Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-13 / 112. szám

£7? V t:- -- ■ - • - w___ azdaság ^ Új tulajdonos várható a még csak fél gőzzel üzemelő egységnél Gyógyszergyár a város szélén A megyei gyógyszertári központhoz ma már egy kisebb gyógyszergyár is tartozik, ami a korábbi laboratóriumból nőtte ki magát. Bár a gyártás még nem teljes kapacitással folyik, a privatizáció szele már megérintette az üzemet. Az első tender eredmény nélkül zárult, így várhatóan még a Pharmasol el­adása előtt - külön - értékesítik majd az egységet. A dolgozók viszont úgy vélik, nekik is lesz hozzá „egy-két szavuk”. Minden egyes gyógyszertári központhoz, így a Szolnokon működőhöz is tartozott egy la­boratórium, melyben félkész és kész termékeket állítottak elő a patikák számára. A korszerű, vetelményeknek megfelelő gyár, két szinten, összesen min­tegy 1500 négyzetméteren. Az üzem tabletta, kapszula, granu­látum és folyékony gyógyszer formák előállítására képes. Egylépcsős, gyúró-szárító homogenizáló berendezés, mely megfelelő szemcseméretü granulátu­mot készít. (Fotó: K. É.) középüzemi szintű laboratóri­umból nőtte ki magát - a válto­zásokra figyelve - a mai gyógy­szergyár. A létesítés oka az volt, hogy a korábban keleti piacok­ról érkező gyógykészítmények a KGST felbomlása után több 100 százalékkal megdrágultak a konvertibilis elszámolási rend­szer életbe lépésével. Ezt felis­merve döntöttek úgy a gyógy­szertári központnál, hogy meg­szüntetik a 380 négyzetméteres laboratóriumot, egyúttal gyógy­szergyártó kapacitást létesíte­nek, mivel a tb támogatja a ge­nerikus - ezáltal olcsóbb - gyógyszerkészítmények gyártá­sát. Mára nemcsak elkészült, hanem üzemel is a nemzetközi gyógyszergyártási szakmai kö-A gyártás feltételrendszeré­nek kialakítása másfél évet vett igénybe, és több mint 2 év alatt törzskönyvezték az általuk gyártani kívánt első két készít­ményt az Országos Gyógysze­részeti Intézetnél. Dr. Kapitány István kifejtette azt is, hogy jelenleg kettő, a te­rápiában igeit fontos generikus készítmény törzskönyvezésé­nek befejezésére, valamint for­­galombahozatali engedélyére várnak. Sajnos ez utóbbi orszá­gosan alkalmazott gyakorlata miatt nem esik egybe a gyógy­szertörzskönyvezés időpontjá­val, azt sok esetben csak hóna­pok múlva engedélyezik. Ez az alkalmazott gyakorlat lehetetlen helyzetet teremt valamennyi kázata közel háromszorosa a házas férfiakénak. Egy 40 éves házas férfi 8-9 évvel hosszabb élettartamra számíthat, mint nőtlen, elvált, özvegy társai. A 40 éves házas nők várható to­vábbi élettartama 2-4 évvel több a nem házas nőkénél és átlago­san 7 évvel élik túl az azonos életkorú házas férfiakat. A családi állapot szerinti né­pességarányok előre számított évi 950 ezer főről 2010-re vár­hatóan 1 millió 140 ezer főre emelkedik. Összességében a nem család-háztartások aránya az összes magánháztartáson be­lül 28 százalékról 34 százalékra emelkedhet. Az előreszámítás rámutat, hogy Magyarországon az álta­lános demográfiai változások (népességcsökkenés, öregedés) úgy valósulnak meg, hogy a re-Családok és háztartások előreszámítása Több mint egymillióim egyedül 2010-ben Halaszthatatlan egy új családpolitika kialakítása A KSH Népességtudományi Kutató Intézete megjelentette az újabb adatokon alapuló techni­kai család-háztartás előreszámí­tást. A kiadvány a népesség csa­ládi állapot szerinti megoszlásá­ról, a különböző családi állású személyek, családfők és háztar­tásfők létszámáról, a családok és háztartások számának, össze­tételének feltételezhető alakulá­sáról ad információkat az 1990-2010 közötti időszakra szólóan. Az előreszámítás szerint foly­tatódik a házas népesség szá­mának 1980 óta tartó csökke­nése, és ez lesz a következő 10-15 év egyik markáns ten­denciája. fgy 2010-ig a házas családi állapotúák száma 4,3 millióra, 560 ezer fővel csök­kenhet. A népességcsökkenés mellett is növekszik a nőtlenek/ hajadonok, az elváltak és kisebb mértékben az özvegyek száma. A házasok aránya a 15 éves és idősebb nők körében 51 száza­lékra, a férfiaknál 57 százalékra csökken. Jellegzetessége lesz a követ­kező időszaknak a nőtlen, haja­don, elvált népesség jelentős öregedése. Eszerint 2010-ig 70 százalékkal növekszik a 60 éven felüli elváltak, és közel kétszeresére emelkedik a 40-59 éves nőtlenek, hajadonok száma. Ezek a változások a ha­landóság további emelkedése irányába hatnak, elsősorban fér­fiaknál, ugyanis a házasok és a nem házasok közötti halandó­sági különbségek igen nagyok. A 30-60 éves kor között a nem házas férfiak elhalálozási koc-A munkanélküliek másként látják gyógyszergyártó részére, mivel addig a készítményt nem érde­mes gyártani. Mindez az üzem nyereség termelését negatívan befolyásolja. Jelenleg egyéb­ként csak két terméket állítanak elő. Mindettől függetlenül a gyá­rat már korábban is meghirdet­ték, azonban a tendereztetés eredménytelenül zárult. Maga a gyár a vállalat vagyonmérlegé­ben - mint ahogy a patikák is - elvonható vagyonként szerepel, Egy nemrég készült felmérés szerint, melyet 1000 fős mintán végeztek el, megyénk munkanélküliéi egészen másként látják a munkanélküliség megoldásainak lehetőségét, mint azt a szak­emberek eddig gondolták. A megyei munkaügyi köz­pont felkérésére elkészített fel­mérésből azt kívánták kiderí­teni, hogy megyénkben milyen okok játszanak közre a munka­­nélküliség kialakulásában, il­letve a már állástalanok szá­mára mindez milyen hatást vált ki. Az elkészült kutatás ered­ményeiről már korábban be­számoltunk. mikor is a team ve­zetője, Kerékgyártó T. István a munkaügyi tanácsnak beszá­molt arról. Most egyéb .megkö­zelítésből nézzük a számokat. A munkanélküliek számára életúttörést jelent az állás meg­szűnése, s ez kihat a családi kap­csolatokra is. Maga a munkanél­küliség nem volna szabad, hogy ilyen mértékű lelki válságot okozzon, mert például a fejlett országok gazdaságában ez szinte mindennapos jelenség. Ám ép­pen ellenkező a tendencia, mint a nyugati állástalanságnál, ugyanis ott rövidebb-hosszabb idő után a munkanélküli újra el tud helyezkedni, ugyanakkor ná­lunk egyre nő a tartósan munka nélkül lévők tábora. S ráadásul az otthon töltött idő is egyre hosszabb. Ennek ellensúlyozá­sára többféle módszert kidolgoz­tak, melyhez komoly pénzesz­közöket rendelt maga a kor­mányzat, szorgalmazva az újra­­elhelyezkedést, a munkába állí­tást. Azonban akik biztos poszt­jukról a prioritást eldöntötték, nem vették - legalábbis eddig - figyelembe, hogyan vélekednek minderről a munkanélküliek. Ugyanis teljesen másképp. Az egyik kérdés szerint rang­sorolniuk kellett a megkérde­zetteknek, hogy a munkanélkü­liség megoldási lehetőségei kö­zül melyeket helyezi előtérbe. A kialakult sorrend - úgy gondolom - a döntéshozókat is meglepte. Ez pedig a követ­kező: 1. új munkahelyek teremtése; 2. állami munkahelyek bőví­tése; 3. vállalkozások támogatása; 4. átképzés; és végül utolsó helyre került a megyénkben is oly sokszor szorgalmazott közhasznú fog­lalkoztatás. A kialakult eredmények alapján elgondolkodtató, hogy a jövőben milyen területekre szükséges hangsúlyt helyezni a munkanélküliség megoldása érdekében, hogy hová kell na­gyobb pénzeszközöket bizto­sítani. A privatizáció gazdasági csapda így a cég társasággá történő át­alakítása után hirdethető meg újra a termelőegység. Az ország egyik legszebb kis gyógyszergyára részben bevál­totta a hozzá fűzött reményeket, hiszen lassan „megtelik majd termékkel’-, s nyereségesen üzemelhet, mivel a piac adott. Epperi emiatt érdeklődnek so­kan iránta, azonban konkrétu­mig eddig egyik kül- vagy bel­földi partner sem jutott. Á dol­gozók sem alszanak, ugyanis a terv szerint ők is beleszólnának a tulajdonlásba. Részben mert magukénak érzik, részben pedig éppen üzletpolitikai megfonto­lások miatt. Persze kérdés az, hogy mikor kerül kalapács alá a szolnoki gyógyszergyár. Az elmúlt négy év privatizá­ciós és gazdaságpolitikájának a böjté most következik. A gondok feloldása, illetve kezelése már a következő kormányzat feladata, de vélhetőleg olyan csődhullámra számíthatunk, amely mellett el­törpül az 1992-93-as válság. Ä decentralizált privatizáció­ba bevont cégek gyáregységeit külön-külön értékesítették, és fő­leg az élelmiszeriparban a termel­tetés és értékesítés piacon koráb­ban már rendeződött gazdasági erővonalak egyensúlya szűnt meg. Vegyük például a malom­ipart. Ä megyei gabonaforgalmi vállalatokat átalakították rész­vénytársasággá, úgy, hogy köz­ben jó néhány malmát, illetve ke­­verőjét magánkézbe adták. A törzsmalomok megmaradtak a most már rt.-ként üzemelő régi vállalatnál, amelyek kapacitása még így is lényegesen magasabb a többi privatizált örlőüzemhez képest. Lényegében a gabonaipar saját magának teremtett konkurenciát a megyénkén belül. Az természe­tes, hogy a piacra jutás és piacon maradás harcában nem lesz olyan engedékeny a cég, mint malmai­nak értékesítésében. Várhatóan a piacgazdaság tör­vényei szerint, ha érdekeit sérti valamelyik „kis hal”, annak sorsa beteljesedik. A tejipar részleges értékesíté­sekor is hasonló kockázatot vál­laltak, akik megvásároltak egy-egy kis üzemet. Vélhetőleg velük ugyanúgy fog viselkedni a még magyar tulajdonú volt nagy­­vállalat, mint ahogy a multik -Parmalat, Dánon - viselkednek az utóbbiakkal. Ennek levezetése központi in­tézkedések nélkül lehetetlen, ha mégis a piac törvényei szabadon érvényesülnének, akkor élelmi­szeriparunk a piaci csatákba bele­rokkanva várja majd a csatlako­zást a Közös Piachoz. Az Európai Közösségben viszont a belső har­cokban legyengült ágazatunk már olyan gyenge lesz, hogy nem képvisel majd erőt hazánk agrár­ágazatának érdekvédelmében. Többen megkérdőjelezik a helyzet véletlenszerűségét, illetve ebben is igazolva látják azt, hogy a közös piaci csatlakozásunk ér­dekében kormányzatunk felál­dozza viszonylag erős élelmi­szeriparunkat, és legyengítve dugja a nyugat európai nász­ágyba. - span -Expo megyénkben Az 1996-os világkiállításra megyénk is készül, hiszen ennek előkészítéseként zajlik a második szolnoki vásár. Azonban emellett számos rendezvény ötlete született meg, melyek közül kettő már túljutott a második fordulón. Egyébként összesen har­mincnyolc pályamunka szü­letett az expo kísérő rendez­vénye cím elnyerésére, me­lyek között gigantikus tervek is szerepelnek. Ezek megva­lósulása igazi fejlődést hoz­hatna régiónknak. Miért zárnak be a pubok? Emelkedő söradó Nehéz idők járnak a sajátos hangulatú brit pubokra, ahol a sörbarátok néhány falat mellett kellemes környezetben iszogat­hatnak, beszélgethetnek. A Brit­szigetek 60 ezer kiskocsmájá­nak egy részét tulajdonosaik bezárni kényszerülnek. Az ok: az egyre emelkedő söradó, s az ezzel együtt emelkedő sörárak. A söradó az utóbbi 15 évben 30 százalékkal nőtt a szigetor­szágban. Az Európai Unióban a sörfogyasztás 21 százaléka esik Nagy-Britanniára, az összes söradónak azonban mintegy 55 százaléka. A kesernyés nedű kedvelői eddig is jóval olcsób­ban vásárolhatták külföldön, de most elterjedt, hogy a söradót a brit kincstár tovább tervezi emelni. A sörbarátok naponta még mindig 28 millió pintet (közel 14 millió litert) rendelnek ked­venc pubjaikban. De meddig? S hogy a kérdés fontos, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a brit Munkáspárt parlamenti képviselője, a híres színésznő, Glenda Jackson is felelmelte szavát sörügyben. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.05.13-án változásai a halandóság emel­kedése mellett nyilvánvalóan negatívan befolyásolhatják az átlagos gyermekszámot is. A jövőt érintő másik markáns produkcióban elsődlegesen sze­repet játszó házasok, házaspá­rok, családok, család-háztartá­sok száma és aránya lecsökken, és megnövekszik a népes-Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. máj. 13-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,30 99,80 11,16-tendencia az előreszámítás sze­ség-utánpótlásában az eddigi 1994/B 95,33 94,80 7,00 24,70 rint a családok, azon belül a há­tapasztalatok szerint kisebb 1995/A 88,87 87,89 10,20 24,89 zaspáros családok számának mértékben részt vevő nem há-1995/B 88,41 87,37 8,48 24,87 csökkenése lesz. Ennek ered­zások, nem házaspáros csalá-1995/C 94,80 94,20 4,84 24,77 ményeként 2010-re a családok dók, egyedülállók száma és 1995/F 92,66 91,82 14,67 24,93 összes száma 300 ezerrel, 10 aránya. Ezek a változások to-1995/G 94,34 93,41 14,75 24,91 százalékkal, 2,6 millióra csők­vábbi gyermekszámcsökkenés, 1995/H 93,97 92,98 13,09 24,90 ken. Feltehetőleg tartós tenden­halandóságemelkedés, a tartós 1996/A 85,84 84,24 6,15 24.16 cia lesz az élettársi közösségek és jelentős népességszám-csök-1996/B 90,33 89,16 5,32 24,84 számának növekedése, viszont kenés folytatódása irányában 1996/C 90,14 88,95 4,41 24,84 félmilliós szinten megállhat az hathatnak. 1996/F 89,42 88,11 17,31 24,78 egyszülős családok számának Az új család-háztartás előre-1996/H 100,08 98,68 1,92 24,81 emelkedése. számítás még inkább aláhúzza, 1997/C 84,76 83,11 3,40 23,99 Az előreszámítás szerint új hogy halaszthatatlan egy olyan 1997/D 100,30 99,50 8,76 — folyamat lesz a család-háztartá­családpolitika kialakítása, 1997/E 100,30 99,50 3,80 — sok számának jelentős csőkké­amely kimondottan preferálja a 1998/A 100,10 99,50 4,04 _ nése. A család-háztartások száma az 1990. évi 2,8 millióról tartós párkapcsolatokat, azon belül a gyermekeket nevelő há-Magyarázat: ség- vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztosítja. 2010-re 2,5 millióra változhat, és 700 ezer fővel csökkenhet a család-háztartásokban élők száma. Az összes háztartások száma viszont 2000-ig egyálta­lán nem lesz kevesebb, és az­után is csak mérsékelten változ­hat, miután főleg ezt ellensú­lyozza az egyszemélyes háztar­tások számának emelkedése. Az egyedülállók száma az 1990. zaspárokat, élettársakat. Külö­nös figyelmet szükséges fordí­tani az 1970-es években szüle­tett generációk családalapítá­sára, gyermekvállalására, mi­után a magyarországi népesség­ben ők jelentik hosszú ideig az utolsó esélyt a népességcsökke­nés belső forrásokból történő mérséklésére, esetleg megállítá­sára. (Forrás: KSH) Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam­­kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam­­kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom