Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-20 / 118. szám

‘J\ét fezem m el, m agam varrtam! Szponzoraink Játékunk egyik fődíját, egy Elnita típusú varrógépet a Varrógép Kft. ajánlotta fel. Kiss János úr, a kft. ügyve­zető igazgatója a játékunkban részt vevő hölgyeknek in­gyenes szaktanácsadást és bemutatót is kínál. Helye: a kft. szakboltjának bemutatóterme (Szolnok, József A. u. 34., telefon: 56/343-340). A Zanzart butik (Szolnok, Sütő u. 9.) egy 5000 forint értékű ruhát ajánlott fel, az Exkluzív par­füméria (Szolnok, Városi Művelődési Központ - Hild tér 1.) 5000 forint értékű parfümöt ajánlott fel egyedien gaz­dag kínálatából a legszebb alkalmi ruha készítőjének. További díjaink: Stex Méteráru- és Lakástextil Keres­kedelmi Kft. (Szolnok, Arany J. u. 15.) - a következő ruha anyagának biztosítása; Integrál Bt. Műholdvevő Szak­boltja (Szolnok, Nagy Imre u. 16.) - egy kézivarrógép; Süti büfé (Szolnok, József A. u. 63.) 2000 forint értékű há­zisütemény; „Édes-Titok” Bt. cukrászüzeme (Szolnok, Eper u. 36.) - 3000 Ft értékű dísztorta; Fodor István, Jászjákóhalma polgármestere egy 1000 forintos vásárlási utalványt ajánlott fel egy jákóhalmi pályázónak. A Lam­pion Világítástechnikai Szervező-Fejlesztő Kft. (Szolnok, Tószegi u. 36.) egy ötágú vörösréz csillárt, Barna Sándor (Video-Dekor Stúdió) egy mese-videokazettát ajánlott fel. Várjuk továbbra is a felajánlott díjakat pályáza­tunkhoz! | Oláh Ildikó: „A ruha két részből szabott, aljavonalától minden rész felvágott és dísztű­­zött. Nyakkivágása V alakú. Há­tán fűző található, ami a ruha karcsúságát biztosítja. Anyag­­szükséglete: 2,5-3 méter flokon.” Csőke Éva: „Iskolánkban a „ruhások" saját maguk készítik a ballagási ruhájukat. Az idén én is ballagok, és magam készí­tettem a ruhámat erre az ünnepi alkalomra. A mellény rózsaszín szövet, a szoknya fekete. Ehhez legdivatosabbnak a zsabós blúzt találtam." I Az oldalt szerkesztette: Szabados Krisztina „A Ruhaipari Szakközépis­kola harmadikos tanulója va­gyok" - írja Molnár Erika, majd folytatja: „Szinte minden ruhámat magam varrom. Sze­retem a szakmát, és olcsóbb is, mint ha butikban vásárolnék. Eddig minden évben részt vet­tem az iskolai Aranytű pályá­zaton, s mindig sikerrel szere­peltem. A most bemutatott ru­háim közül a fehér színű ripsz selyemből készült alkalmi vise­let tavaszi-nyári időszakra. A másik ruha is kánikulaviselet, mintás flokonból készítettem el.” * **'X •í'** *- ' ' -| Mihályi Mónika: „A Ruhai­pari Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola végzős tanu­lója vagyok. Ruháimat magam var rom. mert szeretem az egyedi darabokat. Amit most bemutatok, fantázia után ké­szült, saját szabásminta alap­ján. Elsősorban diszkóba készí­tettem, de nyáron hétköznapi viseletre is megfelel. A felsőrész fekete pamut (anyagszükség­lete: 60 cm), a nadrág szintén fekete pamutból készült (1,1 m). Mindenkinek ajánlom, aki sze­reti az egyedi darabokat.” Mikor is kezdődik? Május - napfény - lányok - zsongás - szerelem. Tavasz. De! Ezek a fotók nem májusban készültek; február végét ír­hattunk akkor. Az eset mégis megmaradt bennem, jóérzéssel mosolygok, ha eszembe jut. Történt ugyanis, hogy a szolnoki Ruhaipari Szakközépiskola csinos, fiatal tanárnője felkeresett, mert tanítványai fellelkesül­tek pályázatunk olvasásakor, s mint mondta, nagyon szívesen részt vennének rajta. Gondoltam, pályázati kiírásunknak nem mondunk ellent az­zal, ha kedvükben járunk, hiszen még tanulók, igaz, többet s jobban ismerhetik a szakmabeli fortélyokat, mint egy „ amatőr”. Szóval, megbeszéltünk egy időpontot - ugyanis fotójuk nem volt -, s a lányok megérkeztek szerkesztőségünkbe, magukkal hozva a napfényt, a fiatalságot. Fotóriporterünk már várta őket, hely is volt, ahol öltözködtek. De nem is ez a lényeg! Hirtelen óriási nyüzsgés támadt a folyosóm; férfi kollégáim szinte egyszerre bújtak elő szobáikból, és - minő furcsaság, vagy újságírói szimat? - mindenkinek ott, a csukott ajtó előtt akadt dolga. Ők megérezték azt, amivel a természet még néhány hétig vá­ratott minket: itt a tavasz (vagy a nyár?)! - szk -' Makai Anasztázia: 1 „Szá­momra a varrás nagyon érdekes dolog, ezért is szeretem ezt a szakmát. A képen látható kék ing és fehér nadrág farmer­­anyagból készült. Az idei tél di­vatja volt a rajtam látható, de­rékban húzott, kapucnis ka­bátka, ami szürke és zöld színű, laza szerkezetű posztóból ké­szült. A szabásmintákat a Bur­dából vettem le, kisebb-na­­gyobb átalakítással.” ■*- Antal Csilla (balra): „Idén végzek a nőiruha-készítő sza­kon. Sok ruhát varrók magam­nak, közülük ezt a modellt ked­velem a legjobban. Az öltözé­kem világoskék fodros blúzból és trapéznadrágból áll. A mo­dellt utcai és alkalmi öltözet­ként egyaránt ajánlom. A blúz és a nadrág külön-külön más ruhadarabokkal is hordható." Dengi Krisztina: „Ruháimat általában saját magam varrom. Ezeket a ruhadarabokat is egyéni ízlésem alapján készítet­tem. A felsőrész egy belehújós blúz, anyaga világos szürke bordázott pamut. Elöl zsabó látható, az ujjára fodrot varr­tam. A nadrág szintén bordázott pamut, színe fekete, szabása egyenes vonalú, a dereka gu­mis. Az öltözéket szerintem le­het hétköznapokon, de alkalmi rendezvényeken is használni. A teljes anyagmennyiség (nadrág, blúz) 2,60 méter, költsége: 900 forint. ” Bíró Diána (jobbra): „Végzős nőiruha-készítő diák vagyok. Nagyon szeretem a szakmámat, ezért otthon sokat varrók. A ké­pen ballagási kosztümöm lát­ható. Színe halványzöld. A felső­rész rövid ujjú, elég mély nyak­­kivágással. A szoknya egyenes szabású, hátul zip-zárrál és egy gombbal záródik.” Pető Noémi: „A varrás egy­ben hobbim is, a ruháim egy ré­szét magam var rom. A képen látható egyberészes nadrág bor­dázott pamutból készült, színe szürke, eleje közepén gombbal záródik. Főleg diszkóba járok benne, de alkalmi rendezvénye­ken is használom.” it éöoUÍiQ ? «?• 'tcM" ^ ixii sn,Jj ■*- Farkas Lászlóné Jászjákóhalmáról küldte be fényképét. Termé­szetesen ő már nem a ruhaiparis diákokhoz tartozik. Leveléből idé­zünk: „Tizenöt éves, karcsúsított hosszú bőrkabátom darabokra szedtem, és belőle varrtam a képen látható bőrdzsekit. Eleje 16 da­rabból, a háta 6 darabból, ujja 3-3 részből van összeállítva, melyet kolléganőm, László Tünde mutat be. Rajtam saját készítésű, jer­­sey-ből készült tunika van. A zsebek széle, az ujja és nyaka fehér passzéval és ékszergombokkal készült. Szabni, varrni nem tanul­tam. Saját elképzelésem alapján készült ez a két darab. Ezenkívül a család tagjainak és magamnak is sokat varrók, s manapság ezzel sokat megspórolok. ” ■*- Menkó Zita (balra): „A fel­sőrész barackvirág színű szövet. Egy méter az anyagszükséglete, 400forintba került; elején dísz­gombokkal záródik. A nadrág kék színű, gumis derekú, bő, egyenes vonalú. Anyaga bordá­zott pamut. Ehhez 1,10 méter anyag kellett, ami 440 forint volt. Ezt az öltözéket főleg disz­kóba használom.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom