Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-01 / 77. szám
Nielsen-tanulmány hazánkról Vásárlóerő Magyarországon 1993-ban- A vásárlóerő területi különbségei növekedtek;- Az átlagot jelentősen meghaladó magas vásárlóerő Somogybán és Budapesten; Alacsony értékek Észak-Kelet Magyarországon és Pest megyében;- Az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem 27.900 Ft - szól címszavakban a tanulmány, melyet a Nielsen Marketing Research Kft. készített. Maga a cég egyébként piackutatást és marketing-tanácsadást végez a különböző gyártók számára. S most nézzük a tanulmány kivonatát. Magyarországon a vásárlóerő területi különbségei 1993-ban tovább növekedtek az előző évhez képest. Budapest tovább növelte az előnyét a vásárlóerőben - az észak-keleti, gazdaságilag gyengébb területek veszítettek 1992-höz képest. Az észak-keleti területek lakosságának vásárlóereje 1993-ban az átlagnál 15 százalékkal alacsonyabb - míg 1992-ben ez a különbség csak 7 volt. A vásárlóerő egy személy vagy egy háztartás rendelkezésére álló pénzügyi forrásokra vonatkozik. A vásárlóerő a jövedelemnek azt a részét jelenti, ami az adók, a kötelező biztosítások kifizetése, a hitelek visszafizetése és az előtakarékossági befizetések után marad. A területek és a megyék közötti összehasonlítások indexbázison történnek - a teljes Magyarországra vonatkozó átlag 100. Magyarországon két, átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező terület található: Somogy megye és Budapest. Budapesten növekedett a vásárlóerő, ugyanakkor az átlagos növekedéssel párhuzamosan a városon belüli különbségek nagyobbak lettek. A vásárlóerő 1992 és 1993 közötti jelentős növekedésével Budapest legtehetősebb része az V. kerület lett, ahol is 1993-ban a vásárlóerő 25 ponttal volt magasabb a budapesti átlagnál. A vásárlóerő szempontjából erős kerületek ezenkívül az I., a II. és a VI. kerület, amelyek a budapesti átlagot 15-16 ponttal haladják meg. A déli ipari részek - a XXI. kerület Csepel és a XXII. kerület Budafok, Nagytétény - 16-17 ponttal a budapesti átlag alatt vannak. A megyék között Somogy megye az országos átlagot 26 százalékkal meghaladó vásárlóerejével - a leggazdagabb megye. Pest megye pedig 1993-ban a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik annak következtében, hogy egy év alatt 90 pontról 82-re csökkent a megye vásárlóereje. Az alább látható térkép a cég területi felosztásában készült. Nielsen I (Budapesti 1 (112) / Miskolc Nielsen Észak Nielsen III Dél Debrecen] Nielsen II Dél I Budapest Forrás: Nielsen ©Speisen 85 y Vásárlóerő feki Magyarországon 1993 Átlag = 10» (zárójelben: vásárlóerő 1992) L* JülOtiUCJßyi Oi Ül Grafika Der Auei Nem lehet tovább várni! A MOSZ főtitkárának nyilatkozata az agrárpiaci szabályozás hiányosságairól Szükségesnek tartom, hogy (a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nevében) a sajtó nyilvánosságán keresztül felhívjam a közvélemény, a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdaságban élők figyelmét azoknak a mulasztásoknak a várható következményeire, amit az illetékes minisztériumok - elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium - az agrárpiaci rendtartási törvény végrehajtásában elkövettek. A parlament még 1993 februárjában megalkotta az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, amelyik a piaci szabályozás alapját képezi. A törvény deklaráltan legfontosabb célja, hogy javítsa a piac szereplői számára a lehetőségeik kiszámíthatóságát és piaci esélyeiket. A törvény életbelépése óta több mint egy év telt el. Ez idő alatt a tárcák illetékesei részéről számos ígéret hangzott el a törvény által biztosított új eszközök és módszerek bevezetését illetően. Ennek ellenére érdemi előrelépés nem történt, és megállapítható, hogy a kormány alig tett olyan intézkedést ami javította volna a termelők piaci helyzetét és biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tette volna a tervezést. Sajnos az új év indításakor a piacszabályozás kelléktárából továbbra is hiányoznak a törvény adta eszközök és elmarad a régi eszközök működésének harmonizálása is. Nem hallgathatunk tovább, mert a termelők egyre inkább felvetik az érdek- képviselet felelősségét is e kérdésben. A MOSZ partnerként kívánt együttműködni a törvény alkalmazásában, erre azonban alig került sor, és nem a mi hibánkból. Az ígéretek ellenére a garantált árak hivatalos meghirdetése elmaradt, és ez fokozza a bizonytalanságot. Az étkezési búzánál már hat hónapos a késés, és az előrelátó termelő már a jövő évi vetésre gondol, semmint arra, hogy már fél éve hitegetik az idei termés felvásárlásával kapcsolatban. A bizonytalanság kihat a piaci árakra, az értékesítési biztonságra és a banki magatartásra. A termelőknek egyre kevesebb az esélyük a termelés folyamatainak finanszírozására. A termelő ismét a legdurvább módon kiszolgáltatott helyzetbe kerül a mesterségesen kialakított túlkínálati piacon. Az esetleges - eleve késleltetettnek tervezett - intervenció alkalmazásának költségeit is a termelőre kívánják hárítani. Az exportszubvenció elosztási rendszere sem változott a korábbi gyakorlathoz képest. A mezőgazdasági termékek támogatása továbbra is háttérbe szorul, és egyre inkább él az a gyakorlat, hogy az importból származó alapanyagok és élelmiszerek exportjára került igénybevételre a költségvetési támogatás, ami csak a kereskedők érdekeit szolgálja. A hazai termelők védelme érdekében nem történt érdemi intézkedés. A belföldi piacokon 1993-ban 16%-kal nőtt az import eredetű termékek aránya. A marhahús és tejtermék fel- használás és fogyasztás mintegy 40%-át kitevő import sem volt elég arra, hogy felkeltse a kormányzat figyelmét a védelmi rendszer gyengeségére és a szükséges intézkedések megtételére. A MOSZ adatai szerint, ahogy az állatállomány csökkenése tovább folytatódik, a belföldi piacon egyre nagyobb részarányt foglalnak el az import eredetű élelmiszerek. Jelentősen megnőtt a behozatal a cukorszükséglet kielégítéséhez szükséges felkész termékből, továbbá paradicsomsűrítményből, zöldségből, gyümölcsből. tésztafélékből. Az import nem egyszerűen versenyt támaszt a termelőknek. A fejlett országoknak a miénknél sokszorosan magasabb szinten támogatott mezőgazdasága gyakorlatilag dömpingáron tudja eladni termékeit a magyar importőröknek. A támogatás révén kialakuló rendkívül alacsony ár azt a látszatot kelti, mintha a magyar termelők alulmaradnának a hatékonysági (és minőségi) versenyben, holott csak a pénzügyminiszterek, a költségvetések versenyében nem vagyunk képesek lépést tartani. Ennek azonban egyértelműen a hazai termelők a vesztesei, az ő piaci részesedésük még tovább zsugorodik. Hosszú távon azonban az, ami ma olcsónak tűnik, sokba fog kerülni az országnak. A versenyből nemcsak a hazai termék, de a termelő is kiszorul és az így keletkező problémák kezelése anyagilag és erkölcsileg is többe kerül, mint a kellő időben nyújtott segítség. A kormány nem érvényesíti az agrárrendtartási törvényben előírt lehetőségeket, nem alkalmaz lefölözést és nem alkalmaz vámemelést. Egy év nem volt elegendő ahhoz, hogy a lefölözés technikáját a kormányhivatalok kidolgozzák. Elgondolkoztató az is, hogy a belföldi piac védelmét befolyásoló új vámtörvény sem került a parlament elé idő hiányában. Ha nem sikerül az agrárpiaci törvényt és emellett a belső piac védelmét szolgáló védelmi rendszert működőképessé tenni, akkor az agrárágazat további helyrehozhatatlan veszteségeket kénytelen elviselni. Most már nincs idő arra, hogy minden mulasztást együtt, rendszerbe illeszkedő intézkedésekkel pótoljunk, ahogy azt a törvény megkívánta. A kormánynak kell még hivatali ideje alatt azonnali, érdemi intézkedéseket hoznia a legégetőbb problémák kezelésére, a nagyobb károk megelőzésére és a későbbi piacépítés alapjai megteremtésére. Horváth Gábor A Magyar Nemzeti Bank egyik nemrégen megjelent kiadványa egységes szerkezetben ismerteti a vállalkozások - bizonyos értelemben - kedvezményesnek minősíthető hiteleit. Ebből ismertetünk - igen röviden - néhányat, hiszen többet ismertettünk már lapunk hasábjain részletesebben. Az egyes hitelkonstrukciókhoz megjegyzést fűztünk, mintegy a gyakorlati tapasztalatok továbbadása céljából. Egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek megvásárlása esetén vehető igénybe olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál. Am nem csak vállalat vételére vehető igénybe!, hanem: A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanoknak a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által történő értékesítése esetén, az illetékes települési önkormányzatot megillető vételárrészre is igénybe vehető a részletfizetési kedvezmény. Az állami tulajdonban lévő vagyon, vagyonrészek egzisztenciahitel-konstrukcióban történő értékesítésére jogszabályi felhatalmazást kapott állami vagyonkezelő szervezetek jelenleg a következők: Állami Vagyonügynökség, Állami Vagyonkezelő Rt., Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, Állami Fejlesztési Intézet Rt., Földművelés- ügyi Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. MNB privatizációs hitel A hitel az állami tulajdonban álló vagyonrészek vagy azt megtestesítő, újonnan kibocsátott értékpapírok értékesítése esetén vehető igénybe. Privatizációs hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben a vételár az államadósság törlesztésére szolgál, de nem haladhatja meg a privatizációs költséggel csökkentett vételár 75 százalékát, értékpapír-vásárlás esetén a pénzintézeti törvény által meghatározott hányadot (jelenleg a részvény árának 85 százalékát). A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat (jelenleg 22 százalék), melyet növel a kereskedelmi bank által felszámított kamatmarge (kamatrés). A kamatkülönbség mértékét a pénzintézet szabadon állapítja meg. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Ezt a kostrukciót igen szűk körben lehet hitelként igénybe venni, hiszen egy adott állami vállalat munkavállalói a vásárolhatják meg saját cégüket a program keretében. így a korábbi munka- vállalókból „vállalkozók válhatnak". Az élelmiszer-gazdaság részére kialakított speciális reorganizációs hitelés támogatási program A reorganizációs hitel- és támogatási konstrukció célja, hogy a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló, valamint az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási állami vállalatok (állami gazdaságok) hasznosítható állóeszközei értékesítésre kerüljenek. A konstrukcióba bekapcsolódott és aktívan részt vevő pénzintézetekhez lehet benyújtani. A reorganizáció keretében megvalósuló új fejlesztésekre vissza nem térítendő támogatás is nyújtható. Japán forrású vállalkozói hitel A 11,8 milliárd forint keretből egyéni vagy társas vállalkozás - amely mikro-, kis- vagy középméretű lehet - kérhet hitelt. Felhasználható új beruházás, felújítás, bővítés, modernizálás, termelékenységnövelő fejlesztés céljára. Ingatlanszerzésre a projekt (fejlesztés) értékének 50 százalékában fordítható. Mezőgazda- sági alaptevékenység e forrásból nem finanszírozható. A kamat 18,5 százalék. A hitel után 1 százalék egyszeri kezelési költség számítható fel. A garancia igénybevételére a kereskedelmi bankok további belső szabályozásra jogosultak. Az egyik legkedvezőbb konstrukciójú hitel, hiszen a kamat mértéke szinte csak fele a kereskedelmi hitelekének. Sajnos a fentebb említett keret - tudomásunk szerint - kimerült, így a vállalkozók számára ez a hitel már nem áll rendelkezésre, legalábbis a kereskedelmi bankok válasza így hangzik. MNB-forrású, a japán hitelhez kapcsolódó vállalkozói hitel Ez az előbbi hitelhez kapcsolódik, s szintén 11,8 milliárd forint nagyságú. A felvett hitel fel- használásának szabályozása némileg eltér a japán hiteltől. Felhasználható: új beruházás, felújítás, bővítés, modernizálás, termelékenységnövelő fejlesztés, valamint mezőgazdasági alaptevékenység céljára. Ingatlanvásárlás a hitelből 100 százalékban is fi- nanszírozható(l), amennyiben kapcsolódik hozzá a felhasználási céloknak megfelelő fejlesztés. A saját erő mértéke minimálisan 30 százalék, 20 százalék más hitelforrásból is biztosítható. A kamat mértéke összesen jelenleg 18,5 százalék. Kezelési költség nem számolható fel. Információink szerint hasonló „állapotú”, mint a japán hitel. A starthitelről Németország és a Magyar Köztársaság kormányai között 1991. május 13-án létrejött egyezmény, valamint a Deutsche Ausgleichsbank és az MNB között szintén 1991. május 13-án létrejött kölcsönmegállapodás alapján a D. A. Bank 100 millió márka összegű kölcsönt biztosított az MNB részére abból a célból, hogy Magyarországon induló, tartós létalapot biztosító vállalkozások finanszírozását segítse. Az MNB a C. A. Bank által biztosított és általa igénybevett kölcsön összegét további, annak forint ellenértékével megegyező összegű refinanszírozási forrásai egészíti ki, és e két említett forrás terhére, meghatározott kikötések és a következő feltételek mellett igénybe vehető hitelkeretet hoz létre. Az így létrehozott, ezen két forrásból táplálkozó Start-hitelkeret összege 10,1 milliárd forint, melyet a pénzintézetek a vállalkozóknak kihelyeztek. A kölcsönből azonban 1993 június végére mintegy 900 millió forintot visszatörlesztettek, mely összeget az MNB már visszaforgatta, illetve a folyamatosan jelentkező törlesztéseket visszaforgatja a pénzintézetekhez a vállalkozók újabb hiteligényének kielégítésére. A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka, amely jelenleg 16,5 százalék. Erre a hitelt közvetítő pénzintézetek a garancia alap által garantált hitelrésznél további 1 százalék, a nem garantált hitelnél vagy hitelrésznél 2 százalék kamatmarge-ot számíthatnak fel. Termékpiac-fejlesztési program A termékpiac-fejlesztési program alapvető célkitűzése - többek között - a fogyasztásicikk-ke- reskedelem és -forgalmazás, illetve a marketing területén működő vállalkozások fejlesztése, új tevékenységek beindítása, a már meglévő tevékenységek korszerűsítése, piaci alkalmazkodóképesség növelése. Tevékenységük fejlesztése érdekében hitelért pályázhatnak a fogyasztási cikkek körébe tartozó késztermékekkel, valamint az ezek előállításához szükséges összetevők termelésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások. A 300 ezer US dollár értékhatár felett szigorú előírásoknak kell megfelelnie a hiteligénylőnek. Egyébként a futamidő legfeljebb 10 év, ezen belül a türelmi idő legfeljebb 3 év lehet. A hitel kamata a jegybanki alapkamattól (amely jelenleg 22 százalék), illetve a kereskedelmi bankok üzletpolitikájában kialakított kamatrésektől függően változó mértékű. A kereskedelmi bankok a kamatrés mértékét egyedileg állapítják meg. (Folytatása következik egy hét múlva) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.04.01-jén Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. ápr. 01-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,50 100,00 8,29 _ 1994/B 94,85 94,24 4,99 24,75 1995/A 88,83 87,78 8,24 24,41 1995/B 88,53 87,42 6,52 24,32 1995/C 94,44 93,77 2,83 24,81 1995/F 92,17 91,25 12,72 24,64 1995/G 94,20 93,19 12,50 24,55 1995/H 93,97 92,90 10,85 24,47 1996/A 87,03 85,34 4,25 23,24 1996/B 90,79 89,55 3,31 24,15 1996/C 90,71 89,45 2,40 24,10 1996/F 90,06 88,65 15,29 23,85 1997/C 86,18 84,44 1,44 23,06 1997/D 100,30 99,50 5,77 — 1997/E 100,30 99,50 0,95 — 1998/A 100,10 99,50 1,06Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhalmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB.
