Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
6 Kultúra----Körkép 199 4. július 2., szombat „A felelősségvállalás mindenkinél rehabilitálható” (Hubbard) Az elmén át a felszabadult, tudatos személyiséghez Először saját magunkat kell „tisztába tenni” A bemutató szemináriumon igazán jói éreztem magam. Eltazuitam, pozitív energiákkal töltődtem fel, pedig csupán passzív résztvevője voltam az előadásnak. De rólam, az elmémről esett szó, amely - lepődtem meg - kitakarítható, mint a dolgozószobám. Az előbbiben a régi jegyzeteket, papírlapokat dobom a szemétbe, míg az utóbbiból a kellemetlen időnyomemlé- kek negatív hatását lehet kitörölni, hogy tiszta, öntudatos lénnyé váljak. Ehhez viszont a programot végig kell csinálni. Egy 600 oldalas, a világon 20 milliósé!) példányszámban megjelent könyv végigolvasása után kezdődhet a nagy kaland, a dianetika felfedezése, amit a sikerkönyv első mondata is jelez. Ki meddig jut el? Idő, elhatározás, kitartás függvénye, mint bármi másé az életben. Előadás, könyv s ez az interjú - itt tartok jelenleg. Éppen csak bekukucskáltam egy zárt világba, amely homlokunk mögött félhüvelyknyire található.- Nagy szándékok működnek - olvasható információs lapjukban azon a helyen, ahol az egyik vidéki dianetika misszió megalakulásáról esik szó. Szolnokra is igaz ez? Mikor alakult meg, hol tart a helyi csoport? - kérdezem Marosi Csaba mission holdért.- ’93. szeptember 15-én alakult a szolnoki dianetika klub, és ez év januárban nőtte ki magát dianetika központtá. Magyarországon ’89 óta van jelen a mozgalom.- Egy kis magyarázatot kérek mindjárt a beszélgetésünk elején. Legtömörebben hogyan fogalmazhatók meg közérthetően kulcsszavaik: a dianetika, a clear és a szcientológia?- A dianetika szó olyan dolgot jelent, ami az elmén keresztül történik az emberrel. Az elmén keresztül próbálja kutatni az egyéniséget, a személyiséget, és próbál segíteni az embereken. A clear olyan állapot, amikor nem külső hatások, lelki kényszer alatt, hanem saját magunk döntünk a jóérzésünk alapján. Az emberek ugyanis alapvetően jók. Hogy mégis van bűnözés, elmebaj, ez már valaminek a hatása. A dianetika és a szcientológia (scio = tudás, logos = tanulmányozás, a szerk.), amely minden ember számára nyitott, ezeket a hatásokat szünteti meg.- A mozgalmat a század elején született Hubbard alapította, hogy megjobbítsa az elromlott világot, az embereket. Mit tudnak tenni ennek érdekében a dianetikával „megfertö- zöttek” ?- Kezünkben van egy nagyon jól működő, matematikai precizitással kidolgozott technológia. Két célunk van: egy lehetőséget kívánunk átadni az embereknek, hogy sokkal jobban boldoguljanak az életben, illetve ezt a tudást alkalmazzák is.- Mégis csak biznisz ez a dianetika valahol. Cáfoljon meg, ha nem így van. Nagyon sokba kerül az egyénnek hogy clearré váljon?- Nagyon jó kérdés. Feltehető úgy is: ha ezek a technolóMarosi Csaba, a szolnoki dianetika központ vezetője giák annyira jók, miért nem ingyenesek?- Akkor így kérdezem.- Erre olyan egyszerű választ tudok adni, hogy a dianetika és a szcientológia, ennek magasabb szintű változata nem állami tulajdon. Működési, fenntartási költségei vannak. Hogy ki mikor válik clearré, személyenként változó. Aki megveszi a könyvet, önállóan is alkalmazhatja egy társával, akár clearré is válhat.- Tudja-e magáról az egyén, hogy mikor válik felszabadult, öndeterminált lénnyé, vagyis clearré?- Én még nem vagyok clear, nincs saját tapasztalatom, ám a dianetika könyvben olvasható, hogy 300-500 óra auditálással valaki clearré válhat. Egy clear- bizonyosságinak nevezett eljárással ki-ki saját felismerése, tapasztalata alapján tud a clearré válásról meggyőződni.- A bemutató előadás során szóba kerültek a túlélés dinamikái: az én, család, csoport, emberiség. Szó volt arról, hogy összhangban kell lenniük egymással.- Az a jó, ha a négy terület között egyensúly van, vagyis, ha olyan dolgot cselekszik az egyén, amely ugyanolyan mértékben jó a családnak, a társadalomnak, az emberiségnek. A szcientológia célja egy bűnözés, elmebaj és háború nélküli civilizáció. Először mindenkinek saját magát kell „tisztába tennie”, hogy ne legyenek problémái, mert egyébként továbbgyűrűznek ezek a családjában s a nagyobb közösségekben, az emberiségig bezáróan. Tanfolyamainkkal - egy etikus csere révén lebonyolított pénztanfolyamok ezek - ebben segítünk az embereknek. Jól működik ez a csere, ha az emberek meg vannak elégedve. Ugyanígy működik, vagy nem működik egyébként minden a társadalomban. Sok munkahelyen nem tudják a dolgozók, mi a munkaköri feladatuk, jóllehet ott dolgoznak már tíz éve.- A dianetika alapvető technikai módszere az auditálás. Mi különbözteti meg a hipnózistól?- Az utóbbitól óvnám az embereket: hipnózis során kellemetlen dolgok maradhatnak bennük. Az auditálás során a személy végig öntudatánál van, tudja, mit csinál, és vissza is emlékszik mindenre szabadon.- Olvastam, hogy pszichoszomatikus betegségek esetére is kiváló ez a technika.- A betegségek 60-70 százaléka ilyen eredetű, amit dianetikával jól lehet kezelni, bár nem ez a kifejezett célja. Volt rá példa, hogy megbénult ember újra elkezdett járni. Amikor csendet kémek a műtőben, a szcientológia egyik alapvető elvét alkalmazzák. Az altatásos állapotú beteg .elméje ugyanis tovább dolgozik, sok kellemetlen zaj, élmény hatásától van a csenddel megkímélve. A személyiség már a fogamzás pillanatától kezdve alakul. Érdekes, de a szeretkezések során olyan élményeken megy át a magzat, mintha nekünk egy működő mosógépben kellene aludnunk. Sokszor kerül ilyenkor öntudatlan állapotba, amelyek a személyiségére nagy hatással lesznek.-Hol lehet bemutató előadásokat hallgatni?- Július ötödikéig keddi napokon 18 órakor, Szolnokon, a Szapáry út 19. szám alatt, utána pedig a Mária út 19.-ben várjuk mindennap az érdeklődőket. Kép és szöveg: Simon Cs. József 31 év a tudomány szolgálatában Szabó László muzeológus professzori címet kapott Szabó László, a Damjanich Múzeum muzeológusa három nappal ezelőtt, június 29-én vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől egyetemi tanári kinevezését. Szabó professzor - vagy ahogyan a múzeumban mindenki hívja: Szabó tanár úr - arról beszélt, hogyan jutott el e kitüntető és rangos cím megszerzéséig, s felelevenítette egy kedves, humoros emlékét is olvasóink kedvéért. Szabó László professzor beszélgetésünk napján arra is emlékezett, hogy 31 éve került Szolnokra.-Január 1-jétől változott meg az egyetemi tanári kinevezési rendszer. Eddig szükséges volt hozzá a nagydoktori fokozat, amit az Akadémia adott. Most azonban ez a fokozat hiába van meg, egy új - illetve új és régi, hiszen a két világháború között s azt megelőzően is volt - eljáráson kellett átesnem, úgynevezett habilitációs eljáráson. Megváltozott feltételek Ez annyit jelent, hogy tartani kellett egy előadást, melyet idegen nyelven kellett összefoglalni. Az előadás egy bizottság és az édeklődő közönség előtt zajlott; ezzel kellett bizonyítani az alkalmasságot, előadókészséget, nyelvkészséget. Ennek a birtokában lehet megpályázni egy állást. Már az ősszel kiírták ezt a pályázatot, de akkor még nem kellett ez a habilitációs eljárás, „csak” a nagy doktori. Nekem így mindkettőt meg kellett csinálnom. Az egyetemi tanári kinevezéshez nem kell disszertáció. Ide az szükséges, hogy legyen egyelemi előadói múltja az illetőnek - én 1978 óta tartok előadásokat. A habilitációs eljárás birtokában - 25-én vettem át a habilitációs diplomát az egyetem rektorától - megkaptam az állásba való kinevezést, de mivel én nem akarok innen elmenni, itt akarok továbbra is muzeológusként dolgozi, ezért ez tulajdonképpen részfoglalkozás. Harmincegy éve Szolnokon Ma 31 éve kerültem Szolnokra, egy kis táskával. Azóta családom lett; három gyermekem van, akik közül ketten már végeztek az egyetemen. így egy kicsit szolnokivá váltam, itt ragadtam. Nem bántam meg, mert úgy gondolom, hogy vidéken ugyanolyan jól lehet kutatni és munkát végezni, ha valaki akar dolgozni, persze kicsit mostohábbak a viszonyok. De a leg- lényogesebb az, hogy nincs meg az a szellemi légkör, ami egy egyetemen adott. Ugyanakkor ebben a múzeumban nagyon jelentős szellemi kapacitás jött össze az elmúlt évek folyamán: mások is rájöttek, hogy itt is lehet dolgozni - talán egy kicsit az én példám nyomán. Itt kvalifikált emberek, kandidátusok dolgoznak nagy számban, akiket jegyeznek a szakmában. Az itt folyó munkát nem kell száraz tudományosságként felfogni. Most éppen László-napi előkészületi munkák folynak - biztos későn megyünk haza. S van is mit ünnepelni: Madaras László kollégám most kapta meg az értesítést, hogy elfogadták a kandidátusiját, Bagi Gábor és Berecky Ibolya szintén a napokban kapta meg az értesítést; most találták meg a kincsleletet - ami szintén nagy esemény egy múzeum életében. Szóval van is mire innunk, nem csak a nevünkre. Mozgásban van az egész múzeum. Sok mindent megél az ember 31 év alatt. Az első mindig a tudományosság volt. Ha kellett, akkor felsőbb hatalmakkal is szembeszálltunk annak idején: nem is voltunk soha jó fiúk. Olyan kiadványunk, mely szakmai szempontból ne felelt volna meg vagy ideológiai szempontból elcsúszott volna, nem volt. Nem volt könnyű előadás-sorozatokat, kutatásokat szervezni: volt amiért dicséretet, volt, amiért letolást kaptunk. Amit szintén nagyon fontosnak tartok: hogy országos és nemzetközi viszonylatban számon tartják az itt dolgozókat. Ez a múzeum soha nem zárkózott be a megye határai közé. Én ugyanúgy részese voltam, a palóckutatásnak, mint a garam- völgyi vagy Almáspatak-völgyi kutatásnak; most éppen egy román-magyar kutatást vezetek. Egyetlenegy probléma van: a nemzetközi kapcsolatok rendszere (például ösztöndíjak), amit mindig lefölöztek, s most is lefölöznek a budapestiek. De éppen a szakmai munkák miatt mindenhova eljutunk - országhatárokon kívül is -, ahova a kultúra szálai a megyéből vagy a tágabb értelembe vett Alföldről elvezetnek. Egy régi, kedves emlékein Egy kedves emlékem pedig? Megtörtén egyszer, hogy Bellon Tiborral mentünk gyűjteni, s akkor még papírt kellett magunkkal vinnünk, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, milyen célból járunk arra. Gyalogszerrel jártunk; este bementünk egy faluba, s szállást kerestünk. Bevettük magunkat egy helyre, ahol szállást adtak, elhelyezked- tüünk. Közben hazajött a gazda. Kérdezte, mi van, hogy van, majd megkérdezte, hogy voltunk-e jelentkezni a tanácson? „Hát persze, hogy voltunk. Nagyon kedves az elnök elvtárs. Azt mondta, dolgozzunk nyugodtam”- válaszoltuk a gazdának. Erre ő: „Csak azért kérdem, mert én vagyok az elnök.” Cs. Csáti Réka (Fotó: Bíró Tibor) Az újdonsült professzor, munkahelyén „Karácsony előtt hiányzik a fél fenyőerdő!” A vadőr szava Az orvvadászok működésének gyászos eredményeként tavaly felére csökkent a Mavad forgalma. Ennek és más anomáliáknak a megoldását szolgálná az október 1-jén életbe lépő új rendőrségi törvényhez kapcsolódó jogszabálysorozat, amely az erdőőrök, vadőrök, természetvédelmi örök, halőrök jogállását, hatásköri jogosítványait rendezi majd. Igazság szerint a Földművelésügyi Minisztérium minden évben elkészítette az erről szóló törvénytervezetet, de rendőrségi törvény hiányában az sem léphetett életbe. Pedig szorít az idő. Vasárnap nyílik '■MMíWmMíí? ■ £?£' ■.-. í'ÍíííSSSSS Henri Korda tárlata Túrkevén Régen minden sokkal egyszerűbb volt: működött a polgári fegyveres őrség, a halőrök és a többiek az állami tulajdon védelmében teljes magabiztossággal léptek föl a törvényszegőkkel szemben. A rendszerváltozás óta azonban nagy a zavar. Ugyanis az állami tulajdon privatizációja nyomán létrejött rengeteg vadász- társaság, horgászegyesület alkalmazottai nem kísérhetik be a vadorzót, mert akkor állampolgári szabadságában sértik meg. A háború óta nem tapasztalt mértékben szaporodott el az orvvadászat, megnőtt a mezei lopások száma, elharapódzott az engedély nélküli fakivágás. - Karácsony előtt hiányzik a fél fenyőerdő - mondja dr. Borsánszky Lajos, a Belügyminisztérium törvény-előkészítő főosztályának vezetője. - Az orvvadászok terepjáróval közlekednek, és „működésük” nyomán a felére csökken a Mavad korábbi forgalma. Pedig egy-egy ezüstérmes őzagancsért akár egymillió forintot is kifizet a külföldi turista. Természetesen dolgoznak a hagyományos hurokkal vadászók is, de őket a legkönnyebb elkapni. A legnehezebb lefülelni azokat a vadásztársasági tagokat, akik feketén hívják a németeket, és a márka a társaság kasszája helyett az ő zsebükbe vándorol. Mit tehet a vadőr? Gyakorlatilag semmit! Ül a nagy börzsönyi kocsmában, és poharazgat. Egyszer csak odaszól neki az egyik törzsvendég: „Te Jóska! Tudod, hogy hányszor volt már a lapockád a szálkereszten?” Vagyis a puskája célkeresztjében. Szegény vadőr sokszor csak a lövések hangját hallja, de nem mer odamenni. Persze balesetek is előfordulnak. Fót környékén például a múltkor már sikerült utolérni a tilosban járók gépkocsiját a vadász- társaság Nivájával. Az egyik cimbora a lebukás miatti félelmében elejtette a mordályát, mely a nem túl bizalomgerjesztő „belgrádi puska” névre hallgatott. Ez egy légpuskából „átbuzerált” fegyver kispuskagolyóval. Az elsütőbillentyűt pedig egy begörbített szög helyettesítette. „Két luk volt a hapsin - mesélik -, de a lövedék elment a bordáján, s így életben marad.” Az igazsághoz tartozik, hogy a vadőrök, halőrök és társaik sosem tartoztak a legkvalifikáltabb szakemberek közé. Kivéve a század- fordulón, mikor is a Ferenc József által aláírt 1884-es, mezőgazdaságról szóló törvény mezei rendőrségről íródott passzusában felhatalmazza az erdőőröket és mezőőröket kényszerítő eszközök alkalmazására. Annak idején vadőr stb. csak „esküdt ember” lehetett. Megvesztegethetetlen volt. Ma csak „sánták, bénák és vakok pályáznak erre az állásra”. A franciáknál az őrök állami alkalmazottak, de feladatkörüket és fizetésüket a vadásztársaságok és más egyesületek szabják meg. A hollandoknál már 1934-ben kreáltak egy törvényt, mely kimondta, hogy az őrök osak a rendőrséggel és az önkormányzattal együttműködve tevékenykedhetnek. Például Utrechtben a közterület-felügyelet ellátására kiválogattak negyven köztiszteletben álló polgárt. Csak walkie-talkie van náluk, járőröznek, utat biztosítanak. A rendőrségnek pedig rögtön negyven szeme és füle lett, anélkül, hogy kilépett volna az utcára. A társadalom és a különböző szervezetek együttműködése nélkül nem lehet rendet tenni az ügyben. Luxus, hogy ugyanazon a területen járőrözzön egy vadőr, egy természetvédelmi őr és mondjuk - egy mezőőr. Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy: négyen kergetik a tolvajt gyalog vagy biciklivel, vagy ketten, de autóval. És nem fordulnának elő olyan esetek sem, hogy a falu határában egymást zargatták a helybéliek és a vadásztársaság tagjai a nagy magyar éjszakában, míg ki nem derült: a vadászok nem kukoricatolvajok, a földművelők nem orvvadászok ... S ha a közös célért folyó munkába bevonhatók lesznek a hegyközségek és a téeszek tagjai, akkor talán nem hiába rimánkodnak majd a vadászok az agronómusnak: ültessenek lucernát a kukorica és a nádas közé, különben nem tudják kilőni a tengeriben garázdálkodó vaddisznókat. Rendőrségi törvény hiányában mind ez idáig nem lehetett tisztázni az őrök jogállását és azt, hogy ki legyen a munkáltató. Rengeteg dolguk lesz még a minisztériumoknak az október elseje után induló fél év alatt, amíg a kapcsolódó jogszabályokat megalkotják. Gáspár Ferenc Henri Korda Londonban élő fiatal alkotóművész, festő első ízben mutatkozik be vasárnap a túrkevei Finta Múzeumban. A jeles kulturális intézmény négy termében a tehetséges művész 35 olajfestményét mutatja be, s a megnyitón személyesen is jelen lesz. Mint közismert, a Korda név szorosan kötődik a nagykun városhoz, hiszen a világhírű Korda testvérek itt születtek és gazdagították a település rangját, hírnevét. Korda Sándor útja például innét vezetett el a filmművészetben a világhírnévig, Vince testvére festő, aki a film világában is letette a névjegyét, nagy Az Okosodó Egyesület negyedik alkalommal szervezi meg nyári táborát Csillebércen. A tegnap kezdődött tíznapos programban 193 gyermek, 25 ifi és 13 pedagógus vesz részt. A Csillebérci Okosodó Egyesületet 1990-ben a Magyar Szocialista Párt pedagógustagozata hozta létre, hogy év közben segítséget nyújtsanak a tanulni vágyó, de szűkös anyagi körülmények között élő gyerekeknek, a nyári szünetben pedig kéthetes nyári táborozáson készítik fel őket az előttük álló feladatokra. A tábornyitón Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő a nehezebbé váló tehetséggel képviselte a magyar kultúrát, művészetet. Az 1957-ben Londonban született Henri Korda művészetére a francia képzőművészet volt nagy hatással. Jellemző rá a humánum, a csend, a béke, az ember megörökítése. Olajfestményei főleg gyermek- és felnőttportrék, csendéletek, mások a női szépséget tükrözik. A művész bemutatásra kerülő alkotásai az elmúlt tíz év termését képviselik kerek egy hónapig a művészetszerető túrkeveiek előtt. A tárlat megnyitójára július 3-án vasárnap délelőtt tíz órakor kerül sor a Finta Múzeumban. -endrésziskolai követelmények, a továbbtanulás, a pályaválasztás, a szülőket nyomasztó munkanélküliség gondjairól beszélt, hangsúlyozva, hogy az Okosodó tábor ezeken a gondokon próbál egy picit segíteni. A táborban a gyerekek délelőt- tönkét az általuk választott tantárgyakat és egy idegen nyelvet tanulnak. Délután fakultatív programokon vehetnek részt, amelyeket sport, játék, kirándulás, fürdés és szabadidős programok egészítenek ki. A gyerekek számára a programokat koruknak megfelelően szervezik, így külön foglakoznak a 7-8. osztályosokkal. Okosodó tábor
