Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

1994. június 29., szerda Kunsági Extra — Kunmadaras 7 Hagyományőrző óvoda A gyerekek nagy örömmel játszanak a fából készült játékokon, felvételünkön éppen az ökörfogaton A fiúk lettek az elsők Boszik pedig vannak! Iskolai siker Még a tanév vége előtt került sor a Herman Ottó biológiai verseny házi dön­tőjére, melynek helyezett­jei: Kovács Hajnalka 8. a, Domokos Anita 8. a, Hor­váth József 7. a, a hatodiko­soknál első Szűcs László, második Répáczki Rita, harmadik Nagy Róbert. A nagykunsági területi elsősegélynyújtó versenyen második helyezést ért el az iskola csapata: Kovács Má­ria, Gál Erzsébet, Kiss Tí­mea, Horváth Henrietta. Statisztika Az iskola tanulóinak lét­száma 709 volt, a fiúk vol­tak többen, hiszen a 345 le­ány tanulóval szemben 363 legény koptatta évközben az iskola padjait. A biziben 32 alsó tagozatos vitt haza kitűnőt, míg a felsőben csu­pán tizenhármán büszkél­kedhetnek ezzel. Sajnos 22 nebuló meg­bukott az idei megmérette­tésen, a tanulói létszám 3 százaléka. Az egy tanulóra jutó mulasztási átlag több mint tíz nap volt ebben a tanévben. Tüzoltómajális A helyi polgárőrség és az önkéntes tűzoltó-egyesület majálist rendezett a község­ben, mellyel a polgárőrök egész éves áldozatos mun­káját köszönték meg. S hogy a gyomor ne korogjon, hat bográcsban főtt a finom birkapörkölt, s a szakácsok vetélkedtek a legjobb alko­tónak járó címért is, melyet a közönség szavazata alap­ján Kovács József kapott meg, második Vetró Fe- rencné, míg a jelképes do­bogó harmadik fokára Lódi Imre állhatott föl. A hangulatról egy há­romfős szolnoki zenekar is gondoskodott. Könyvtári hírek Ä könyvtár dolgozói Legkedvesebb mesehősöm címmel aszfaltrajzversenyt rendeztek a 2. osztályos ta­nulóknak, melyre huszon­egyen neveztek be alkotása­ikkal. Még megtekinthető a Természet patikája című könyvkiállítás. Akik nyáron kutyákról és macskákról szeretnének olvasni, azok­nak egy címjegyzéket készí­tettek a könyvtárosok az ott található szakirodalomról. Nyári edzések Azon tanulók, akik év közben aktívan részt vettek a sakk- és asztalite­nisz-edzéseken, nyáron se csüggedjenek, hiszen a fog­lalkozások a szünidőben is folytatódnak a következő napokon: a sakk edzésnap­jai kedden és pénteken 15- 17 óráig, míg az asztali­tenisz-szakosztály szerdán 16- 18 óráig várja tagjait. Nyári programok a házban * Tombol a nyár, az iskolát most a legtöbb diák „nagy ívben” elkerüli, s próbál erőt gyűjteni a szeptemberi évkezdéshez. A József At­tila Művelődési Ház rájuk is gondolt, amikor megszer­vezte „Napsugaras Gyer­mekház” címmel program­ját. így kerékpártúrát szer­vez Tiszaörsre és Berekfür­dőre. A házban sakk-, ping­pong- és aszfaltrajzver­senyre, valamint társasjáté­kozásra várják a gyereke­ket. Kéthetenként pénteken természetgyógyászati elő­adásokat tartanak. Nyáron is működnek a klubok, s hétvégeken tini- és felnőttdiszkó van. A he­lyi cigányszervezetek is szerveznek tagjaik részére nyári programokat. Minden pénteken és szombaton filmvetítés van a moziban. Az oldalt készítette: Daróczi Erzsébet A IV. számú óvodába belépőt már az udvaron faragott népi já­tékok fogadják, melyen most, a nyári szünetben is szívesen ját­szanak a kicsik.- Óvodánkban kiemelt fel­adatunknak tartjuk a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődé­séhez és fejlesztéséhez szüksé­ges feltételek kialakítását, így a nyugodt, otthonos, gyermek- központú légkör megteremtését s a játék mint alapvető tevé­kenység előtérbe állítását a ne­velés minden területén - mondja Lakatos Lászlóné óvo­davezető. Kolléganőivel arra törekszik, hogy a gyerekek gondolkodásá­nak fejlesztését a világ komplex megismerésével és a népi ha­gyomány felelevenítésével te­gyék meg. Ezen keresztül a szü­lőföldhöz, Kunmadarashoz po­zitív érzelmi viszonyt alakíta­nak ki már óvodáskorban. Mivel az új oktatási törvény előírja a helyi nevelési tervek kidolgozását, ezért eddigi mun­kálkodásuk, érdeklődésük alap­ján döntött úgy a nevelőtestület, hogy a „hagyományőrző nagy­kunsági óvoda” arculatát alakít­ják ki. Ehhez nevelési értekezle­tükön összegyűjtötték, feldol­gozták azokat a nagykunsági s főleg kunmadarasi néphagyo­mányokat, jeles napokat, rig­musokat, amelyek az elmúlt év­tizedek során szinte feledésbe merültek. Ezeket beépítik a ne­velési tervükbe is, s az ünnepe­ket is e szerint tartják meg. Természetesen vigyázva arra, hogy a feldolgozás a gyerekek életkorának megfelelő legyen, hiszen az ő alapvető tevékeny­ségük még a játék - mondja Özv. Tóth Lászlóné 42 évesen veszítette el férjét. Jelenleg édesanyjával lakik egy nagy, kertes családi házban. Amikor felkerestük - az unokák igénye­inek megfelelően -, éppen ebé­det készített. A túrógombóc, a borsófőzelék, a paradicsomle­ves 'kinek-kinek a kedvére ké­szült. Magáról elmondta, hogy Kunmadarason született. Mi­után férjhez ment, először a termelőszövetkezetben dolgo­zott, majd otthon nevelte a gye­rekeket, s ellátta a ház körüli te­endőket. Sok jószágot tartottak, A Príma zöldség-gyümölcs bolt tulajdonosa Géléi Tamás, aki tavaly november 3-án nyi­totta meg feleségével a kis üzle­tet, melyet a házukból alakítot­tak ki. A bolt berendezése már korábban megvolt, hiszen veje foglalkozott hasonló üzlettel korábban, s amikor a biztosítási szakmába fogott, úgy gondolta, Zsuzsa -, s még nagyobb él­mény, ha ehhez maga készíti eszközeit. Az óvoda dolgozói külső környezetüket, a csoportszobá­kat, az udvart is úgy formálják, hogy látsszon, ez az óvoda a fenti szellemben dolgozik. Erről tanúskodik a nádtetős homo­kozó, a famászóka, az ökörfogat az udvaron s a termekben a sok-sok, fából és természetes anyagból (gyékény, vessző, nád) készült játék is. Az óvónők partnerre találtak munkálkodásuk során a szülők­ben is, hiszen ők szintén segíte­nek céljaik megvalósításában, például a régi paraszti eszközök gyűjtésével, a játszóházhoz já­tékok készítésével. Mivel ez a munka egy folya­mat, így igyekeznek mindent átadni a gyerekeknek, a szülők­hiszen azzal tudta olcsóbbá tenni a családi húsbeszerzést. László fia Pesten lakik, onnan várja haza 16 éves lány- és 14 éves fiúunokáját. Lánya, Kál­mán Balázsné a községben la­kik, az ABC-ben dolgozik bolti eladóként. Az ő két fia, Nándor és Norbert volt ott nála ottjár- tunkkor. Erzsiké néni — férje halála után - az óvodába ment el daj­kának, s 15 évig dolgozott az Arany János úti kollektívával. Az a munka sem okozott neki gondot - mondja hiszen ne menjen kárba a berendezés, folytatja a munkát. Kezdetben átjárt Kunhegyesre, de annyira felemelték a bérleti díjat, hogy ráfizetéses volt. Ezért is hatá­roztak úgy, hogy otthon nyitnak üzletet, melybe felesége is be­segít. A férj korábban gépkocsive­zetőként dolgozott, de bal sze­nek, hogy érezzék: a hagyomá­nyokat ismemi, ápolni kell ah­hoz, hogy ne menjenek fele­désbe. Évente több alkalom­mal szerveznek játszóházat, melyre a szülőket is meghívják, így együtt készülnek ősszel a csuhé- és csutkabábok, a kará­csonyfadíszek szalmából, dió­ból. S itt festik meg rendszere­sen a húsvéti tojást is. A szülői munkaközösség tagjai szintén segítenek az óvónőknek az ilyen alkalmak megszervezésé­ben, s pénzzel is hozzájárulnak a szükséges-anyagok beszerzé­séhez. A hátsó terasz kialakítá­sához az önkormányzattól is kaptak segítséget. A kollektíva továbbra is arra törekszik, hogy az ide járó ovisok otthonosan érezzék magukat, s játszva meg­tanulják a település múltjához tartozó hagyományokat is. mindig nagyon szerette a gye­rekeket. Édesanyja nemrég töltötte be 85. születésnapját, most kettes­ben éldegélnek. Esztike néni szeret tévét nézni, csak hát há­lyog van a szemén, s így hamar elfárad. Műttetni azonban nem akarja - mondja a lánya. Napközben, ha jobban érzi magát, átsétál a szomszédokhoz beszélgetni, s vágyik vissza a Móricz Zsigmond utcába is, hi­szen ott volt a házuk, ott lakott 35 évig. Oda csak kísérettel tud elmenni, mert már hamar elfá­rad. Ő is örömét leli az unokák­ban, akik közül a kicsi majd mindennap átjön, s ha kimarad néhány nap, már hiányolják. Erzsiké néni elárulta, hogy nagyon szeret főzni, s a kíván­ságlistát, ha nem is mindennap, de sűrűn teljesíti. így előfordul - mint most is -, hogy mindenki mást rendel ebédre. Egyébként ő nem válogatós, jöhet a spenót is éppúgy, mint a krumpileves. A süteményei is hamar elfogy­nak a családban. Kedvenc a po­gácsa, a lúdláb, a diós csiga, a zserbó, a meggyes lepény. Mint elmondta, az egészségével sze­rencsére nincs baj, csak néha a vérnyomása ingadozik. (Ké­pünkön: Erzsiké néni édesanyja és az unokák társaságában.) mére trombózist kapott, így le­százalékolták. Szerencsére az „úrvezetőit” megkapta, így a beszerzést ő végzi; járja a pia­cot, s a vevők egyedi igényeit is kielégíti. Ha megígéri a vevő­nek, hogy reggelre meglesz a savanyú káposzta, akkor annak meg kell lennie, még akkor is, ha éjszaka megy érte - mondja -, hiszen akkor legközelebb is nála vásárol. Kicsi árréssel dol­gozik, s az áfát nem hárítja át a vevőkre. Mint mondja, az ABC dolgozói is itt vásárolnak, mert ugyanazokat a termékeket ol­csóbban adja. Mint megtudom, kettőjük nyugdíja nem éri el a 17 ezer fo­rintot, ezért is jön jól ez a kis ki­egészítés. Persze nem fognak belőle meggazdagodni, de a gyerekeiket s a négy unokájukat így könnyebben tudják segíteni. Szeretnék folytatni ezt a tevé­kenységet, hiszen már kialakult vevőkörük van. Most nyáron kevesebb a zöldség- és gyü­mölcsvásárlás, mert az emberek a ház körül megtermelik a szük­séges mennyiséget. Ezért nehéz ütemezni a beszerzést, de igye­keznek megfelelni az elvárá­soknak. A könyvtárosok gondoltak egyet év közben, s meghirdették a boszorkányvetélkedőt az álta­lános iskola 3-4. osztályosai ré­szére. A gyerekek megkapták a szakirodalmat, amiből készül­niük kellett, s természetesen az eddigi meseismereteikre is szükség volt. Végre elérkezett a várva várt nap, s a kilenc csapat ötvennégy tagja nagy várakozással ült be a művelődési házba, a vetélke­dőre. Igazán profik módjára vála­szoltak a fogas kérdésekre is, mely Illyés Gyula 77 népmesé­jére vonatkozott. A meseilluszt­rációk felismerése sem okozott gondot a csapatoknak. A labi­rintusban is megtalálták a he­lyes utat, melyen haladva a nyuszi megmenekülhetett a ba­nya elől. A vasorrú bába totója inkább csak a felnőtteknek okozhatott fejtörést, a csapatok tudták, hogy mire használja a 12 mázsás vasrúdját s azt is, hogy mire való a mesékben az arany hajszál. S mégis talán a legizgalma­sabb, a leglátványosabb feladat az volt, amikor a csoport tagjai Juhai Zoltán vegyes élelmi­szerboltját 1992 novemberében nyitotta meg. Eredeti szakmája híradás-technikai eladó, 1986-ban végzett a Szolnoki Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakközép- és Szak­munkásképző Iskolában. Felszabadulása után másfél évet dolgpzott a Karcag és Vi­déke ÁFÉSZ iparcikkáruházá­nak villamos osztályán, majd következett a katonaélet. Más­fél évi szolgálat után a kunma­darasi Keviszhez került, majd miután megismerte leendő fe­leségét, az apósa magánvállal­kozásában kezdett dolgozni 1990 februárjától. S hogy mit csinált? Volt csapos, anyagbe­szerző, ahogy a munka megkí­vánta. A bolt, melyet megnyitott, korábban az áfészé volt, s apósa ajánlotta neki, vágjon bele. így nyitották meg közös erővel az üzletet. A felvásárlást ő végzi, a tőkehúst részben apósa tiszaörsi vágóhídjáról szerzi be, részben a helyben felvásárolt jószágot (sertést, birkát, szarvasmarhát) vágatja le Kunmadarason. A töltelékárut Debrecenből szállítja, mert az ízlik jobban a vásárlóknak. Az alapvető tej­A Jász-Nagykun Cigányszer­vezet, Kunmadaras társadalmi szervezete az Autonómia Ala­pítványtól 300-300 ezer forint értékben adományhoz és ka­matmentes hitelhez jutott. Az adomány kizárólag a vályogvető gépre, a bérleti díjra és a tároló­színhez szükséges anyagra; míg a hitel kizárólag a kútfúrásra, a rizsocsúra, a szállítási költségre fordítható. A hitelt októbertől 10 boszinak öltöztek, s bájitalt ké­szítettek. Hogy milyen egy igazi bűbájital? íme a győztes re­cept, melyhez a következők szükségesek: kígyónyál, tűz- okádó sárkány nyelve, egérszőr, patkányfarok, békabőr, béka­velő, kígyófarok, denevérfül, macskaszem, sárkányfű, nyár­son sült giliszta, főtt majomfa­rok, nyúzott hal, lócitrom, de­nevérmáj. Persze a versenyen ezt a hatásos italt csak képzelet­ben készítették el. A zsűri nem volt könnyű helyzetben az értékeléskor. A jelenlévők meglepetésére a fiú­csapat lett az első, megelőzve a boszilányokat. A győztes bo­szik: D. Nagy Áron, Kovács Imre, Kálmán Norbert, Juhász József, Szalai Sándor, Molnár Konrád. Persze senki nem távozott üres kézzel, hiszen a könyvtáro­sok, Kemecsi Sándomé és Kálmánná Kiss Margit minden­kinek apró ajándékokkal ked­veskedtek. Már most tervezik, hogy a jövő tanévben egy tün­dér- és egy sárkányvetélkedőt indítanak el. termékek, élelmiszerek mellett azonban különlegességeket is lehet nála kapni, mert mint mondja, néhányan ezt is igény­lik. így például megkóstolhatok nála az osztrák sajtféleségek is. Zoli ez alatt a két év alatt már kialakította vevőkörét, ismeri az igényeket, így ajánlani is tud nekik, ha éppen tanácstalanok, hogy mit vegyenek az aznapi ebédhez. Most már csak mirelit fagyasztott árut tart, mert a friss aprólékot forgalmazó cég csődbe ment. S megéri-e vállalkozni? - Őszintén megmondom - így Zoli -, nem élünk rosszul, de nem is olyan magas a jövedel­münk ahhoz képest, amennyit dolgozunk. A bolt forgalmán érezhető, hogy az embereknek évről évre kevesebb a pénzük, s csak az alapvető élelmiszereket tudják megvenni. Az árakat úgy próbálja kialakítani, hogy minél többen meg tudják fizetni, s tud­janak választani a 100-150 féle áruból. Zoli elmondta még, hogy a megemelkedett rezsi és egyéb költségek mellett a tele­pülésen iparűzési adót is kell fi­zetniük a vállalkozóknak. Ezt a környéken máshol nem tapasz­talta. hónap alatt kell visszafizetnie a szervezetnek, s a munkákról, te­vékenységükről folyamatosan tájékoztatniuk kell az alapít­ványt. Ezzel Botos Imre elnök­nek régi terve válhat valóra, hi­szen mindig szorgalmazta egy vályogvető üzem kialakítását, beindítását a településen. Remél­jük, sikerül találnia jelentkező­ket a munkára, s akkor beindul­hat a vályogvetés. Igyekeznek megfelelni a vevők igényeinek Szakmán belül váltott Sikeres pályázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom