Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16 / 166. szám
Körkép----hirdetés 1 994. július 16., szombat Mesebeli rongybabák a táborban A szolnokiak szerepe országosan közismert Úgy tűnt, nem lesz nyári napközis tábor az otthon unatkozó abonyi gyerekeknek, ám a művelődési központ három lelkes dolgozója mégis megteremtette a feltételeket egy kéthetes bábtábor megszervezésére. A tábor éppen ma zárul. Az elmúlt két hétről beszélgettem a vezetővel, Balasi Jenő- nével, aki egyben egyik szakmájának is mondhatja a bábkészítést.- Hogyan jött létre a tábor és miből?- A lebonyolításhoz szükséges pénz megteremtésére pályázatot kellett benyújtanunk a Pest megyei önkormányzathoz, mivel a gyerekek mindössze ezer forintot fizettek, ezt is a napi háromszori étkezésre. Ezen a pályázaton elnyertünk egy 12 ezer forintos támogatást, a központi ifjúsági alaphoz benyújtott kérelmünket azonban elutasították.- Hány gyerek jöhetett, és mettől meddig tartanak a foglalkozások?- A tábort eredetileg 15 főre hirdettük meg, de mivel több volt a jelentkező, körülbelül húsz gyereket fogadtunk, akik reggel 9-től délután 4-ig lehettek itt.- Milyen lehetőségeik voltak Magyar vigasságok japán aláfestéssel a gyerekeknek ebben a két hétben?- Igyekeztünk érdekessé tenni a tábort, a bábok és rongybabák készítésével a gyerekek lefoglalhatták magukat, s játékosan fejleszthették alkotó- képességüket.- Hogyan történt mindez?- Az első napon közösen kiválasztottunk két mesét, s ehhez kezdtünk el díszletet és bábokat készíteni. A két hét elteltével, rendezünk egy kiállítást az elkészült darabokból, valamint a gyerekek előadják a betanult mesét bábszínház formájában a meghívott szülőknek és hozzátartozóknak.- Mit csinálhattak még az ide járó csemeték?- Ha belefáradtak az „alkotásba” pingpongozhattak, tolla- sozhattak, tévézhettek, és még sok más dologgal elfoglalhatták magukat, de az a lényeg, hogy társaságban voltak. Szarvák I. Szolnokon nem ritka látvány, hogy japánok sétálnak vendéglátóikkal az utcán. Kapcsolatuk kialakulása 1983-ra tehető. Akkor a Honsu-sziget északi részében lévő Yuza városban élő fiatalok egyik csoportja elhatározta, hogy felveszik hazánkkal a kapcsolatot. Ennek a kezdeményezésnek kezdeti gyümölcseit a szolnoki Tisza Táncegyüttes élvezte. 1983-ban lépett fel először Japánban, ahol igen meleg fogadtatásban részesült. A további együttműködés forrása A szolnokiak és a japánok baráti kapcsolatának tartósságát az alapozta meg, hogy a magyarokat japán családoknál helyezték el. A magyar népzene és néptánc iránt felkeltett figyelem az együttműködés magyar állampapír Államkötvény 1997/J . rC .•.«<.<% . --•J* Un íf Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. _______Államkötvény 1997/J_______ A befektetők 1994. július 18. és július 22. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. július 8-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (101%) +0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 101,56%- 101,63%; 101,70%; 101,77%; 101,84%. így a vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1994. december 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. __________Adócsökkentő__________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampapírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. Állami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhelyek: MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága: Szolnok, Magyar u. 8. • MKB Rt.: Szolnok, Baross u. 10-12. IIIIÜIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIQ A I' Ö 14 14 SZÖKŐS I41ZTONSÁÍ X TI ......... ÜIIHIIIIII Kovács Mihály (balról) és Sipos László Isao Sugavarával a tavaszi japán látogatáskor a további együttműködés sikerére koccintott további forrása lett. Kovács Mihálytól, a Magyar-Japán Baráti Társasági szolnoki csoportjának ügyvezetőjétől szerzett információnk szerint ez a kapcsolat egyre bővül. Az első fellépést követően a Tisza Táncegyüttes többször ellátogatott Japánba. Szolnokon is hol szőkébb, hol bővebb létszámú japán küldöttséget fogadtak - megmutatva nekik a főváros és környékünk látnivalóit is. Tavaly nyáron érkezett Szolnokra az eddigi legnépesebb, száztagú japán delegáció. A helyiekkel együtt ünnepelték kapcsolatuk felvételének tizedik évfordulóját. A szakatai filharmonikus zenekar is része volt a japán csoportnak, így a kapcsolatok köre tovább bővült. Ezt a folyamatot segítette elő a Jászkun Fotóklub és a tokyoi Workshop-Honda Fotóműhely alkotóinak egymásra találása is. Kölcsönösen bemutatkoztak műveikkel az egymás országában rendezett kiállításokon. A népművészek kapcsolata is figyelemre méltó. A szolnokiak és japán barátaik kapcsolata kulturális jellegű, de magukban hordják annak lehetőségét, hogy japán gazdasági szakemberek figyelmét Szolnokra irányítsák. Kívánatos lenne ez, hiszen nem ok nélkül jegyezte meg a parlament elnöke a napokban, hogy a Japánhoz fűződő gazdasági kapcsolat kulcskérdés hazánk számára. Ennek kialakulását elősegítheti az is, hogy a szolnokiak közül többen tanulnak japánul. A csoport másik két ügyvezetője közül Takács Gábor középfokú, Sipos László pedig felsőfokú nyelvvizsgát tett. Mint a Japánban feladott egyik, cikkünkhöz mellékelt telefax is bizonyítja, ott meg a magyar nyelv iránt növekedett meg az érdeklődés. Határkő a tizedik jubileum A tizedik évforduló határkőnek is tekinthető a társaság életében. A második évtized - a kezdeti tapasztalatok alapján - talán még gazdagabbá, sokrétűbbé teszi ezt a kapcsolatot. Kezdetben előadások hangzottak el Japánban a magyar népművészetről. Kapcsolatok alakultak ki tanintézetek között. Ez év tavaszán népes iskolai küldöttség járt Szolnokon Yuzából - a Varga Katalin Gimnázium és a Mátyás király úti iskola vendégeként. A zenei életben is erősödnek a kapcsolatok. Báli József, a szolnoki szimfonikusok karnagya számára már megérkezett a meghívólevél. A jövő tavasszal ő vezényli a szakatai szimfonikus zenekart. Annak is megvan a reménye, hogy a Szolnoki Fúvósötös kapcsolódik Báli József programjához, s vendégegyüttesként szerepel Japánban. A szolnokiak japán kapcsolata egyre közismertebb az országban. Ennek tudható be, hogy számtalan meghívást kapnak kiállítások rendezésére Miskolctól Nagykanizsáig. Ezeken a tárlatokon — természetesen főleg reprodukciókkal - gazdag képet tudnak nyújtani a japán képzőművészetről. Eredeti japán iparművészeti babákból, egyéb tárgyakból viszont meglehetősen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik jó néhány szolnoki. E kapcsolat révén egzotikus élményekkel gazdagodnak a szolnokiak is. Az idei tavaszon például fellépett a városi művelődési központban egy japán együttes, amely hagyományos japán hangszereket szólaltatott meg, s eredeti japán táncokat mutatott be. Produkciójuk nagy sikert aratott a szolnoki publikum körében. Napkeltétől napnyugtáig Hosszan sorolhatnánk a szolnoki csoport sok rendezvénnyel színesített programját. Egy rendezvénysorozat azonban mindenképpen említést érdemel. Magyar vigasságok címmel alapvetően folklórprogramot tartalmazó pályázatot nyújtott be az expo programirodájához, melyet az az első fordulóban elfogadott. Ennek a rendezvénysorozatnak kifejező az alcíme: „Napkeltétől napnyugtáig”. Magába foglalja a vendégek fogadását, a közösen elfogyasztott ebédet, az éneklést, a táncot, a vendégek „kimuzsikálását”. A japánok érdeklődéssel fogadták ezt a kezdeményezést. Augusztusban hárman utaznak Szolnokról Japánba, hogy megbeszéljék az ottaniak fogadásának részleteit. A japán gyakorlatnak megfelelően a szolnokiak is családoknál helyezik el a vendégeket. Aki a házigazda szerepére kedvet érez, jelentkezhet Kovács Mihálynál a Városi Művelődési Központban, hiszen július végén s augusztusban ismét jönnek japán vendégek, akiknek meg lehet mutatni, mi a magyaros vendégszeretet. A további családi kapcsolat rajtuk múlik. S. B. m ü; leiaiai 2.MUW m*jh whi m i*: 0464116162 TazaJci Riuicit k'c. vá-cA Mihály bÁnaét-e- ’ ,(z#áLy?&L,M.Lhá£tfi---------------— -----------■----------------—; H of« ? Mi wtfpupí- - HwT'zcoáenf-, ToM*- ~ í. úv+ .J-dJkt ■ Cd zz&uQtl; . u fyjn ívr zi. Tkvztfy snyzUxrrv MyüZT 1 V,&,H fzrrwMp*' & hfpu&ue&ts, >/;Lu., ..ősé: \ UffiÜ-ÚZZJapánból érkezett telefax. Aki kifogásolja a helyesírást, írja le ugyanezt japánul
