Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994. július 14., csütörtök 5 Körkép Az interjú egyelőre elmaradt Eltűnt emberek, eltűnt milliók A kilencvenes évek Magyarországán nem csupán a csődbe ment cégekkel van a baj. Mint az alábbiakban látni fogjuk, elsősorban az a vállalkozói réteg a veszélyeztetett, amelyiknek az üzlete - tisztes­ségesen vagy tisztességtelenül • jól beindult. Aba-Novák Vilmos-emlékkiállítás Beszédes forma - közérthetőség és színvonal Kerti László fiatal zuglói üz­letember. 1993. november 24-én DDY-569 forgalmi rend­számú 750-es BMW-jéből haza­telefonált: nemsokára otthon lesz. Kocsijában egyesek sze­rint legalább 20, mások szerint 50 millió forint készpénz volt. Azóta a jókedvű, életvidám fia­talembernek, akinek társával együtt kis üzlete volt az Arzenál Áruházban, nyoma veszett. A BMW a XV. kerületben pár nap múlva előkerült, Kertiről semmi hír. Bökönyi Tibor, a budai Mar- gitkert tulajdonosa 1993. szep­tember 27-én nyomtalanul el­tűnt. Állítólag 2 millió forint készpénz volt nála. Azok, akik személyiségét ismerik, az ön- gyilkosságot kizárják. Sebők Zoltán virágkertész volt eredetileg. A virágoknál is jobban kedvelte azonban a pénzt, ezért az utóbbi időben valutázással, uzsoráskodással és pénzbehajtással foglalkozott. Az alvilágban a Cuna becenevet kapta. Egyszer úgy adódott, hogy az egyik nem fizető adós­nak harapófogóval, érzéstelení­tés nélkül kihúzta két metszőfo­gát. Egyes információk szerint erős kapcsolatok fűzték a Sze­geden szigorúan őrzött Magda Marinkóhoz és a halálbrigád több, Szabadkán fogva tartott tagjához. December 5-én este 6 óra körül indult BMW-jével Szegedről Budapestre. Mielőtt célhoz ért volna, még egy barát­A Magyar Közgazdasági Társaság Jász-Nagykun- Szolnok megyei szervezetének küldöttsége 1994. július 6-8-a között részt vett a XXXII. közgazdász-vándor­gyűlésen Debrecenben. Nyitó előadásában Kádár Béla kijelentette, hogy Magyarország jövője attól függ, milyen ered­ményesen alakulnak külgazda­sági kapcsolataink. Hangsú­lyozta, hogy cserearányunk 1913 és 1989 között 60 százalékkal romlott, s kevesebb mint felére csökkent Magyarország aránya a világkereskedelemben. Úgy véli, hogy az egyensúlyvédelem és a növekedés összehangolásával foglalkozó gazdaságpolitikát kell kialakítani. Veres József - a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­tem rektorhelyettese - előadásá­nak is központi témája volt az egyensúly vagy növekedés kér­dése. Véleménye szerint el kell választani e két dolgot. Bár­mennyire is szeretné az egész or­szág a gazdasági növekedést, elő­ször is a hatalmas egyensúlyta­lanságot kell helyreállítani. Ha az egyensúly helyreállt, akkor el le­het indulni a gazdasági növeke­dés útján. A fogyasztást a végső­kig vissza kell szorítani, a megta­karításokat pedig végsőkig ösz­tönözni kell. ját felhívta rádiótelefonon. Az­óta nincs hír róla. Az eltűntek között van dr. Hoksári István szolnoki ügyvéd is. Nagy port felkavart ügye mögött elsíbolt milliók találha­tók. Hoksári saját maga és köz­vetítői segítséggel hatalmas pénzösszeget gyűjtött be, ígérve érte jó kamatokat, a pórul járt, immáron károsult emberektől. Pillanatnyilag hűlt helye. Egyetlen eltűnt vállalkozó került elő, egy fiatal, huszonöt éves francia férfi, Alain Rubens. Augusztus közepén, a tavalyi Forma-1-es versenyre jött Magyarországra. Telefonon ő is hívta szüleit, jelezte haza­indulását. Azután már csak ok­tóber 8-án került elő oszladozó holtteste Harkány és Kovács­háza között a kukoricásban, kék farmerben, ingben, dzsekiben. Drága napszemüvege nem hi­ányzott, de a 7710 PV 93-as fe­hér Renault igen. Agyonlőtték (a holttest franciaországi bonco­lása során lövedéket is megta­lálták), majd a kukoricásban rej­tették el. Állítólag egy horvát férfival lett volna találkozója. A tettes a mai napig ismeretlen. Mit tud hozzáfűzni ezekhez az esetekhez dr. Kovács Lajos, az ORFK életvédelmi alosztályve­zetője? Az alezredes készül a vá­laszra. Elemzésében ki akar térni arra, hogy az eltűnések egy része mögött bűncselekmény, emberölés is feltételezhető. A vándorgyűlés második nap­ján két szekcióban vitatták meg a gazdaságpolitika, a pénzügy, a kül- és agrárgazdaság, a foglal­koztatás, a vállalkozásélénkítés, valamint a területfejlesztés idő­szerű kérdéseit. Rabár Ferenc - a gazdaságpolitikai szekcióban tar­tott előadást - szerint a magyar közgazdászok sok mindenben nem értenek egyet, de akármilyen meglepő, néhány dologban azért igen. Például az egyensúlyi prob­lémák, a fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit fel­duzzadásában. A megoldás a szerkezetváltás (modernizáció). Csaba László - a Kopint-Da- torg munkatársa - arról beszélt, hogy a magyar kormányoknak a ’30-as évek óta még sohasem volt gazdaságpolitikai koncepciója. A konferencián többször el­hangzott Békési László azon jel­szava, hogy a költségvetési hi­ányt ötvenmillió forinttal csök­kenteni kell. A pénzügyi szekcióban Botos Katalin a bankkonszolidáció mi­att az állam tulajdonosi szerepé­nek megerősítéséről beszélt. Hi­szen a kezdeti koncepció a keres­kedelmi bankok államtalanítása volt. Ez mára a visszájára fordult. A bankszektor fejlesztésének kö­vetkező lépését a privatizációra történő előkészítésben jelölte meg. A közgazdász-vándorgyűlés Utalna az éles konkurencia- harcra, amely a hazánkban élő, valódi tevékenységüket olykor vállalkozásokkal leplező, egye­lőre zárt külföldi csoportokon belül: az ukránok, oroszok, dél­szlávok, kínaiak között kü- lön-külön vannak. Hogy ezek - akárcsak a pásztói vállalkozót lemészároló magyar bűnözők - bérgyilkosságokat is vállalnak. Szívesen kifejtené a bank- rendszer lassú működését, feke­tekereskedelem és a normális üzleti élet igényeit messze meghaladó készpénzforgalom összefüggéseit, rámutatna, hogy miért mászkálnak 15-20 millió forintnyi készpénzzel kény­szerből vagy számításból egyes üzletemberek. Idézné azt a magyar közmondást, hogy mi­lyen veszély fenyegeti azt, aki korpa közé keveredik. Áz interjú azonban váratlanul elhalasztódik. Az élet közbe­szól. Gyöngyös határában július 8-án találták meg azt a brutáli­san megölt férfit, aki égszínkék sortban, fekete gumitalpú szan­dálban, karján aranyozott Casio márkajelzésű órával feküdt a fűben, s mellette hevert egy kí­nai gyártmányú piros póló. Jú­lius 11-én derült ki, hogy férfi Ecsédi József, aki július 6-án tizenegy órakor indult el Gyöngyösről, és már csak a holtteste került elő. Ő is vállal­kozó volt. Az interjú tehát egyelőre ké­sőbbre marad. Dr. Kovács Lajos alezredesre és csapatára, vala­mint a legkülönbözőbb megyék bűnügyeseire kemény munka vár. Némethy Gyula (Atlantic) harmadik, utolsó napján a szek­cióelnökök beszámolója után ke­rült sor a héten beiktatandó pénz­ügyminiszter előadására. Békési beruházás-, befektetés- és megta­karításcentrikus gazdaságpoliti­kát ígért. A gazdaság helyreállítása ér­dekében szükséges korrekciós lé­pések közül három eszközt emelt ki. Ezek a következők: a megta­karítások ösztönzése, az állam- háztartás deficitjének csökke­nése, illetve a teljesítménynöve­kedés nélküli bérkiáramlás mér­séklése. Hangsúlyozta, hogy az 1995-ös évnek nem szabad „el­úsznia”, azt ugyanis az ország nem bírja ki. Az új kormánynak célja az ál­lamháztartás gyökeres átalakítása, a bankrendszer és az infrastruk­túra fejlesztése, az agrárgazdaság helyreállítása, valamint a külgaz­daság fejlődésének elősegítése. Előadásában kiemelte, hogy gaz­dasági növekedés, egyensúly és modernizáció nélkül nem lesz ki­lábalás a válságból. A pénzügyminiszter-jelölt nagy tetszéssel fogadott elődását a következőképpen zárta: „Nagy szükségem van a köz­gazdászszakma segítségére és megértésére. Magyarországon ugyanis jelenleg olyan a szituá­ció, hogy a pénzügyminiszter mindenképpen meg fog bukni.” Kiszelyné Molnár Kornélia Aba-Novák Vilmos száz év­vel ezelőtt született. Haláláig törzstagja volt a Szolnoki Művésztelepnek, szabadisko­lát tartott itt fenn, s tanított is benne. Mi sem természete­sebb, hogy a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Múzeu­mok Igazgatósága a művész előtt tisztelegve emlékkiállí­tást nyit vasárnap tizenegy órakor a Szolnoki Galériá­ban. Felvételünkön az előké­születek, a képek rendezése. 1935-ben, kiállítása vissz­hangjáról és saját festészetéről a művész így írt egyik barátjának: „A sajtó atomizálódott, mind mást írt. Nem tudnak elskatu­lyázni, a kezükben lévő mérték rám nem használható... és még nem jöttek rá, hogy nekem, azaz annak az elvnek, amit képvise­lek, külön mérték kell, ami nincs, tehát csinálni kell.” A mérték azóta elkészült. Legszebben és legpontosabban Supka Magdolna művészettör­ténész - ki meg fogja nyitni a vasárnapi kiállítást - 'fogal­mazta meg Aba-Nóvák" Művé­szetének lényegét: „... legna­gyobb érdeme, hogy felismerte és felhasználta a konstrukción, a formán belül élő színek ma­ximális erejét, rátapintott a for­mák által kapott erőhelyzetükre, éspedig oly módon, hogy min­dig a tartalomhoz, a téma szel­lemi-érzelmi igényéhez mérte az erejüket. Tudomásul vette, hogy az elbeszélés expresszivi­tása, a tematikus mondanivaló az, ami nem elégszik meg szín­sziporkákkal, hanem megmun­kált, beszédes formát követel magának, ha közérthetően, B. Istvánnak jelenleg hét vendéglátó-ipari üzlete van - fő­leg büfék -, egy illatszerboltja, egy ABC-je. Vagyonát e pilla­natban 50 millió forintra be­csüli. Most éppen ezer forint van nála, de általában 60-100 ezer forint körüli összeget hord magánál. Mielőtt még elkezde­nénk az érdemi beszélgetést, miheztartás végett előre leszö­gezi, nem örökölt, s nem játszik semmilyen szerencsejátékot.- Ön az átlagkeresetű embe­rekhez képest gazdag. Fogához veri a garast?- Nem vagyok smucig, de meggondolom, mire adom a pénzem.- Üzleti érzékkel született?- Azt azért nem mondanám. Először a Csepeli Csőgyárban dolgoztam létesítményvezető- ként, majd tanulni kezdtem. Először beiratkoztam a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főis­kolára, és el is végeztem. Ké­sőbb Párizsban elvégeztem egy számítógépes felsőfokú beruhá­zási tanfolyamot. Ezt követően a Testnevelési Főiskolán meg­szereztem a második diplomá­mat, felsőfokú edzői szakon. De dolgoztam a Csatornázási Mű­veknél is, majd körülbelül egy évig a KEV-nél voltam építés- vezető. Franciául felsőfokon beszélek, németül és angolul konyhanyelven.- Amit elmondott, meglehető­sen széles körű érdeklődésre vall. Az említett foglalatosságok színvonalasan akar közérdekűt tolmácsolni.” A vasárnapi vemiszázson ott lesz dr. Ványai Éva is, Szeged város alpolgármestere, ki kö­szöntőt mond, s ki talán majd választ tud adni arra a kérdésre, mi lesz a sorsa a hősök kapujára Aba-Novák által festett, még mindig bevakolt falfestmény­nek, mely világháborús halottak 1936-os emlékműve, egybe­kapcsolva Horthy Miklós had­vezért szerepét rohamjelenet­ben megörökítő témával. A művésztől nem állt messze a freskófestés, mondhatni céljá­nak megvalósulását segítő esz­köz volt: tömegnek festeni, közérthetően jelenbe vágót, modemül, magas művészi szín­vonalon, s a tartalom életszerű­ségével, expresszivitásával kel­tett érdeklődés révén egyben a közízlés színvonalát is emelni. A jászszentandrási templom falára szánt freskón a pokolje­lenet tragikumában ábrázolt idilli lét az Éden, szemben a megszaporodott emberiség kín- 11jafvat'’s‘á í?Millt lét bajra fordu­lása1fölött Kfisitúá mintha nem is ítélkezne, inkább tűnődne... „Vallássértő művészet” cí­men indult sajtóvita Aba-Novák freskói körül, ő természetesen védte maga álláspontját, a fo­hászban megnyugvó szegény­ábrázolást számolta fel. Amikor a művészben feltá­madnak első szolnoki festőex­pedíciójának emlékei, a Fényes Adolf melletti libicelés kor­szaka, képzelete elindul - az Al­földre. Pásztorok, kubikosok, falusi tanítók, gémeskút, cigány zenész vacsorája közben, ezek a' témái. közül mégis mit szeret legjob­ban?- Csepelhez kötődöm legin­kább és a röplabdához. Mint NB I-es játékos bejártam a fél világot. Azok a lányok pedig, akik a mai női válogatott tagjai, a Dózsánál nálam tanultak. Büszke vagyok arra, hogy fel­neveltem egy korosztályt, akik országos bajnokságot nyertek. Sőt, valaha munkásőr is voltam, de az bohóckodás volt csak, így abbahagytam. Azután írtam tankönyvet az olajbányászatról. Persze ez is a csőgyártással volt kapcsolatban.- Mikor és hol, milyen alka­lomból került először komo­lyabb kapcsolatba az üzleti élet­tel?- Kicsiben kezdtem a ’80-as években. Egy farmerkabáttal adig ügyeskedtem, amíg végül Fiat gépkocsivá reinkarnáló­dott. A nagy üzleteket pedig még a régi rendszerben indítot­tam útjára. Először egy gmk-t hoztunk létre, egy lakatosmű­helyt. Hogy miként nőtt ki eb­ből az illatszerbolt, mely első saját üzletem volt, annak hosszú története van. Ez 1984-ben tör­tént. Akkoriban sokat mászkál­tam Kelet-Berlinből Nyu- gat-Berlinbe a zöldsorbmpón, jóllehet abban az időben hivata­losan még csak háromévenként lehetett kimenni Nyugatra.- Ha jól értem, illatszereket csempészett Nyugatról Keletre, vagy tévedek? A természeti látvány formába tömörítve, de tartalomban fel­fokozva jelenik meg a szolnoki Tisza képein is. A vízparton veszteglő bárkák látványa al­kalmas volna a mozdulatlanság, a természeti béke lírai hangulat­ábrázolására. Aba-Novákot ez a festői merengés azonban nem jellemzi, szinte cselekvéssé vál­toztatja a mozdulatlanságot. A húszas évek végén Itáliá­ban tartózkodik, mely időszak hatalmas energiával töltötte fel az addig saját belső erőiből, igen szűkös körülmények kö­zött élő, önmagát érlelő mű­vészt. Azzá a festővé, amelyet ma a magyar képzőművészet és a vi­lág értő közönsége ismer, Itáli­ában vált. A nagy fordulat, a technika megváltozása, mely végleg elkülönítette korábbi önmagától is: az olajfestékről áttér a temperára. Ekkor készül a Mérges Giovanni (felvéte­lünk előterében), a groteszk, a leleplező, az utánozhatatlanul emberi. Később padovai, párizsi, ve­lencei kiállításokon munkáját elismerő magas díjakat kap. 1941-ben meghal. Festőtársa, Barcsay Jenő szerint „grandió­zus tehetség” volt. Halála után - mily szánalmas az irigység - némelyek évtizedekig igyekez­tek azon, hogy Aba-Novák Vilmost ne emlegesse az utó­kor. Most, születésének századik évfordulóján a szegedi Móra Ferenc Múzeum táblaképeiből válogatott, a Tápolcai Városi Galéria grafikáit és néhány freskótervét mutatja be a Dam­janich János Múzeum.- Van egy találmányom is, ami illatszerrel kapcsolatos. Szeretem a változatosságot. Idén nyárra tervezem a Tíz kicsi néger elnevezésű étterem meg­nyitását is. Ebben sem vagyok teljesen amatőr. Főzni imádok, még kenyeret is sütöttem saját kezűleg! Az illatszerekről is csak azt mondhatom, hogy ko- nyítok hozzájuk valamit.- Kedvenc illata? •- Férfiben a Zino Davidoff, nőiben talán az Eternity.- Családja van?- Elváltam, van egy 15 éves lányom, aki junior bajnok ver­senytáncban.- Mit csinál egész nap? A kí­vülállóban van egy elképzelés a milliomosok életmódjáról. Szo­lárium, masszázs, pezsgős va­csorák meg ilyesmi...- Csak magamról beszélhe­tek, nem a milliomosokról álta­lában. Én a nap 24 órájából 15 órát dolgozom, reggel 9-től álta­lában éjfélig. Szeretem a mun­kámat, de azt hiszem, nem is annyira üzletembernek érzem magam, mint valamiféle kísér­letezőnek. Imádok tévét nézni, szeretek olvasni, főleg sci-fit, sőt a verseket is szeretem.- Úszómedencés ház?- Az van.- Nem jelentették fel?- Talán négy-öt alkalommal.- További tervek?- Talán a jogi egyetem... Buda Magdolna (Atlantic) FELVERI A GAZ. Karcag határában található a Zádor híd, mely közlekedési emlék. A múlt század közepén megindult Tisza-szabályozási munkálatok mentesítették a terüle­tet az árvizektől, azóta nem folyik víz alatta. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park része, ter­mészetvédelmi terület. Sajnos olyan óriási a gaz körülötte, hogy szinte megközelíteni sem lehet. Mint műemlék megérdemli, hogy tisztán tartsák környezetét. -Mészáros­Kell a szakma megértése és segítsége Milliomosok közelről (2.) mtomm -■■■■■1 Farmerből Fiat, azután illatszertalálmány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom