Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-10 / 135. szám
A gyógyszertár nem aranybánya A magánosítás egyik célja az ellátás javítása - lett volna Cukorrépa-termelés új körülmények között A tulajdonváltozás lépéskényszere A gyógyszertárak privatizációja körüli huzavonában az önkormányzatok és az ÁVÜ álláspontja mellett szinte megfeledkezni látszik mindenki a valódi szereplőkről: a gyógyszerészekről. Ők vajon hogyan látják a privatizációt? Egyáltalán megérné-e megvásárolni egy patikát? Mitől lenne jobb a betegnek a magánpatika? Erről és hasonlókról kérdeztük dr. Perjési Andrást, a Gyógyszerész Kamara megyei elnökét. A mezőgazdaság tulajdonosi szerkezetének változása a feldolgozóipart, így a szolnoki cukorgyárat is érintette. Jól szemlélteti mindezt a termeltetési szerződésekben bekövetkezett változás: míg 1989-ben 36 szerződést kötöttek, addig ma közel 250 ezek száma. Hogyan tudja mindezt kezelni a feldolgozó?- Bár jelenleg nem tudni, hogy kinek a tulajdonát képezik a patikák, a gyógyszerészek szeretnék, ha magántulajdonba kerülnének?- Úgy gondolom és úgy érzékelem, hogy a gyógyszerszek nagy többsége szeretné, ha magántulajdonba kerülnének a patikák. A gortdok viszont a kistelepüléseken működő egységeknél jelentkeznek, ahol nem tisztázottak a jövedelmezőségi viszonyok, viszont magánkézbe kerüléssel változhat a helyzet. Mindenképpen változást tapasztalna a beteg a magántulajdonba kerüléssel, ugyanis míg jelenleg kizárólag a megyei gyógyszertári központból rendelhet egy gyógyszertár, addig egy „maszek” az ország 46 gyógyszer-nagykereskedőjétől. Ezért szinte azonnal javulna a gyógyszerellátottság.- A gyógyszerészek rendelkeznének akkora tőkeerővel, hogy a készletet meg tudnák finanszírozni?- A privatizáció két részből tevődne össze: magának a gyógyszertárnak és a készletnek a megvásárlásából. A gyógyszerészi kamara és a gyógyszerészek többsége azért akarta az ÁVÜ vezénylése mellett megvásárolni a patikákat, mivel a kidolgozott konstrukció a gyógyszerészek számára elérhetően biztosította a tulajdonhoz jutást. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy némi meglepetés érte a gyógyszerészeket a szolgálati lakások esetében, hiszen ezt készpénzzel kellett volna fizetni - ugyanakkor a megbeszéléseken nem erről volt szó. A készletfinanszírozásról elképzelések voltak, de végleges variáció nem készült el - tudomásom szerint - a mai napig sem.- Nagyságrendekben mit jelentene a készlet?- Hiába van ma piacgazdaság, a gyógyszerpiacon bizonyos mértékig hiánygazdálkodás folyik, melynek következtében a gyógyszertárak körülbelül egyhavi készlettel rendelkeznek. Ez nagyságrendileg - forgalomtól függően - több millió forintnyi készletet jelent. Siófokon, magánháznál 1200 forinttól kínálnak szobát, az Aranypart nyaralótelepen 269 forint a sátorhely, a faház 8100 forint - naponta. A szállodasoron a kétágyas szoba jelenleg 70-88 német márka (4480- 5632 forint). Szinte minden szálláskategóriában az idén emelkedtek az ágyak árai, amit nem indokolnak a növekvő költségek, hiszen például az önkormányzatok általában nem emelték a helyi adókat. A szállások költségeit növeli az üdülőhelyi díj is, ami a déli part fővárosában napi 30-60 forint, annak függvényében, hogy milyen messze lakik valaki a víztől. A vendégek feltehetően fürödni is szeretnének. A strandbelépő ára Siófokon 60-ról 70 forintra nőtt. Aki heti bérletet vásárol, az két napig ingyen strandolhat, az egy hétre előre váltott jegy ugyanis „mindösz- sze” 350 forintba kerül. Gyerekeknek fél ár dukál, mint ahogyan délután négy óra után is csak fél árat kémek a jegysze- Hogyan lehetne ekkora ösz- szeget kitermelni? Ugyanis ha jól tudom, a patikák jövedelmezősége nem a legjobb.- Forgalomtól függ. Azonban a készletre is hasonló konstrukciót kellett volna kitalálni, mint magára a gyógyszertár megvásárlására, mert piaci kamatokat nem lehet latermelni egy gyógyszertár működtetéséből. De még egyszer hozzáteszem: végső koncepció e kérdésben nem készült. Ezért is volt egy kicsit féloldalas a gyógyszertárak meghirdetése.- Mit tud biztosítani a kamara a gyógyszerészeknek?- Országosan 80 százalékos a szervezettségi arány. Nagyjából ezzel megegyezik a megyei taglétszám aránya is. A kamara egyértelműen letette állásfoglalását az ÁVÜ-féle privatizációs technika mellett. Bár sokan támadták a koncepciót, azonban ez biztosította volna, hogy a gyógyszerészek kerüljenek helyzetbe. Az igaz, hogy ez lényegében kereskedelem, azonban ahhoz eléggé speciális, hogy a rendkívül sok jogszabállyal körülbástyázott működést tulajdonosi viszonylatban piaci viszonyok közé kiengedni veszélyes. Legalábbis ez a kamara véleménye.- Ezek szerint az érdekérvényesítés működött.- Igen, bár hozzá kell tennem, hogy nem volt kamarai törvényünk. Közben megszületett - s június 6-tól érvénybe lédők. Hat után ingyenes a belépés egészen a zárásig. Nem túlzottan nagyok a szórakozási lehetőségek. Esős, borús időben a Dél-balatoni Kulturális Központban esténként operettelőadást láthat a közönség, a belépő ára fejenként 600 forint. Aki kirándulni szeretne, biztosan mérlegeli, hogy a benzin drága, s júliustól még drágább lesz. Marad a vonat, a busz. Siófok és Hévíz között 326 forintot fizetünk az idén egy autóbuszjegyért, tavaly ez csak 284 forintba került. Siófoktól Keszthelyig a tavalyi 220 helyett az idén 230 forintot kell leszurkolni a vonaton. A hajójegy ugyanonnan Füredre 200, Badacsonyba 260 forint. A komp is drágult: tavaly a sofőrrel együtt 250-ért vitték át az autót a két rév között, az idén 300 forintért lehet átkelni, 50 helyett 60 forint lett egy utasjegyA Balaton fővárosában a parkolódíj óránként 30 forintról 50-re emelkedett, a szomszédos Földváron azonban egy fillért pett -, azonban ettől függetlenül elismerték a kamarát tárgyaló félként az ÁVÜ-nél és a minisztériumban is. A kamarai törvény életbelépése a korábbi egyesületi formából a kamarát köztestületté emeli. Amellett, hogy kötelező tagságot ír elő, a gyógyszerész-társadalom megkérdezése nélkül sorsát alapvetően érintő kérdésekben nem lehet döntést hozni.- A gyógyszertárak alapításáról és működéséről szóló törvény tartalmaz egy úgynevezett „személyi jogot”. Mit jelent ez pontosan?- Az államosítás előtt rendelkeztek ilyennel a patikák. Miután a törvény hatályba lép, a Népjóléti Minisztérium pályázat útján adhat ki egy gyógyszerésznek személyi működtetési jogot a gyógyszertárra vonatkozóan. Ez viszont csak részben függ a tulajdoni viszonyoktól. Ez egy szakmai felhatalmazás. Maga a személyi jog egyébként visszavonható - törvényben meghatározott esetekben. Nem adható el, ugyanakkor öröklés útján tovább adható.- A magánosításra visszatérve, a dolgozókat, a beosztottakat hogyan érintené a tulajdonváltozás? Hiszen a tulajdonos nyereségérdekeit.- Áz ÁVÜ által kidolgozott forma szerint minden esetben kötelező lett volna a beosztottak további foglalkoztatása -- ugyanolyan feltételek mellett, mint korábban. Ugyanakkor ehhez hozzátartozik az is, hogy a korábbi évek bérgazdálkodása bizonyos mértékben túlfoglalkoztatottságot teremtett - ez viszont szinte csak az asszisztensi munkakörre érvényes. Gyógyszerészből hiány van, különböző - elsődlegesen jövedelmi - okok miatt.- Mennyire lehet nyereségesen üzemeltetni egy patikát?- A szakmai követelményeknek megfelelő létszámmal egy gyógyszertárnak rendelkeznie kell. Viszont a gyógyszertár nem aranybánya, ebből nem lehet meggazdagodni, legfeljebb tisztességes polgári megélhetést tud biztosítani. A kamara részben erre tekintettel szorgalmazta a gyógyszerészek tulajdonhoz jutását, ugyanis ha egy tiszta profithajhászás bekövetkezne, akkor az már etikai problémákat is felvetne. A magánosítás így a betegek minél jobb ellátása érdekében a szakmai szempontok érvényesülése mellett zajlott - volna. sem kémek a várakozásért a vendégektől. Egy pohár szóda 15-20, az üdítő 40-50, a sör (a legkom- merszebb) 80-100 forintba kerül. A hot dogot 60, a hamburgert 80 forintért árulják, a rántott húsért sült krumplival 200-at kémek a bisztrókban. A palacsinta 20 forintot kóstál, annyit, mint egy gombóc fagylalt. (Aki vállalja, hogy alaposan felderíti a terepet, talán talál olyan fagylaltozót is, ahol 15-ért ménk a gombócokat.) A főtt vagy sült kolbász tízdekánként hatvan forintba kerül, cigánypecsenyét kóstolhatunk már százhatvanért. Az olcsóbb pizza ugyanennyi. Grillcsirke 200, a pacal 180, egy egyszerű leves 50-100 forint. Ne tessék elfeledni: ezek az árak csak a talponállókban érvényesek! Ha valahol már kitesznek néhány rogyadozó széket piszkos műanyag asztallal, vagy ha akad egy-egy pad a közelben, amire le lehet ülni - máris minden drágább! És persze egyre vastagabban fog majd a pincér, a zöldséges, a pecsenyesütő, a mutatványos ceruzája, ahogyan gyarapodnak a vendégek. Egy kétgyermekes család - ha meghúzza a nadrágszíjat -, napi négyezer forintból megoldhatja a nyaralását. Czene Attila (FEB) A szolnoki cukorgyár termeltetői szerződései - több ok miatt is - változtak az elmúlt évekhez képest. Míg korábban szinte kizárólag termelőszövetkezetekkel kötöttek szerződést, addig mára számtalan magántermelő is megjelent a cukorrépafronton. A változást jól szemlélteti, mint Veres Sándor, a részvény- társaság vezérigazgatója elmondta, hogy míg 1989-ben összesen 36 termelési szerződést kötöttek, addig ma mintegy 250 szerződéssel rendelkeznek. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a szerződött területek nagysága is változó. Az 1990-es évben a termelők - területi nagyságot tekintve - a 200-tól 2000 hektárig terjedő kategóriában mozogtak, a 150 hektár „már nagyon kicsinek” találton a cukorgyánál. Ez mára lényegesen másképp alakult. Ezzel kapcsolatban példaként említette Veres Sándor, hogy a „Kovács és társaiéval megkötött 100 hektáros szerződés esetén a kistermelők összefogtak, s ennek a „társaságnak” lehet akár harminc tagja is. Ennek következtében a kistermelőkkel kötött szerződések mögött sem annyi a szerződő fél, mint ahány a szerződések száma. Megyénkben az év első negyedévében tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Míg 1994. januárjában összesen 35 296 munkanélkülit tartottak nyilván a megyei munkaügyi központnál, addig ez a szám márciusban már csak 33 712 volt. Ez mintegy 16,7 százalékos rátát jelent - tartalmazza a megyi KSH első negyedéves jelentése. A munkaügyi központ legfrisebb adatai - májusi állapot - szerint további csökkenés figyelhető meg, ugyanis a munkanélküliség 15,8 százalékos mértéket ért el. Ezen belül a pályakezdő munkanélküliek száma is csökkent, ugyanakkor a bejelentett álláshelyek száma igen kevés. (Lásd a grafikonon.) Miközben a regisztrált állástalanok száma néhány százalékponttal fokozatosan csökken, addig az ellátásból kikerülők száma többszörösen növekszik. Míg januárban a regisztráltak közül 20 895-en (59 százalék) részesültek járadékban, addig ugyanez a szám márciusban már csak 18 201 (54 százalék). Az első negyedévben a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a járadékban részesülők hányada 5 százalékkal. Ennél is nagyobb csökkenés következett be május hónapig: a regisztráltak mindössze 46 százaléka részesült munkanélküli-járadékban. Mindez jelzi, hogy egyre gyarapszik a tartósan állás nélküliek száma. A munkaügyi központ adatai szerint az egy éven túli munkalehetőség nélküliek hányada maghaladja a 68 százalékot. A járadékjogosultság elvesztése után mindössze néhány lehetőség létezik arra - munkahely hiányában -, hogy jövedelemre tegyen szert a munkanélküli. Ezek között a jövedelem- pótló támogatás az egyik forma. Ilyen jellegű ellátást januárban 10 668-an, márciusban 11 898-an, míg májusban már 13 128-an vettek igénybe. Közben azt is meg kell jegyezni, hogy „Ha így számolom, akkor akár 600 termelővel állhatunk kapcsolatban” - fejtette ki a vezér- igazgató. Maguk a szerződések pedig arra utalnak, hogy hazánkban a cukorrépa nagyüzemi növény, ugyanis csak erre található gép. így a földtulajdon szétdarabolódása a cukorrépa-termelésnek egyáltalán nem kedvez. Persze mindez várható volt, s ezt még az állami tulajdonban lévő cukorgyár vezetése érzékelte a kárpótlási törvények megjelenése előtt. Ráadásul a mezőgazdasági termelők komolyabb befektetést - mint például cukorrépa-fel- szedő gép - nem tudtak végrehajtani. Ézért a cukorgyár folyamatosan létrehozott egy saját gépparkot, mely vetőgéptől kezdve a felszedőig terjed. Ezen gépalappal már bátran szerződnek azon kisgazdákkal is, akiknek a földön kívül nincsen más eszközük - fejtette ki Veres Sándor. Erre készült a gyár, s a mai állapot szerint mintegy 3500 hektár kezelésére rendelkezik gépekkel a feldolgozó. Területben mérve a gyár ösz- szes igénye mintegy 12-13 ezer hektár, melynek nagy része továbbra is a nagytermelők birtokában van. Á kisgazdákkal az ellátást az önkormányzatok biztosítják, melyek szűkös anyagi helyzete ismert. A munkanélküli-járadék csak rendkívül alacsony életszínvonalat tesz lehetővé, ám az alkalmazottak sem dicsekedhetnek komoly jövedelemmel. A megyei kétkeresős átlagcsalád - két gyermekkel - alig éri el a létminimum szintjét, ha egyáltalán eléri. A KSH kimutatásai szerint a megyei bruttó átlagkereset havonta 23 675 forint. Ebből a legrosszabbul fizetettek a jogi személyiség nélküli szervezeteknél állnak alkalmazásban. Itt megkötött szerződések mintegy 3000-3500 hektárra terjednek ki. Ma a cukorrépa rendkívül költséges növény, ugyanis igen magas befektetés szükséges az egy hektárra vetített termeléshez, s emiatt nagy a termelési kockázat. A termelői pénzhiány mellett alapvető gondként jelentkezett az idén, hogy az elmúlt két év aszályos volt a cukorgyárhoz tartozó terüketen, és emiatt a termelők komoly veszteségeket szenvedtek el. így az automatikus reakció a cukorrépa-termelés leállításának szándéka volt. Mindezek kompenzációjára a gyár a termeltetési politikáját úgy alakította, hogy minél több termelő kapjon kedvet a cukorrépa termesztéséhez. így akik hosszú távú répaszerződést - 5 éveset - kötnek a gyárral, azok számára támogatást adnak az öntözőgépek beszerzéséhez. A termelői reakció olyan kedvező volt, hogy a gyár a gépgyártóknál is el tudott járni, melynek eredményeként ezen cégek is hitelt nyújtanak a termelőknek az öntözőberendezés megvásárlásához. Az „akcióval” közel 2000 hektárra való öntözőgépet vásároltak a termelők. így ezzel együtt - összességében - a gyárral szerződött terület 51 százalékán már öntözéses termelés folyhat. a havi bruttó kereset mindössze 11 306 forint. Az átlag 22-24 ezer forintot tudhat magáénak, a szövetkezeteknél ennél alacsonyabbat: 18 004 forintot. A kimutatás szerint legjobban fizetettek a helyi és a központi költségvetési szervezetek alkalmazottai: míg előbbieknek 25 150 forint havi bruttó átlag- keresetük van, addig utóbbiak vezetik a megyei mezőnyt 32 341 forinttal. A jövedelempozíciók az előző évhez képest szinte minden gazdálkodási formánál emelkedtek. Kiugróan magas a helyi költségvetési szerveknél: az 1993 első negyedévhez viszonyítva 142 százalékos. Ehhez képest a jogi személyiség nélküli szervezeteknél 37,5 százalékos bruttó keresetcsökkenés következett be. Balaton-„te drága” Ártérkép nyaralni vágyóknak A Balaton-parti butikok, vendéglők, panziók jelentős része csak a főszezon néhány hetére nyit ki. Akik már most is kínálják szolgáltatásaikat, azok bizony alaposan megcsapolják a kevés vendég pénztárcáját. Sokakat érdekel, hogy ezen a nyáron egy átlagos balatoni nyaralás mennyi pénzébe kerül majd a családoknak. Megpróbáltuk elkészíteni a magyar tenger ártérképét. Hivatalosan csökkent a munkanélküliek száma Legjobban a közalkalmazottakat fizetik Első negyedévi megyei munkaerő-piaci helyzetkép Miközben a munkanélküliek száma fokozatosan - bár igen kis mértékben - csökken, addig az ellátásból egyre kevesebben részesednek. Mindez a tartósan munka nélküliek számának gyarapodását jelzi, s egyre többen szorulnak rá különböző önkormányzati segélyekre. A megyei munkaerőpiac alakulása mmm ebből pályakezdők ISII — a regisztrált a bejelentett munkanélküliek száma álláshelyek szama ~
