Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

1994. május 27., péntek Megyei tükör 5 Két „Kfnpad” között dr. Szekeres Imre képviselőjelölttel emberekhez A választások második fordu­lója előtti utolsó napokban is „Kínpadról kínpadra” (ami egy vitarendezvény címét jelenti) járt a Jászságban dr. Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alel­­nöke, a 2. sz. választókerület képviselőjelöltje - vagyis rendü­letlenül folytatta kampányát. A politikussal a napokban Jász­­apátin találkoztunk - egy jász­­kiséri „Kínpad” után érkezett a művelődési házba, és szussza­­násnyi időt sem kérve, készsé­gesen válaszolt az Új Néplap kérdéseire.- Ön, mint megyei listavezető már biztosan tagja az új parla­mentnek. Az első forduló során pedig „egyéniben” is az élen végzett. Miért kell még most is „Kínpadra” ülnie?- Minden politikusnak na­gyon fontos, hogy kötődjön egy konkrét helyhez, egy tájhoz és az emberekhez. Nagyon fontos­nak tartom, hogy az egyéni vá­lasztási körzetemben sikerrel szerepeljek - ezért is indultam el. az egyéni képviselő-választáso­kon jelöltként. A szocialista párt egyik vezetőjeként akár or­szágos, akár a megyei listás is ■lehettem volna. Sőt, volt is egy olyan előzetes döntés, hogy ne induljak egyéniben, mint kam­pányfőnök. Én mégis vállaltam, mert szeretném azokat az embe­reket képviselni a parlament­ben, akik itt élnek az Alsó-Jász­ságban - ezért is vállalom ezt a két forduló közötti választási kampányt. „Kínpadra” pedig azért kell ülni, mert az embe­reknek vannak kérdéseik, és ezeket meg kell válaszolni. Az is igaz, hogy engem most egy kicsit az élet - a szó jelképes ér­telmében - kínpadra ültetett, mert Horn Gyula balesete kö­vetkeztében több feladat hárul rám.- Szülőföldjén, Jászapáti kör­zetében indult jelöltként. A kampány során ennek a kötő­désnek vette „nagyobb hasz­nát” , vagy annak, hogy az MSZP egyik első számú veze­tője?- Úgy gondolom, hogy in­kább a helyi kötődésemnek - ebben ma már biztos vagyok, ezt a számok is mutatják. Több szavazatot kaptam egyéni je­löltként, mint ahányat az MSZP ebben a választási körzetben összesen. Ez jelzi, hogy az em­berek érzik: ide tartozom, ide kötődöm - és ez számomra na­gyon fontos dolog. Nyilván se­gített az is, hogy láttak a tévé­ben, az újságban, de meggyő­ződésem, hogy többet jelentet­tek a személyes találkozások. Mind a tizenkét településen többször megfordultam, nagyon sok emberrel találkoztam.- Térjünk át szélesebb politi­kai kérdésekre. Május 8-án a szocializmusra szavazott az or­szág? Egyes kommentárok sza­vaival: tudta a nép, mit csinál?- Véleményem szerint a nép bölcs volt, mint ahogy az volt 1990-ben is, amikor úgy gon­dolta, hogy más politikai pár­tokban bízik és azok program­jában. Most pedig úgy látta, hogy elsősorban az MSZP prog­ramja számára a kedvező, és azt támogatta. Nem a szocializ­musra szavaztak az emberek. Ebben az országban a döntő többség nem visszafelé néz, ha­nem előre. Úgy érzem, a szocia­lista pártban három jellemzőt fedeztek fel, amit nagyra érté­keltek. Az egyik a szakmai hoz­záértés. A másik a kiszámítha­tóság - mindig lehetett tudni, hogy egyes kérdésekben mi lesz az álláspontunk. A harmadik pedig a nyitottság volt, ami alatt azt értik, hogy foglalkoztunk a gondjaikkal, problémáikkal. Azt hiszem, ezért szavaztak a szocialista pártra. Még egy fon­tos megjegyzés: a második sza­bad választás alkalmával a de­mokrácia végérvényesen meg­szilárdult Magyarországon. Az emberek végre megélhették, hogy hol kormányon, hol ellen­zékben vannak a pártok, és ez teljesen természetes.- Egyre többeket izgat, hogy ki lesz az MSZP miniszterel­nök-jelöltje. Miért kell ebben a kérdésben „ zsákbamacskát’ ’ játszani, találgatásokra okot adni?- Hát akkor most vallók. Szinte egyedül voltam a pártban az a politikus, akinek az volt a véleménye, hogy állítsunk mi­niszterelnök-jelöltet, mert úgy gondoltam, hogy ez célrave­zető. De társaim meggyőztek arról, hogy várjuk meg a válasz­tások végeredményét. Elfogad­tam ezt az álláspontot, és úgy gondolom, május 29-ig ez a he­lyes. A koalíciós tárgyalások megkezdése előtt - a választá­sok után egy héten belül - a párt június 4-re tervezett kongresz­­szusán dönt néhány alapvető kérdésben: például kikkel kez­dünk koalíciós tárgyalásokat, s kit választunk a tárgyalásokra miniszterelnök-jelöltnek. Meg kell nevezni azt a politikust, aki átveszi a köztársasági elnöktől a megbízatást. Természetesen a koalíciós tárgyalásokon, majd a parlamentben dől el, végül ki lesz a kormány miniszterel­nöke. Úgy vélem, elsősorban olyan politikus kerülhet szóba, aki a szocialista pártban tevé­kenykedik. Vannak alkalmas emberek erre a posztra a párton belül. Azt tervezzük, hogy a vá­lasztások után kikérjük a párt aktivistáinak véleményét is a szóba jöhető személyekről, és ennek ismeretében dönt a kong­resszus. Én is hallottam már ne­veket - például Medgyesi Péte­rét -, ezek csak találgatások.- Egyes politikai pletykák szerint az MSZP már megegye­zett az SZDSZ-szel, Kuncze Gá­bor személyében...- Ez is csak találgatás! Az a kívánatos, hogy a a legtöbb mandátumot szerzett párt - ame­lyik minden bizonnyal az MSZP lesz - adja a miniszterel­nököt, mert ez biztosítaná a sta­bilitást. Előzetes megállapodás már csak azért sincs, mert az esetleges koalíciós tárgyaláso­kat csak azután lehet megkez­deni, amikor a kongresszus, il­letve az SZDSZ küldöttgyűlése lezajlott. Azonban nem a mi­niszterelnök személye a legfon­tosabb kérdés egy koalíciós tár­gyaláson, hanem az, hogy a kormány mit fog tenni - ahhoz kell megválasztani a megfelelő személyeket.- Végezetül, mit vár május 29-étől?- Mint egyéni képviselőjelölt, szeretném ha az Alsó-Jászság képviselője lehetnék. Ez - ha szabad egészen személyes dol­got mondani - jobban izgat most, mint az MSZP általános szereplése, mert abban biztos vagyok, hogy nagyon sok egyéni képviselőjelöltünk szerzi majd meg a mandátumot. Berki Imre Ránctalanításra programozzuk a krémet Kezünkhöz szelídül a varázsvessző Minden családban kellene lennie egy pálcikának Varázsvessző, pálcika, inga - sokféle elnevezés illeti azt az L alakú fémpálcikát, amelyet a természetgyógyászok használnak. E pálcikának olyan megszokottnak kellene lennie a háztartá­sunkban, mint egy hőmérőnek - állítja Jurij Zsepalo profesz­­szor-természetgyógyász. A pálcika használatáról is szó lesz többek között azon a tanfo­lyamon, amelyet a professzor a hét végén tart Szolnokon.- A tanfolyam a jelenlévők tesztelésével kezdődik - mondja a professzor, amikor ar­ról kérdezem, mire számíthat az, aki jelentkezik. - Ugyanis a jelenlévők tudásához igazítom a programot.- Mit fogunk megtudni a pál­cikáról?- A tanfplyam lehetőséget ad arra, hogy az ember tudja, ho­gyan segítsen saját magán és a családján a nem súlyos esetek­ben. Minden családban kellene lennie egy pálcikának, amely­nek segítségével megállapíthat­juk a betegségek okát, és hogy meggyógyul-e a beteg gyorsan, vagy orvoshoz kell fordulni. A pálcika a kezdődő sejtváltozást is megmutatja, akkor, amikor még semmilyen panaszt nem okoz. így megnő az esélyünk arra, hogy idejében orvoshoz menjünk. A diagnosztizálásnak több­féle módszere van. A pálcikával történő a legobjektívebb. Egy tünetnek, panasznak több oka lehet. Előfordulhat, hogy más be­tegséggel kezelik a pácienst, mint ami a panaszt okozza. Ha viszont a pálcikával diagnoszti­zálunk, már tudjuk, hogy mi a betegség oka. Vannak már olyan orvosok Magyarországon is, akik egy­üttműködnek a természetgyó­gyásszal. Többen a tanfolyamot is elvégezték.- Kik jelentkezhetnek?- Bárki. A vallásos emberek sokszor attól félnek, hogy ez va­lami misztikum, boszorkány­ság. Nem az. Ez tudomány, amely kutatások eredményeit használja fel.- Mit kell tennünk, ha valaki beteg?- Először is megkeressük az okát, hogy milyen környezetben él az illető, ki van-e téve földi sugárzásnak. Először ezeket a külső nega­tív hatásokat kell kiküszöbölni, törölni a tudatalattiból a negatív információkat, és utána gyógyí­tani.- Azt mondják, hogy a gondo­latoknak is szerepe van a beteg­ség kialakulásában.- Gondolatszinten való nega­tív kívánságokkal akár meg is lehet betegíteni valakit. Ettől a negatív információktól meg­szabadíthatjuk magunkat, mint ahogy védekezni is lehet a má­soktól ránk irányuló negatív gondolatok ellen.- Mit ismerhetünk még meg ezen a tanfolyamon?- A gyógyítás alapelveit, a pszichokorrekció legegysze­rűbb módszereit. Nagyon kevesen tudják pél­dául, hogy minden betegségről az információ tudat alatti szin­ten is bevésődik. Tehát egy műtét után az is fontos, hogy a tudat alatti szint­ről töröljük a betegséget. Ezt is megtanítjuk. A tanfolyamon részt vevők megtanulják többek között az energiafelvételt és -át­adást. Megtanítjuk, hogyan kell egyensúlyban tartani az összes energiát, és ezzel kivédeni a be­tegségeket.- A programban olvastam egy furcsa dolgot: krémek, kozmetikumok, vizek programo­zása. Ez mit jelent?- A vizet például gyógyításra be lehet programozni. A krémet fiatalításra, ránctalanításra. Ezenkívül megismerkednek a radiesztézia, a gyógynövény-te­rápia alapjaival, az akupresszú­­rás pontokkal is a tanfolyamon résztvevők. (Érdeklődni, jelentkezni ma a 370-487-es telefonon lehet, holnap pedig reggel 9 órakor a Szolnok ispán krt. 7. szám alatti ház földszintjén, a Hermész Bt.-nél.) Paulina Éva Tóth József tanító naplója ■ 1865-ből (V.) Szeptember. 1. Péntek. Kunszentmárton. reg. a misén voltam, d.e. 10 órákkor Szabó Tóniékhoz mentem, és délig ott voltam, d.u. ebédre érkezett a Mezőtúri Plébános Esperes Csató Alajos Vácz megyei pap ebéd után Szabó Tóni vissza adta a vizitet. - midőn elmentek a vendégek, édes anyám a zsák­jaimat, számszerűit négyet te­lemérte tiszta búzával, 14. véka lehetett. - este vacsora előtt a konyhában társalogtam a gyer­mekekkel, t.u. Pistabátyámnak 3. gyermeke van most itt - La­jos, Örzsike,. és Zolika a ki sza­valni tud. - vacsora után pedig 10. óráig tartliztunk a káplán urak, és Urbanovics. - időjárás borongós, hives nyugati szél fújt. Szeptember. 2. Szombat. Misén voltam, d.e. Urbanovics, és Vagner János tanítókat láto­gattam meg, ebéd után az anyám nyaralójában ledőltem egy kicsinyt, és Sándor bácsi 3. órákkor megérkezett, és elbe­szélte, hogy miket látott és hogy mulatott Pesten. - de azt is el­mondotta, hogy már 10 hónapja elmúlt, mióta a váróstul nem kapott fizetést, és így pénzbeli segítséget nem adhatott, a mi nagyon jól esett volna. - Mind­szenti Gedeon Egri népkönyvé­ből kértem Sándor bácsitól 1 és 2 füzet és adott, azonkívül „Magyar Alföldi képes könyv­tárból” 1 és 2 füzetet elhoztam. - Deszpot P. János kocsisom bevolt egy kicsint hangarítva, és bejött Sándor bácsi jól emléke­zett azokra, mik 40. év előtt tör­téntek. este elbúcsúztam a tisz­telendő uraktul, 10 órákkor le­fekvés. Szeptember. 3. Vasárnap. reg. 4. órákkor felkelvén, édes anyám többek között egy fél marok ezüst húszast adott, 44. darab volt. - Elbúcsúzván Sán­dor bácsitól és anyámtól, 1/2 5. kor elindultunk Kunszentmár­­tonból, híd vámot fizettem 10 xr. a Földvári csárdánál regge­liztünk, pálinka 6xr. jött a Far­kas Jóskáné annya is Benkó Miskával Jákóhalmára. Szolno­kon a Magyar Király című fo­gadó udvarában társalogtunk, ottan tarisznyábeli ebéddel megkínált Fazekasné asszony de nem fogadtam el, sert is ho­zatott a kedvemért de az sem jó volt, - egy messzelybort megit­tam 11 xr. Szolnokon mai na­pon országos vásár lévén, jövet megállottunk a vásár közepén, és vásároltam 2 koszorú vörös­hagymát 210 xr. 4. fő káposztát 22 xr. almát 6 xr. 20 at adtak egy gros 3. szappan á 22 xr = xr gyerek játék 12 xr egy kosár 24 xr - a Rékasi csárdánál a kocsi kereket, vagy is a tengelyen a marok vasat kellett megszö­gezni, és egy messzely bort fi­zettem a kocsisnak 7 xr. Alsó szent Györgyön megállottunk a korcsma állás alatt, és én addig míg a kocsis etetett, elvezettet­tem magamat a Törőcsik Mi­hály tisz. ur édesannyához, ne­­kie a levelet által adtam, mit fia küldött, jó beszédes asszonyság, alig bocsátott el, de még is no 1/2 ókor elindultunk Szent­­györgyről és pontban 8. órákkor idehaza voltunk a kocsist meg­­avisáltam holnapra is Apátira, vacsoráltunk és 9. után lefek­vés. u.i. mutatták a Palotási le­velét, még kocsit is küldött éret­tem a jó ember, hogy menjekbe ma estére Richvalszky or­­bai-éknál ház szentelési ünne­pély és Rozalia estélyre. Szeptember. 4. Hétfő, el­mentem a misére a karzatra, mise után pedig a Parachiára mentem be a tiszteletet által ad­tam a Plébános úrnak és egy­szersmind megtudakoztam, hogy mi lehetett az a sürgős alá­írni való a miért Facskó enge­­met olyan kétségbe esetten várt. De már elküldötték az Alespe­­res úrnak - találkoztam már a káplán úrral is, onnen eljővén elmentem a nőmmel és Kálmán fiammal a Deszpot kocsiján Apátira, ott megérkezvén 10 órákkor Király Lojziéknál, mindjárt kimentünk a vásárba Kálmánnak fehér ruhának valót, és 1. téli felső öltönynek valót vásároltunk 10 fr. 84 xr. Kál­mánnak 5xr-mit őa ringelsipelre költött ebéden ott volt Kirá­­lyéknál Simonyi a mizsei kasz­­nár, Antal Miklós, és mi. ebéd után „ananász” gyümölcsöt is ettünk, ezután által mentünk Nagy mamát és Zilát megláto­gatni, ott is mindjárt ozsonnát készített Zilla és ettünk. (Folytatjuk) Kazahsztánból származó, különlegesen szép festményekből nyílt kiállítás a Szol­noki Galériában a Mól Rt. segítségével. Képünkön a megnyitó egy pillanata: Sza­­lóki István vezérigazgató-helyettes (balról) a kazah vendégek társaságában. (Fotó: Barna) Az erkölcs és méltóság hiánya A közelmúlt két esete borzolta fel ijesztő mó­don, átlagos, aznapi közérzetemet, mely hivatá­somból eredően többé-kevésbé edzett már a mindennapi apróbb kis bosszúságokkal szem­ben, amelyeken túl kell lépni, hiszen a munká­nak mennie kell tovább. Nincs is ezekkel gond, a fonák élethelyzetek fanyar iróniáját, humorát felfedezve legtöbbször még egy csipetnyi tanul­ságot is be tudok gyűjteni arra vonatkozólag, hogyan ne viselkedjek, cselekedjek én, ha ha­sonló helyzetbe kerülnék. Ez a fajta élethosszig tartó „önismeret-azonosító” tréning ingyenes, csupán nyitott szem, értő fül kell hozzá s jó adag elnéző tolerancia embertársaink irányában, akik ugyanolyan elemekből - legalábbis külsőre nézve - vannak megkomponálva, mint mi. Az egyik eset - az orgazda kisgazda története a horgászbotokkal - újságolvasóként érintett meg. Mélységesen felháborított a betörőbandá­hoz szegődött képviselőjelölt/!) erkölcstelen­sége, aki a februári ítélethirdetést követően, melyben bűnössége beigazolódott, vígan élte életét, s kampányolt a nagyvilágban - megyénk hármas választókerületében -, mi több, képvise­lőjelöltként nyilvánosságot kapva, bátran han­goztatta lapunk hasábjain: „Mentsük meg ha­zánkat! Szeretném megnyerni a választópolgá­rok bizalmát.” Programbeszédének egy monda­tával a legmesszebbmenőkig egyetértek: „Fon­tos a korrekt tájékoztatás.” Hamarább, mint gondolta volna, a nyilvánosság bumerángja az orgazda kisgazda fejére visszaszállt. Vajon lesz-e méltósága hozzá, eddig ugyanis tudtom­mal nem volt, hogy a választások második for­dulójától, ha pártja felszólítására is, de „önként” visszalépjen? A másik eset a közlekedési erkölcs megsérté­séhez kapcsolódik ugyan, de végül ez is az em­beri méltóság hiányáról szól. A bírósági tárgya­lóteremben, illetve folyosón velem szemben el­követett, becsületsértést súroló méltatlanságot - ami a közszolgálati munkával járó inzultusok kivédhetetlen hozadéka alkalmanként - még csak-csak elfelejtem, ám nem tudom elfelejteni azt a magatartásmódot, viselkedést, ami ezt ki­váltotta. Szó se róla. Emberi oldaláról nézve rendkívül nehéz ügyben kellett a bírói tanácsnak ítélkez­nie. Két közúton közlekedő szolnoki ifjú végze­tes találkozásának következményeként, meghalt egy 24 éves fiatalember. A STOP táblával védett főútvonalra úgy hajtott ki személyautójával a felnőttkor határát éppen csak átlépő lány, hogy nem adott elsőbbséget a neki jobb kéz felől ér­kező motorkerékpárosnak. A tragédia vissza­vonhatatlanul megtörtént. A bíróság kimondta a bűnösséget, amit az el­követő szülei egyszerűen nem bírtak elfogadni. Hangoskodó, szemrehányó mondataikkal min­denkit okoltak, miközben elfeledkeztek lányuk súlyos gondatlanságból, figyelmetlenségéből eredő, nyilvánvaló bűnösségéről, s a tárgyaláson mindvégig fegyelmezett hallgatásba, mély gyászba burkolózó, a fiukat örökre elvesztő, másik szülőpáros mérhetetlen, soha el nem múló fájdalmáról. Az egy év két hónap felfüggesztett börtön­­büntetés messze nem állt arányban azzal a mél­tatlan viselkedéssel, amit a bírói tanácsnak és a nyilvános tárgyaláson jelen lévőknek el kellett viselniük. így kapcsolódik össze esetenként az erkölcs hiánya - legyen az politikai vagy közlekedési - és az emberi méltóság hiánya. Azé a méltóságé, amelyik arra lenne hivatott, hogy beismerjük: hibáztunk. Enélkül - kétlem - bárminemű bün­tetést is szabjon ki egy bíróság, elmarad az a fajta megtisztító bűnhődés, amire pedig legin­kább a megbotlott ember további életminősége szempontjából lenne nagyon nagy szükség. A két eset szereplőit szándékosan nem nevez­tem meg. Nevük leírására - számomra leg­alábbis - méltatlanná váltak. Simon Cs. József

Next

/
Oldalképek
Tartalom