Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. június 9., csütörtök Hazai tükör 3 FORD AUTÓSZALON KISÚJSZÁLLÁSON. A gépkocsivásárlók kulturáltabb kiszolgálása érdekében autószalont épít a Ford Sándor Szerviz Kft. Kisújszálláson. Józsa Sándor szolnoki építész tervei alapján júliusban készül el a tetszetős épület. -Mészáros­Munkaerő-piaci helyzetkép a megyében Egyre többen szorulnak önkormányzati segélyre Ez év májusában 31 ezer 936 munkanélkülit tartottak nyilván a megyei munkaügyi központ kirendeltségein, 1072 fővel kevesebbet, mint egy hó­nappal korábban. Áprilishoz hasonlóan ebben az időszak­ban is valamennyi körzetre jel­lemző volt a regisztráltak lét­számának csökkenése. A mun­kanélküliség mérséklődésének megfelelően tovább csökkent a pregyei munkanélküliségi ráta értéke is, 16,4 százalékról 15,8 százalékra, amely azonban még mindig jelentősen megha­ladja az országos átlagot. A munkaügyi szervezetnél ebben a hónapban újonnan re­gisztráltak száma 1436 fő volt. Az új kérelmet benyújtók több mint fele az ipar (28,8 száza­lék) és a nem anyagi, ágak (28,2 százalék) területéről ér­kezett. Annak ellenére, hogy a nyilvántartási rendszerbe belé­pők állománya kismértékű csökkenést mutat, a munka- nélküliség átlagos időtartama tovább nő. A májusi adatok alapján a munkanélküliek 85,5 százaléka legalább hat hó­napja, 68,8 százaléka több mint egy éve nem jutott mun­kalehetőséghez. A munka nélküli pályakez­dők létszáma 2519 fő, ami múlt év májusi állománynak megfelelő. Arányuk az összes munkanélkülieken belül az előző hónaphoz képest nem változott, 7,9 százalék. A május havi zárónapi ál­lásajánlatok száma (721) ápri­lishoz viszonyítva közel 180 új munkahellyel bővült, a szol­noki körzetben száznegyven­nel. A munkaerő-kereslet csökkenése jellemezte Karcag, Kisújszállás, Törökszentmik- lós, Kunszentmárton és Kun­hegyes térségét. Legmagasabb munkáltatói igény májusban a szalyruinká-? sok iránt volt,'a szabad léfiétő- ségek 53,6 százaléka áz ő szá­mukra érkezett. A bejelentések közel 15 százaléka betanított munkásoknak, 11,8 százaléka segédmunkásoknak szólt, nem fizikai tevékenységre minden ötödik állásajánlat irányult. Jelentősebb és folyamato­sabb létszámigénnyel a feldol­gozóipar és a kereskedelem te­rületéről, valamint a szolgálta­tási szférából éltek gazdálko­dók. Nagyobb (20 főt megha­ladó) munkaerő-kereslet sza­bók, varrónők, textilkonfekci- onálók, kubikosok, hegesztők, kőművesek, ügynökök iránt je­lentkezett. Az elhelyezkedési lehetősé­geket tekintve a megyei átlag­nál előnyösebb pozícióban vannak a szakmunkásképzőt, szakiskolát és szakközépisko­lát végzettek, valamint a dip­lomával rendelkezők. Leg­gyengébb a munkaerő-piaci esélye a 8 általános iskolával sem rendelkezőknek és a tech­nikusoknak. Május hónapban munkané- lüli-ellátásra 14 683 fő volt jo­gosült. A járadékidő lejárta miatt a nyilvántartási rend­szerből 1489 fő került ki, elhe­lyezkedni pedig 908 munka- nélküli tudott. Önkormányzati jövedelem- pótló támogatásban 13 128 fő részesült, létszámuk év eleje óta növekvő tendenciát mutat. Gazdagné Molnár Tünde Milyen könnyítéseket jelentenek a devizajogszabályok legutóbbi változásai? Mindenki nagy remények­kel, várkozásokkal tekintett - már hosszabb ideje - a „beha­rangozott” új devizakódex megjelenése elé. A tervezetek szerinti várható változásokról a sajtó is többször igyekezett a széles közvéleményt tájékoz­tatni. A törvénybeli szabályo­zást igénylő új devizakódex azonban - itt nem részletezett okok miatt - ez idáig nem ke­rült az Országgyűlés elé. Az előkészített változtatások egy része - amely nem igényelt tör­vényi szintű szabályozást - azonban több lépcsőben a kö­zelmúltban látott napvilágot. A következőkben ezeket kíván­juk összefoglalni, mind a ter­mészetes személyeket, mind a vállalkozásokat érintően. A lakosságot érintő új sza­bályok: Ä turistaforgalom megindu­lása előtt, 1994. április 1-jétől módosították az utazásra fel­használható éves keretet. A 33/1994. (III. 18.) Korm. rendelet értelmében minden 14. életévén betöltött - 1994. évben s külföldre ezután évente ki­utazó - magánszemélyek ko­rábbi, jóval alacsonyabb ösz- szegtől eltérően, 800 USA-dol- lárra, 14 év alattiak pedig 300 USD-re jogosultak. Emellett egyszerűsítést jelent az, hogy a fenti összegek évente igénybe vehetők, de az éves maradvá­nyok a következő évre nem vi­hetők át. Mi szükséges a keretek igényléséhez? Elsősorban érvényes magán- útlevél, személyi igazolvány és valutalap. Az esetlegesen elveszett va­lutalap pótlását az MNB-nél kell kérni. A valutalap pótlásá­nak évében azonban nem jár az éves valutakeret. A 800, illetve 300 USD - vagy ennek megfelelő, más konvertibilis valuta - valuta- eladásra felhatalmazott szer­veknél (például kereskedelmi bankok, utazási irodák stb.) vá­sárolható meg, amelyek egyide­jűleg kiadják a 90 napra érvé­nyes valutakiviteli engedélyt is. (Konvertibilis valuta mindaz, amelyet az MNB hivatalosan jegyez.) Említést érdemel még az, hogy - a korábbi szabályozástól eltérően - az utazási irodák va­lutában történő költőpénzellá­tása megszűnt. 1994. április 1-jétől idegenforgalmi szolgál­tatásokat (például külföldön szállodafoglalás), valamint a külföldre szóló menetjegyeket belföldön forintért lehet megvá­sárolni. A fentiek a devizabel­földi magánszemélyekre vonat­koznak. A devizabelföldieket érintő, további új rendelkezések 1994. május 1-jétől:- Postai úton - az eddig 3000 forint helyett - ma már 10 000 forint értékű ajándék küldhető külföldre; arany, platina, ezüst, az ezekből készült tárgyak és muzeális értékek kivételével.- Személyenként összesen - a korábbi 5000 forint helyett - 20 000 forint értékű valutát le­het birtokban tartani, amely más belföldi természetes személyre - devizahatósági engedély nélkül - átruházható.- Arany pénzérméből szemé­lyenként és fajtánként - az ed­digi 1-1 darab helyett - 10-10 darab lehet tulajdonunkban.- Utasforgalomban - 3000 fo­rint helyett - már 100 ezer forint összértékű ajándékot lehet kül­földre vinni, a fentebb felsorol­tak kivételével. A korábi szabályozástól elté­rően, a bélyegek ma már szaba­don küldhetők, illetve vihetők határon túlra. A devizakülföldi utast érintő lényeges változás az, hogy- a részére forintban visszaté­rített általános forgalmi adó konvertibilis fizetőeszközre át­váltható vagy külföldre átutal­ható;- belföldön lévő ingóságot - összeghatár-megkötés nélkül - ajándékozhat belföldinek. Bel­földi személy viszont csak 20 ezer forint értékű ingóságot ajándékozhat külföldinek;- külföldi által ideiglenesen Magyarországon hagyott va­gyoni értékek őrzéséhez, keze­léséhez, használatához (például saját személygépkocsi) nem szükséges devizahatósági enge­dély;- ugyancsak nem kell ilyen engedély a belföldön tartózkodó külföldiek közötti olyan szerző­déshez, amelynek tárgya 100 ezer forintot meg nem haladó devizaérték vagy vagyoni érték, továbbá a külföldiek közötti ke­reskedelmi ügyletekhez;- utasforgalomban szemé­lyenként készpénzben 10 ezer forintot (maximum ezerforintos címletekben) lehet kivinni, bel­földön vásárolt árucikkekből pedig - valutabeváltási igazolás nélkül - maximum 20 ezer fo­rint értékűt;- a külföldieknek - minden egyes magyarországi beutazá­suk alkalmával - legalább 1000 forinttal vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizetőesz­közzel kell rendelkezniük. MNB Szolnok Az egészségügy helyzetének javításáért Együttműködik a Hetényi Kórház és a Generali A Jászsági, Nagykunsági, Szolnoki Polgárok a Szolnoki Kórházért Alapítvány és a Ge­nerali Budapest Biztosító Rt. Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezérképviselete szerződést írt alá, mely elsősorban az amúgy is rossz körülmények között lévő egészségügyi intézmény helyzetén kíván javítani. Az együttműködés azon lehetősé­geit és feltételeit teremtették meg ezzel, amelyek etikailag nem sértik az ügyfelek érdekeit. A kidolgozott koncepció ellen­tétes az eddigi biztosítási for­mákkal, hiszen a kórházi alapít­vány alkalmazottai adnak az ügyfelek részére tájékoztatást háromféle biztosítási módozat­ról. Az alapítvány a bevételből juttatna a szülészet-nőgyógyá- szatnak, valamint a gyermek- gyógyászatnak elsősorban a hi­ányzó eszközök beszerzésére, hisz az együttműködés célja, hogy a kórház égető eszközhiá­nyát, ha részben is, de megszün­tetni tudja. A biztosító nem juta­lékot, hanem költségtérítést ad, amiből a kórház finanszírozza az alapítvány dolgozóit, ugyan­akkor a maradék összegből gazdálkodik. Optimista számí­tások szerint többmilliós nagy­ságrendű lehet az az összeg, mellyel a kórház súlyos gond­jain enyhíteni tudna. A pénz ily módon egy közcélú alapítvány érdekében visszaáramlik az egészségügybe. A szerződés te­hát megköttetett, a folyamatos előkészítő munka is megkezdő­dött, így minden valószínűség szerint egy-két héten belül éles­ben is elindulhat a program. A szolnoki intézményen kí­vül a jászberényi kórházzal folynak egyeztető tárgyalások, s bár konkrét szerződés még nincs, a két fél pozitív hozáállá- sának eredményeként a közel­jövőben minden bizonnyal megszülethet a megállapodás. Megnyílt a Kriminálexpo ’94 A globális biztonság megte­remtéséhez társadalmi-hatósági és nemzetközi együttműkö­désre, valamint határokon túl­lépő összefogásra van szükség - hangsúlyozta Göncz Árpád köz- társasági elnök, a Kriminálexpo ’94 szerdai megnyitóján a bu­dapesti Kongresszusi Központ­ban. A háromnapos rendezvényen hazai és külföldi cégek mutatják be az informatikai, környezet­védelmi, személyi és rendez­vénybiztonsággal kapcsolatos termékeiket, megoldásaikat. Kiállítanak az elmúlt évi tende­rek győztesei, és látható lesz az idei választásokat támogató in­formatikai rendszer is. Az államfő megnyitóbeszé­dében rámutatott: amíg Ma­gyarország el volt zárva a világ­tól, nem létezett szervezett bű­nözés, a határok megnyitásával és a szabadság elérkeztével azonban „begyűrűzött” ez a je­lenség. A kiállítás mellett konferen­ciák egészítik ki a Kriminál­expo ’94 programját: a nem­zetközi környezetvédelemről, a modem bűnüldözéshez szüksé­ges együttműködésről és kom­munikációról, a sértettek szere­péről és jogi helyzetéről, vala­mint a világkiállítás biztonsági rendszeréről tartanak tanácsko­zást, magyar és külföldi szak­emberek részvételével. A kri­minálexpo kísérő rendezvénye­ként kerül sor a Hisec ’94 elne­vezésű adatvédelmi és adatbiz­tonsági rendezvényre, illetve konferenciára. (MTI) „Nem így akartam elmenni” Harmincöt évig volt védőnő A kunhegyesi Gorzás Lu­kácsáé 35 évig volt védőnő. Annak idején Tiszaroffon kez­dett, ott egy évig dolgozott, az­tán Kunhegyesre került. Ez a foglalkozás is azok közé tarto­zik, amelyekről elég keveset tudnak az emberek. Olyan hiva­tás, amelynek képviselője nem áll reflektorfényben.- Nem bántam meg, hogy ezt választottam - összegzi a 35 évet Gorzás Lukácsné. - Csak azt tudom mondani, hogy na­gyon szerettem. A terhesgondo­zással kezdődött a munkám, az­tán az óvodában, iskolában folytatódott. Emlékszem, olyan aranyosak voltak az óvodások például! Amikor megérkeztem hozzájuk, körülfogtak, átölel­tek. Megkérdeztem tőlük: „Ki tud nekem mondani egy szép kis verset?” Akkoriban még nagyon sok tanya volt Kunhegyes körül. Sokat kellett küszködni azért, hogy a gyerekek megkapják a védőoltásokat, hogy a szülők behozzák a tanyáról az oltásra a gyereket. De előfordult, hogy nem sikerült ezt elérni, nekünk kellett kimenni, és ott, az árok­parton oltottuk be a gyereket. Ha visszagondolok, hogy mennyit kellett biciklizni! Es hogy féltem a kutyáktól! A sze­let nem bírtam soha. És szem- beszéllel biciklizni nagyon ne­héz...- Miért választotta ezt a pá­lyát?- Én már fiatalkoromban na­gyon szerettem a gyerekeket. Talán azért is, mert mi öten vol­tunk testvérek. Én voltam a leg­idősebb, gyakran nekem kellett ellátni a többieket is, mert az édesanyám dolgozott. Amikor lázas volt a kisöcsém, beöntést adtam neki, szóval már akkor is vonzódtam az egészségügyi pá­lyához.- A köztudatban a védőnő leginkább úgy él, hogy ő segíti tanácsokkal a kisgyerekeket gondozó anyukákat:- Sokszor az elsőszülött gye­reknél nem tudják még, mit kell tenni, hogyan fürösszék, hány­szor szoptassák.- Azt hiszem, az anyukák jobban elfogadják annak a ta­nácsát, akinek van saját gye­reke is.- Igen, ezt én is észrevettem. Miután gyerekem lett, még szí­vesebben fogadták a tanácsai­mat. Azelőtt azt mondták, hogy én is csak könyvből tanultam a gyermekgondozást. A többség szeretett például szoptatni, de volt olyan is, akit meg kellett győzni az anyatej fontosságáról. Ha pedig valakinek nem volt teje, de szívesen fogadott más­tól anyatejet, meg kellett szer­vezni, hogy ki adjon. Az utolsó két évben Gorzás Lukácsné sokat helyettesített is. Sokszor hazavitte a munkát, a férje meg is kérdezte olykor: iroda van nálunk? Talán ez meg a sok biciklizés járult hozzá, hogy infarktust kapott, és egy évvel korábban ment nyugdíjba, mint tervezte. Erről az időszakról nem tud érzelmek nélkül beszélni.- Nagyon rosszul és váratla­nul érintett, amikor az infarktus után a főorvos azt mondta, hogy nem mehetek vissza dolgozni. Én ugyanis még szerettem volna, sőt a nyugdíj után is szí­vesen dolgoztam volna. Any- nyira szerettem minden gyere­ket, hogy a sajátomat se jobban! Nem így akartam elmenni, hiszen még csak arra sem volt időm, hogy elbúcsúzzam azok­tól, akikhez nap mint nap kijár­tam. Sokáig, ha összetalálkoz­tam velük az utcán és megkér­dezték, hogy vagyok, elsírtam magam.- Nehéz volt az átállás?- Nagyon megviselt, de sze­rencsére a férjem mellettem állt, segített. Nem unatkozom itthon. Sokat olvasok, kézimunkázom, rejtvényt fejtek. És az unoká­immal is foglalkozni kell. Csak sajnos, most elég messzire köl­töztek el, úgyhogy ritkábban lá­tom őket. Paulina Éva (Fotó: Mészáros János) GANZ ANSALDO keres NC és CNC vezérlésű gépen dolgozó 5® [LÓ szakmunkásokat. Várjuk jelentkezésüket! GANZ ANSALDO Rt. személyzeti szervezet 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Telefon: 175-3322/136.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom