Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-26 / 97. szám
1994. április 26., kedd Kultúra 5 Színház az egész világ Az önmagát kereső drámapedagógia Termékeny kihívás a színjátszás számára ez a mostani, színház- és müvészetellenes kor. Mert a pénztelenség, a támogatás hiánya nem csupán művészeti problémákat, de egzisztenciális gondokat is felszínre hoz. Ugyanakkor kedvező helyzet alakult ki valós élethelyzetek művészi bemutatására, színházi kibontakoztatására, a sokféleséget szűkíteni akaró közgondolkodással szemben. Különös hangsúlyt kap ebben a folyamatban a diákszínjátszás, a drámapedagógia, mint a való élet ifjúsági vetülete. Keserű Imre, a szentesi Horváth Mihály drámapedagógiai tanára, a színjátszó csoport vezetője a szolnoki Globe-fesztiválon járt csapatával.- Mit takar ez a komolyan hangzó fogalom? Színészképzést vagy játékos ismeretátadást? Mi is az a drámapedagógia?- Ez valójában egy játék, melynek során a színház- és drámatörténet műveltségi anyagával, eszközrendszerével bontakoztatjuk ki a gyerekek képességeit. A tehetség csodálatos kincs, s gyakorta tapasztalhattuk, hogy más, nehezebb körülmények közt élő, tanuló fiatalok elvesztik kitörési esélyeiket. Mi ezt próbáljuk megakadályozni, lehetőséget biztosítva a nyitottabb, összetettebb személyiség kialakítása érdekében. A drámapedagógia, az osztály- keretekben zajló tanítás nem a színészképzés célját szolgálja. Feladata egy magabiztos, kommunikációképesebb, gondolatait tisztán, érthetően kifejező személyiség megvalósítása. A világra érzékenyen rácsodálkozó, konfliktusait kezelni tudó, a szerepjátékokban helytálló fiatal útja sokkal többirányú lehet, mint a hagyományos oktatási keretek közt tanulóké. Ha színész lesz némelyikükből, az csak elképzeléseink igazolását jelentheti.- Milyen hagyományai vannak ennek a képzésnek? Fel- nőtt-e már egy nemzedék?- Szentesen másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött ez a kísérlet, s azóta generációk nőttek fel Bácskai Mihály tanár úr foglalkozásain. Azóta is a színházcsi- nálást mint eszközt használjuk fel a nevelésre. A kultúra, a művészet, a drámajáték olyan módot ad a meglévő tehetség kibontakoztatására, amely esetleg másutt elsikkadna. Nem véletlen, hogy évente három-négy diákunk a színi pályát választja, nem egy közülük komoly sikereket aratva. Ez a tizenöt év azt mutatja, nem kísérletként kellene kezelni, hanem kötelezőként, valamennyi iskolában. A skandináv vagy angolszász országokban ez a tanterv része, minden diák számára. Nálunk még csupán idea.- A tagozatra járó gyerekek nemcsak tanulni, de bizonyítani is szeretnének. Színjátszócsoportjuk milyen eredményekkel büszkélkedhet?- Miután már Szolnokon is jártunk tíz évvel ezelőtt a Hamlet produkciónkkal, művészi munkánk nem ismeretlen a város közönsége előtt. Mostani bemutatónkat is megtekinthették, s remélem, máskor is lesz mód az eljövetelre. Évente öt-hat darabot tanulnak be a gyerekek, s rendszeresen szerepelünk különféle fesztiválokon. Legutóbb a balassagyarmati találkozón különdíjasok lettünk. A csapatnak persze komoly támogatást jelentenek ezek a sikerek, ilyenkor újult erővel gyakorolnak, tanulnak tovább. Kollégám, László Zoltán, összeállított egy francia nyelvű műsort, mellyel megnyerték az országos versenyt és franciaországi bemutatkozási lehetőséget kaptak.- A szolnoki bemutató igen különös összeállítás volt. A hatvanas-hetvenes évek zenei anyagának feldolgozása, Illés-, Omega-, Fonográf-dalok. Mi kapcsolatuk van a mai tizenéveseknek a mi ifjúságunkkal?- Való igaz, a „Nagy Generáció” utáni csapatunk kedvenc zenéje, első hallásra nem sok kapcsolatot jelenthet a mai fiataloknak. Más a kor, más a mondandó és mások a körülmények. De ez csupán a látszat. Ha egy pedagógus osztálykirándulásra viszi diákjait, hallhatja, a buszon nem a mai „menő” slágereket éneklik a gyerekek, hanem a régi, nagy számokat. Koncz Zsuzsa, Bródy János és Cseh Tamás szól, nem pedig a mai, feledhető rágógumizene. A gyerekek pontosan látják, hol a hazugság, az ál- és hamis világ, és mi az, amiből a tiszta szó hallatszik. Elfeledkezünk arról, mi is voltunk fiatalok, mi is láttuk a kettősséget, a hamisságot. Miért lennének ők rosszabbak?- A politikát, a művészetet ismerők számára Keserű Imre mindig is kemény, következetesen radikális „fenegyerek” volt. Változott-e valamit?- Nem tudom. Remélem, nem. Én ma is az vagyok, aki voltam, baloldali elkötelezettségű ember, történelmet tanítok. Eddig is ezt tettem, most sem szándékozom másként cselekedni. Ma igen népszerű az a játék, melyben az illető minden rosszat elmond a múltról, s hízeleg a mának. Elnyomták, terrorizálták, hazudnia kellett a katedrán, de eljővén a szabadság, most minden másképp van. Ez egyszerűen nem igaz! Nekem akkor sem kellett mást tanítanom, mert nem a felsőbbség elvárásának akartam megfelelni, ma sem muszáj. A diákok szigorú szemmel átlátnak a tanáraikon. Nem lehet mellébeszélni. Tapasztalhattam, csak azt a tanárt fogadják el, aki hisz igazában, és következetes. Nem mindenki megy át ezen a mércén, az vitathatatlan.- A bemutatott játék meglehetősen lendületes, szuggesztívnek és lázadónak tűnt. Nem nyomja rá a bélyegét a gyerekekre a tanár elkötelezettsége?- A személyiség valóban befolyásolni tudja a közösséget, de itt nem erről volt szó. Mikor elkezdtük, de a befejezése előtt néhány héttel is, külön mondtam, ezt csak az csinálja, aki vállalni is tudja. Ez a darab hitvallás is egyben. Aki nem tud azonpsulni vele, békében kiléphet. Én így látom a világot. De aki másként érzi, ne adja fel elveit. Néhány hét múlva választások lesznek, többen szavazni is fognak. Önmaguknak kell dönteniük, saját felelősségükre. Ha valaki úgy érzi, elfogad, tisztel, szeret, az nem jelentheti önazonossága feladását. A döntés felelősségét maguknak kell vállalniuk. Legyen az színjátszás, tanulás avagy politika. Ha ezt megtanulják, már nem volt haszontalan a négy esztendő.- A szolnoki Széchenyi István Gimnázium szeptemberben beindítja saját drámatagozatát. Veszélyes konkurenciát lát ebben, vagy támogatásra méltó kezdeményezést?- Mindkettőt egyszerre. Még jobban össze kell szednünk magunkat, pontosabb, lendületesebb munkát kell végeznünk, hiszen újabb csapat lehet ellenfelünk egy fesztiválon. Ugyanakkor örülök annak, hogy minél több gyerek ismerkedhet meg a drámatanítással, a színházzal, a művészettel. Szolnokról sok tehetséges gyerek jelentkezett hozzánk, és sajnos, helyhiány miatt többet el kellett utasítanunk. Most már lesz hova menniük. Képzett, jó szakemberek vezetik majd a tagozatot, erről a mostani tanácskozáson is meggyőződhettem. Minden bizonynyal nemcsak tőlünk tanulnak majd, de mi is számos új megoldással találkozhatunk. A gyerekek pedig egyértelműen profitálhatnak ebből. És ez a lényeg. A gyerekek érdeke. Innen indul ki minden. Csilléi Béla Folytatódik találkozója Szent István bazilikájának feltárása Rákóczi Zsigmond születésének 450. évfordulója alkalmából május 27-29. között országos tá- rogatóstalálkozót rendez a Szerencsi Kulturális Központ. A rendezvény házigazdája a Vajai Rákóczi Tárogató Egyesület. Erre az időpontra az ország számos vidékéről várják a tárogatón játszók jelentkezését. A találkozó lehetőséget ad e hangszeren játszók számára közös zenélésre és szakmai tapasztalatcserére. A programok vezetői a hangszer országosan és nemzetközileg elismert művészei. A részvételi díj 1500 forint, amely magában foglalja a szállást és a teljes ellátást is. Jelentkezni május 18-áig lehet Szerencs 3900, Rákóczi Vár címen levélben, vagy telefonon a 47-es körzet 362-121-es hívószámon. (MTI) Zalai Zorba a Nemzetiben A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház szombaton a Nemzeti Színházban vendégszerepei. Stein-Kander-Ebb világhírű musicaljét, a Zorbát láthatja a budapesti közönség, a „hagyományostól” némiképpen eltérő felfogásban. Az idei zalai színházi szezon nagy sikerrel játszott darabját Halasi Imre igazgató rendezte, Zorba szerepét Faraghó András, Nikót Szatmári György, Madame Hortense figuráját pedig Egervári Klára alakítja. Folytatódik a Szent István által alapított középkori királyi bazilika feltárása Székesfehérvárott. A munkálatokat - az ásatást korábban három évtizeden keresztül irányító Kralovánszky Alán halálát követően - Biczó Piroska, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze folytatja, aki tavaly néhány hónapig már dolgozott a feltáráson. Munkáját s a kutatások folyamatosságát a vezetett ásatási dokumentációk s a korábbi ásatásvezető mellett dolgozó épííész munkatárs biztosítja. A bazilika új kutatója az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: az idén folytatják a déli oldalhajó feltárását. Várhatóan mintegy 11-12 méter hosz- szúságban kutatnak, azzal a céllal, hogy elérjék a bazilika nyugati építményének zárófalát. Ez Eddig 220-an, közöttük tíz országból 30 külföldi résztvevő jeletkezett a fogyatékkal élő emberek szeptember 5-9. között Budapesten megrendezésre kerülő II. Nemzetközi Kulturális Fesztiváljára - tájékoztatók az MTI-t a rendezők. A Mozgáskorlátozottak Egyesületinek Országos Szövetsége a társszövetségekkel és a HIT Alapítvánnyal egy lom előtt lehetett, s az ásatások tisztázzák, reprezentációs célokat szolgált, vagy pedig előcsarnokként használták. A feltárást a műemlékvédelmi hatóság, a Közoktatási és Művelődési Minisztérium, valamint a városi önkormányzat anyagi támogatásával végzik. Befejezésével várhatóan ismertté válik majd minden olyan építészettörténeti, műszaki adat, amely lehetővé teszi a feltárt emlékek időtálló bemutatásának a megtervezését, s egy a szükséges dokumentumokkal alátámasztott országos pályázat kiírását a Nemzeti Emlékhely megtervezésére. A bazilika egyébként kora Európájának legimpozánsabb építménye volt. A leírások és az eddigi feltárások bizonyítéka szerint 80 méter hosszú, 35 méter széles és 55 méter magas, üttműködésben szerveződő fesztivál célja, hogy a különböző művészeti ágakban alkotó és előadó, fogyatékkal élő embereknek lehetőséget adjon tehetségük bemutatására és fejlesztésére. A fesztivált három művészeti ágban hirdetik meg; így irodalom (vers és novella), képzőművészet (festészet, grafika), valamint előadóművé8000 ember befogadására alkalmas épület volt. Falai között őrizték a hatalom jelképeit, a koronázási jelvényeket, a legértékesebb ereklyéket. Ott volt a helye a királyavató trónszéknek, amelytől a város neve is származik. A hajdani krónikákban felmagasztalt épület feltárása a múlt század óta folyamatosan tart. Felszínre hozott maradványait először 1938-ban mutatták be, majd 1972-ben újabb részletekkel egészítették ki a romkertnek nevezett területet. Végleges bemutatásához elengedhetetlenül szükség van a déli oldalhajó s a még ismeretlen területek feltárásához. Az épületnek eddig mintegy öthatoda ismert, egyhatoda az egykori maradványok fölé épült barokk kori püspöki palota alatt gyakorlatilag hozzáférhetetlen. (MTI) szeti (versmondás, prózamondás, ének, zene és egyéb csoportos előadás) kategóriákban. A fesztivál alkalmából Budapesten is kiállítják a Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Fotó- és Színesdia- (Monfodi) pályázatának legszebb alkotásait. Ez utóbbit 1982 óta kétévenként rendezik meg, a nemzetközi zsűri által kiválasztott legjobb alkotásokból. A szeptemberi ART ’94 rendezvényei több helyszínen zajlanak majd: a fotókiállítás szeptember 6-ától a Széchényi Könyvtárban lesz látható, míg a képzőművészeti és iparművészeti tárlatnak a Állatorvostudományi Egyetem díszterme ad otthont. Áz előadóművészek válogatóját a Petőfi Csarnokban tartják szeptember 7- én és 8-án délelőtt. Az eredményhirdetés a rokkantak napján, szeptember 8- án ünnepség és gálaest keretében lesz. Az ART ’94 Fesztivál legszebb képzőművészeti munkáit a nagyközönség kedvezményes áron megvásárolhatja. A fesztivált a MEOSZ saját erőből finaszírozza, ám a sikeres lebonyolítás érdekében a nyilvánosság segítségét kéri. Szükségük lenne ugyanis olyan támogatókra, akik a fesztivál céljaival szimpatizálva anyagi segítséget tudnak felajánlani. (MTI) az építmény a hajó és a főtempSzeptemberben ART ’94 Kulturális fesztivál fogyatékosoknak A dokumentumok egyértelműek Őrnagy volt-e Petőfi? Bem tábornok kétszer is kinevezte Még ma is sokan vitatják Petőfi őrnaggyá történt előléptetését. Pedig erről több dokumentum is van. A költő életvitelétől, egyéniségétől nagyon messze állt a katonai pálya, a fegyveres szolgálat. S érdekes, hogy rövid, de rendkívül hányatott élete során több alkalommal is megpróbálkozott a katonai szolgálattal, a nemzetőr, illetve honvédtiszti teendők ellátásával. Költészetében is visz- sza-visszatérő téma a hon védelme, a haza szolgálata. Ő tollal s karddal is szolgálta hazáját. Kérésére - a hadügyminiszter — 1848. október 15-én Petőfit kinevezte századossá a 28. honvédzászlóaljhoz, a 2. század parancsnokává. Később áthelyeztette magát Bem erdélyi hadseregéhez. Erről 1849. február 3-án így írt a Közlöny szerkesztőjének: „Bem táborában vagyok . . . nekem van a legkevesebb dolgom, mégis annyira érek rá, hogy a történteket csak vázlatosan közölhetem ...” 14-én így írt Aranynak: „ .. . Bem adjutánsává tett, s csak az tudja mi a csata, aki Bem oldalánál van, mint én voltam öt véres ütközetben . ..” Ezt követően Petőfi összekülönbözött két hadügyminiszterrel is. Lemondott rangjáról. Majd március végén ismét Bemnél jelentkezett, aki újra segédtisztjévé tette. A költő a Közlönyben ezt is kibeszélte: „... visszatértem . . azon hadsereghez, melynek hogy tagja vagyok, büszkeségem, mert vezérem Bem ... A sors úgy akarta, hogy részt vegyek a hadsereg annyi fáradalmaiban, veszélyeiben ...” Igazán jól érzi magát a forradalmár hadvezér mellett. Bem tábornok Petőfit eddigi érdemeiért, a hazának tett fáradhatatlan szolgálataiért előléptette honvéd őrnaggyá. Az okirat hiteles szövege tintával van írva: „Az Erdélyi Magyar Hadsereg Fővezérsége. Petőfi Sándor százados segédtisztnek! Táborhely: Freidorf, Temesvár mellett, Május hó 3-án 1849. Százados Úrnak jó szolgálatáért, és az ellenség előtt kitüntetett bátorságáért kinevezem ezennel őrnaggyá s ezen kineveztetését egyszersmind a Kormányhoz megerősítés végett felterjesztem. - Rangja Május I -tői kezdődik s továbbra is segédtisztem leend.” A második bizonylat is ismert. Lemondása után a hadügyminisztérium a Közlönyben közzétette azt július 13-án: „Petőfi Sándor honvéd őrnagy, saját kívánatára a magyar hadseregből kilépvén, minden további szolgálat alól ezennel felmentetik. Budapest, június 28. 1849. A hadügyminszter helyett: az államtitkár Szabó Imre ezredes” De még mindig nincs vége! A költő harcolni akar, a verseiben megénekelt látnoki eseményeket nem lehet a szerető, aggódó család mellett megélni. 1849. július 18-án Erdélybe indul, és 25-én Bércekén jelentkezik Bem altá- bomagynál. Bem közölte a segédtisztjének: „Jelentse a hadügyminisztériumnak, de jól figyeljen, szó szerint jelentse: adjutánsom Petőfi őrnagy, aki Klapka tábornok szégyenteljes eljárása miatt rangjáról leköszönt, ismét szolgálatba lépett”. Július 29-én, 30-án több esetben együtt volt Bemmel, s néhány hozzá tartozó törzstiszttel. Petőfi részt vett a július 31-én lezajlott segesvári csatában. Az ütközetben Petőfi Sándor honvéd őrOrlay Petrich Soma festménye Petőfiről nagy - legnagyobb költőnk - örökre eltűnt. Ä tiszti szolgálatot már nem tudta folytatni. A leírtakból jól kivehető, hogy Petőfit két alkalommal is kinevezte Bem József tábornok őrnaggyá. Az első előléptetést a minisztérium is elismerte a lemondó nyilatkozat közzétételében. így ez a dokumentum is bizonyítja az őrnagyi rendfokozat viselésének jogosságát. Mint forradalmár, ő úgy képzelte, hogy a katonai regula, formaságok nélkül is lehet odaadóan szolgálni a haza védelmének szent ügyét. Kenyeres Dénes
