Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

1994. május 6., péntek Hazai tükör 3 Cél, hogy minél többen vegyenek részt vasárnap a választásokon Ma este, az MSZP 3. sz. vk. jelöltje, dr. Füle István meghívá­sára dr. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke, az egészségbizto­sítási önkormányzat elnöke Tiszavárkonyra látogat. Arról ér­deklődtünk tőle, hogy egy választópolgárnak az MSZOSZ és a társadalombiztosítás szempontjából mi a legfontosabb.- Ami az elmúlt négy évben hazánkban történt, a sok-sok pozitívum mellett a bérből és nyugdíjból élők számára kelle­metlenségeket is hozott. A szo­ciális feszültségek végletesen kiéleződtek, s nyugodtan mondhatjuk, hogy az igazi kár­­vallotjai a rendszerváltozásnak ezekből a társadalmi rétegekből kerültek ki. Éppen ezen rétegek képezik azt a társadalmi bázist, amelynek igazán érdekében áll a helyzeten változtatni. Ugyanis bizonyos szempontból értelmet­len áldozatokat kellett hozni ennek a rétegnek a számtalan hibás gazdaságpolitikai intéz­kedés miatt. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alap­vető kiindulópontja az, hogy az emberek minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a választá­sokon, továbbá, hogy a társada­lom valós érdektagoltságát tük­röződő politikai struktúra jöjjön létre. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év tapasztalatai is közrejátszanak majd abban, hogy ki milyen pártot választ. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy az elmúlt időszakban csak a Magyar Szocialista Párt állt ki következetesen a munkaválla­lók és a nyugdíjasok érdekei mellett.- A társadalombiztosítás rendszerében elképzelhető-e ja­vulás?- A generális megoldás a gazdaság mozgásba hozása. Azonban úgy érzem, a társada­lombiztosításon belül is van le­hetőség apróbb javulásra. Ilyen lett volna az állami vagyonjutta­tás, mely éves szinten mintegy 20-30 milliárd forintos bevétel­növekedést eredményezett vol­na. De még sorolhatnám a lé­péseket, amelyek mozgásteret teremthettek volna, ha nem lenne ellenséges a kormányzat viszonya a társadalombiztosí­tási önkormányzatokhoz.- Mi a véleménye a választási kampányról?- Rettenetes módon sajná­lom, hogy a választások előtti időszakban néhány felelős poli­tikus, néhány felelős párt olyan hangot üt meg és olyan mérték­ben rugaszkodik el a tényéktől, ami szerintem kimeríti a tuda­tos, programszerű népbutítás fogalmát. Ez vonatkozik a tár­sadalombiztosítást érintő kérdé­sekre is. Mindebben a legtragi­­kusabbnak azt tartom, hogy egy közszolgálati televízió még csak meg sem kísérli a másik fél véleményének meghallgatását. Ehhez hozzáteszem, hogy a tv-ben az elmúlt napokban a társadalombiztosításról szóló vita résztvevőit nyilvános vitára hívtuk. Várjuk a válaszukat.-vági -Felmérés is készült megyénkben Munkahelyteremtésre 26 J millió forint Tegnapi ülésén a JNSZ Megyei Munkaügyi Tanács 12 pá­lyázó számára összesen 26,7 millió forintos támogatást javasolt 77 munkahely megteremtésére. Másik fontos napirendi pontjuk „A munkanélküliség okai és következményei”-ről szóló beszá­moló volt. Ebben elhangzott az is, hogy a felmérésben részt vevő állástalanok 71 százaléka vallotta a teljes foglalkoztatás fenn­tartásának szükségességét, ugyanakkor 40 százalékuk kedvező­nek ítélte a rendszerváltozást. A munkaügyi tanács sajnálat­tal vette tudomásul, hogy mun­kahelyteremtő beruházások tá­mogatására összesen 23 pályá­zat érkezett. Ennek több mint fele nem elégítette ki a feltéte­leket, ezért a bevezetőben emlí­tett javaslatot fogadta el mind­három oldal egyhangúlag. A munkaerő-piaci bizottság (MPBj munkavállalói oldalá­nak ügyvivője, dr. Pék Zsolt az intervenciós keret eljárási rend­jéről tájékoztatta a részvevőket. Ezen alap felhasználása szigorú követelmények mellett történik, mely a 300-nál többet foglal­koztató cégek esetében munka­helymegőrzésre, a bérközterhek 50 százalékának átvállalására kérhető. Egyébként csak a 18 százalék feletti munkanélküli­ségi rátával rendelkező terüle­teken működő gazdálkodók pá­lyázhatnak. Ezzel kapcsolatban Miskó Istvánné, a munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy a Tisza Cipő Rt. pályázott 115 millióért, melyet jóváhagy­tak. Az összeg a cég problémáit csak az adóskonszolidációba történő bevonásával együtt ké­pes megoldani, azonban erre vonatkozólag az AVÜ még mindig nem adott választ. Vitát váltott ki a decentrali­zált alapokból történő elvonás, melyre dr. Pék Zsolt úgy vála­szolt, hogy ez nem a megtakarí­tások, hanem a fel nem használt pénzek elvonását jelenti a me­gyéktől. Egyébként maga az összeg nem jelentős. Ugyan­csak ehhez kapcsolódóan szó esett az átképző központokról. A MPB képviselője elmondta, hogy a lerobbant és korszerűt­len munkaerőt ontó szakmun­kásképzőkre kellett volna köl­teni a Világbanktól kapott pénzt, megvalósítva ezzel az át­képzési központok létrehozását, azonban a kormány kész hely­zet elé állította őket. A munkaügyi központ felké­résére készített felmérést me­gyénk munkanélküliéiről Ke­rékgyártó T. István vezetésével egy team. A végzett kutatások­ról - abból részleteket felvil­lantva - számolt be az eredmé­nyekről Kerékgyártó T. István a munkaügyi tanácsnak. Mint mondotta, a felmérés egy repre­zentatív 1000 fős minta alapján készült, s maga az anyag a tar­talmaz bizonyos terápiás utalá­sokat is. A munkanélküliek táborában 40 százalékos arányt képvisel­nek a nők, s a fő korcsoport a 16-44 éves korosztály. Közülük 28 százalék szakmunkásként, míg 15 betanított munkásként vált munkanélkülivé. Összetéte­lében 76 százalékot képviselnék az általános iskolát és a szak­munkásképzőt végzettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a származás befolyásolja a munkanélkülivé válást. A megkérdezettek mindössze 17 százaléka vallotta azt, hogy egyénileg változtatni tud hely­zetén, 71(1) százalékuk szerint fenn kell tartani a teljes foglal­koztatottságot. Érdemes meg­fontolni a döntéshozóknak, hogy az állástalanok milyen megoldási lehetőségeket látnak a munkanélküliség megszünte­tésére, ugyanis az eltér a jelen­leg preferáltaktól. - ez -Rákszűrés - reménytelen? A rák évtizedek óta az egyik legrettegettebb betegség. Jó volna megelőzni. Úgy táplál­kozni, úgy venni levegőt, ügy járni az erdőkben, úgy inni vi­zet, hogy tudjuk: nem szennye­zett, nem káros. Úgy élni, hogy elkerüljük a stresszt. De tud­juk: Magyarországon erről szó sem lehet. De mi marad akkor védekezésül? Fölfedezni a kezdődő dagana­tot, amikor még gyógyítható. Ehhez azonban nem elég a vélet­lenre bízni magunkat. Ha már magunk észleljük, lehet, hogy késő. Rákszűrésekre volna szük­ség. De hiszen van! - kiálthatna fel bárki. Persze. Aki komolyan veszi a felszólításokat, az elmegy a tüdőszűrésre. Meg a nőgyógyá­szati rákszűrésre. Ahol esetleg még a mellét is megtapogatják. És mi van a többi testrésszel? Mi van a többi ráktípussal? A rákszűrés fontosságáról dr. Pécsi Lajos onkológus főorvos­sal, a szolnoki klinikai onkoló­giai osztály vezetőjével beszél­gettünk. Először is a statisztikát tekintettük végig. Magyaror­szágon évente 35 ezren halnak meg daganatos betegségben (köztük 20 ezer a férfi). Az első helyen a tüdőrák szerepel - 7 ezer 500 halálesettel. Ezután a vastag- és végbélrák következik - 5 ezer halálesettel. Gyomor­rákban háromezren, emlőrák­ban 2 ezer 300-an halnak meg. Az országban megyénk a má­sodik helyet foglalja el a daga­natos halálozásban. A végbél-, tüdő-, emlő-, méhnyak- és húgyhólyagrákos halálozásban pedig az első helyen vagyunk. Fontos volna legalább ezek­nek a ráktípusoknak a megelő­zése, a szűrése. Ezt egy komp­lex onkológiai szűrés oldhatná meg. Ennek tervét dr. Pécsi La­jos kidolgozta, és el is juttatta a megyei kórház vezetésének és a megyei tiszti főorvosnak. A komplex szűrés modellje a tüdőgondozót és az onkológiai gondozót egy telephelyen felté­telezi. Ezzel lehetővé válik a szakemberek és az eszközök koncentrációja. A komplex szű­rés bevezetéséhez csak arra volna szükség, hogy a meglévő eszközöket és szakembereket racionálisan működtessék. A dolgozókat pedig anyagilag is érdekeltté lehetne tenni a szűré­sekben. A komplex szűrés megvalósítása - dr. Pécsi Lajos elképzelése szerint - minimális pluszkiadásba kerülne csak. Az elképzelésre egyelőre nincs válasz. Dr. Kicsi Jenő, megyei tiszti főorvos nem nyi­latkozik még az ügyről. Hogy megvalósítható-e a komplex szűrés, biztosíthatók-e a feltéte­lek, arra csak később tud választ adni. * És addig? — kérdezheti a lai­kus. Addig úgy alakul minden, mint eddig. Feltehetően érvényes lesz ez a statisztikákra is. Ezek esetleg romlanak még egy kicsit. Javu­lásra ugyanis nincs esélyük. P. É. Az Ikarus nyerte a BKV-tendert Az Ikarus Járműgyártó Rt. nyerte meg azt a nemzetközi nyílt tendert, amelyet 170 csuk­lós autóbusz szállítására ez év januárjában írt ki Budapest Fő­város Önkormányzata - jelen­tette be tegnap Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere az Ikarus mátyásföldi telepén. Emlékeztetett arra, hogy a fővárosi önkormányzat az idei esztendőt a tömegközlekedés évének nyilvánította, prioritást adva a BKV járműparkja felújí­tásának. A fejlesztési források biztosí­tása érdekében 1993 augusztu­sában a fővárosi önkormányzat az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bankkal hosszú távú hi­telszerződést kötött. Ennek ke­retében írták ki a 170 csuklós buszra szóló nemzetközi tendert is. Az EBRD által szigorúan el­lenőrzött verseny eredménye azt mutatta, hogy az Ikarus éles nemzetközi versenyben is képes volt helytállni. A szerződés értelmében a Budapesti Közlekedési Vállalat még az idén 90, jövőre pedig 80 csuklós autóbuszt vásárol az Ikarustól. Ezekkel az autóbu­szokkal, valamint további már közlekedő 500 autóbusz motor­jának korszerű, az Euro I. szab­ványnak megfelelő Rába D10-es motororra való cseréjé­vel a fővárosi autóbuszpark fele a jövőre megújul. (MTI) Látlelet A vágy fokozatos elcsúszása Az sem lehetetlen, hogy a napokban minden megtörténik, s mindennek az ellenkezője. De ez a megállapítás túlságosan üres lenne, ha legalább azt nem jelezném, mire is gondolok. Jelesül a választásra, amely után megmásíthatatlan folyamatok indulnak el. Mert nyilvánvalóan lesznek vesztesek, s lesznek győztesek. Almok és vágyak hullnak darabokra, mint ahogyan a választási előkészületekre költött milliók is értéktelenné válnak. Hiszen idővel a névtelenségbe süllyednek a bankkapcsolatokat sejtető jelöltek ugyanúgy, mint az emberi hiszékenység vámszedői. Igazából örülhetünk is annak, hogy a hihető vagy kevésbé hi­hető ígéretek túlcsorduló világából a köznapokba lépünk vissza. Illúziótlanul, esetleg reménykedve. Valami történni fog, de jó­solni azért sem érdemes, mert a több millió választópolgár dön­tésének eredményét nem láthatjuk előre. Akár két nappal sem. A közvélemény-kutatások kockázata éppen ebben rejlik. Egyik nap még úgy tűnhet, hogy az államilag szervezett, baloldallal riogatás sikert hoz, másnap viszont az ellenkezője bizonyosodik be. Ha túlságosan frivolan akarnék fogalmazni, azt is írhatnám: ebben rejlik a lényeg. Máskülönben ugyanis a valaha hatalomra kerülők mérhetetlen biztonságban éreznék magukat. Mert semmi mást nem kellene tenniük, mint elhitetni maguk­ról, hogy mindent úgy tesznek, ahogyan az állampolgári akarat alapján tenniük kell. Csakhogy a parlamentáris demokráciát nem lehet összekekeverni a diktatúrával: még akkor sem, ha se szeri, se száma az olyanfajta megnyilatkozásoknak, melyek - többnyire rejtetten - az összekeverés esélyét igazolják. Az öni­gazolások amúgy bájos fortélyait persze könnyű megtanulni, s ha valaki miniszterelnökként akar a túlvilágra kerülni, ebben a szándékában látszólag nehéz megakadályozni. Ám valóban csak látszólag, mert a kormányváltás jogállami lehetősége nem függeszthető fel. Vagy legalábbis nyíltan erőszakos eszközökre van szükség ehhez. De hát a tavaszi napok a nyár pillanataival terhesek; illatokkal, színekkel, méhzümmögéssel, s talán annak esélyével is, hogy hónapok múltán nem kell megint csalódott­ságról, reményvesztettségről beszélni. Nem mintha egy csa­pásra könnyebb lenne majd az élet, hanem csupán abban biza­kodva, hogy a hazugságból hazugságba bukdácsolásnak nem lesz értelme. Mindehhez érvet pedig nem elsősorban a győztes politikusok szolgáltatnak, hanem azok, akik egyszer s minden­korra megszabadulnak a különféle színekben tündöklő hatalom káprázatától. Végre nem alattvalóként élve, hanem egyszerűen polgárként. Kerékgyártó T. István „Titkos” redőnyügynököt keresnek A jól öltözött, 30-40 év kö­zötti, megnyerő stílusú ál redő­nyös magabiztosan kopogott megrendelés reményében egy cserkeszőlői ház ajtaján. Divatos aktatáskáját szélesre nyitotta, így a leendő ügyfél kedvére válogat­hatott a benne katonás rendben jprakpzó különféle minták kö­zött. Amikor sikerült' kiválasz­tani a megfelelőt, már nem is ma­radt más, mint hogy a munkadíj­előleget, (4000 forintot) a meg­rendelő befizesse a közeli határ­időt vállaló „szakembernek”. Még egy bélyegzővel ellátott nyugtát is kapott. A redőny aztán mégsem akart elkészülni. Az egyoldalú levele­zés hamarosan tisztázta: a pénzt egy „titkos” ügynök csalta ki, ugyanis Zsiga Ferenc nevű, Nagykőrösön élő redőnyös nem létezik. Egyelőre nem tudni, hány helyen járhatott már a - magát az előbbiek szerint igazoló - „mester”, a tapasztaltak alapján azonban a továbbiakban célsze­rűnek tűnik nem túl előnyös szolgáltatásait mellőzni. H. Gy. Zagyvarékasi iskolanapok A községben 270 éves a népoktatás Az iskola tanulóinak ünnepi műsora után avatták fel a névadót, Damjanich Jánost ábrázoló domborművet, melyet Szabó Imre fia Béla készített (Korényi) A Zagyvarékasi Általános Is­kola tantestülete és tanulói két­napos rendezvénysorozattal em­lékeznek meg a népoktatás 270 éves múltjáról. Ennek során tegnap vette fel az általános iskola Damjanich János nevét. A program tegnap 9 órakor kezdődött emléktábla avatásá­val, majd két kiállítás is nyílt: az egyik a tanulók munkáit, a má­sik pedig az iskola és a község történetét mutatta be. 10 órakor dr. Fábiánná dr. Kocsis Lenke tanszékvezető fő­iskolai tanár a tanulási és maga­tartási zavarokkal küzdő gyer­mekekkel való foglalkozásról tartott zártkörű előadást. 15 órakor találkozót tartottak az iskola nyugdíjasaival, 17 órakor pedig újabb előadást: dr. Tóth Edit főiskolai docens be­szélt a család és az iskola kap­csolatáról, a családi nevelés problémáiról. A rendezvénysorozat máso­dik napján, ma, nyitott napot tartanak. Az első-harmadik osztályok­ban anyanyelv, számtan és an­gol tantárgyakból tartanak be­mutató foglalkozásokat 8-tól 9.45-ig, majd Balyi Jánosné ve­zetésével szorobánfoglalkozást. Ács Gábor vezetésével számí­tástechnika szakköri foglalko­zást, majd Szűcs Zoltán edző vezetésével cselgáncsedzést tartanak. A negyedik-nyolcadik osztá­lyokban 10.45-től 11.30-ig szaktárgyi órák lesznek. 15 órá­tól rendhagyó nyitott órák kö­vetkeznek: az osztályfőnökök­nek osztályfőnöki órát tart Ma­­tekovits Mária, az Aradi 1. Számú Általános Iskola igazga­tónője; a 647 éves Zagyvarékas­­ról pedig dr. Madaras László kandidátus, régész tart előadást a földrajzórán. A rendhagyó irodalomórán Serfőző Simon - a község szü­lötte - számol be pályafutásáról, élményeiről és műveiről. A pályaválasztási órán rend­hagyó tanácsadást tart szakmája alapján Tálas Zsolt komman­dós, Fábián Miklós nyugdíjas repülő-alezredes, volt vadászpi­lóta és Máté Imre, az iskola volt tanulója. A számtanórán Fehér Tibor közgadász „mesél” munkájáról, életútjáról, a pénz világáról, majd Valkó Mihály - az iskola volt tanulója - újságírási „ta­nácsadást” tart az iskolaújság szerkesztőinek. A biológiaórán az egészséges életmódról beszélnek dr. Sztancs György, dr. Czenke An­tal és dr. Czenke Lívia orvosok. Az MTV képújságját László Márta újságíró mutatja be. A fi­zikaórán dr. Taródi Béla mikro­biológus mesél munkájáról, ter­veiről.-csr-MAGYARORSZÁG NYERNI FOG. (Politikai hirdetés) )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom