Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-02 / 102. szám

1994. május 2., hétfő Hazai körkép 7 Pénteken estefelé Zagyvarékas, Szászberek és Jászladány lakói is láthatták a határban égő tüzet és kilométerekre elhúzódó füstjét. A helyszínen kiderült, hogy a szántóföld horpadásában ég a kiszáradt nádas, a tűz semmiféle veszélyt nem okozott. (Fotó: I. L.) A munkaképesség 67 százalékos elvesztése Ki a rokkant? Konferencia a lyén van úgynevezett nyug­díj-előkészítés akkor ott, ha nincs, akkor a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál vagy kirendelt­ségnél. A nyugdíjigény csak írásban terjeszthető elő. Az igény benyújtása után a nyug­díjbiztosítási szerv gondosko­dik arról, hogy az igénylőt az OOSZI első fokú orvosi bizott­sága megvizsgálja.- Kik jogosultak rokkantsági nyugdíjra, s mik az általános feltételek?- Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, il­letőleg testi vagy szellemi fo­gyatkozás következtében mun­kaképességét 67 százalékban elvesztette, s ebben az állapot­ban egy évig változás nem vár­ható. Mivel a törvény a rok­kantsági nyugdíjhoz a szüksé­ges munkaképesség-csökkenés mértékét 67 százalékban hatá­rozta meg, az ez alatti százalék­ban részesülők nem jogosultak nyugdíjra. A társadalombiztosí­tási törvény a jogosultság felté­teleit az orvosi és jogi követel­mények együttes figyelembevé­telével határozza meg. így a rokkantsági nyugdíjhoz szolgá­lati időre is szükség van. Minél fiatalabb korban rokkant meg az illető, annál kevesebb szolgálati idővel kell rendelkeznie a jogo­sultsághoz. így például a 22 éves életkor betöltése előtt két év, a 22-24 éves életkorban négy, 25-29 év között hat, 30-34 éves életkorban nyolc, 35-43 év között tíz, 45-54 éves életkorban tizenöt és 55 év be­töltése után 20 év szolgálati idővel kell rendelkeznie. 1993. március 1-jétől 45 éves kor fe­liberalizmusról letti megrokkanás esetén a rokkantsági résznyugdíj megál­lapítására van lehetőség, ha leg­alább 10 év, 55 éves kor felett pedig legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik az igénylő. Természetesen a korkedvez­ményre jogosító munkakörben dolgozóknak a fentieknél keve­sebb szolgálati idő is elegendő.- Milyen rokkantsági csopor­tok állapíthatók meg?- A rokkantsági nyugdíj mér­tékét a munkaképesség-csökke­nés súlyossága is befolyásolja. A megállapítható csoportok: a III. rokkantsági csoportba tarto­zik az, akinek munkaképes­ség-csökkenése 67 százalék. A II. csoportba az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gon­dozására nem szorul. Az I. cso­portba tartoznak azok az embe­rek, akik teljesen munkaképte­lenek, és mások gondozására szorulnak.- Mi a teendő, ha a rokkant­­nyugdíjas egészségi állapotá­ban változás áll be?- Ha a változás olyan mér­tékű, hogy más csoportba kell sorolni dz illetőt, a nyugdíjat is ennek megfelelően kell módosí­tani. Ha az OOSZI állapotjavu­lást állapít meg, amelynek eredményeként a nyugdíjas munkaképesség-csökkenése már nem éri el a 67 százalékot, a rokkantnyugdíj folyósítását meg kell szüntetni. Abban az esetben, ha a munkaképtelen személy állapotában követke­zett be javulás, az egészségi ál­lapotától függően á csoportbe­sorolást is meg kell változtatni, s ehhez igazodva kell a nyugdíj összegét leszállítani. Urbán Ilona A betegség a család, az érin­tett személy számára mindig gondot okoz. Még többet, ami­kor a kór miatt hosszabb ideig tart a keresőképtelenség. Mi ilyenkor a teendő? Erről, a rokkantnyugdíj meg­állapításának módjáról nyilat­kozott az Atlantic Sajtószolgá­lat munkatársának dr. Bakó Jó­­zsefné, az Országos Nyug­díj-biztosítási Főigazgatóság osztályvezetője.- Hogyan történik a rokkant­nyugdíj megállapítása?- A keresőképtelen, táppén­zen levő személyt a keresőkép­telenség harmadik és hatodik hónapja között meg kell vizs­gálni a munkaképesség-csök­kenés mértékének elbírálása miatt. Azt a táppénzen levő dolgozót utalják az Egészség­­biztosítási Pénztár Orvosszakér­tői Intézetének orvosi bizott­sága (OOSZI) elé felülvizsgá­latra, akinek munkaképessége nagymértékben csökkent.- Ki kezdeményezheti az elő­zetes orvosi felülvizsgálatot?- A területileg illetékes felül­vizsgáló bizottság utalhatja OOSZI elé a betegét. A táp­pénzfolyósítás 180. napján azonban az üzemi kifizetőhely köteles felhívni az orvosi bi­zottság figyelmét arra, hogy táppénzt már 180. napja folyósít a dolgozója részére.- Aki úgy érzi, hogy ő beteg, de nincs táppénzes állomány­ban, kérheti-e az orvosi felül­vizsgálatot?- Igen. Az is kérheti rokkant­sága elbírálását, aki nem volt tartósan keresőképtelen, vagy egyáltalán nem is volt táppén­zes állományban. Ha munkahe-Világméretű aktivitásba kez­dett a Liberális Intemacionálé. Ennek hatása Kelet-Közép-Eu­­rópában is érezhető, a liberális pártok egyre sikeresebbek. Re­mélem, hogy a legközelebbi ta­lálkozók alkalmával már mint kormányzó pártot köszönthetem a magyar SZDSZ-t és a Fidesz-t. Egyebek mellett ezt mondta Ottó Graf Lambsdorff, a Liberális In­temacionálé elnöke szombaton délelőtt Visegrádon, a Libera­lizmus Kelet- és Közép-Európá­­ban címmel megkezdődött nem­zetközi tanácskozáson. A ta­nácskozásra Bulgáriából, Hor­vátországból, Lengyelországból, Németországból, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából ér­keztek neves liberális politiku­sok. Három falu közös iskolája Három falu, Bakonyszentki­­rály, Csesznek és Bakonyoszlop közös iskoláját avatták fel szombaton. Az ünnepségen Kálmán Attila művelődési ál­lamtitkár azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben több mint 100 kistelepülésen adtak át isko­lát, és központi támogatással 340 új tornatermet is birtokukba vehettek a gyerekek. Sikerült visszafordítani azt a folyamatot, amely az 1970-es években kez­dődött, és 1000 községi iskola felszámolásához vezetett. Az új bakonyi iskola egyéb­ként a bakonyszentlászlói úgy­nevezett Vám-hegyen épült fel, 57 millió forintos költséggel, Lohrmann Mária tervei alapján. Terméskő, vöröstégla és nagy mennyiségű fa felhasználásával tájba illő épület készült el, melynek ablakai a cseszneki várra néznek. Az építkezést, amennyiben pénzük lesz, tovább folytatják, a jelenlegi 9 tanterem mellé először a tornaterem, majd az ezredfordulón az iskola másik szárnya is elkészül. Eh­hez azonban legalább 60 millió forint kellene. A három bakonyi kisközség létrehozta az Elha­gyott Iskola Alapítványt, és há­rom nyelven elkészült prospek­tusukban kérik az adományokat. (MTI) VÍZHOZAMMÉRÉS A TISZÁN. Szolnoknál, a Tisza Szálló és a vízügyi labor között havonta kétszer végez­nek vízhozammérést, ugyanakkor vízmintát is vesznek, melyet a laborban dolgoznak fel. Képünkön a Kötivizig dolgozói láthatók mintavétel közben. (Fotó: Mészáros) Agrárpolitikák Az istenadta föld sorsa Ugyanazt a dolgot sokféle­képpen lehet kifejezni. A kife­jezések közötti eltérés néha va­lóban jelez árnyalatnyi kü­lönbséget a pártok politikájá­ban, máskor viszont csak azt a görcsös igyekezetei tükrözi, hogy megkülönböztessék ma­gukat a többiektől. Amire a MIÉP azt mondja, hogy „a magyar föld a magyaroké”, az az MSZP meghatározásában így hangzik: „a termőföldek kivételével támogatjuk a kül­földiek tulajdonszerzését is”. A két kijelentés a külföldiek termőföldvásárlásának ellen­zését takarja. A fenti példa mutatja, hogy a választáson egybevetendő politikai programok között néha távolról sincsenek olyan különbségek, amelyek alapján e pártok között választani le­hetne. Ettől persze a vélemé­nyek amplitúdója még széles lehet, csak azok vannak baj­ban, akiknek május 8-án az ur­nák elé kell járulniuk. A leg­nagyobb ellentmondások, így a leginkább megkülönböztethető vélemények például olyan pár­tok programszövegeiben lelhe­tők fel (Agrárszövetség, FKGP), melyeknek előrelátha­tóan nem lesz meghatározó szerepe az új kormány meg­alakításában. Ez a megállapítás egyben a négy legesélyesebb párt kriti­kája is lehet, hisz a magyar falu jövője ma fontosabb, mint valaha, s a fejlődési utak na­gyon sokfélék lehetnek. Ehhez képest a „világmegváltó” ötle­tekben némi hiány mutatkozik, s inkább csak a hagyományos ideológiai választóvonalak (magántulajdon, szövetkezti tulajdon, kisbirtok, nagybir­tok) tűnnek elő a programok­ban. A kiegyensúlyozott, ám he­lyenként bizonytalan, sok kompromisszumot és kevés konkrétumot (a földadó meg­szüntetése) tartalmazó szocia­lista agrárprogram mellett az SZDSZ elgondolásai mögött sejthető a legtöbb elemző­munka. Az ágazat fő dilemmá­ját a szabad demokraták abban látják, hogy különféle társa­dalmi és gazdasági kényszerek miatt az optimális földméret létrejötte és a farmergazdálko­dás kialakítása nehézségekbe ütközik. Magyarországon a la­kosság számához viszonyítva sokszorta többen foglalkoznak mezőgazdálkodással, mint a fejlett országokban, de e hely­zet erőszakos megszüntetése új bajokat, munkanélküliséget és szegénységet szülne. Nem tú­loznak tehát a párt elemzői, amikor az ágazat súlyos válsá­gáról beszélnek. A baj ott kez­dődik, amikor a megoldásra te­relődik a szó, amelyről ők is csak általánosságokat tudnak mondani stabil birtokhatárok­­rói, új földhasználati rendsze­rek kialakításáról, új szövetke­zeti, új agrárhitelezési és pénz­intézeti formákról. Faluról, földről lévén szó, különleges figyelem illeti meg azokat a pártokat, amelyek ki­fejezetten a falu gondjainak megoldására építik politikai sikerüket. Az Agrárszövetség a választás első fordulójában (a politológusok többsége ma már ennek tekinti a jelölőcédu­lák gyűjtését) csinos kis meg­lepetést okozott. Sokan kész­pénznek veszik, hogy parla­menti párt lesz belőle. Akár bekövetkezik ez, akár nem, si­kerei nehezen magyarázhatók mással, mint hogy mezőgazda­­sági kérdésekben fantáziája túlszárnyalja a konkurenciát. A külföldiek földtulajdonát a szövetség „ideiglenesen” kor­látozná, azaz arra az időre, amíg az istenadta föld el nem nyeri tényleges értékét a pia­con. Szövetkezetbarát indula­taival az Agrárszövetség nem áll egyedül, de e kérdésben bátrabb és határozottabb a tu­lajdoni kérdésekben ideológi­ákhoz és nem realitásokhoz kötött riválisoknál. E tekintet­ben ellenpólusa és talán par­lamenti vetélytársa az FKGP lesz, mely mindennek lénye­gében az ellenkezőjét hirdeti. A Torgyán-kisgazdák szem­szögéből ezt a földet isten örök használatra a magyaroknak adta, s nem az optimális bir­toknagyság, nem a mezőgaz­daság korszerűsítése a kiindu­lópont, hanem a mezőgazda­ságban a magántulajdon, az élelmiszeriparban pedig a kis­üzemi gazdálkodás.Elterjedé­séhez korlátozásokra, termelő- és piacvédő törvényekre kelle­nek. Zömmel a magántulajdonon alapuló agrárvilágot képzel el véglegesnek az MDF is, de a kisgazdáktól eltérően inkább az ösztönzésre, mint az egyéb­ként szükségesnek tartott rest­rikciókra (piacvédő intézkedé­sek) helyezi a hangsúlyt, s nem megveszekedetten szövetke­zésellenes. magántulajdon támogatása a kereszténydemokraták felfo­gásában a családi gazdálkodás támogatását jelenti, s ennek a valláserkölcsi .hátterű megfon­tolásnak a védelmében, vala­mint a társadalmi egyenlőtlen­ségek elleni védekezés jegyé­ben ők 300 hektárban vagy 6000 aranykoronában jelölnék meg a földbirtok felső határát. Ezen a ponton a KDNP ér­dekes módon a Munkáspárttal érintkezik, mely ugyan a ter­melőszövetkezetek fejleszté­sére helyezi a hangsúlyt, de korlátozná a földmagántulaj­dont, azaz a nagybirtokot. Ezért aztán nem lehet csodál­kozni azon sem, ha a választá­sokon előreláthatóan főszere­pet vagy jelentékeny szerepet játszó pártok agrárpolitikája a szavazó szemében kissé kaoti­kusnak tűnik. Emiatt az egész gazdaság jövője szempontjá­ból döntő jelentőségű ágazat sorsa csak a közvetlenül érde­keltek (termelőszövetkezeti funkcionáriusok, föld­birtokosok) számára lehet meghatározó annak eldöntésé­ben, hogy melyik pártot erősít­­ség szavazataikkal. Bokor Pál Legyen vendégünk a SZOCIALISTA PART zászlóshajójának VITORLABONTÁSÁN Útirányunk adott, hisz Európa balra van! Úticélunk ismert, a "Modern Demokratikus Magyarország"! Útitársainkról még többet megtudhat 1994. május 4-én szerdán, 17 órától, Szolnokon, a Széchenyi-lakótelep Sportcsarnokában. A szélirány és a hullámzás változhat, de kormányozni a nehéz körülmények között is lehet másként, lehet jobban! Találkozzunk! A műsorban fellépnek: Maksa - Orbán - Ayala humoristák Szolnoki Big Band Dudás Zoltán egy szál gitár KAPA együttes INTEGRÁL együttes Juszt László beszélgetőtársai: Szekeres Imre mszp aleinök Nagy Sándor mszosz elnök Kis Péter BIT elnök Pécsi Ildikó színművésznő Iváncsik Imre MSZP Szolnoki a 3. sz. választókörzet Szervezetének jetöítje elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom