Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról Kárt okozó kárpótlás - megalakult Somogyfajszon a természetért munkacsoport ■ A privatizáció elpusztíthatja az erdőket; félő, hogy a rövid távú haszonlesés visszafordíthatatlan rombolást okoz, nincs biztosítva az ország erdővagyonának megőrzése - hangsúlyozták a természetvédők az erdők, a természetvédelmi területek privatizálása kapcsán, a Somogyfajszon megrendezett közös tájékoztatón. Dr. Kindler József - az ÁV Rt. IT-tagságáról szakmai okok miatt köszönt le - az erdők privatizációjának eddigi gyakorlatát oktalannak, károsnak minősíti; az ÁV Rt. rövidlátó gazdasági érdekek kiszolgálója lett. Ez idáig 7Ö0 ezer hektárnyi erdőt vontak be kárpótlásba, újabb 47 ezer hektár erdőterület privatizációba vonásáról született határozat. (Új Dunántúli Napló, V. 2.) Tízmilliárd forintos bevétel? Május végén, június elején kezdődhet meg az AV Rt. fennhatósága alá tartozó volt állami gazdaságok privatizációja. Az értékesítésből az ÁV Rt. 10 milliárd forintos bevételre számít. A 24 társaság többségének az 50 százalék -1 szavazatot képviselő tulajdonhányadát hirdetik meg, melyet az ÁV Rt. jóval a névérték fölött kíván értékesíteni. (Új Dunántúli Napló, V. 2.) Függő játszmák a papírgyárakban Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állai Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az ÁVÚ sajtóértekezletén. Továbbra is vita folyik a Dunapack és a szolnoki papírgyár sorsáról. (Népszabadság, V. 6.) Sínen a szerkezetátalakítási folyamat Befejeződtek az erőmű-bánya integrációk Lezárult a gazdasági szerkezetátalakítási folyamat részét képező erőmű-bánya integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértesi Erőmű Rt., valamint a Bánhidai Erőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezeti integráciját foglalta magába. (Világ Gazdaság, V. 7.) Döntött a versenyhviatal A Pick Rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár megvásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes rt.-vé alakíthasa. (Napi Gazdaság, V. 6.) Debrecené lett a repülőtér Szerdán lezárult a volt szovjet katonai repülőtér több éve tartó privatizációja Debrecenben. Az új tulajdonos, az önkormányzat, egymilliárd-hatmillióért lett gazdája a létesítménynek. (Népszabadság, V. 12.) Az ÁÉF és az ÁBF sem adott engedélyt Bankrészvény - kárpótlási jegyért Névértéken vásárolja a kárpótlási jegyet egy társaság Miskolcon, és a papírokért cserébe Solidus Bank-részvényt kínálnak. A jegytulajdonosokkal ennek megfelelően jegyzési megállapodást kötnek, amelyben egy év múlva 20 százalékos osztalékot garantálnak. A Solidus Bankról azonban nem tudnak az Állami Bankfelügyeleten, s az Állami Értékpapírfelügyelet sem adott engedélyt a nyilvános részvénykibocsátásra. (Magyar Hírlap, V. 7.) ÁLLAMI VAGYOKÍIGTNÖKSÉG Felhőtlen az Egis ege Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó Egis-részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 százalékos árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről évre nő - 11 százalékos piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5.428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8 százalékkal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 százalékkal növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17 százalékkal visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtatására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 százaléka már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai - hanem „csak” tőkeerejét adó pénzügyi befektető -, a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál. a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a licenc- és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az Egishez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz hozzájutni. Próbálkozni azonban mindenképpen érdemes. „Ml törvényesen járunk el!” Megkezdődött a gyógyszertárak magánosítása Patikaprivatizáció - vitákkal között mozog, ám valószínűleg ennyi pénz sem lapul a gyógyszerészek betétkönyveiben vagy értékpapírjaiban. Éppen ezért a privatizáció során É-hitellel, illetve kárpótlási jeggyel is lehet fizetni. hogy az ajánlattevők között betéti társaság is szerepeljen. Kikötés viszont az, hogy annak egyik beltagja gyógyszerész legyen. Más típusú gazdasági társaság, például kft. nem pályázhat. Az A nagykörűi gyógyszertár - melynek forgalma csekély - meghirdetésre került Bár a harc a patikák tulajdonlásáért még tart, az Állami Vagyonügynökség május 6-án 61 gyógyszertár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ből. Tették ezt annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jogszerűségét. Szerintük az úgynevezett gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre, és ezért ezek privatizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akarnak. Mogyorósi Márta igazgatóhelyettes szerint ezeket a központokat - amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett - a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami és nem tanácsi szerv. Ezért a most érvényes törvények alapján az Állami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. Mindenesetre a pályázatok során felhívják az érdeklődők figyelmét, vannak olyan önkormányzatok, amelyek vitatják ezt. Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatalnál (amely egyébként azt önkormányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulajdonjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebben az első körben kb. 120 millióról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió A 25 milliós vásárlás esetén azonban 2-3 milliónyi készpénz még mindig tetemesnek látszik, különösen a mostani gyógyszerészfizetések ismeretében. Talán éppen ezért lehetőség van arra, azonban nem zárható ki, hogy később a patikát mint ignatlant megvegye egy ilyen cég. A gyógyszertár üzemeletési joga személyre szól, ám ez az ÁVÜ-s pályázatoknál, az egyébként is szigorú gyógyszerészeti feltételek miatt, automatikusan jár. Ha azonban valaki eladja az üzletet, akkor a törvények alapján az üzemeltetői jogot vissza kell adnia a Népjóléti Minisztériumnak. Az ÁVU pályázati feltételei között szerepel az is, hogy a megvásárolt gyógyszertár profilja 10 évig nem változhat. A pályázatok elbírálásánál különben is a szakmai szempontok a döntőek. A tulajdonhoz jutásnál csupán 20%-ot számít a pénz, 80 jut a szakmai szempontokra. Fontos az is, hogy ki mióta van a szakmában. „Pluszpontokat hozhat egy doktori diploma vagy kandidátusi minősítés, számít a nyelvvizsga is.” Mogyorósi Márta szerint nem lehet gond az sem, hogy a 3 éves üzleti terv kötelező. Egyrészt az E-hitel megszerzéséhez a bankok már kémek ilyen dokumentumot, másrészt a pályázók valószínűleg az adott helyen dolgozói közül kerülnek majd ki. „Ha ők nem tudják, hogy miképpen megy az üzlet, akkor ki? Ez ugyanis speciális szakma. Ráadásul ez a pályázónak is hasznos, hiszen az alapos vizsgálódás után nem vesz majd zsákbamacskát.” A pályázatokat júniusban bírálják el és a formaságok után szeptember-októberben vehetik birtokukba az új tulajdonosok a „régi-újat”. 14,25 Műsorismertetés 14.30 Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának mm m w jr üléséről Gépbörze Várhatóan június első heteiben indul az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös gépbörzeakciója. Ennek keretében elsősorban a vagyonkezelő társaságokhoz tartozó cégek számára már feleslegessé vált, ám még használható eszközöket ajánlják fel megvételre a kisbefektetőknek. Az eladásra szánt berendezések adatai bekerülnek az ÁVÜ számítógépes hálózatába, amit kéthetente újítanak fel. Az akciót elsősorban a vagyonkezelő szervezetek fennhatósága alá tartozó társaságoknak szervezték, ebben azonban bármelyik - akár 100 százalékosan magántulajdonú - cég is részt vehet. A kisvállalkozók az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodáiban tekinthetik meg a kínálatot és a kiválasztott berendezéseket, az árveréseket megelőzően a tulajdonos társaság telephelyein is szemrevételezhetik. Az eszközökért a vevők készpénzzel, kárpótlási jeggyel, illetve részletfizetés igénybevételével fizethetnek majd. Mire jó a marketing-adatbázis? Az ÁVÜ Marketing Adatbázis az Állami Vagyonügynökség privatizációs munkájának a segítségére szolgál. Lehetőséget nyújt az alábbi adatok lekérdezésére: Társaságok megkeresésére, a társaság:- neve,- földrajzi elhelyezkedése (megyei),- tevékenysége (TEAOR),- mérlegadatai,- ÁVÜ-részesedés,- kiírt pályázat,- a tanácsadó cég szerint. Az eladandó ingatlanok kikeresésére az ingatlan:-jellege (KSH-besorolás),- földrajzi elhelyezkedése (megyei),- értéke,- eladó szerint. A pályázatok keresésére:- tárgy,- beadási határidő,- fizetési mód,- vállalat vagy társaság alapján. Expoműhold? Ki „foghatja” az Antenna Hungáriát? A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett fogalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukészletű részvényekből 10 darabot vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7,849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15 százalékos osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93-ban tulajdonos Állami Vagyonkezelő Rt. 50 százalékhoz ragaszkodott. így aztán az elkerülehtetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50+1 százalék szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10 százalékot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel. 3,5 százalék az önkormányzatoké. 4 százalék pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvény csereakciót 5 napon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. 5 nap után viszont lezárható. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna.
