Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-25 / 96. szám

Férfi kosárlabda NB /., play-off az 5-8. helyért Kiábrándult szolnoki szurkolók Szolnoki Olajbányász-Atomerőmű SE 83-74 (46-49) Szolnok, 1200 n., v.: dr. Va- lovics, Görgényi Szolnoki Olajbányász: TÓTH A. 17/6, MÉRÉSZ 15/9, Alexe 10, Góbi 12, Bódi. Csere: Ivkovics 14, Varga 6, Knézy 7/6, Takács 2. Edző: Rezák László és Tóth Zoltán. Atomerőmű SE: Horváth, VENCLOVAS 22/6, MOKOS 14/12, Gergely 11/3, GULYÁS 21. Csere: Doma 6/3, Martin­csek. Edző: Simon Károly. Kipontozódott: Alexe a 38. percben. Az eredmény alakulása: 5. p.: 17-13,11. p.: 26-24, 14. p.: 30-30, 16.p.: 33-36, 23. p.: 54-50, 27. p.: 61-56, 31. p.: 67-63, 34. p.: 75-65, 38. p.: 82-67. Nem volt könnyű helyzetben Rezák edző a mérkőzés előtt. Egy csalódott gárdát kellett fel­ráznia az apátiából, ráadásul sé­rülések tizedelték a csapatot. A kapitány Hosszúra hetekig nem számíthat térdműtéte miatt, Knézyt az influenza, Ivkovicsot könyöke, Mérészt bokája aka­dályozta abban, hogy teljes in­tenzitással vegyen részt az edzéseken. A szurkolótábor egy része sem támogatta „kedven­ceit”, családias környezetben és meglepően kis hangerővel in­dult hát a találkozó. Hosszadalmas szolnoki akció végén Tóth Attila triplája adott jelt a pontgyártásra. A másik oldalon Mokos „ébredt” legko­rábban, zsinórban három kosa­rat értékesített a 6,25-ös vona­lon túlról. Alexe is bekapcsoló­dott, azután Góbi dobott szép tempót, melyet plusz egy bün­tető kísért. A kitűnő center azonban Venclovas jóvoltából rövid idő alatt harmadik szemé­lyi hibáját is begyűjtötte, így a kispadra kényszerült. Hiába szórt Mérész két hárompontost, a paksiak szívósan araszoltak fölfelé, míg a 15. percben Ger­gely révén egyenlítettek. Knézy ugyan újabb Olaj-triplát hintett, ám Mokos most sem késett a válasszal, majd Venclovas is csatlakozott csapattársához. Meglépett a Duna-parti együt­tes, bár a csereként beállt Varga Géza jókora sapkát utalt ki Gu­lyásnak, miután Ivkovics fájós kézzel is betalált. Szünetben valószínűleg ala­pos fejmosásban részesülhettek a piros-feketék, a második já­tékrészt ugyanis jóval nagyobb elszántsággal kezdték, mint az előzőt. Igaz, Gulyás büntetőjé­vel indult a félidő, ettől kezdve azonban percekig érintetlen ma­radt a szolnoki kosár. Nem úgy a vendégeké! Előbb a fénykorát idézően játszó Tóth Attila csök­kentette a hátrányt, Mérész újabb hárompontosa pedig már hazai vezetést jelentett. Góbi palánkszaggató zsákolása, majd Tóth Attilával való összjátéka igazi kosárlabdára emlékeztette a nagyérdeműt, csupán a törzs­szurkolók szívét nem sikerült visszahódítani. Ivkovics is egyre inkább játékba lendült, a szerb idegenlégiós jóvoltából minden lepattanó a hazaiaké volt. Sajnos ekkor a támadá­sokba igen sok hiba csúszott, ezért nem sikerült növelni az előnyt az egyre inkább fáradni látszó vendégek ellen. Ebben az időszakban csupán büntetőkből növelték pontjaik számát a csa­patok, Ivkovicséra Gergely, Ta­kácséra Venclovas válaszolt. A hajrában Gulyás még be­gyötört egy kosarat, majd szin­tén ő búcsúzott zsákolással a szolnoki közönségtől, ám az eredmény megfordításához ez kevésnek bizonyult. A második félidő elején produkált néhány perces játékával nyert az Olaj­bányász, de az igazán jó telje­sítménytől még messze járnak a korábbi kedvencek. Rezák László: - Az ismert problémák miatt ezt a játékot is meglepően jónak tartom. Simon Károly: - A Szolnok­nak több bevethető cseréje volt, ez döntőnek bizonyult. A kü­lönbséget reálisnak tartom. SZS Góbi (sötétben) és Gulyás küzd a labdáért, a háttérben Ivkovics figyeli érdeklődéssel a párharcot Férfi kézilabda NB l/B, Keleti csoport Szertelenül játszadozva a finis előtt Törökszentmikós-Balassagyarmat 32-27 (17-15) Szolnok, 200 n. V.: Kardos, Kolman TSE:Tajthi-Farkas 2, GU­LYÁS 10, Danyi 4 (1), Hor­váth 3, Medgyesi I, SIPOS 5. Csere: FEJES (kapus), Bara- nyi 3, Bukta 2, Csuti 3 (1), Kiss. Edző: Kocsis Lajos. Az ellenfél legjobb dobói: Cseri 8 (6), Kertész 6, Bán 5. Kiállítások: 0, ill. 6 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 6/6. A középmezőnyhöz tartozó Ipoly-vidékiek az esélytelenek nyugalmával vették fel u küz­delmet. Az első játékrészben nem volt kivehető különbség a két együttes között, a könnye­dén és szertelenül játszó Török- szentmiklós leginkább Gulyás egyéni lóerejének köszönhetően tudott minimális előnyt sze­rezni. Csapatjátékban nem volt egységes a listavezető, ami a bajnokság finiséhez közeledve talán nem szerencsés. Védeke­zésben nem vállaltak közelhar­cokat. Feltűnt, hogy Bánt egy­szerűen nem tudták tartani, tá­madásban Danyi nem érezte társait. A semleges nézők (ha netán akadtak a tudósítókon kí­vül) számára igazán élvezetes lehetett a találkozó: számolatla- nul potyogtak a gólok, mindkét oldalon trükköztek a játékosok, tehát a játék szépsége kidombo­rodhatott volna teljes mérték­ben, ha nem csúszik közbe számos technika hiba. Fordulás után jót tettek a cse­rék a TSE-nek, Csuti, Bukta és Bárány i számottevő komolysá­got azonban nem tudott kölcsö­nözni az együttesnek, lendületet elleneben annál inkább. Ebben a játékrészben a vendégek ré­széről Gergely „hintette” átlö- vésgóljait, Cseri a büntetőket szabta hibátlanul a kapuba, pe­dig Fejes jóval szerencsésebb volt társánál ezen az összecsa­páson. Gulyás, tizedik gólja után pihenőre tért, irányítóban Bukta szervezett Danyi poszt­ján. Különösebben nem volt számára nagy a leterheltség, mert látványos góljai mellett ugyanolyan bakikat is elköve­tett. A jóval nagyobb játékerőt képviselő TSE laza felfogásban is megtartotta listavezető pozí­cióját. Gulyás (9) tíz akciógóljával a mezőny legeredményesebbje volt Autósport, 11. Mogürt-Salgó rali Kétszázötvenezer érdeklődő az idénynyitón Szombaton mintegy 250 ezer érdeklődő kísérte figyelemmel a helyszínen az évad egyik legje­lentősebb hazai autóseseményét, a 11. Mogürt-Salgó ralit. A szakemberek a remény verse­nyének tartják az idénynyitót, hiszen ekkor találkoznak először testközelből az új autókkal a száguldás szerelmesei. Százhét páros nevezett a Ka- rancs Szálló elől rajtoló, huszon­egy gyorsasági szakaszt magába foglaló viadalra, ám a startvonal mögé már csak mintegy nyolc­van négykerekűt kormányoztak a pilóták. Több ismert, sok nagy „vihart” megélt kettős hiányzott Salgótarjánban. így pusztán ér­deklődőként volt jelen a Nissan­ját „elvesztett” Dudás „Kokó”, az öreg Audiját Fordra cserélni szándékozó Topor Kálmán és a Tandex csapatából (és ezzel az Astrából is) kiszálló Koch Gá­bor. Nem hiányoztak azonban a szolnoki párosok, melyek közt örömmel fedeztük fel az egyesz- tendei szünet után visszatérő Fe- rencz testvérpárt (Golf GTI-vel szálltak harcba) és a változatla­nul dobogóra pályázó Inveszta Opel ASC kettősét, Orosz Sán­dort és Szaniszló Imrét. A la- dások kategóriájában is felfedez­tünk egy ismerős arcot, Tisza Andor Horváth Péterrel vágott neki a távnak. A magyar ver­senyzők mellett szlovák, cseh, osztrák és ukrán autósok is szí­nesítették a mezőnyt. Egyes rajt­számmal a bajnoki cím védője, a tavalyi Mogürt-Salgó győztese, a Ranga László, Büki Ernő ket­tős indult. A korábbi nógrádi nyertesek közül nem hiányzott Ferjáncz Attila, ifj. Tóth János és Gergely Ferenc sem. A prog­ram azonban nem a terveknek megfelelően alakult, ugyanis biztonsági okok miatt törölni kellett az ötödik (Bagolyirtás- Mátrakeresztes) és hatodik (Sámsonháza-Nagykeresztúr) gyorsasági szakaszt. Egyébként is sok bajuk volt a rendezőknek a nézőkkel, akik saját testi épsé­gükkel mit sem törődve, rend­szeresen a „tilos szakaszon” vár­ták kedvenceiket. Ennek kö­szönhető az a kisebb baleset, mely a legnagyobb érdeklődés­sel várt kisterenyei körversenyen történt. Miután Orosz Sándorék szokatlan módon lekörözték a 53-as rajtszámmal induló rivás- lisukat, Rádli József Opeljének kereke önállósította magát, s egy nézőt elütött. A lábsérülést szen­vedett férfit a mentők kórházba szállították. Az Inveszta párosa egyébbként a Ranga-teamhez tartozó Kiss-Géczi kettős mö­gött, mindössze tizennyolc má­sodperccel lemaradva a második helyen várta a folytatást. Ä Ranga-Büki duó egyéb­ként a kezdettől magabiztosan állt az élen, őket a Ferjáncz- Tóth Cs. és az ifj. Tóth J.-Papp páros követte. A második pozí­ciót többször megosztotta egy­más közt a trónkövető ifjú titán és a rali magyar királya. A fel­adatok alaposan megrostálták a mezőnyt. Áz első nap végére fél- százan sem maradtak verseny­ben. A legjobbak közül a Fa­ragó Szabó-Gergely (Sashegy AK, Lancia) kettős a negyedik, a Túri-Tóth (Népliget SE, Mazda) duó pedig a hatodik helyről kényszerült műszaki hiba miatt feladásra. Vasárnap reggel 7 órakor folytatódott a verseny. A műsor szerint további nyolc gyorsasági szakasz teljesí­tése várt a résztvevőkre. Ran- gáék tovább növelték szombaton megszerzett tekintélyes előnyü­ket, pedig ekkor már inkább a biztonságra helyezték a főhang­súlyt. A második helyet Ferjánc- zék, a harmadikat ifjú Tóthék szerezték meg, utóbbiak vasár­nap többször is műszaki problé­mákkal küszködtek. Oroszék folytatták remek szereplésüket és Kissék mögött kategóriájuk második helyén fejezték be vé­gül a viadalt. Az abszolútban el­ért 11. helyezésük számukra egyben minden idők legjobb eredményének számít. (Géléi) Csák még egy évig a BSE-ben marad Megizzadt a Buttás-csapat Magyar válogatott-idegenlégiós válogatott 64-62 (31-33) Legjobb dobók: Csák 17/3, Bakai 13, Körmendi 13, ill. Pa- radisz 16/6, Parascsenkó 15, Gabidullina 13. Edzők: Buttás Pál, Rátgéber László, ill. Király Sándor, No- vák Gábor „Hazánkban ilyen még nem volt!” - harsogta a szarvasi szpíker. Valóban, érthetetlen módon először szerepelt egy­más ellen a magyar és az ide­genlégiós válogatott. Az úttörő szerepét dr. Nyíri Dezső, a helyi szakosztályelnök vállalta ma­gára.- Nyíri úr, milyen indíttatás vezérelte, hogy összehozta ezt a találkozót?- Egyfelől tovább szeretnénk népszerűsíteni a kosárlabdát, másfelől a magyar válogatott megtépázott tekintélyének a visszaállítása volt a célunk.- Jövőre szuper ligás lesz a Szarvas. A Pécs, MTK, Tungs­ram köszöni, de nem kér belőle. Akkor önök miért?- Úgy érezzük, hogy több lesz a néző, valamint sok szponzor csak a nemzetközi mérkőzésre nyúl mélyebben a zsebébe. Még a találkozót megelőzően sikerült tollvégre kapni Király Sándort, a Diósgyőr és a Légió edzőjét.- Reklámfilmet vagy igazi presztízscsatát láthatunk?- Minden bizonnyal az utób­bira van nagyobb kilátás, ugyanis akadnak olyan vélemé­nyek, melyek szerint nincs szükség a külföldi játékosokra, lányaink már csak ezért is haj­tani fognak. Nem sokat vacakoltak a csa­patok, rögtön egymásnak estek. Amíg a külföldiek keresték ma­gukat, a magyar válogatott Ba­lázs és Sztojkovics vezérletével pillanatok alatt meglépett. Az összeszokottság hiánya miatt sok hiba csúszott be a „királyi” oldalon, egyedül Gabidullina Szavercsenko jövőre már egykori csapata ellen is játszik tudta tartani csapatát. Hatperc­nyi játék után az idegenlégiósok védekezésben és támadásban egyre jobban megértették egy­mást, ami már az eredményes­ségben is megmutatkozott. A diósgyőri vendégmunkások mellé Parascsenkó is felzárkó­zott a hazai közönség legna­gyobb örömére. A kezdeti tu­dathasadásos állapotot viszony­lag hamar áthidalta a publikum, s a játék előrehaladtával egyre inkább a „gallicoopos” légióso­kat éltették. Mielőtt bárki haza­árulással vádolná a szarvasia­kat, nem árt megjegyezni: Fran­cia, Nedilia, Parascsenkó mind a helyi csapat kitűnősége, rá­adásul Novák Gábor, az egyik edző, szintén ott él. A 16. perc­ben pályára lépett a MÁV MTE kitűnősége, Elena Szaver­csenko, aki a tréner felesége, így már érthető az „ezerfejű” el­fogultsága. Az első játékrészt végig kézben tartották a külföl­diek, de jelentős előnyre nem sikerült szert tenniük. Szünetben az exszolnoki Csák Magdolna az Új Néplap­nak is nyilatkozott.- Nevelőegyesületed csapata feljutott a legmagasabb osz­tályba. Miként értékeled ezt a teljesítményt?- Nagyon boldog vagyok, hogy beteljesült az álom, és ez­úton is gratulálok a lányoknak. Remélem, sikerül majd megka­paszkodniuk egy emelettel fön­tebb. Még egy évig a BSE-hez köt a szerződésem, de utána már szabad leszek .. . A második játékrészben is folytatódott az öldöklő iram. A meddő fölényben játszó diós­győri és szarvasi különítmény nem tudott mit kezdeni a felja­vult Csákkal és Bakaival. Ahogy szorított az idő, úgy lett egyre kevesebb a csere, és csak az igazi húzóemberek marad­tak. Ezt a másik szolnoki, Gai- louma bánta, aki ezért nem ka­pott játéklehetőséget. Elég volt két eladott labda, és fordított a nemzeti válogatott. A vezetés megnyugtatta a magyarokat, míg a másik oldal nagy akarása kapkodásba csapott át. Végül az összeszokottabb magyar válo­gatott nagy küzdelemben tudott csak győzni a sokszor improvi­záló idegenlégiósok ellen. így látták Buttás Pál: - Kéthetes edző- táborozásról érkeztünk, emiatt kissé ólmosan mozogtak a lá­nyok. Azonban néhány játékos­nak el kell gondolkodnia, tud-e elvárásaim szerint dolgozni.-Konkrétan?- Sztojkovics Évára és Csá- vás Andreára gondolok.- Ha nem változnak, akkor kikerülnek a válogatottból?- Nem. Egyszerűen nem fog­nak pályára lépni. Szavercsenko: - Nagyon jó érzés viszontlátni a régi ismerő­söket. Nem volt elég időnk az összerázódásra, ezért több elke­rülhető hiba csúszott a játé­kunkba. Sárközi 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom