Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

1994. május 27., péntek Hazai tükör V 3 Csak alapkőletétel történt az elkerülő útszakasznál Az új út jövő októberre lesz kész Tegnapi lapszámunkban a Magyar Távirati Iroda in­formációja alapján beszámol­tunk arról, hogy új utat adtak át Budapest elkerülésére a négyes főút és az M5-ös autó­pálya között. Mint utóbb megtudtuk, tegnapelőtt mindössze az alapkőletétel történt meg, s az új elkerülő szakasz 1995 októberére ké­szül el. A közúti igazgatóság tájékoz­tatása szerint az Albertirsa és Újhartyán között megépítendő 15,5 kilométeres új út lehetővé teszi, hogy a Dunántúl és Kö­­zép-Kelet-Magyarország kö­zötti járműforgalom elkerülje a fővárost. Minderre azért van szükség, mert a Pilistől Vecsésig terjedő mintegy 30 kilométeres szakasz környezeti terheltsége az elvi­­selhetőség küszöbéhez érkezett, ami főleg azokat a településeket érinti, melyen keresztülhalad a 4-es főút. De a két sáv nem ké­pes kiszolgálni a megnöveke­dett igényeket sem. A megépí­tést az is indoklolja, hogy a kör­gyűrű (M0 autópálya) keleti szektora, valamint az M4-es ki­vezető szakasza nem készül el az ezredfordulóig. Az új út ugyanakkor a forgalom jelentős részét átvezeti az M5-ös autópá­lyára - s ezzel a már elkészült M0-sra is. Egyébként az M5-ös autópá­lyát azért lehet igénybe venni a 4-es főút tehermentesítésére, mert az Újhartyán-Budapest közötti szakasz jelentős kapaci­tással rendelkezik. A megépülő út Albertirsa Budapest felőli bekötőrészétől indul, és Nyáregyházát, Újlen­gyelt érintve az Újhartyáni csomóponthoz vezeti majd a forgalmat. Bár eredetileg csak kétszer egysávos lesz - 7,5 méter széles -, azonban az autópályává fej­lesztés lehetőségével készül el. így például már a vasúti felül­járó autópálya-keresztmetszet­tel készül, továbbá az albertirsai külön szintű csomópontnál olyan hosszú híd épül, mely táv­latokban a 40-es út autópályává alakítását is lehetővé teszi. Az építési munkákat teljes egészében az útalapból finan­szírozzák. Megjegyzendő, hogy akár Albertijától, akár Pilistől vagy Üllőtől most is el lehet érni az M5-ÖS autópályát, bár a meg­lévő utak erre nem a legalkal­masabbak. - ez -Industria szakvásár Az ipari termelés stabilizáló­dott, sőt lassú növekedése is el­kezdődött - mondta tegnap Bu­dapesten a jövő kedden meg­nyíló Industria szakvásárt meg­előző sajtótájékoztatón Hegy­háti József, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Hozzátette: a múlt évben - január kivételével - a termelés minden hónapban meghaladta az 1992-es szintet. Tavaly az ipari termelés összes­ségében 4,7 százalékkal növe­kedett. Ezt főleg a belföldi piac bővülése eredményezte. Az ipari termékek kivitele az export 72-75 százalékát tette ki az elmúlt évben. A felvevőpia­cok szerkezete azonban jelentő­sen megváltozott: míg 1988-ban az ipar kivitelének 52 százaléka a kelet-európai országokba irá­nyult, ez az arány 1992-re 18 százalékra csökkent. Jászberényben a pedagógu- Az oktatási bizottság közülük sok F kategóriába sorolásáról 36-ot javasolt ténylegesen ide januárban elnapolta a döntést az sorolni, s ez - mivel július 1-jé­önkormányzat. Akkor az intéz- tői kapnák a magasabb bért -ményvezetők 90 pedagógust so- idén 10 milliós pluszkiadást je­roltak ide, s ennek 16 milliós lentene a városi költségvetés­bérvonzata lett volna. ben. Eves szinten azonban ez a Mivel januárban a város költ- változat túlhaladná a januári 16 ségvetése még nem volt meg, milliót. így májusra napolták el az F ka- Javaslatba került - B válto­­tegória ügyét. Hozzátéve, hogy zatként -, hogy a 8 intézmény­a F-es besorolást a létrejövő is- vezetőt és azokat sorolják F ka­kolaszékek, a szakszervezetek, tegóriába, akik 5 éven belül a pedagóguskamara jóváhagyd- nyugdíjba mennek. Ennek 4 sával terjesszék majd a közgyű- milliós vonzata van. Ehhez ki­lés elé. egészítésként javasolta dr. Ma-Az oktatási bizottság néhány gyár Levente polgármester, szempontot is megadott ehhez a hogy egy újabb szempontrend­munkához. Például: 10 éves szert dolgozzon ki az oktatási munkaviszony, tanulmányi ver- bizottság az F-be soroláshoz, s senyeken sikeresen szereplő di- azt az érdekképviseletek, az is­ákok, városhoz kapcsolódó tu- kolaszék, a tantestületek vitas­dományos,.művészeti, publiká- .s^k pieg, és sopolják újra be a ciós tevékenység, tanórán kívüli pedagógusokat, foglalkp?ásqk yéJJalása, pedar,,, szavazási,profisdüra során gógiai szolgáltatások vállalása. végül a B változatot fogadták Ezek alapján Jászberényben el. Igaz, a város anyagi lehető­májusra már 114 F kategóriára sége nem változott, de a 4 mii­érdemes pedagógust találtak az liót átcsoportosításokkal bizto­intézmények. sítja. KE Befejezéséhez közeledik a szolnoki Széchenyi Általános Iskola tornatermének felújítása. A régi gumiszőnyegről kiderült, hogy balesetet okozhat. A cseréhez szükséges pénzt részben a városi önkormányzat adta, illetve ado­mányokból és saját költségvetéséből teremtette elő az iskola. A hét végére elvégzik a munkát, a gyerekek már a jövő héten birtokba vehetik a csarnokot. Képünkön: csi­szolják az új padlóburkolatot. (Fotó: I. L.) Kompromisszum Jászberényben Nem könnyű F-be jutni Tisztelt Választópolgárok! Köszönjük, hogy a választások első fordulójában eljöttek, s oly sokan a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire szavaztak. Az egyéni mandátumok túlnyomó többségéről azonban csak a második forduló dönt. Ebben 174 jelöltünk indul jó eséllyel. Kérem, hogy május 29-én jöjjenek el és szavazzanak újra a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire. A Magyar Szocialista Párt egyéni képviselőjelöltjei Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. vk. (Jászberény) dr. Stanitz Károly 2. vk. (Jászapáti) dr. Szekeres Imre 3. vk. (Szolnok) Iváncsik Imre 4. vk. (Szolnok) dr. Füle István 5. vk. (Kunszentmárton) Farkas Imre 6. vk. (Mezőtúr) Tokár István 7. vk. (Kunhegyes) Búzás Sándor 8. vk. (Karcag) dr. Kasuba János MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT .. Ü r_ Illegi ízható megold £ P Recomix Felszámolás Felszámolják Szombathelyen az 1959-ben alapított Recomix Elektronikai Rt.-t - jelentette be tegnap a vasi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón Lóránt Zoltán, a Pénzintézeti Központ által kinevezett felszámolóbiz­tos. Az 1989-ben még a legjobb ötven hazai vállalat között jegy­zett cég akkor mintegy 200 mil­lió forint nyereséget termelt, s 1600 embert foglalkoztatott el­lenállások, kondenzátorok és biztosítékok gyártásával. A gyárat a hazai elektronikai ipar visszaesése, a belföldi piac ösz­­szeomlása súlyosan érintette, árbevételük drasztikusan csök­kent. A nagyvállalat 1992 áprilisá­ban öncsődöt jelentett, mert tar­tozásai elérték a 400 millió fo­rintot. 1992 augusztusában ugyan sikeres csődmegállapo­dást hoztak tető alá hitelezőik­kel, és bérmunkaszerződés jött létre a Siemens céggel, de az ál­landósult forráshiány miatt az időközben társasággá alakult vállalkozás mégis felszámolás alá került. Ukrajna-Centrel Változatlan működés Továbbra sem képes párhu­zamos üzemre az ukrán villa­­inosenergia-rendszer az orosz­­szál és a kelet-európai országok rendszerével. A tavaly novem­berben megszakadt kapcsolatot május közepén kívánták vissza­állítani, az ukrán rendszer ne­hézségei miatt azonban egye­lőre elkülönülten működnek. Az orosz és ukrán rendszer mintegy 40 percig volt képes párhuzamos működésre, majd a kapcsolatot az ukrán rendszer jelentős frekvenciaingadozása miatt újból meg kellett szakí­tani. Látlelet A megbékélés esélye Kényelmetlen érzéseink egy részét még meg lehetne magya­rázni azzal, hogy a hamarosan bekövetkező kurzusváltást is bi­zonytalanságok kísérik. Mert tagadhatatlanul vannak, akik ab­ban reménykednek, hogy rövid időn belül érezhetően jobbra fordulnak a dolgok, s nem kevesen kételkednek bármiféle vál­tozásban. Önmagában ezen akár csodálkoznunk sem kellene, hiszen a bizakodás és a kételkedés tartalmát egyaránt az ország valóságos gazdasági helyzetével kapcsolatos információk dön­tően befolyásolják. Valóban akkora-e a költségvetési hiány, mint amilyennek a még hivatalban lévő kormányzat tartja? Mennyi a devizatartalék, s mennyi a külföldi adósság? Hány millió vagy milliárd forint vándorolt át közpénzekből különféle alapítványokba? Csak akkor várhatunk pontos választ ezekre a kérdésekre, ha tárgyilagos számvetés készül. Azaz nem politi­kai indíttatású elszámoltatás (melynek riasztó példáival már megismerkedhettünk), hanem pusztán gazdasági jellegű. Mert azt aligha kell túlságosan bizonygatni, hogy a titkolódzás vagy legalábbis az információk visszatartása nem volt idegen a kor­mányzat tagjaitól. Nemegyszer akartak politikai tőkét ková­csolni abból, hogy az elmúlt négy esztendőt gazdaságilag sike­res időszakként mutatták be. Csak éppen nagyvonalúan elfeledkeztek - többek között - az ipari és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesését jelző tényekről. S mindebben az volt a megtévesztő, hogy az amúgy demokratikusan választott politikusok egyszerűen kikiáltották magukat a nép és az ország képviselete egyedüli letéteményese­inek, s aki ezt nem így látta, legtöbbször tudomást sem vettek róla. De ha ez a szemléletmód visszavonhatatlanul a múlté, van-e értelme annak, és van-e remény arra, hogy közelebb kerü­lünk az igazságosságon és méltányosságon alapuló társadalmi valósághoz? Mert az állampolgárok többsége kétségkívül ezt akarja, s nem pedig a jog, az igazságosság politikai célú kisajá­títását. Ha végre valóban értelmet kap a hatalom és a társadalom közti párbeszéd, s az állampolgári akaratra való hivatkozás nem csupán szólam marad, a gazdasági süllyedés is könnyebben megállítható. Jóllehet az előttünk álló időszak sem lesz zavarta­lan, a politikai rendszer sem lesz mindenben igazságos és tiszta, akkor is folyton jelentkeznek a kívülről belénk törő hiányok, új tapasztalatok, elkeseredés a hitványság jó sorsa fölött, elkedvet­­lenedés szándékaink vigasztalansága miatt, ám legalább abban bízhatunk, hogy a politikai dilettantizmus visszaszorul. Még akkor is, ha egyre többen érzik szükségét annak, hogy hangoz­tassák szociális érzékenységüket. Annál jobban, minél keve­sebb van bennük. Vélhetően nem kell újabb négy esztendő ah­hoz, hogy az ígéretek valóra váltása számon kérhető legyen. Kerékgyártó T. István Külföldiek forintszámlája Megjelent a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely további könnyítéseket tartalmaz a külföldiek külkereskedelmi forintszámlájának felhasználd-? sával kapcsolatban. A külföldiek közel két éve lé­tesíthetnek Magyarországon fo­rintszámlát, amennyiben keres­kedelmi tevékenységük során magyar nemzeti valutában tesz­nek szert bevételre. A kormány­­rendelet lehetővé teszi, hogy június 1-jétől a forintszámlán kialakult egyenleget konvertibi­lis pénznemre váltsák át, s azt, ha kívánják, külföldre is átutal­hatják. (MTI) • Orosz-ukrán háború? • Centrum-diadal a bíróság előtt? • Tenderbotrány a postán? • Gyerekverseny az első millióért? ...egyszerűen minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom