Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

1994. május 3., kedd Kultúra — álláspontok 5 Polgármesterekkel Amerikában (1.) Megállapodások cserékről, táborokról Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének tagjai, polgármesterek - mintegy ötventagú de­legáció - látogattak el az Egyesült Államokba. Az egyhetes programban a turisztikai látnivalókon kívül a vendéglátók érdekes és sürü szakmai programot biztosítottak. Dr. Vitéz Ferenc, Perth Amboy-i református püspök szervezésében egyházakat látogattak meg, találkozhattak a kint élő magyarok egyesületeivel, betekintést nyerhettek egy kisváros kórházának munkájába. Érkezésük előtt három nappal már a New Jersey-i lapok beharangozták a magyar delegáció Fort Lee-i láto­gatását, ahol széles körű tájékoztatást kaphattak az amerikai közigazgatási rendszerről, egy kis­város önkormányzatának működéséről. Áz önkormányzati látogatáson több sajtóorgánum kép­viselője mellett Amerika egyik legjelentősebb televízióstársasága, a WMBC riportot készített Bo­ros Lajossal, a megyei közgyűlés elnökével és a delegáció néhány tagjával. A magyar polgármes­tereket, közgyűlési tagokat fogadta a New York-i magyar konzulátus kereskedelmi tanácsosa, dr. Nemes Tibor, aki tájékoztatást adott a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokról, az Ameri­kába irányuló exportlehetőségekről. A konzulátus szervezésében ezt követően a delegáció egy me­zőgazdasági egyetem tangazdaságát, illete kutatóintézetét tekintette meg. A megyei delegáció a Capitolium lépcsőin Perth Amboyban dr. Vitéz Ferenc püspök, a helyi Kálvin János Magyar Református Egy­ház lelkésze fogata a delegációt, igazi maagyaros vendégszere­tettel. New Jersey államban nagyon sok magyar élt. Perth Amboy­ban is óriási magyar telep volt, New Brunswickban, a környező városokban még mindig sok a magyar. A magyarságot első­sorban a gyülekezetek, az egy­házak és az egyesületek tartot­ták meg. Az egyházaknál szombati iskolában, vasárnapi iskolában, nyári iskolában pró­bálták tanítani a gyerekeket : a két világháború közötti, előtti időben a gyerekeket úgy felké­szítették, hogy ha Magyaror­szágra visszamentek, folytatni tudták tanulmányaikat a megfe­lelő osztályokban. Sajnos, ezek a magyar telepek lassan felszá­molódtak. Ha az idősek meg­halnak, a fiatalok nem jönnek vissza, nem hagyják ott a ké­nyelmesebb, modernebb lakása­ikat, hanem a hozzájuk legköze­lebb lévő egyházakhoz csatla­koznak. A magyarságot a temp­lomokban próbálják megtartani, ahol jórészt már csak angol, de bizonyos ünnepeken és néhány magyar egyházban még mindig van magyar istentisztelet. A gyülekezetekben, az ifjúsági körökben próbálják a kapcsola­tot tartani az óhazával a magyar egyházak, és magyar történe­lemmel megmenteni a magyar­ságot, emlékezni arra? hogy Tri­anonban szétszabdalták a re­formátus és a római katolikus egyházakat is.- Amikor mi református egy­házról beszélünk, akkor ebben benne van a Kárpát-medencé­ben lévő magyar reformátusság teljessége, nemcsak a magyar­­országi egyházak - említette Vi­téz püspök úr. Némelyik városnak van már testvérvárosa, javasoltam, hogy minden amerikai gyülekezet ke­ressen kapcsolatot magyar egy­házakkal, délvidéki vagy erdélyi egyházakkal, és próbálják őket segíteni. A városok pedig felve­hetik a kapcsolatot megfelelő magyar településekkel. New Brunswicknak például Debre­cen a testvérvárosa. Perth Am­­boynak is lesz. Talán Jász- Nagykun-Szolnok megyéből. Az egyházak fenntartását va­­csöraésték, bingő játékok és kü­lönböző bálok segítik. Az ame­rikaiak szívesen jönnek a vacso­raestre, mert nem tudnak főzni, és a magyar ételek nagyon ízle­nek nekik. A megyei delegáció tagja volt Szabó József, törökszent­miklósi református lelkész. Az amerikai református egyházak mozgalmas programot szervez­tek a kinntartózkodás idején számára: a New York-i Első Magyar Református Gyüleke­zetben tartott istentiszteletet, valamint az USA-ban szolgáló református lelkészek egyesüle­tében tartott gyűlést. Ez utóbbin Szabó József lelkész előadást tartott a magyarországi helyzet­ről, az egyházak helyzetéről. Megállapodtak az egyesület tagjaival további programok tar­tásáról, ifjúsági csoportok cse­réjéről, anyanyelvi táborokról. (Folytatjuk) B. I. Rézfúvós zeneiskolások versenye Karcagon Kürtön a karcagi Majoros Zsolt az I-es korcsoportban a leg több pontszámot szerezte meg Pénteken és szombaton a Karcagi Zeneiskola immár harmadízben szolgált otthonául a megye alsófokú zeneoktatási intézményeiben tanuló rézfúvós növendékei nemes versenyé­nek. Az események sora ünnepé­lyes megnyitóval vette kezdetét, majd a két nap során három korcsoportban - hatféle hang­szeren - negyvenhét növendék mutatta be műsorát a bírálóbi­zottság előtt, melynek elnöke Kämmerer András trombitamű­vész, tagjai pedig Kökényessy Miklós kürtművész és Törőné Tóth Márta harsonaművész vol­tak. A verseny első napjának es­téjén a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Fejes István vezé­nyelte koncertjében gyönyör­ködhettek az ifjú muzsikusok, a fúvószene kedvelői. A verseny során az alábbi eredmények születtek: Trombita, I. kategória: I. Kerekes András, Tiszafüred, II. Kerekes József, Karcag, III. Kuczik Krisztián, Tiszafüred. II. kategória: I. Trázsi György és Gaál Zoltán, Tiszafüred, II. Ladányi Márta, Törökszentmik- Iós és Szilárd Viktor, Mezőtúr. III. kategória: I. Hajman Péter, Szolnok. Kürt, I. korcsoport: II. Majoros Zsolt, Karcag, III. Barta Judit, Törökszentmiklós és Tarjányi Tímea, Szolnok. II. korcsoport: II. Bálint Attila, Tö­rökszentmiklós. Tenor, Bari­ton, I. kategória: I. Remek And­rea, Tiszafüred, II. Rőth László, Tiszafüred, III. Péter Balázs, Jászberény. II. kategória: I. Donkó Éva, Tiszafüred, III. ka­tegória: II. Bakos Tibor, Tisza­füred és Kun András, Jászbe­rény. Harsona, I. korcsoport: II. Remek Andrea és Magyar Péter, Tiszafüred. III. korcso­port:' II. Virág Csaba, Tiszafü­red. Tuba, I. kategória: I. Szabó Béla, II. Lengyel Péter, Tiszafü­red. II. kategória: I. Sztankovics Sándor, Tiszafüred, II. Tóth Já­nos, Törökszentmiklós. III. ka­tegória: II. Nagy Attila, Tisza­füred, III. Sárai Béla, Szolnok. Az iskolák közötti pontver­seny győztese a tiszafüredi, má­sodik és harmadik helyezettje a törökszentmiklósi, illetve a kar­cagi zeneiskola lett. Bállá Tibor, a Tiszafüredi Zeneiskola tanára a zsűri kü­­löndíját érdemelte ki nagy­számú növendéke kiemelkedő felkészítéséért. Sz. J. FIGYELEM! KÖZLEMÉNY A világhírű DIADORA sportszergyártó cég magyarországi Közöljük minden régi és leendő partnerünkkel, hogy a képviselete Budapesten és vidéken egyedi területi RUDH Hungária Kft. értékesítési jogot ad exkluzív üzleteknek. Várjuk belvárosi és cégembléma nélküli bélyegzői forgalmas helyen lévő sportüzletek pályázatait. Jelentkezni 1994. május 1-jétől Esterházy György ügyvezető igazgatónál lehet a érvénytelenek. 06-1-250-20-33/19 m. számon. , Új bélyegzőnk: Az Öné is lehet a DIADORA diadala! RUDH - HUNGÁRIA KFT. A DIADORA kizárólagos magyarországi forgalmazója a 9028 Győr, Fehérvári u. 75. Megasport Kft. Nagykereskedelmi raktár: Tel: 96/316-891. Bp., III., Szőlőkért u. 6. Tel.: 06-1-250-22-51 Fax: 96/311-968 *50401/1H* *50602/1H* Egy különös évforduló Ritkán emlékeznek meg nem egészen kerek, de azért gömbölyded évfordulókról, különösen ha az nem híres személyiséghez fűződik. Ezúttal mégis érdemes ki­vételt tenni, hiszen a leghíre­sebb és legeredményesebb magyar tenyésztésű ver­senyló, Kincsem most lenne 120 éves, ha lovak átlagélet­­korát nem szabták volna olyan kurtára. így egy átlag­­életkort megélt lótenyésztő vagy fél tucat lógeneráció jó és rossz tulajdonságairól sze­rezhet tapasztalatokat. A csodaló Blaskovich Ernő tápiószentmártoni ménesében született, és összesen 13 évet élt. Rövidre szabott lóélete fo­lyamán 54 győzelmet aratott. Égyetlen alkalommal győzték le. Európa szinte valamennyi je­lentős versenyén bizonyította páratlan képességeit. Good­­woodban, Angliában 1878-ban a lóversenyzés őshazájában ki­vívta az akkori magyar verseny­lótenyésztés első nagy elisme­rését. A csodalónak érdekes szoká­sai is voltak, saját istállójában tudta magát igazán kipihenni nagy versenyek előtt. A lólak­ban lakott egy macska, és hoz­zátartozott a csodaló környeze­téhez. A macskát a fáma szerint minden fontos versenyre vitték, amikor vasúti vagonban hosz­­szabb ideig utaztatták Kincse­met. A doromboló lakótárs je­lenléte elegendő volt ahhoz, hogy a vasúti vagonban is kipi­henje magát, nyugodtan elnyúj­tózzon, és ne fárasztó, állva al­vásra kényszerüljön. Amikor 1887-en véget ért földi pályafutása, sokan kíván­csiak voltak sikereinek titkára. Az állatorvosi egyetem felbon­colta a tetemet, sokatmondó megállapításokat tettek izomza­­tára és tüdeje rendkívüli mére­tére. Élethű szobrát a Mezőgazda­­sági Múzeumban helyezték el. Akadt, aki sajátos testalkatából magyarázta rendkívüli képessé­geit. Leszármazottai is jó, de már korántsem verhetetlen ver­senylovak voltak. Nem nagyon gondolt arra senki, hogy a nagy versenyző jó társaságban töltötte pihenésre szánt szabadidejét, és ez is segí­tette a nehéz versenyeken. A nehéz próbatételeken részt ve­vők számára, ebből okulva hasznos lehet legalább egy macska. Az igásló módra dolgozó, életszínvonalunk fenntartásáért küzdő kis egzisztenciák szá­mára a sikerekhez már egy do­romboló lakótárs kevés. Itt már szolidáris emberi közösségekre van szükség. Rémes arra gon­dolni, hogy némelyik állat mennyire emberi módon visel­kedik. Az állati viselkedés ta­nulmányozásának tudorai, az etológusok észrevették, hogy például zsúfoltság mennyire ag­resszívvá teszi egyes fajok egyedeit. A ház körüli állatok népszerűtlenségi listáján elő­kelő helyet elfoglaló patkány, saját territóriuma védelmében sikerrel veszi fel a harcot na­gyobb ragadozókkal is. A lovak egészen más előkelő egyedei a (humanizált) domesz­­tikált világnak. Császárokat, ki­rályokat, hadvezéreket és zso­kékat hordozva a hátukon vál­hattak világhírűvé. Egyetlen esetben még szenátorságra is ju­tott Caligula császár egyik lova. Nagy Sándor várost nevezett el kimúlt hátasáról. A magyar csodaló, Kincsem nevét csak egy park viseli. Utcanévtábla-cserékben bő­velkedő századunkban ragyogó névadó lehetne az 54 alkalom­mal győzte csodaló. Életnagy­ságú szobrának másolataiból is elhelyezhetnénk néhányat tere­inken. Mostanság remek tulaj­donsága „hősünknek” az is, hogy nem hagyott hátra többkö­tetnyi emlékiratot, melyben el­magyarázza botlásait. Neki erre nincs szüksége, habár négy lába volt, jelentős botlásai nem is­mertek. Gambrinus Király B. Izabella: Arccal a cigányok felé! Egész napot betöltő romafóru­mot rendezett az elmúlt hétvégén Abonyban Király B. Izabella, a Magyar Érdek Pártja (MÉP) or­szágos elnöke. Az Új Néplap ezen alkalomból kért interjút az MDF-frakcióból a függetlenek közé átült, pártalapító képviselő­nővel.- Mi cél vezérelte, hogy Aböny egyik legforgalmasabb pontján le­táborozzon?- Két okom is volt rá. Először is a MÉP programjának sarkalatos pontja a cigányság problémáinak megoldása, mégpedig oly módon, hogy nem csak a magyar határig gondolkodunk. így támogatjuk a Romániában élő cigánykirály azon elgondolását, miszerint a Duna deltájában és alsó folyása mentén, a Fekete-tenger nyugati partjánál megalakíthassák szabad hazájukat, Romanisztánt.- A név jól hangzik, de mégis hogyan képzelik ezt? Ha földrajzi ismereteim nem csalnak, ott min­den terület az ugyancsak szabad Romániáé.- Természetesen békés úton, nemzetközi fórumok közvetítésé­vel. Ha a második világháború után Izrael mesterségesen meg­alakulhatott, annak is véget kel­lene vetni, hogy a cigányság a vi­lág földönfutója legyen!- Amennyiben létrejön Roma­­nisztán, kötelező lesz az odatele­­pülés?- Kérem, ne provokáljon, csak az megy oda, aki menni akar!- Képviselő asszony, említette, hogy két ok volt a romafórumra...- Szóval, folyik kampányom, és a párt hat fiatal aktivistája eljött Abonyba plakátokat ragasztani. Ebből, ki tudja, miért, az a szóbe­széd kerekedett, hogy települését megszállják majd a skinheadek, és meglincselik a cigányokat. Sok cigány szülő nem merte például gyerekét elengedni az óvodába.- Pont a cigányokat bántanák, akiket a párt a keblére ölel?- Ez számomra is érthetetlen, de a lényeg, eloszlatni a félelmet kö­rükben, hiszen badarság az egész.- Utalt a kampányára, és érde­kelne: sikerült-e a MÉP bemutat­kozása a kopogtatócédulák gyűj­tésekor?- A MÉP alig ismert formáció, így nem csoda, hogy 42 indulóból csak egyedül én tudtam képviselő­­jelöltté válni. Nekünk még éveket kell eltölteni a pártépítéssel, de 1998-ig van időnk, majd akkor ta­rolunk.- Ón melyik körzetben keresi a szavazók bizalmát?- Ahol négy éve az MDF terü­leti listáján bejutottam parla­mentbe, a Pest megyei 16-osban, Nagykőrös központtal. Most ki­lenc jelölt verseng egy helyért, köztük négy mostani honatya. Megjegyzem, 1990-ben a demok­rata fórumos Kulin Sándort Abony juttatta az Országházba, közreműködésemmel.- Most mennyi esélyt ad magá­nak?- Mennyi esélyt... hát egykilen­­cednyit! L. J. Wekler Ferenc válaszol: Azért, • mert hozzám hasonlóan falun él, és ezért ismeri a vidéki emberek gondját, baját, • mert tudja, hogy a vidék felzárkózása, a munkanélküliség visszaszorítása nem képzelhető el az infrastruktúra fejlesztése nélkül, • mert vállalja, hogy az államnak továbbra is kötelessége támogatni az út-, csatorna- és egyéb közművek fejlesztését, mert enélkül nem működhetnek a vidéki vállalkozások. Szabad Demokraták Szövetsége Olasz harisnyanadrágok, zoknik forgalmazására nagykereskedőt, vállalkozót keresünk. Kereskedelemben jártas, kapcsolatokkal rendelkezők jelentkezését várjuk. Telefon: 72/326-564, 9-15 óráig. *50459/1H* RIAIMÍIMÓ NAGY- ÉS KISKERESKEDÉS FORGALMAZÓT KERES OLCSÓ BELORUSZ ÉS UKRÁN TERMÉKEK ELADÁSÁRA BIPOLAR KFT., S: (60) 356-940 FAX: (42) 319-538

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom