Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

1994. május 19., csütörtök Szolnoki Extra 7 Családportrék IV. - A fészek melege „Ha végigcsinálod, már nyertél” Hogy az élet nem habos torta, arra nem azon az estén kellett rájönnöm, amikor a 7-es busz az orrom előtt húzott el Szanda­­szőlősön, tudván, hogy csak egy óra múlva jön a másik. És nem akkor, amikor „boldog”, többé-kevésbé elégedett csalá­dokat keresve benyitottam Ba­­logékhoz, akikről bármennyire akarnám is, nem írhatnám, hogy náluk minden happy . .. Nem, én nem hittem soha, hogy az élet habos torta. elől, a város jött utánam, ilye­nek a Balogok - teszi hozzá ironikusan. Huszonhét évesen nősült, felesége Törökszentmiklósról járt Szolnokra dolgozni, raktár­­vezető a MÁV-nál, harmincki­lenc éves. 1977 áprilisában kö­töttek házasságot.- Egy-egy bőrönddel kerül­tünk össze - mondja a feleség. - Télre nem lett kész a ház, ezért még egy telet a faházban húz­tunk ki, úgy, hogy a szódás­Érkezésemkor a nagyobbik fiú ölbe veszi a harcias házőr­zőt, a szülők elém jönnek, az apa elnézést kér, hogy nem kö­tött csokomyakkendőt. Arra gyorsan rájövök, hogy a gyerekek, Gábor és Andor édes­apjuktól „örökölték” eleven humorukat. A családfő, Balog Gábor negyvennégy éves, moz­donyvezető, tizenöt évig volt a MÁV-nál, jelenleg a cukor­gyárban dolgozik. Abádszalóki születésű, Szolnokon érettségi­zett, s itt is kezdett dolgozni. Eleinte albérletben lakott, majd megvette ezt a telket Szanda­­szőlősön. A másik oldal akkor még nem volt beépítve, itt élt egy faházban a diófa alatt.- Elmenekültem a világ elől - mondja -, jobb volt, mint az albérlet. Én eljöttem a város üvegbe befagyott a víz, mire hazajöttünk. De azért jó volt - teszi hozzá.- Hőakkumulátoros volt a fa­ház - nevet a férj. - Volt benne egy háromajtós szekrény; ami­kor meleg volt, kinyitottam, a ruhák magukba vették a mele­get, és amikor kezdett kicsit ki­hűlni a szoba, újra kinyitottam a szekrényt. A konyhaszekrényt is beépítettük, mert az tartotta a faházat... Hát, szóval azt hit­tük, hogy ezután majd mindig könnyebb lesz. Mutatják a házat, nézzem meg, nincs kész, ez is, az is hi­ányzik, hidegburkoló a teraszra, a fönti fürdőszoba nincs befe­jezve ... De elismerem, ez a ház valóban nagy vállalkozás. Mindent, amit csak lehetett, maguk csináltak."' 1- Túl sokat akartunk egy­szerre, azt hittük, hogy menni fog - mondják. - Ez a falrész azért van így, mert ide kandallót terveztünk.- Az a mi bajunk, hogy nem vagyunk elég élelmesek, a tisz­tességnek, a becsületnek semmi értéke - mondják, majd Gábor hozzáteszi: - Ennyi siránkozást még a parlamentben sem hall­hat.- A gyerekekben van minden örömünk - tereli a szót a két fi­úra a feleség. ■ Andor ötödikes, kajakozik, s*zenvedélye a barkácsolás. Gá­bor hatodikos, triatlonozik. Ta­valy megnyerte duatlonban az országos diákolimpiát, és tele van éremmel a szekrénye.- Másfél év van köztük, a vasutasok azt mondják - meséli az apa -, hogy „blokkra” jöttek.- Mindkét srác testnevelés tagozatra jár, reggel fél 5-kor kelnek, úszni járnak minden­nap.- Mire nevelik őket? - kérde­zem.- Az élhetetlenségre - vágja rá az apjuk. - Szigorúan a be­csületre - teszi hozzá, s be­vallja, poroszosán neveli őket, tartanak tőle, de kell is figyelni rájuk, különösen Öcsi hajlamos elmismásolni a dolgokat.- Mire vágynak? - teszem fel utolsó kérdésem.- Arra, hogy a gyerekek tart­sák meg ezt a szintet - mondja az édesanyjuk. Mindenkinek tudnia kell, mi a kötelessége, s tennie is. Ez azért fontos, hogy legyen lehetőségük arra, hogy nekik jobb legyen. Bár Balogék azt mondják, ők csak voltak optimisták, én még­sem hiszek nekik. Amikor Gabi első versenye előtt azt mondta: - Apa, én el sem megyek, úgysem nyerek -, az apja így válaszolt: - De mész, fiam! Ha végigfutod a tá­vot, ha nem a legnagyobb po­csolyába esel a biciklivel, ha nem fulladsz bele a medencébe, akkor már nyertél. Mit kell tudni a prosztata betegségeiről...? Kutyaélet - igaz barátság (Fotó: B. S.) Sokan nem ismerik a tüneteket Dr. Samoday Zoltán, a Hetényi Géza Kórház urológus főor­vosa beszélt arról, hogy a közép- és időskori prosztatamegbete­gedések rendkívül gyakoriak, de nagyon sokan nem ismerik a tüneteket, a kezelési eljárásokat. Most kezdődő háromrészes so­rozatunkban elsőként a betegség tüneteiről beszélünk, a követ­kező részben a gyógykezeléséről, s sorozat harmadik, befejező részében pedig a prosztatarákról írunk. Patológiai adatok szerint a negyven év feletti férfiak 10 százalékánál mutatható ki prosz­tatamegnagyobbodás, míg a nyolcvan év feletti férfiaknál ez az arány gyakorlatilag 100 szá­zalék. Tudni kell azonban, hogy a gyakoriság ellenére nem min­den esetben jelentkeznek a tüne­tek, s csak a betegek 30 százalé­kát kell kezelni. Az időskori prosztatamegbetegedés a szer­vezet öregedésének részjelen­sége, vagyis a férfiklimaxé. Mi is az a prosztata? A prosz­tata a húgycső legvégén, a hó­lyagnyaknál lévő mirigyes szerv, amelynek a nemzőképes­ségben van jelentősége. Teljes hiánya esetén az ondósejtek életképessége csökken, sterilitás következik be. A prosztata mű­ködését hormonok szabályoz­zák. Ehhez normális genetikus kódok kellenek, illetve normáli­san működő here, amely férfi­­hormonokat termel. A tudomány a mai napig nem tudja, hogy a prosztata miért na­gyobbodik meg, de azt igen, hogy mely része. A prosztata ugyanis nem egységes szerv: centrikus, periférikus és tranzi­­cionális zónából áll. A megna­gyobbodás kizárólag a tranzici­­onális zónában jön Tétre, amely közvetlenül a húgycső mellett helyezkedik el. A mirigy meg­nagyobbodott része így össze­nyomja a húgycsövet, amelynek következtében elzáródásos tüne­tek jelentkeznek, vagyis nehe­zebben ürül ki a vizelet. Tünetek: a normális vizelet­sugár megvékonyodik, vagy sú­lyos esetben csak cseppekben ürül. Szintén tünet lehet a hó­lyagingerlékenység is, vagyis a gyakori vizelési inger. A két tü­netet azért fontos elkülöníteni, mert a hólyagingerlékenység nem csak a prosztatamegna­gyobbodás tünete lehet. A kialakulás hajlamosító té­nyezője az életkor. Ötven év alatt nem kell számolni ezzel a betegséggel, s akkor sem, ha nincs működő here (vagyis a here nem termel férfihormont: tesztoszteront). Mi lehet a megoldás? Erre ke­ressük a választ sorozatunk kö­vetkező részében. -csr-Mit tud Ön Vasvári Pálról? A Hild Viktor Városi Könyv­tár Vasvári Pál halálának 145. évfordulójának alkalmából ve­télkedőt rendez diákoknak és felnőtteknek. A diákok május 30-án délelőtt kilenc órakor mérhetik össze tudásukat, szó­ban. A felnőttek a lapunkban most, illetve a jövő hét csütör­tökön megjelenő kérdésekre vá­laszoljanak. A megfejtéseket június 1-jéig küldjék el a Hild Viktor Városi Könyvtárba (Széchenyi körút 22.). A borí­tékra írják rá: „Mit tud Ön Vas­vári Pálról?” Áz eredményhir­detés június 2-án 17 órakor lesz a városi könyvtárban. I. forduló: Igaz vagy nem igaz? 1. A tiszabüdi (ma tiszavas- • vári) Vasvári Pál Múzeumban ezüstlemezre vésve található az alábbi szöveg: „Petőfi Sándor­nak, az 1848—49-iki szabadság­­harc egyik legnemesebb áldoza­tának . .. 1849. július 6-án.” Vajon igaz? 2. Vasvári Pál 1826. július 14-én született Tiszabüdön (mai nevén Tiszavasváriban). A kis Pál három és fél éves volt, ami­kor a család átkerült Nyírvasvá­riba. így gyermekkori lakóhe­lyéről, Nyírvasváriról vette fel a Vasvári nevet. Igaz-e, hogy három és fél éves korában került Nyírvasvá­riba? Igaz-e, hogy Nyírvasvári­ról vette fel a Vasvári nevet? 3. Igaz-e, hogy a Károlyiak ősi fészke volt Nagykároly (ahol Vasvári a gimnáziumi ta­nulmányait folytatta), és a Ká­rolyi-dinasztia feje, Károlyi György a Tudományos Akadé­miára Széchenyi után a legtöb­bet áldozott? 4. Vasvári Pált 1843-ban a pesti egyetem bölcsészkarán ta­láljuk. Vajon elvégezte-e a böl­csészkar két évfolyamát, és be­iratkozott-e a jogi karra? Ott hány évfolyamot végzett? Ösz­­szességében - mai szóval - egyetemet végzett polgár volt Vasvári Pál. Ez utóbbi igaz-e? 5. Igaz-e, hogy Tiszabüdön 1926. július 6-án - születésének 100. évfordulóján felavatták Vasvári mellszobrát, melyet Berki Nándor szobrászművész alkotott? Igaz-e, legutóbb 1993-ban a budapesti VI. Vas­vári Pál utca 13. ház falán a Vasvári Egyesület a főváros és a VI. kerületi önkormányzat anyagi támogatásával Vas­­vári-domborművet avatott fel, melyet Vígh Tamás Kossuth-dí­­jas szobrászművész alkotott? Igaz-e, hogy az avatás napja jú­lius 6-a volt? II. forduló: Kakukktojás Horvát István (1784-1846) egyetemi tanár a polgári-nem­zeti átalakulásért küzdő ifjú nemzedékek sokaságát oktatta. Tanítványai voltak többek kö­zött Eötvös József, Szalai László, Petőfi Sándor, Vasvári Pál. Közülük ki az, aki nem volt tanítványa a professzornak? Vasvári Pál Horvát István fia segítségével jut álláshoz a Te­leki Blanka Leánynevelő Inté­zetben. Itt együtt okít és nevel Teleki Blankával, Szentgyörgyi Cecíliával és Lővei Klárával. A felsorolás így nem igaz. A felsoroltak közül ki nem tanított az intézetben? Honnan ismerős e hölgy neve? Játék az évszámokkal 1. Ebben az évben született Petőfi Sándor. 2. Ebben az évben halt meg Lővei Klára. 3. Ebben az évben halt meg Horvát István professzor. 4. Ebben az évben született Kossuth Lajos. 5. Ebben az évben halt meg Teleki Blanka. Adja össze az évszámokat, és ossza el öttel; új évszám: ... Ebben az évben kezdett tanítani a Teleki Blanka Leánynevelő Intézetben az ifjú, akit a 10-12 éves leánynövendékei rajongá­sig szerettek, mert előadásaival, történelmi elbeszéléseivel a magyar nők eszményképeit va­rázsolta szemük elé a magyar történelemből. Hogy hívták ezt a fiatal ta­nárt? Májusi szerelem aranyat ér „ Szerelem: lennie kell, hiszen oly sokan mesélnek róla - s jaj, mi szépeket!” - mondja kedvenc írónőm, s én kénytelen vagyok igazat adni neki. Állok a buszmegállóban, mellettem fiatal - 16-17 éves - srá­cok beszélgetnek. Illetve beszélgetnének, de nem nagyon tud­nak. Én legalábbis nem nevezném beszédnek azt a kifejezésmó­dot, mellyel állandóan a másik emlékezetébe idézik a fajfenntar­tásra vonatkozó aktus - nem éppen kifinomult - változatát. A fiúk - szent isten: leendő férfiak! - éppen a lányokról, vagy­is a csajokról beszélnek. Arról, hogy: „Be kellene szerezni egyet, mert már két hete nincs csajom.” Majdnem megszólalok, hogy: „Csak ne olyan lány legyen, akinek tetszik a stílusod, mert ő aztán a végtelenségig igénytelen lehet.” Aztán arra gondolok, hogy ezentúl az értelmező szótárral já­rom az utcákat, s ha megint találkozom velük, felütöm az „sz" betűnél, s az orruk alá nyomom: nézzék már meg, mi is az a sze­relem. Újra csak legkedvesebb írónőm szavai jutnak eszembe: „A szerelem vak: vagy elbotorkál melletted, vagy felborít." S én sajnálom ezeket a fiúkat, hogy őket még csak a szele sem érin­tette meg. Cs. Cs. R. Elkezdődött a horgász- és vízisport-szezon. Minden rendszerető ember rendbe tette felszerelését - kivéve egy-egy céget. Mint az Evezős csárda mellett készült felvételünkön látható, az egyik legnagyobb stég meg­lehetősen balesetveszélyes. (Fotó: Barna) Videósok világfesztiválja Lillehammeri utazás A közelmúltban Európa északi, hűvösebb tájain, a téli olimpia egykori helyszínén ren­dezték meg a videósok második világfesztiválját, ahol^ megfi­gyelőként járt Korim Éva is, a Szolnok Városi Televízió mun­katársa. A hajón, melyet Finnország biztosított a résztvevőknek, több száz filmet mutattak be. A díjnyertesek között volt indiai házaspár, láthattak a résztvevők erdélyi pipakészítőt bemutató tízperces etűdöt, litván, lett, észt alkotásokat. Az emlékezetes kirándulás­nak voltak azért olyan fejezetei is. amelyben nációjuk mai poli­tikai magatartását nem feledtet­ték egyesek. Például a hajón a szlovákok kiakasztottak egy plakátot, amely Bősről szólt, s nem kedvező fényben tüntette fel a magyarokat és osztrákokat. Végül sikerült higgadtan helyrehozni a hangulatot, s in­kább a művészettel foglalkozni. A pendliző állomásfőnöknő Tizenketten voltak testvérek. Tizenhat éves korától perzsa­szőnyegeket szőtt - no meg ál­mokat arról, hogy egyszer majd megszabadul a csomók, bogok bilincseiből, a szövőszék egy­hangú rabságából, s változatos lesz az élete. Tízévi szőnyegszövés után került a vasúthoz, ahol kevés­nek bizonyult az általános isko­lai végzettség. Tanuláshoz lá­tott. Egymás után öt szakvizsgát tett le, majd elvégezte a vasút­­forgalmi technikumot. Szülővá­rosában, Abonyban lett állo­másfőnök. Nyolcvanhat áprili­sától tartalékos állomásfőnök. Ha valahol táppénzre kerül vagy szabadságra megy az ál­lomásfőnök, akkor őt küldik he­lyettesítőnek. Megfordult már ilyen tisztségben a Nyugati, il­letve a Keleti pályaudvar vona­lának megannyi állomásán. Most a Törökszentmiklóstól Debrecenig meg a Püspökla­dánytól Berettyóújfaluig terjedő vonalszakasz a „munkaterü­lete”. Május 31-ig Ebesen he­lyettesít. A szálláskörülménye­ire vonatkozó kérdésre azt mondja:- Nem tudok máshol aludni, csak idehaza, Szolnokon.- Karambol nem zavarja ál­mait?- Nem szokott lenni. Csupán egy volt, Kábán. A mozdony ki­lépett a sínről, mert otthagyták a sarut. Személyi sérülés nem volt, csak a mozdony forgó­zsámolyát kellett javítani. Vonalszakaszán nincs női ál­lomásfőnök. Molnár Lászlóné így csak férfiakat helyettesít az erősebbik nem közegében. Ön­kéntelenül adódik a kérdés:- Respektálják a munkatár­sai?- Szerintem igen. A reggeli eligazításon elébem állnak, s azt mondják: „Főnök asszony, tisz­telettel jelentkezem. Az éjszaka folyamán semmi különös ese­mény nem történt.”- Pedig néhányon biztosan nem bánnák, ha éjszaka tör­ténne velük valami „jelentős esemény”. Nem próbálkoznak néha? Hiszen tudják, hogy ön­nek egy-egy állomáson csak né­hány napig tart a pünkösdi ki­rálysága.- Soha, senki nem próbálko­zott. Lehet, hogy azért nem, mert én nem három, hanem harminchárom lépés távolságot tartok. Még egy kétértelmű szó sem hangzott el. S. B. Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom