Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

Nem veszít a kistulajdonos A Magyar Hitelbank, a Kereskedelmi Bank és a Budapest Bank együttes vesztesége tavaly megha­ladta a 120 milliárd forintot, amely abból származott, hogy az új banktörvény ér­telmében a pénzintézetek­nek kötelező a céltartalékok képzése. A banktörvény változása nem érintheti kedvezőtlenül a kisbefekte­tőket, ezért az állam a költ­ségvetésből kompenzálja a kisbefektetők tőkehánya­dára eső veszteséget. Állami intervenció? A számítások szerint várhatóan mintegy másfél milliárd forintra van szük­sége ahhoz az agrárrendtar­tásnak, hogy a búzát garan­tált áron lehessen felvásá­rolni. Azonban az is oldaná a piaci feszültségeket, ha az állami készletek feltöltése közvetlenül aratás után kezdődne meg. Nem lesz Expo ’96? Az új kormány megala­kulásáig nem születik hiva­talos válasz arra, hogy lesz-e két év múlva világki­állítás hazánkban. A parla­ment gazdasági bizottságá­nak leköszönő elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ex­póba eddig befektetett pénz és a kiállítás szervezésére fordított energia már túlsá­gosan nagy ahhoz, hogy el­lentétes döntés szülessen. Exportnövelés lehetősége Kovács Gyula, a Külke­reskedelmi Szövetség főtit­kára szerint csak abban az esetben képzelhető el a ma­gyar export növelése, ha az exportot támogató gazda­ságpolitikusok hangja lesz erősebb. Nem úgy kell javí­tani a fizetési és a kereske­delmi mérlegen, hogy az importot szorongatjuk, ha­nem az exportot kell tudato­san, ésszerűen és okosan támogatni. Biogal-osztalék A Biogal-részvények 10 ezer forint névértékre 10 százalékos forrásadó levo­nása után 581 forintot fizet­nek. Ezt az összeget a tulaj­donosok a Magyar Hitel­bank fiókhálózatában vehe­tik fel. Az útalapról Az idén a tervezett 46,7 milliárd forintnál is többel, mintegy 50/nilliárd forint­tal gazdálkodhat az útalap. Ez jelentősen meghaladja a tavalyi költségvetést, hiszen az elmúlt évben 34,3 milli­árd forintból mindössze 16 és fél milliárd forintot for­díthattak fejlesztésre. Az idén ez az összeg több lesz, mint 25 és fél milliárd fo­rint. Tavaly 55 kilométer összekötő út, 100 kilométer kerékpárút készült el, és 36 veszélyes csomópontot épí­tettek át. Patikákról A Magyar Gyógysze­részkamara az Alkotmány- bírósághoz fordul, mert nem ért egyet az önkor­mányzatok és az ÁVÜ ügy­vezetése között létrejött megállapodással. A már sok vihart kavart patikaprivati­zációval a kamara szerint az önkormányzatok ,jössz” karmesterek lennének. Vé­leményük szerint bebeto­noznák a mai elmaradott, közgazdaságilag is ésszerűt­len gyógyszerellátási struk­túrát. Sertést vettek Tiszasülyön A nagybelépő Egy hónap múlva gazdát cserélnek a miniszteri bár­sonyszékek, és már az első napokban nagy kihívással szembesül az új kormányzat. Várhatóan kalászos gaboná­ból mintegy egymillió tonná­val több terem majd, mint amennyit hazai feldolgozóink leszerződtek. Egymillió tonna gabonáról és vele az újonnan kialakult termelők életéről dönthet az agrártárca új vezetője. Ugyanis az aratás után az új földtulajdonosok jelentős ré­sze nem tudja tárolni a termé­nyét, vagyis azonnal értékesí­tenie kell, vagy eláshatja a földjébe. Gabonaforgalmazó szak­emberekkel beszélgetve meg­tudtam, hogy a hazai fogyasz­tás jelentős csökkenése miatt ők nem vásárolnak fel többet. Az export pedig gazdaságta­lan. Bár piac lenne, a meghir­detett ár csak 100 dollár ton­nánként, amely mintegy 7000-7200 forintos felvásár­lási árat jelent. Vagy ennyiért lesz kényte­len a paraszt terményét elkó­tyavetyélni, vagy mintegy 10 százalékos exporttámogatást kap a forgalmazó. Ugyanis az exporttal számtalan járulékos költség jár együtt, amely je­lentősen megnöveli az expor­tőrök költségeit. Az új kormányzatnak az elmúlt néhány év meggondo­latlan agrárpolitikáját kell rendbe hoznia néhány nap alatt, hiszen a gabona vevőre, a pénztelenséggel küzdő ter­melő pedig a pénzére nem várhat. - span ­Állatfelvásárló ismerősöm­mel arról beszélgettünk néhány nappal ezelőtt, hogy megyénk­ben jelentősen csökkent az állatállomány. Ez befolyásolja a gabonatermesztés piacát, a fa­lusiak a bizonytalan és veszte­séges piac miatt elestek mellék- keresetüktől, ráadásul olyan időkben, amikor a mellékesnek a főjövedelem forrásává kellene változnia. Ugyanis a parasztember nem ért máshoz, csak a hízóhoz, a marhatartáshoz, ehhez megvan­nak az eszközei.- Hét végén Tiszasülyön vá­sárolok hízót, gyere ki, beszélj az emberekkel- ajánlotta isme­rősöm. Megfogadtam a taná­csát, így találkoztam néhány ot­tani gazdával. Az állatállomány a tiszasülyi portákon is drasztikusan csök­kent az elmúlt néhány évben. Egyes becslések szerint a ser­tés- és a marhaállomány több mint felét vágták le a gazdák, mert bizonytalan volt az átvétel, és a felvásárlási ár sem fedezte a hizlalási költségeket. Ezt tanúsítják Bálint Benedek szavai is, aki saját termelésű ab­rakkal hizlalja állatait.- Harmadik éve műveljük sa­ját földünket, de így sincs semmi haszon a disznótartáson - méltatlankodik Bálint gazda. Bálint Benedek szerint saját abrakon is veszteséges a ser­téshizlalás Bürokrácia a vállalkozóknak Új önellenőrzési nyomtatvány A vállalkozók és vállalkozá­sok számára 1994. június 1-jétől új egységes önellenőrzési bi­zonylatot vezetett be az adóhiva­tal ÄPEH/130 r. számmal - tájé­koztatta az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal illetékese hét­főn az MTI-t. A havi, a negyedévi, illetve az éves adóbevallásra kötelezettek ezen az egységes nyomtatvá­nyon korrigálhatják, ha szüksé­ges, eredeti bevallásukat. Az új önellenőrzési bizonylat az APEH-nyomtatványok hivatalos gyártóinak kereskedelmi, illetve viszonteladói hálózatában sze­rezhető be. A régi típusú bizony­lat - APEH/59/a r. számú - jú­lius 31-ig használható fel. A Cenzor Bróker a tőzsdéről Továbbra is gyengülés Várakozásokkal indult a múlt héten a kereskedelem a Buda­pesti Értéktőzsdén, de a válasz­tási eredmények nem befolyá­solták az értékpapírok árfolya­mát. A vásárlási kedv továbbra is alacsony, a spekulánsok való­színűleg inkább a közelgő új részvénykibocsátásokra vára­koznak. A részvényszekció heti forgalma 163 millió forintot tett ki, ami az év eleji hossz idején a börze egynapi átlagos „teljesít­ménye” volt. A részvények ár­folyama a gyenge érdeklődés hatására' folyamatosan csök­kent. A leglikvidebb papírnak a Danubius bizonyult, árfolyama a hét eleji biztató kezdés után napi 10 millió körüli forgalom mellett 1080 forinton zárta a he­tet. Úgy tűnik, hogy a kárpótlá- sijegy-cseréből a piacra áramló nagy mennyiségű részvénnyel a tőzsde jelenlegi állapotában a vásárlói oldal nem tud lépést tartani. Nagy érdeklődés kísérte az alaptőke-emelés előtt álló Pick-részvények kereskedel­mét. A forgalom itt is megköze­lítette átlagban a napi 10 mil­liót, szintén csökkenő árfolyam mellett. A hétfőn kezdődő nyil­vános kibocsátás során 6200 fo­rintért juthatnak Pick-részvé- nyekhez a befektetők, túljegy­zés esetén azonban a jelenlegi tulajdonosok előnyt élveznek. Figyelembe véve a múlt heti 6800 forintos záróárat a befek­tetés rövid távon sem ígérkezik rossz üzletnek. A múlt hét leg­nagyobb vesztesének az Ag- rimpex bizonyult, a valaha szebb napokat megért papírok egyes kötésekben már 17 700 forinton forogtak. A jelek sze­rint az árfolyamra nincs jó ha­tással az igazgatóság döntése, miszerint felülvizsgálják a már több vihart megért társaság 1993-as mérlegét. Továbbra is nagy volt az érdeklődés a tőzsde „legfrissebb” papírja, a Soproni Sörgyár iránt. A részvények kismértékben csökkenő árfo­lyam mellett 4500 forint körüli áron cseréltek gazdát. Rég nem látott mélységbe csökkent a Fo- texnek és érdekeltségének, a Domusnak az árfolyama, a hét végén már 430, illetve 1605 fo­rinton is hozzá lehetett jutni a két kereskedelmi cég papírjai­hoz. A kárpótlási jegyek piaca mentes volt az utóbbi időben megszokott nagyobb ingadozá­soktól, a kötések döntő több­sége az 570 forintos ársávban jött létre. A stabilizáció feltehetően a határozat nélküli jegyek egyre szélesebb felhasználási lehető­ségeinek köszönhető, bár a je­lenlegi jegycsere-felajánlások volumene csak rövid távon be­folyásolhatja az árfolyamot. Forgó Róbert A mezőgazdasági biztosítóegyesületekről- Csak öt hektáron gazdálko­dik a család, és bérmunkában műveltetjük. Tavaly leadtam 12 hízót, saját anyadisznóm szapo­rulatát, és kiszámoltam, ha elad­tam volna a takarmányt napi ár­folyamon és választási malac­ként a szaporulatot, ugyanaz a pénzem meglett volna, mint a 12 hízón. Azzal nem is számol­tam, hogy otthon darálok, vizet melegítek, és ez mind energia, valamint az én többletmunkám. Kerekes Pál munka mellett hizlalja az állatokat.- Nem nagyon éri meg - mondja. - Sok a törődés a jó­szággal, de csinálni kell, akár­milyen kicsi a haszon, mert a fi­zetés is kevés. Amolyan kere­setkiegészítés. A termény drága, a felvásárlási ár most is csökkent, helyesebben nem úgy változik, mint az abrak ára, de muszáj vele foglalkozni, mert az a kis pénz is csak kell az em­bernek. A felvásárló segítője is pa­naszkodik. Fajka Sándor a falut is félti, hiszen sok ember sze­retne a háztájiból megélni, mert más munkalehetőség alig akad, de ilyen jövedelemviszonyok között nem lehet tisztességes haszonnal állatot hizlalni. A következő hónapokban várhatóan országszerte felgyor­sul a mezőgazdasági biztosító- egyesületek létrehozása. Ezt az Argosz Biztosító kezdemé­nyezte annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők e biz­tosítási forma keretében vi­szonylag olcsón, önerőből csökkenthessék termelési koc­kázataikat. Jelenleg ugyanis, a termelés alacsony jövedelmezősége mi­att nehezen építhetők be költ­ségnövelőként a profitérdekelt­ségű biztosítók magas díjtételei, viszont egyre nagyobb a kocká­zat. A természeti károk még egy tőkeerős gazdaságot is tönkre­tehetnek. A mezőgazdasági biz­tosítóegyesületi formával ezt a kockázatot lehet kivédeni ki­sebb költséggel és önerőből. Nem véletlen, hogy az első ilyen hazai egyesület a jégve­résnek leginkább kitett baranyai területen jött létre. A kölcsö­nösségi biztosítási egyesülete­ket olyan magán- vagy. jogi személyek szervezhetik - ön­kéntes alapon - akik nem törek­szenek profitszerzésre. Cél­szerű, hogy ezekbe az egyesüle­tekbe azok a termelők lépjenek be, akik azonos termelői adott­ságokkal rendelkeznek, ismerik egymást. A jelenlegi jogszabályok sze­rint minimum tíz tag szükséges az egyesület megalakításához, és legalább 500 ezer forintnyi alaptőkére van szükség. Áz egyesületek létrehozásában az Argosz Biztosító Rt. szakembe­rei nyújtanak segítséget. A tár­saság az egyesületeket viszont­biztosítja. Az Árgosz Biztosító Rt. fő- részvényese a negyedik legna­gyobb belga biztosító az ABB, 99 százalékban külföldi tulaj­donban van, alaptőkéje pedig egymilliárd forint. (MTI) A minőség ára megfizethetetlen? Táp vagy gazdasági abrak A sikeres állattartó gazda egyik stratégiai szempontja, hogy a jó minőségű állati termék egységnyi mennyisé­gét a lehető legkisebb takar­mányköltséggel állítsa elő. Az alapvetően abrakfo­gyasztó állatfajok körében ez viszonylag egyszerű dolog­nak látszik: etessek olcsón termelt, illetve olcsó árfek­vésű abrakot, amely ugyan­akkor kedvező hatékonyság­gal alakul át minőségi állati termékké. Aki próbálta, tudja: ez az állattartás leginkább össze­tett, sokféle ismeretet igénylő és ugyanannyi buk­tatóval járó területe. A legolcsóbbnak valóban a saját termelésű, készleten lévő gazdasági abrak látszik, de a legolcsóbb gazdasági abrakkal is igen drága lehet a termelés, ha az rossz haté­konysággal alakul át állati termékké. Mik a legfontosabb ta­karmányozási feltételei en­nek a hatékonyságnak?- Táplálóanyag-összetéte­lében (átalakítható energia, emészthető fehérje - ezen be­lül az aminósav-garnitúra) feleljen meg az állat(csoport) élettani igényeinek.- Tartalmazza a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat a szükséges mennyiségben.- Áz állat élettani folya­matait zavaró (mérgező, az emésztést gátló stb.) anya­gokat ne tartalmazzon jelen­tős mennyiségben.- A rosttartalom mennyi­sége és minősége az élettani optimum közelében legyen. A fentiekből is látható, hogy a korszerű, piacképes állatfajták takarmányozása nem oldható meg sikerrel csupán egy vagy néhány ga­bonafélével, ahogy a gazda­sági abrakon érti azt a köz­felfogás. A keveréktakar­mány az egyetlen hatékony megoldás! A gabonafélék általában magas energiatartalmúak, fehérjében többé-kevésbé szegények, s a fehérje lizin- tartalma igen kicsi. A rosttar­talmuk - az árpát kivéve - alacsony és kedvezőtlen ösz- szetételű. A hüvelyes magvak (borsó, édes csillagfürt, ló­bab, szója) fehérjetartalma magas, amely lizinben és más fontos aminósavakban gazdag, energiaszintjük ked­vező. Nyersen több-keve­sebb, emésztést zavaró anyagot tartalmaznak. Eze­ket felhasználás előtt hőke­zeléssel közömbösíteni kell. Abrakkeverékben élettanilag 15-20 százalékig keverhetők. Az olajos magvak - olajtar­talmuk révén - sok energiát hordoznak. Élettanilag fon­tos zsírsavakat tartalmaznak. Fehérjéjük kissé lizinsze- gény. Növényenként más-más korlátozó szempon­tot kell figyelembe venni: napraforgó - a héj durva rost­tartalma, lenciánglikozid-tar- talom, repceerukasav és ve- gyületei. A felhasználáskor ezért körültekintően kell el­járni. Extrahált darák: itt a szó­jadarának van gazdaságilag nagy jelentősége. A béltar­talmat és a minőséget szab­vány írja elő. Az extralált szójadara képezi ma az ab­rakfogyasztó állatok fehérje­ellátásának korszerű alapját. Nyersrostban viszonylag szegény. A szénalisztek közül a lu- cemaliszt kap jelentősebb szerepet az abrakfogyasztó állatok takarmányozásában. Fehérjetartalma viszonylag magas, és kedvező összeté­telű. Rosttartalma jól struk­turált. A jó minőségű lucer­naliszt sok karotint és egyéb vitamint tartalmaz. Ásványi anyagban, különösen kalci­umban gazdag. Tárolás köz­ben gyorsan romlik a minő­sége. A felsorolt takarmányfé­lék együtt előnyösen egészí­tik ki egymást, és alkalmas takarmánykeveréket állítha­tunk össze belőlük. Egyéb takarmánykeigészí- tőkkel (aminósav, vitamin, ásványi anyag) az állattartás bármely hasznosítási ágában élettanilag megfelelő takar­mánykeveréket állíthatunk össze. A gyakorlatban persze nem célszerű ennek minden műveletét magunkra vállalni, ez rengeteg technikai bukta­tóval járna. A praktikus munkameg­osztás szerint a gazda meg­vásárolja a hasznosítási iránynak megfelelő koncent- rátumot, és a felhasználási javaslat alapján keveri a gaz­dasági abrakkal. Ha rendel­kezik valamely fehérjeta­karmánnyal, elég csak supp- lementet vásárolnia, amely már a leginkább nélkülözhe­tetlen fehérjéket is tartal­mazza. Csupán gabonafélékből nem készíthető hatékony ta­karmány az abrakfogyasztó állatfajok számára. Boros Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom