulója és az 1995. évi jász világtalálkozó tiszteletére - Horváth Péter Értekezés a kunoknak és já­szoknak eredetükről, azoknak régi és mostani állapotjukról című könyvét adják ki. A díszkiadású mű egészvá­szon kötésben, gazdag aranyo­zással jelenik meg karácsonyra a Jászságért Alapítvány és az előfizetők támogatásával. Hor­váth Péter tudós gimnáziumi igazgató és jászkun kerületi köztisztviselő volt. Munkája ma is forrás értékű, pedig 1820-ban írta Jászberényben, és 1826-ban adta ki Pesten. A könyv értékét növeli az a fejezet, mely a jász­kürt első tüzetes leírását tartal­mazza. A műhöz dr. Szabó László történész-néprajztudós írt utószót. A kiadvány ára 900 forint (áfával együtt). A július 1-31. között előfizetők 700 forintért juthatnak a könyvhöz. Augusz­tus 1. és szeptember 15. között a becses könyv 800 forintért fi­zethető elő. Befizetési csekkek kaphatók a könyvtárakban, a helyi lapok szerkesztőségeiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom