Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-22 / 171. szám
10 Megyei tükör hirdetés 1994. július 22., péntek Egyre távolabb Európától Gyermekbetegségek és gyermekhalandóság Az elmúlt években több alkalommal sor került a népesség egészségi állapotának felmérésére. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy a lakosság megbetegedési viszonyai és halandósága meglehetősen kedvezőtlen hazánkban. A bajok viszonylag korán, már gyermekkorban jelentkeznek. Egy néhány esztendővel ezelőtti összeírás során Magyarországon a tizenöt éven aluli gyermekeknek nemenként egyaránt a 82 százaléka tartotta magát egészségesnek. Ezzel szemben 14 százalékuknak panaszai voltak, és már 4 százalékuk tartós betegségben szenvedett, vagy fogyatékos volt. Az óvodások, valamint az általános és középiskolások egészségi állapotáról megbízható képet adnak az iskolaorvosi vizsgálatok. Ennek keretében Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt tanévben 53 500 gyermek, a beiratkozottak kevesebb mint kétharmada került általános szűrésre. Lényegesen több a veszélyeztetett A vizsgálatok eredményeként a gyermekek egy részét szakorvoshoz irányították, illetve egészségi okok miatt veszélyeztetettnek nyilvánították. Az előbbiek aránya megközelítette a 10 százalékot, amely lényegesen több az egy évtizeddel korábbinál. Ugyanakkor egészségi okok, többnyire lényegesebb krónikus betegségek, elváltozások miatt ezer megvizsgált közül 37-et veszélyeztetettnek nyilvánítottak a nyolcvanas évek eleji 24-gyel szemben. Az iskolások nem megfelelő egészségi állapotára utal a testnevelés alóli felmentés is, amelyet az 1992/93-as tanévben ezer beiratkozott közül 44 kapott. Mindhárom iskolatípusban egyaránt a könnyített testnevelésre utaltak voltak többségben, ők tették ki a felmentettek éppen felét. Ezer tanuló között iskolafokozatonként 21-25 ilyen eset fordult elő, főként szemészeti okok, belgyógyászati betegségek és enyhébb hátgerincferdülés következtében. Ennél kisebb arányt (38 százalékot) képviseltek a gyógytestneve- lésre utaltak, ezer iskolás közül 12-18 tartozott ebbe a csoportba. A teljesen felmentettek hányada 12 százalék körül alakult, és ezer tanulóból iskolatípusonként 3-11 (legtöbb a középiskolákban) nem látogathatta a testnevelési órákat. Az előbbieknél szőkébb körben - az óvodáskorúakat és az 5 évesek, serdülőkorúakat az általános iskolák első és hetedik osztályosai, az ifjúkorúakat a közép- és a szakmukásképző iskolák harmadikosai képviselték - részletes iskolaorvosi vizsgálatokra is sor került. Az előző tanévben az óvodába és iskolába járók egynegyedét, tíz esztendővel korábban 28 százalékát vizsgálták meg minden betegségre kiterjedően. A betegségek halmozott száma és a megvizsgált gyermekek száma alapján mért megbetegedési arány tíz esztendő alatt 94 százalékról 97 százalékra növekedett. A nemenkénti eltérés mindig jelentős volt, de az utolsó tíz esztendőben még fokozódott is. Egy betegsége majd minden gyermeknek volt Ezer megvizsgált fiúra a bázisidőszakban 978 betegség jutott az utóbb tapasztalt 1020-szal szemben, ugyanez a mutató a leányoknál 909-ről 915-re emelkedett. Az egyes korcsoportokban eltérő irányú és mértékű változások következtek be. Az ötéveseknél az ezer megvizsgáltra jutó betegségek száma 5-tel, a harmadikos szakmunkástanulóknál 33-mal csökkent, ezzel szemben a 6-7 éveseknél 41-gyei, a 13-14 éveseknél 14-gyel és a középiskolák harmadik osztályosainál 11-gyei lett több egy évtized alatt. Az előforlduló betegségeket csoportosítva az 1992/93-as tanévben szám szerint és arányait tekintve is a legtöbben, ezer megvizsgált gyermek közül 508-an az emésztőrendszer betegségeiben szenvedtek, tíz évvel korábbi 549-cel szemben. Lényegében velamennyiüknek kezeletlen vagy tömött szuvas foguk volt. Sorrendben a második legnagyobb csoportot a csont, izom és kötőszövet betegségei alkották. Relatív előfordulásuk ez idő alatt 166-ról 184-re növekedett, s közöttük a lúdtalp volt a leggyakoribb, az elváltozást utóbb ezer megvizsgált gyermek közül 124-nél észlelték, 15-tel kevesebbnél, mint tíz esztendővel azelőtt. Ezzel szemben több mint kétszeresére bővült (ezer megvizsgáltat figyelembe véve 12-ről 27-re változott) a hátgerincferdüléses gyermekeké. Hasonló mértékű a változás a mellkasdeformitásban szenvedőknél is, viszonylagos számuk az előző tanévben elérte a 18-at, az egy évtizeddel korábbi 12-höz képest. Viszonylag nagy számban fordultak elő szemmel és védőszerveivel kapcsolatos betegségek. Ebbe a csoportba a halmozott betegségszám 9 százaléka tartozott a nyolcvanas évek elején, tíz évvel később ez az arány megközelítette a 12 százalékot. Az ezer megvizsgáltra jutó mutató pedig ez idő alatt 82-ről 114-re nőtt. Legtöbb gondot a korábbinál gyakoribb fénytörési hibák okoztak, viszonylagos (ezer megvizsgáltra jutó) számuk 78-ról 103-ra emelkedett. Ezen belül kancsalságnál csak 5 százalékos növekedés volt. Gyorsan szaporodott a színvakságban szenvedők száma, egy évtizeddel ezelőtt emiatt ezerből 9, utóbb már 139 gyermeket szűrtek ki. Elsősorban az óvodásokra és az általános iskola alsó tagozatába járókra jellemzők a légzőrendszerrel kapcsolatos betegségek. Előfordulásuk ezekben az években némileg, ezer megvizsgáltra számítva 43-ról 39-re mérséklődött, jelentős nemenkénti eltérés mellett. Sorrendben az endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek következnek, viszonylagos számuk az 1982/83-as tanévi 11-ről 35-re, több mint háromszorosára emelkedett. E csoportban meghatározónak az elhízottság mutatkozott, amely a fiúkkal szemben a leányoknál mutatható ki nagyobb arányban. A többi (tíz ki nem emelt) betegségcsoport közül mindössze egy volt (a fül-orr-gége betegségei), ahol az előfordulások viszonylagos száma egy évtized alatt nem változott. Ötnél fertőző és élősdiek okozta betegségek, a tuberkulózis, a húgy-ivarrendszer, a vér és vérképző szervek betegségeinél, valamint a neurózisnál jelentősen csökkent, míg négynél, a bőr és bőr alatti szövet, az ideg- rendszer betegségeinél nagymértékben, a keringési rendszer betegségeinél és a rosszindulatú daganatoknál szerényebben emelkedett. A fiúk betegebbek Az 1992/93-as tanévben a leggyakrabban előforduló tíz betegség, elváltozás tette ki a halmozott összes betegségszám 93 százalékát a tíz évvel korábbi 91 százalékkal szemben. A tíz közül mindössze három betegség (a szuvas .és tömött fog, a lúdtalp, valamint a garat- és torokmandulák túltengése) relatív előfordulása mérséklődött, hozzávetőlegesen 10 százalékkal, a többié differenciáltan növekedett riasztó mértékben (125-313 százalékkal), az elhízottaké, a bőr és bőr alatti KORASZÜLÖTTEK 1787 GRAMMAL. Anne Laurisdennek hármas ikrei születtek. A három kisbaba - Anna-Marie, Paul és Thomas - együtt 1787 grammot nyomtak. Ők lettek a világ legkisebb súllyal született ikrei. A hatodik hónapra megszületett ikrek egyenként 537, 560, 690 grammosak voltak. A 24. héten megindult szülést az ausztrál kórház orvosai a lehető legnagyobb gonddal vezették le. De ők sem bíztak abban, hogy a három kisbaba életben marad. A 40 éves édesanya éveken keresztül küzdött, hogy gyermeke születhessen. A kisbabák mesterséges megtermékenyítéssel jöttek a világra. A legelsőnek született Anna-Marie csak 29,5 centiméter hosszú volt. A hármas ikrek most kétévesek. Egészségesek, szépen fejlődnek. Az elmúlt két év már csak rossz álom. Egy maradt csak meg, hogy ők a világ legkisebb súllyal született ikrei. (FEB Fotó) kötőszövet gyulladásos állapotaiban, mellkasdeformitásban, továbbá a hátgerincferdülésben szenvedőké. A kiemelt tíz betegség között az előző tanévben mindössze három olyan akadt (a szem fénytörési hibái, az elhízás, valamint a bőr és bőr alatti kötőszövet gyulladásos állapotai), amelyből ezer azonos neműre a lányoknál több megbetegedés jutott, mint a fiúknál. A fennmaradó hétnél fordított a helyzet, de a legnagyobb százalékos eltérés a mellkasdeformitásnál és a magas vérnyomásnál mutatható ki. A részletesen megvizsgáltak közül utóbb minden második fiúnak és leánynak szuvas vagy tömött foga, minden 7. fiúnak és minen 10. leánynak lúdtalpa, minden 26. fiúnak és 56. leánynak mellkasdeformitása, minden 33. fiú és 28. leány elhízott, továbbá minden 114. fiúnak és 200. leánynak magas vérnyomása volt. A betegségek gyakorisága számottevően különbözött az egyes korosztályok esetében, annak ellenére, hogy a leggyakrabban előforduló betegségek lényegében azonosak voltak. Hat betegségnél (a szem fénytörési hibái, a hátgerincferdülés, magas vérnyomás, az elfajulá- sos csontporcleválás, az amblyopia és színvakság) az életkor előrehaladásával növekedés, hétnél (a lúdtalp, garat- és torokmandulák túltengése, funkcionális szívelváltozás, az asztma, bronchitis spastica, a vashiányos anaemia, a hebegés-dadogás, gyermekkori magatartásbeli zavarok) csökkenés volt tapasztalható, hatnál pedig változóan alakult a kor szerinti előfordulás. Az iskolaorvosi vizsgálatok adataiból jól látható az is, hogy minden korcsoportban magas a szuvas és tömött fogú gyermekek aránya, az 5-7 éveseknél 47, a 13-14 éveseknél 55, és a 17-18 éveseknél 52 százalékos. Az életkor előrehaladásával a lúdtalpas gyermekek hányada fokozatosan mérséklődött, az óvodáskor végi 15 százalékról az ifjúkor határára 10 százalékra csökkent. A szem fénytörési hibája, ezzel együtt a szemüveg viselése jelentős számban már az iskoláskor elején jelentkezett, az 5-7 éveseknek 7 százaléka szenvedett az 1992/93-as tanévben ilyen elváltozásban, amely 17-18 éves korra 16 százalékra nőtt. Elsősorban fiatalabbak betegsége, a mandulagyulladások következeiében kialakult túl- tengés, amely az 5-7 éves korosztály 5 százalékát érintette. Ezt követően, valószínűleg a mandulák műtéti eltávolítása miatt jelentősen csökkent jelenlétük. A mellkasdeformitás, az elhízás, a hátgerincferdülés és a funkcionális szívelváltozás viszonylag nagy számban minden korosztályban jelen volt. A kiemelt többi betegség közül a vashiányos anaemia, az asztma, bronchitis spastica, magatartásbeli zavarok és a hebegés-dadogás az óvodáskor végén és az iskoláskor kezdetén lévő korosztályok, színvakság, az amblyopia, a magas vérnyomás pedig az előbbieknél idősebb gyermekek betegsége. Tizenegy év: 500 halott A fiatalkori betegségek döntő része gyógyítható, illetve csak hosszabb idő után vezet halálozáshoz. Az elmúlt tizenegy esztendőben kereken 500-an vesztették életüket 3-19 éves korukban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az elhalálozottak között jóval nagyobb arányt képviseltek a fiúk, mint a lányok (62:38 százalék). A különbség átlag körüli a 10-14 éveseknél, jóval a feletti a 15-19 éves korcsoportban, és viszonylag kicsi a 3-4, illete az 5-9 évesek körében. Az 1982 és 1992 közötti tizenegy esztendőben évente átlagosan 28 fiú vesztette életét, számuk ténylegesen pedig 15 és 36 között ingadozott. A lányoknál évente jellemzően 17-en haltak meg, legtöbben 24-en, legkevesebben 12-en egy esztendő alatt. A fiatalkorúak halandósága lényegesen különbözött kor és nemek szerint. Ezekben az esztendőkben tízezer 3-19 évesre 46, éves átlagban 4 halálozás jutott. A fiúknál a halálozási arány az előbbinél egyötöddel magasabb, a leányoknál ugyanannyival alacsonyabb volt. A két nem halandósága között több mint másfélszeres különbség mutatkozott, ezen belül legnagyobb eltérés a 15-19 és legkisebb az 5-9 éveseknél volt. A fiatalok halálát a leggyakrabban sérülések, mérgezések és erőszak okozta, az elmúlt tizenegy esztendőben száz haláleset közül 46-ot ez idézett elő. Az ennek következtében elhunyt 230 fiatalból 194 halálos balesetet szenvedett, 33 öngyilkosságot követett el, és hárman egyéb sérülésbe, mérgezésbe, illetve erőszak következtében vesztették életüket. Ezt követően legtöbb fiatal halálát daganatok okozták, arányuk a vizsgált években 17%-ot képviselt. Minden 10. óvodás- és iskoláskorú elmúlását az idegrendszer és az érzékszervek betegségei idézték elő. Minden 14. veleszületett anomáliákban, 19. a keringési rendszer, és minden 23. a légzőrendszer betegségeiben hunyt el. A 3-19 évesek között tipikus halált okozó fiúbetegségnek tekinthetők a sérülések, mérgezések, ezzel szemben legalább kétszer akkora arányt képviselnek lányoknál a keringési, a légzőrendszer betegségei, valamint a veleszületett anomáliák okozta halálesetek. A felnőttek egészségi állapotát az örökletes tényezőkön túl a fiatalkori életviszonyok számottevően befolyásolják. A fiatalok egészségének megőrzésében, a betegségek megelőzésében és korai felismerésében nagy szerepe van a szülői háznak és az iskolának. Az iskolorvosi vizsgálatok tapasztalatai szerint az óvodás- és iskoláskorúak egészségi állapota folyamatosan romlik. Ezért az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell a megelőzésre fordítani, és ennek érdekében a rendszeres szűrővizsgálatokat teljessé kell tenni, továbbá az egészségmegőrzésben a családnak is nagyobb szerepet kell vállalni. Fekete-Szabó Sándor Legközelebb még közelebb ws Testei 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szolnok, Baross u. 1., Tel.: (06-60) 386-001 Ofotért üzlet: Szolnok, Baross u. 2., Tel.: (06-56) 373-064
