Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

1994. július 21., csütörtök Hazai tükör 3 A szolnoki városüzemeltetési iroda megbízásából a Lungo Drom harminc köz­hasznú munkása a parkok felújítását, a játszóterek tisztítását, rendbehozatalát végzi. Képünk Szolnokon, a Moha úton készült. (Fotó: Bíró Tibor) A kérdésre a Gabonaszövetség főtitkára válaszol Kevesebb gabona - mégis túltermelési válság? Sajátos a helyzet. Egymillió tonnával kisebb a termés, mint a megelőző 10 év átlagában volt - mégis sokan túltermelést emle­getnek. Pedig valójában „csak” arról van szó, hogy jelentéke­nyen lecsökkent a hazai fo­gyasztás. S bár kevesebbet ter­meltünk, mint a nem aszályos évek átlagában, mégis van ex­portárualap. így értékeli a helyzetet Ma- kay György, a Gabonaszövetség főtitkára, aki hozzáteszi: azzal is számolni kell, hogy sok ter­melő kénytelen lesz jónak ígér­kező gabonatermését az idén nyomott áron eladni. Azok kényszerülnek búcsút inteni a haszonnak, akik nem szerződ­tek le idejében, azaz tavaly. Most sietniük kell az eladással, ami bizony azt jelenti, hogy ki­szolgáltatottakká válhatnak.- A szerződések száma évről évre csökken - mondja a főtit­kár. - A tavalyi és a tavalyelőtti aszályos évek után ez persze nem meglepő. Sok termelő ugyanis úgy számolt, hogy rosszabbul jár, ha egy évre előre eladja portékáját, mint ha ké­sőbb értékesíti, amikor többet is kaphat érte. A magasabb árbe­vétel reményében nem kötöttek tehát sokan szerződést, és ezzel zsebbe vágó kockázatot vállal­tak. Úgy látszik, kinek-kinek sa­ját bőrén kell megtanulnia, hogy a napi áron történő értéke­sítés csak akkor kecsegtet ha­szonnal, ha a termelő tőkeerős, ha kicsi a termés, azaz keresleti piac alakul ki. Ha azonban túl­kínálat van a gabonapiacon, a termelőnek pedig nincs pénze a tárolásra, a jövő évi vetés meg­finanszírozására - nos, akkor baj van. De ilyen helyzetben nem a kereskedőt kell hibáz­tatni.- Olyan hír járja, hogyLdrá­gul a kenyér és a péksütemény. Ön ugyanakkor gabonapiaci túlkínálatról beszél. Itt nem ér­vényesül a kereslet-kínálat tör­vénye?- A kenyér ára már régóta alig függ a liszt árától. Ha füg­gene, nem lenne kilója 60 fo­rint. A kenyérben ma sincs 14-15 forintnál több liszt. Még­sem lepődnék meg, ha a pékek csakugyan emelnék az árakat. De legalább ne a liszt drágulá­sára hivatkoznának. Az emel­kedő energia- és üzemanyag- árak, a sok helyütt kirótt száz­ezer forintos boltbérleti díjak, a szállító eszközök milliós be­szerzési költsége jelenik meg a kenyér, a péksütemény, a tej, a vaj árában. A fogyasztó pedig fizet. S nem csak ez a lehangoló. Ha­nem az is, hogy mindebből vajmi kevés jut el a termelők­höz. Ferenczy Europress Az év lakóháza - pályázat Adófolyószámlák A Családi Ház, a Lakáskul­túra és Az Otthon, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium által átruházott joguknál fogva meghirdetik az Év lakóháza ’94 című orszá­gos, nyilvános egyfordulós épí­tészeti pályázatot. A pályázat célja az építészeti és környezetkultúra fejlődésé­nek elősegítése és saját erőből megépült, példás házak bemuta­tása. A pályázat nyilvános, azon a kész lakóház dokumentációjá­val részt vehet az épület terve­zője és építtetője együtt vagy egyedül, a másik beleegyező nyilatkozatával. A pályázók lehetőséget nyúj­tanak bírálóbizottságnak az épü­let megtekintésére, és vállalják, hogy nevük, a ház tervei és ké­pei a sajtóban megjelenjenek. A pályázatot a Családi Ház szer­kesztőségébe kell postán bekül­deni, címe: 1026 Budapest, Trombitás út 26., 1994. október 17-ig. Részletes információ és ki­írás a szerkesztőségben, a fő­építészeti hivatalokban és a 212-2376-os telefonszámon kérhető. A bírálóbizottság szakfolyó­iratok, a KTM, a BME és az Építészek Kamarája és Szövet­sége képvielőiből áll. Az elbírá­lás határideje december 1. Az eredményes résztvevők díjakat, plaketteket, illetve ok­leveleket kapnak. A nyertes pá­lyaműveket a sajtó ismerteti. A pályázati anyag tartalma: M = 1:100 léptékű alaprajzok, metszetek, homlokzatok, műle­írás, helyszínrajz és a házról készült minimum 4 darab leve­lezőlap nagyságú fénykép. Részletes pályázati kiírás át­vehető a megyeházán, Szinyei Béla megyei főépítésznél. Pénteken kezdi meg az egyéni vállalkozók adófolyó­számla-kivonatának kiküldését az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal. Az adófolyó­számla-kivonatok az 1993. ja­nuár 1. és 1994 júniusa közötti időszakra vonatkozó kötelezett­ségeket és befizetéseket tartal­mazzák. Feltüntetik benne azo­kat a késedelmi pótlékokat is, amelyeket 1993-ban számítot­tak fel az ügyfeleknek. A kivo­naton szerepel azon ügyfélszol­gálati iroda címe is, amelyhez fordulniuk kell az adózóknak, amennyiben panaszuk van a tar- talmazottakkal kapcsolatban. Az esetleges eltérések egyezte­téséhez az adóívet érintő beval­lás másolatait, a befizetést iga­zoló feladóvevényt vagy banki átutalásnál a bank igazolását és esetleg a folyószámlát érintő egyéb iratokat kell bemutatni. (MTI) Jó tanácsok a meleg nyári napokra Mit tehetünk a túlzott izzadás ellen? Jellegzetesen nyári gond a „személyes illat” túltengése: az erős izzadás. Pedig valójában csak arról van szó, hogy szerve­zetünk klímaberendezése szük­ség esetén automatikusan dol­gozni kezd, hogy a normális 37 fokos testhőmérsékletet bizto­sítsa. Szokványos körülmények között szervezetünk naponta 0,2-0,6 liter - de hajlamtól füg­gően ennél is több - „hűtővizet” választ ki. Nagy melegben, kánikulában de más alkalmakkor is - például megerőltető fizikai munka köz­ben, stresszhelyzetekben, lázas állapotban - a testhőmérséklet akaratunktól függetlenül fel­szökik. Ilyenkor testünk mint­egy kétmillió verejtékmirigye sokszoros erővel kezd dolgozni; a mikroszkopikus méretű ku­takból bőven árad bőrünk fe­lületére a nedvesség, amely azután gyorsan elpárologva hőt von el a szervezettől. A verej­tékmirigyek eloszlása nem egyenletes: legsűrűbben a test­hajlatokban, a talpon és a tenyé­ren találhatók, ezért elsősorban ezeket a testtájakat lepi be a ve­rejték. Ez a testnedv önmagá­ban szagtalan, az átható illat akkor keletkezik, amikor a bőr­baktériumok elbontják anyagát. A verejtékmirigyek működé­sének „felfüggesztésére” nin­csenek eszközei az orvostudo­mánynak, s ha volnának, sem lehetne alkalmazni a szervezet komoly károsodása nélkül. Ám a „túltermelési válság” és annak utóhatásai többféle módon is csökkenthetők. Minthogy az erős fűszerek érzékelhetően fokozzák a verej­tékmirigyek működését, a nedvkiválasztás önmagában a fűszer nélküli ételek fogyasztá­sával is csökkenthető. A fűsze­rekhez hasonló a hatása a teá­nak, a kávénak és általában minden alkoholtartalmú italnak. Ma már gyógyszertárakban kaphatók olyan (csersavat, magnézium- vagy alumínium­sókat tartalmazó) speciális sze­rek, amelyeknek hatására ösz- szeszűkülnek a verejtékmiri­gyek kivezetőcsatomái. A kellemetlen szaghatás ellen természetesen a bőrfelület na­ponkénti többszöri lezuhanyo- zásával, lemosásával védekez­hetünk leghatékonyabban. Na­gyon fontos, hogy mellőzzük a szintetikus anyagokból készült alsóneműk használatát, ezek ugyanis nem tudják az izzadsá­got felszívni - szemben például a gyapotból, gyapjúból, lenből vagy selyemből készült hol­mikkal. Ferenczy Europress A Magyar Nemzeti Bank első félévi számvetése Növekvő lakossági megtakarítások - és hitelek A lakossági megtakarítások az év első felében 151,2 milli­árd forinttal emelkedtek, júni­usban 36,1 milliárd forinttal ha­ladták meg a május végi össze­get. Ezzel szemben tavaly az első félévben 109,6 milliárd fo­rint volt a növekmény, június­ban pedig 19,7 milliárd forint. Minderről a Magyar Nemzeti Bank adott tájékoztatást. A pénzintézeti megtakarítá­sok ennél kisebb ütemben bő­vültek, ez év június végén 112,1 milliárd forinttal haladták meg az év eleji mértéket, a júniusi növekmény 27,3 milliárd forint volt. A pénzintézeti betétek jú­nius végén 70,3 milliárd forint­tal haladták meg az év eleji szintet, júniusban a pénzintézeti betétállomány 15,5 milliárd fo­rinttal emelkedett a május végi szint fölé. A lakosság értékpa­pír-megtakarításai az év elejé­hez képest 43,1 milliárd forint­tal nőttek, a júniusi emelkedés 6,5 milliárd forintos volt. A lakosság által felvett hite­lek összege az év eleji szinthez képest 11,5 milliárd forinttal növekedett. Júniusban 3,3 mil­liárd forint hitelt vett fel a la­kosság. A pénzintézetektől igé­nyelt lakossági hitelek valami­vel nagyobb növekedést mutat­nak, a január elejihez képest jú­nius végéig 11,9 milliárd forint új hitelt folyósítottak a bankok lakossági ügyfeleiknek. Csök­kent viszont valamelyest - 300 millió forinttal - a munkáltatók­tól felvett támogatások összege, és 100 millió forinttal az egyéb hitelezőktől felvett hitelek nagysága. A lakosság nettó megtakarításai így az év első fe­lében 139,7 milliárd forinttal emelkedtek, júniusban a nö­vekmény 32,8 milliárd forintot ért el. (MTI) Konzervgyári főszezon fél gőzzel, nyersanyaghiánnyal A szamócával, málnával kezdődött, a meggyel, sárgaba­rackkal folytatódott nyers­anyaghiány miatti gondok már a zöldségfeldolgozásban is meg­jelentek, sőt, éppen most, az uborkaszezon időszakában a legnagyobbak. A kecskeméti konzervgyár­ban ugyan tétlenségről szó sincs, sőt négyszáz idénymun­kást is fel kellett venni, ám gyártókapacitásuk a jelenlegi mennyiség duplájának feldol­gozására is képes lenne. A Duna-Tisza közét ebben az év­ben is sújtó aszály miatt azon­ban a szokásosnál lényegesen kevesebb uborka termett. Egyébként Európa több más országában ebből a savanyú­ságnak való zöldségféléből még nálunk is nagyobb az alap- anyaghiány, amit a magyar konzervipar kedvezően kihasz­nálhatna, ha működne az élel­miszer-termelő ágazat teljes vertikumára kiterjedő piacvéde­lem, beleértve ebbe a hazai ka­pacitások kihasználásának vé­delmét is. Az amúgy is kisebb mennyiségű konzervuborka nem csekély részét ugyanis je­lenleg nem feldolgozva, hanem nyersanyagként exportálják. Hasonló volt a helyzet a téli és tavaszi fagykárok miatt jócs­kán megcsappant gyümölcsök­kel. Ezekből nagymértékű volt a nyersanyaghiány, s ezzel pár­huzamosan az árak olyan ma­gasra szöktek, hogy a hazai gyümölcstermesztés egyik köz­pontjában lévő kecskeméti kon­zervgyárban már-már megkér­dőjelezik: „szabad-e” dzsem gyártásával foglalkozni. (MTI) Az első lépést már megtették a siker útján Ami fontos: legyen színpad, zene - és táncolhassanak Edina és Vera két helyes fruska, aki most végezte a nyolcadikat, és imád diszkóba járni. Ennél is jobban tán­colni. Hogy megállapíthas­sam: a színpadra termett mindkettő, ahhoz elég volt egyszer látni ott őket. A Bel­városi iskola gáláján bravúro­san mutatkoztak be, s azóta szeretném hinni, hogy ekkor tették meg az első lépést a deszkák felé, melyeket ők is annyira sokra tartanak, s amelyek olyan sokaknak a vi­lágot jelentik.- Hogy volt? Felébredtetek egy reggel azzal az elhatározás­sal: mostantól jöhet a tánc? Vera: - Hat évig balettoztam Mozsonyi Albert balettművész­nél, de kimondott „balerina” soha nem akartam lenni. Edina: - Tavaly nyáron kezd­tünk diszkóba járni, de már rég­óta szerettünk táncolni. A suli­gálára találtuk ki erre a nap számra a koreográfiát, részben videóról, meg saját ötletekből. Vera: - Azóta itt, Szolnokon a Sweet Surprise Show-val lé­pünk fel a tánckarban. Edina: - Előfordul, hogy na­ponta négy órát is gyakorolunk.- Mekkora lelkesedéssel fo­gadták az ötletet a szüléitek? Edina: - Anyukám már rég­óta akarta, hogy táncoljak, örül is neki. Vera: - A mi családunk - nem azt mondom, hogy „művészcsa­lád” - végül is közel áll a dolog­hoz, anya énekelt, apa még most is dobol, nagymamám ba- lettos volt. Elvileg ezért írattak be balettra, hogy én is vigyem tovább ezt a szálat, és nagyon örülnek neki, hogy most tánco­lok.- Milyen tánc közben a szín­padon? Edina: - Jó. Csak a reflektor.- Merre mentek tovább? Mi­lyen pályát választottatok? Vera: - A Széchenyi Gimná­ziumba megyek, és ebben a csapatban is szeretnék hosszabb ideig maradni. Utána majd megpróbálnám a színművésze­tit. Járok a Kölyökszínpadra, ez is nagyon tetszik. Edina: - A vízügyibe vettek fel, de a táncot is fejleszteném tovább.- A tanulás mellett ezt hobbi­nak szánod? Edina: - Nem, hú, azt nem. A táncot munkának.- Vannak álmaitok? Vera: - Igen, igen, de tudni kell egy határt szabni. Edina: - És előbb el kell vé­gezni az iskolát. Persze, próbálok még ki­szedni a lányokból ezt-azt. Adni valamit a közönségnek - ezt a lehetőséget már érzik. Meg fiúk imádatát, mert bizony vannak, ezt ők mondják ilyen titokzato­san. Az álmaikról tartózkodva be­szélnek. Ami számít: legyen színpad, legyen zene ... és ők táncolhassanak. -em­Kiállítás nyílt a magyarországi holocaustról Megrázó erővel, az eredeti helyszínek felidézésével mu­tatja be a magyarországi zsidó­ság kálváriáját a zsidótörvé­nyektől kezdve, a deportáláso­kon keresztül egészen a meg­semmisítésig A holocaust Ma­gyarországon címmel a Buda­vári Palotában rendezett emlék- kiállítás. A megnyitón Fodor Gábor kultuszminiszter mondott be­szédet. Immár 50 éve annak, hogy német alapossággal, a magyar csendőrök segítségével vagonokba zárták és megsem­misítőtáborokba hurcolták 600 ezer zsidó honfitársunkat - hangoztatta, majd arra emlékez­tetett, hogy a deportálásoknak voltak előzményei is. Zsidótör­vényeknek nevezett szégyenle­tes intézkedéssorozattal alázták meg emberek százezreit, s tet­ték őket másodrendű állampol­gárokká saját hazájukban. Fodor Gábor a továbbiakban kijelentette: a magyar kormány és kultúrpolitika számára nincs és nem is lesz soha semmiféle zsidókérdés. A szélsőjobbnak és az anti­szemita politikának számítania kell arra, hogy a kormány szi­gorúan betartatja a törvényeket, hiszen senkinek nincsen joga megalázni és kirekeszteni honfi­társait. A kiállítás rendezője - Horn Emil - a megnyitó előtti sajtótá­jékoztatón elmondta: Rajk László látványtervezővel együtt arra törekedtek: az eddigeknél több ismeretet nyújtsanak a lá­togatóknak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kiállított dokumen­tumoknak, tárgyaknak több mint kilencven százaléka ere­deti. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. (MTI) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom