Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

1994. május 24., kedd Sportextra ii Autósport, II. Champion-Arbau rali, Esztergom Tóthék letaszították trónusukról Rangáékat Nem fogadták kegyeikbe az égiek a magyar ralibajnokság második futamát Esztergom­ban. Míg az eredetileg kiírt idő­pontban ragyogó napsütés fo­gadta volna a mezőnyt, addig pénteken szakadó eső, sáros, sí­kos gyorsasági szakaszok vár­ták a versenyzőket. Az első íz­ben megrendezett Opel Astra Kupa miatt azonban a II. Champion Arbau ralinak kellett egy hetet csúsznia, a nem várt időjárásváltozás pedig alaposan felborította az előzetes papír­formát. De haladjunk sorjában. A salgótarjáni társaságból - a külföldi indulókon kívül - egyedül Tóth Ferenc nem állt rajtvonal mögé, mivel Audi S2-e.se nem érkezett meg idő­ben Ausztriából. Szolnokról há­rom páros szállt harcba a minél előkelőbb helyezésekért, az Orosz-Szaniszló kettős, a Fe­­renc-tcstvérek és a Tisza-Hor­­váth duó. Már az első gyorsa­sági szakaszon, Strázsahegynél, nem várt fordulatot vett a ver­seny. Az egyik földes, derék­szögű kanyarban akkora dago­nya lapult, hogy majd mindenki elakadt. Többeket a nézők tol­tak ki a feneketlen mocsárból. Egyedül az ifj. Tóth János ve­zette Toyota Celica boldogult első nekifutásra a kanyarvétel­lel. Néhány „nagymenő" - mint például Ferjáncz Attila vagy Fa­ragó Szabó András - tulajdon-Bossányi Zsoltot vízágyon, térd-, arc- és bordasérüléssel szállították kórházba Tarjánban mi, ezúttal nagy ve­­télytársunk, Érdi Tibor esett ki váltóhiba miatt. Továbbra is nyílt a verseny kettőnk közt a kategória bajnoki címéért. Faragó Szabó András: - Ahhoz képest, hogy az első gyorson három és fél percet áll­tunk - mert felhasalt az autónk - nem rossz az eredményünk. Szombaton azt hiszem kimon­dottan jól mentünk. Orosz Sándor: - Mivel az első nap az össszevont kategó­riában elérhető közelségbe ke­rült a pontszerzés, nem kímél­hettük sem magunkat, sem au­tónkat a folytatásban. Sajnos a jobb hátsó gátló léllógatása el­kopott, így időnként kicsit visz­­sza kellett fogni az Opelt. Örü­lünk, hogy bebizonyítottuk, nem „kicsúszott" eredmény volt a Salgó Rali abszolút tizen­egyedik helye. A trónkövetelő páros, ifj. Tóth János (jobbról) és navi­gátora, Papp György érthe­tően repes a boldogságtól Szaniszló Imre: - Két esz; telidével ezelőtt kategória (A7) bajnoki címet nyertünk Ladáj val. Tavaly harmadikok lettünk a Kadéttel az új géposztályban, az N4-ben, míg az abszolútban a húsz-huszonötödik hely körül tanyáztunk. Idén a két futam után tartjuk a lépést Kiss Fen­ékkel az N4 elsőségéért, és az összetettben is előreléptünk. Remélhetően a következő ver­senyen, Veszprémben sem kell bánkódnunk. Géléi József, fotó: Mészáros János Örömszavak Hj. Tóth János: - Ót iási sze­rencsénk volt ezen a versenyen, hogy pénteken szakadt az eső. A síkos, sáros pályán nem jött ki a Toyota és a Lancia közti különbség. így a második napra tulajdonképpen az előnyünk megőrzése lett volna a cél. A száraz aszfalt azonban Ranga Lacinak kedvez, az. utolsó gyor­saságin már nem nekünk állt a zászló. A kél másodperces kü­lönbség azonban nem tűnt be­­hozhatatlannak, mi mentünk, mint a meszes. Fortuna ezúttal mellénk állt, de ilyen a rali. Ranga László: - Nem voltam jó passzban az első nap, az éjjel rosszul aludtam, fáradtan ébred­tem és Senna halálát sem tud­tam még megemészteni. Ha őt érhetett ilyen baleset......... Rá­adásul nem vagyok igazi eső­menő, így jelentős hátrányba kerültem. Szombaton mindent megpróbáltam, ennyire tellett. Azt hiszem, a hátralévő futa­mokon régen látott átélt izgal­maknak lehetnek tanúi a nézők. Ferjáncz Attila: - Nem vé­letlen, hogy ennyire örülünk a harmadik helyünknek, hiszen a tizenegyedikről jöttünk fel a dobogóra. Nem tudom mi lehe­tett a Ford fűtésével, de pénte­ken, a szakadó esőben, időnként semmit nem láttam, annyira be­párásodott a szélvédőnk. Túri Tamás: - A strázsahe­­gyi gyorsaságik kimondottan N-s Mazdánknak kedveztek. Az Opel Inveszta párosa megismételte tarjáni Orosz Sándor (balról) és Szaniszló Imre alaposan megdolgozott azért a sikerért, hogy az. abszolút tizenegyedik helyre hozták be Opel Kadettjúket remeklését végzett. Tisza Andor ugyan meggyűrte egy kicsit Ladája or­rát. ám így is harmadik lett az A-7-es kategóriában. i A II. Champion Arbau Rallye abszolút sorrendje: I. Tóth János, Papp György (Waltham Autósport, Toyota) 1:04:23 ó, 2. Ranga László, Büki Ernő (Marlboro Rallye Team, Lancia) 1:04:36, 3. Fer­jáncz Attila, Tóth Csaba (Váci Autó SE, Ford) 1:09:17, 4. Túri Tamás, Tóth Imre (Népliget Motorsport, Mazda) 1:09:49. 5. Faragó Szabó Tamás, Gergely Ferenc (Sashegy Autósport, Lancia) 1:10:01, ...II. Orosz Sándor. Szaniszló Imre (In­veszta Opel, Kadett GSI) 1:16:15. képpen már ekkor elvesztette reményét a győzelemre. Sokan idő ellőtt kénytelenek voltak be­fejezni a futamot, mivel autójuk nem bírta a fokozott igénybevé­telt. Nem így Oroszék, akik - köszönhetően szervizcsapatuk ragyogó munkájának - remekül állták a sarat, és igen előkelő he­lyen várták a folytatást. Mivel a nap nagyrészében szakadt az eső, a biztonság kedvéért több gyorsasági szakaszt kivettek a rendezők a pályából. Sajnos azt pont nem, melyen Ferencz Sán­dor kicsúszás miatt nem a cél­vonalon haladt át, így az egyik szolnoki kettős már pénteken befejezte a viadalt. Másnapra szerencsére kide­rült az idő, felszáradtak az asz­faltpályák, ami jót tett á témpó­­(nak Ä Jayalyi bajnok. Ranga, László mindent elkövetett, hogy ledolgozza hátrányát ifj. Tó­­thékkal szemben, ám egy rövid időszakot kivéve mindvégig a trónkövetelő kettős vezette a mezőnyt. Faragó hihetetlen ver­senyzéssel, az 57. helyről (!) ve­­rekedte fel magát az abszolút ötödikre, míg Ferjáncz Attila az utolsó pillanatban előzte meg az N-s autóval száguldozó Túri Tamást, és lett harmadik. Sajnos néhány baleset bor­zolta a nézők idegeit az utolsó métereken. Előbb dr. Konta emelkedett három méter ma­gasba Audijával sérülés nélkül megúszták -, majd a Bossányi Zsolt vezette Lada szaladt be két fa közé. Itt már sajnos a mentőknek is akadt dolga, a pi­lótát térd. arc- és bordasérülés­sel kelleti kórházba szállítani. Ecseti József száz méterrel a cél előtt borult Trabantjával, ám a nézők pillanatok alatt talpra állí­tották a „gépcsodát", mely így be tudta fejezni a versenyt. Hogy az előfulók élete sem könnyű, azt Maksa Imre bizo­nyíthatja, aki fekete Toyota Cc­­licáját préselte a Lada mellé, a fák közé. Mindezek sem zavarták azonban Orosz Sándort abban, hogy N4-es Opel Kadett GSI-jét karcolás nélkül az abszolút ti­zenegyedik helyre kormá­nyozza. Kategóriájában nála előkelőbb helyen senki nem Fejre állt a világ - gondolhatnák a Trabantban ülök Nem vágtak vissza a jászok Női kézilabda NB l/B. Viharverte polgármesterek kipörgésgátló nélkül Könnyen győztek a kunságiak, hisz Puskással erősítettek Tavaly Martfűn találkozott egymással a két alkalmi váloga­tott és akkor a kunságiak 3-0-ra verték a jászsági polgármeste­rek együttesét. A hét végén volt a visszavágó, amely ugyancsak emlékezetes marad a legalább négyszáz néző és a pályára lé­pők soraiban egyaránt. Ha má­sért nem, hát azért a záporeső­vel társult zivatarért, amely fél órával a kezdés előtt Jászszent­­andrásra zúdult. A község volt ugyanis a há­zigazdája a hetvenhat település első embereinek, akik közül öt­venkilencen személyesen tették tiszteletüket a háromezres köz­ségben. Vélhetően azért is, mert az őszi helyhatósági választások előtt bizonyára jó néhányan utoljára köszönthették egymást ebben a szereposztásban. A focimeccs a délutáni prog­ram utolsó előtti, egyben talán a legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó eseménye volt. Azt megelőzően a helyi polgármes­ter, Nagy Sándor adott tájékoz­tatót a község életéről, bemu­tatva nevezetességeit, mint pél­dául az idegenforgalmáról híres strandot vagy a neobarokk stí­lusban épült templom egyedi freskóit, Sipos István nyugdíjas művelődésiház-igazgató „tár­latvezetésével". A vihar dühével megindult az autóáradat a focipálya irá­nyába. A gyepszőnyegnek lát­hatóan jót tett az égi áldás, rövid „sörénye" haragos zöldben tet­­szelgve csábította a labdát ker­getőket. A kezdőrúgás termé­szetesen a díszvendég. Puskás Öcsi előjogaként lett elvégezve és megörökítve. Azt követően kevéssel máris dugába dőlt a revansra vágyó jászságiak hadi­terve. Kapitányuk, Molnár Fe­renc (Jánoshida) ugyanis tizen­egy mezőnyjátékossal próbál­kozott, de Varga Sándor FIFA-játékvczető nem hagyta magát megtéveszteni. Mindkét csapat kínosan ügyelt arra, hogy a legalkalmat­lanabb lábbeliben, azaz a csú­szós talpú tornacipőben lépjen a síkos fűre. A súlycsoportokat tekintve nem volt számottevő különbség, ellenben életkorban annál inkább, méghozzá a kun­ságiak javára. Már az elején meglátszott, a mozgékonyabb kunságiakat az sem állíthatja meg, hogy az ellenfél kapusa. Török Sándor (Jászapáti) a be­melegítésnél fejtetőre állva me­ditált. A tavalyi gólkirály, Kiss Já­nos (Rákócziújfalu) már az 5. percben mindenkit kicselezve megszerezte a vezetést. Őt Né­­gyesi Zoltán (Tiszabő) követte aztán megint a vezető találat szerzője volt eredményes két kihagyott ziccer között. Egyre távolabbra került a jászsági re­­vans-lehetősége, a szünetbeli tombolahúzáskor már 0-4-et mutatott az elektromos ered­ményjelző. Egy néző azért szo­rított, nehogy tíz vagy annál több találatot szerezzenek a kunságiak, mert a jelző csupán egy számjegyet tudott „elvi­selni”. A kétszer harmincperces erőt, állóképességet és csúszó­képességet felmérő összecsapás második félidejében ■ azt várta mindenki, hogy a jászságiak legalább becsületgóljukat meg­szerzik. Bánatukra, az ellenfél ebben nem volt partner, egyma­­guk pedig képtelenek voltak el­jutni a kapu közelébe. így hát maradt: Jászság - Kunság 0-7. A harmadik félidő jó hangu­latban telt a Haladás szövetke­zet éttermében, ahol a Két Antal módon elkészült birkapörkölt pótolta az energiaveszteséget, ám a folyadék pótlása sem ma­radt el. Hogy mikor lesz a foly­tatás? - még nem tudni, de az máris nyilvánvaló, a jó ötletek megvalósítása egyöntetű támo­gatásra talált, amely reménye­ink szerint a választások után sem merül feledésbe. (ni) Törők Sándor hiába állt tótágast, hálóját hétszer megzörgették Nem kapituláltak a siroki vár védői Rekord Sírok - JTKF DSE 25-18 (11-6) Sírok, 50 n., v.: Nádasdi, Pesti JTKF DSE: Lenhardt-Sass 1, (íergi 2, Debre 1, Fekete 8/5, Pesti 2, Jankovics. Csere: Krisztóf 3, Lengyel, Morav­­csik 1. Edző: Garamvülgyi Mihály. Hétméteresek: 9/8, ill. 5/5. Kiállítás: 10 ill. 4 perc. A tabella kilencedik helyén álló siroki együttes ellen a pont­szerzés reményében lépett pá­lyára a jászberényi főiskolás csapat, melyet ezúttal Garam­­völgyi Mihály irányított a kis­­padról, mivel Ugrin György a hétvégén az Országos Lovas­bajnokság 1. fordulóján, Kapos­várott szerepelt. Hogy a pontszerzés nem is lesz olyan egyszerű dolog, az már a találkozó legelején kide­rült. A hazaiak sorra értékesítet­ték a számukra esetenként túl szigorúan megítélt büntetőket, míg a jászberényiek idegesen, sok hibával játszva, csak a nyolcadik percben szerezték első góljukat. Ekkor .3-1 volt az állás, s mint később kiderült, ez volt a legki­sebb különbség a találkozó so­rán a két csapat között. A 12. perctől kezdve fokozatosan el­húzott a hazai együttes, sőt még azt a luxust is megengedte ma­gának, hogy egy büntetőt Bó­­táné elhibázzon. Még ezzel együtt is öt gólra nőtt a különb­ség a szünetig. A második félidőben sem ta­lálták saját játékritmusukat a jászberényiek. Bár a hazaiakon egyre jobban látszott, hogy fá­radnak, azonban Debréék nem tudták kihasználni a gyengélke­dést. Hiába dolgoztak ki jóval több helyzetet, mint az első já­tékrészben, azokat képtelenek voltak értékesíteni. így aztán a 47. percben már 18-11 -re veze­tett a siroki csapat, mi több, há­rom perccel később 20-12 állt az eredményjelzőn. A hajrában először három góllal csökkentette hátrányát a JTKF DSE, de aztán ismét a hazaiak következtek, és fölényes győ­zelmet arattak, A Rekord Sirok együttese megérdemelten szerezte meg a két bajnoki pontot Lenhardték ellen, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a játékveze­tők többször a jászberényiek terhére tévedtek. Távolról sem az döntötte el azonban a mérkő­zés sorsát. A jászberényi együt­tes a tavaszi szezonban megkö­zelíteni sem tudta őszi teljesít­ményét, sem az eredményesség, sem pedig a mutatott játék te­kintetében. Ez pedig azt is je­lentheti, hogy az ötödik helye­zése veszélybe került, A soron következő utolsó fordulóban ugyanis nem valószínű, hogy a bajnoki cím várományosa, a Kiskunhalasi Füszért ellen ha­zai környezetben pontot vagy pontokat tud szerezni a főisko­lás együttes. Ebben az esetben pedig a döntés már a vetélytár­­sak kezében lesz. Szántai

Next

/
Oldalképek
Tartalom