Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

1994. április 6., szerda Kaleidoszkóp Százharminchat meteor Évente átlag nyolc na­gyobb meteor tör be a Föld légkörébe. A sebességük 16- 48 kilométer másodpercen­ként, és a Föld légkörébe való érkezésükkor mintegy 30 ki­lométeres magasságban rob­bannak szét - egy atombomba erejével. A robbanás után me­teoritok ezrei esnek le a Föld­re. Amerikai kutatók 1972 óta figyelik a meteorrobbanáso­kat katonai műholdak segít­ségével. Az azóta felfedezett 136 meteor közül 27 Európa, nyolc pedig a kontinens kö­zepe fölött robbant szét. A legtöbb meteor ház nagyságú volt, és több mint 1000 tonna vasból, sziklából, jégből és nikkelből állt - írja az ameri­kai védelmi minisztérium tit­kos jelentése, amelyet csak most hoztak nyilvánosságra. Műhold jelezte afóldrengést Két hónappal ezelőtt egy tudományos szaklapban And­rea Donnellan amerikai geo­fizikus és kollégái a műholdas GPS-rendszer adatai alapján Los Angeles térségére 6,4-es erősségű földrengést jöven­döltek. Mint ismeretes, a leg­utóbbi rengés 6,6 fokozatú volt. A GPS-rendszer az iraki háború idején szerepelt leg­először a napilapok hasáb­jain: a katonák akkor a mű­holdas helymeghatározás se­gítségével tájékozódtak az ismeretlen sivatagi terepen. Nikotin, a csonttörő Újabb vádpont a cigaretta bűnlajstromán: a szervezetbe kerülő nikotin ásványi anya­gokat von el a csontok szer­kezetéből, s ezzel törékennyé teszi a csontozatot. A ritkulás elsősorban a dohányzó nőket féhyegeti. , . . Dr. Ego Seeman melboumi kutató és munkatársai azt fel­tételezik, hogy a cigarettafüst hátrányosan befolyásolja a szervezet ösztrogénhor- mon-kiválasztását. Negyven­egy női ikerpárt vizsgálva ki­mutatták, hogy azoknak, akik napi 1 doboz cigarettát szív­tak el, mintegy 5-10 száza­lékkal törékenyebbé vált csontozatuk, mint a nem do­hányosoké. _ Gyalog az Északi-sarkon A világon elsőként kísérli meg gyalogosan az Északi-sark meghódítását egy angol kutató. A 31 éves Ru­pert Hadow egyedül, társak nélkül vág neki a nagy ka­landnak, s azt tervezi, hogy a 765 kilométeres utat 60 nap alatt teszi meg. Tabletta helyett - antibébi-papaja? Angol kutatók különféle természetes anyagok, növé­nyek analizálása során beható vizsgálatnak vetették alá a pápáját. Megállapították, hogy a kedvelt délszaki gyü­mölcs olyan enzimet tartal­maz, amely meggátolja a szervezet progeszteronterme- lését. Ennek a hormonnak a hiányában viszont a női pete- sejtek nem termékenyülnek meg. Amennyiben a további kí­sérletek igazolják a kutatók feltételezéseit, a papaja fölös­legessé teszi a szintetikus hormonkészítmények fo­gyasztását, s ízletes, termé­szetes anyagként betöltheti az antibébi-tabletták szerepét. Hűtlenségi hormon felfedezése? Megoldódott a nagy kér­dés, hogy tudniillik a férfiak egy része miért csapodár a szerelemben. Legalább is ezt állítja dr. Sue Carter mary­landi kutató. A tudós asszony pacientúrájának kifejezetten poligám hajlamú férfi tagjait vizsgálva azt észlelte, hogy szervezetükben - az átlaghoz viszonyítva - nagyon kevés vagy egyáltalán nincs jelen egy bizonyos vasopressin nevű hormon. A vegyület az agysejtek számtalan fontos összetevőinek egyike, s a ku­tatónő szerint döntően befo­lyásolja a hűségre vagy a sze­xuális kalandozásra való haj­lamot. Dr. Sue Carter munkatársa­ival most a vasopressin szinte­tikus előállítását igyekszik megoldani. Ha fáradozásuk sikerrel jár, eljöhet az idő, amikor a válóperes ügyvédek munkanélküliekké válnak. Asztronómiai szenzáció Alexander Wolszczan ame­rikai tudós két bolygót fede­zett fel egy idegen naprend­szerben, adta hírül a német Bild am Sonntag az asztro­nómiai szenzációnak számító eseményt. Ez eddig ugyanis még egyetlen csillagásznak sem sikerült. A bolygók egy olyan csillag körül keringe­nek, amely körülbelül 1300 fényév távolságra található a Földtől. Nikkel fülbevalók tiltólistán A brüsszeli Euro-Bizottság orvosi szakvéleményekre hi­vatkozva be akarja tiltani a nikkel felhasználását fülbeva­lókhoz, és meg akarja szabni, hogy mennyi ártalmas fémet tartalmazhatnak a karórák is. A nikkel ugyanis nem ürül ki a szervezetből, hanem fel­halmozódik, és az utóbbi idő­ben ugrásszerűen megnőtt a nikkel által kiváltott allergi- kus bőrreakciók száma. Olaszországban például min­den ötödik ember nikkelaller­giában szenved. Az új nikkel­előírások valószínűleg 1996-tól lépnek életbe. A passzív dohányzás ártalmai Az olyan kisbabák, akiknek dohányoznak a szülei, gyak­rabban betegednek meg ké­sőbb krónikus bélgyulladás­ban. Különösen a vékonybél­ben kezdődő Crohn-betegség kialakulását segíti elő a cse­csemőkorban való passzív dohányzás, de a colitis ulce­rosa, a vastagbélgyulladás is a következmények között lehet, állapították meg amerikai tu­dósok, amint arról a német Bild am Sonntag című lap be­számol. (FEB) Orosz rakéta, amerikai holdjármű Úti program sok reklámmal 1997-re A LunaCorp amerikai CD-vál- lalat egy orosz rakéta fedélzetén két amerikai holdjárművet akar szomszédos égitestünkre, a Holdra juttatni. A LunaCorp a program költsé­gét 100 millió dollárra becsüli, ebből a Phobos rakétával való szállításra 50 millió dollárt kalku­lálnak. A költségek megtérülését a video- és televíziós jogok érté­kesítése révén, valamint a robo­tok külső felületén és a Holdra vitt reklámoktól!!) várják. Jó pénzért a holdjárműveket az erre áldozni hajlandó cégekről nevezi el a LunaCorp. Mindezeken túl a járműveket a Holdon bérbe adják. Mozgásukat a Földről irányítják majd, s kör­bejárják például a korábbi Ap- ollo-l 1 leszállási helyét. A képe­ket a járműveken lévő videoka­merák gyakorlatilag azonnal (az időeltolódás mindössze egy má­sodperc) továbbítják a Földre. Ha minden az elképzelések szerint történik, nem kell sokat várni erre a különleges szórakozásra: már 1997-ben megvalósulhat. (FEB) Tudomány — technika Hangyavacsora hangyateával Kínában reneszánszát éli egy már-már feledésbe merült étke­zési szokás, a hangyából készült ételek és italok fogyasztása. A Peking körüli Hopej tartomány jár élen a hagyomány feltámasz­tásában. Székhelyén, Sicsiacsu- angban minden jobb étterem felszolgál hangyafogásokat, s a hangyavacsorához természete­sen hangyatea dukál. Az ele­gánsabb boltokból nem hiá­nyozhat a hangyaszirup és a hangyapor, sem pedig a szét­ázott hangyadarabkákkal ízesí­tett bor. kou Pao-san, a pekingi orvosegyetem professzora múlhatatlan érdemeket szerzett a hagyomány életre keltésében. A hangyafogyasztás apostola sokéves kutatással kimutatta, hogy a hangyák teste gazdag aminósavakban, vitaminokban és nyomelemekben, tehát nagy tápértékkel és gyógyhatással bírnak. Szerényen elhárítja ma­gától az érdemet; nem fedezett ő fel semmit, csak felélesztett tetszhalálából és tudományosan megokolt egy tradíciót. - Több mint ezer éve eszik a hangyát Kínában, méghozzá fejedelmi fogásnak is számított; a császári családok asztaláról sohasem hi­ányozhatott - mondja. (MTI) 13 Kutatók felfedezése Környezet­szennyezés az ókorban Az ipari forradalom előtt már kétezer évvel is rendkívüli mér­tékben szennyezte az emberiség Európában a levegőt, s ezen ke­resztül a talajt és a vizeket. A legfrissebb kutatási eredmé­nyek alapján az ezüst olvasztása közben jelentős mennyiségű ólom került a levegőbe, s ennek nyomai a mai napig megtalálha­tók a talajrétegekben. A kutatók 19 svédországi tóban bukkantak olyan ólomszennyeződésre, amely az ókori görögöktől ér­kezett „légi úton” a messzi északra. A görögök 2600 évvel ezelőtt kezdtek számottevő mennyi­ségben ezüstöt finomítani a pénzveréshez, s az eljárás során ólomgőz került a levegőbe, mi­vel az ércben két-háromszáz- szor annyi volt az ólom, mint az ezüst. A rómaiak sem tétlenked­tek, sőt, ők szennyezték eddig a legnagyobb mértékben ólom­mal a légteret, a csúcsidőszak kétezer évvel ezelőttre tehető. Ezüstbányáik kimerülésével tisztult a lég, s csak az ipari for­radalom beköszöntével, a XIX. században kezdett ismét meg­telni a levegő ipari szennyel. A svéd tudósok számításai szerint a legmegdöbbentőbb az, hogy legalább annyi ólommal szennyezte az emberiség a le­vegőt az 1800-as évek előtt - szinte teljes egészében az ókor­ban - mint azóta. (MTI) TRANSRAPID - A JÖVŐ KÖZLEKEDÉSI RENDSZERE. Németországban a Transra- piddal egy olyan jármüvet építettek, mely akár 450 kilométer óránkénti sebességre is képes, s melynek kifejlesztésére eddig mintegy kétmilliárd márkát költöttek. A mág­nespályán lebegő vonat a Berlin és Hamburg közötti távolságot várhatóan 2003-tól a mostani két óra helyett 53 perc alatt teszi majd meg. Milyen kultúra a tudomány? mmmsm Fizikusok mint a „végső titkok” őrzői A fizikai fogalmak divatba jöttek. Olyan kifejezések, mint kvantumenergia, nyitott rendszerek, hálózatok, visszafordítha­tatlan processszusok, fázisváltozások.nem lineáris rendszerek, - aj. általános szókincs részévé váltak. A mai idők varázsszava azonban a káosz. Alig akad olyan értelmiségi, aki ne használná a káosz kifejezést. Ez minden társalgás dzsókere. Erről dr. Jürgen Audretsch, a constanzi egyetem fizikatanára beszélt egy zürichi kongresszu­son. Beszédét a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte. Ha valaki egy épület hátulsó szobájában kis irodát nyit válla­lati tanácsadás céljára, mi lesz vállalkozásának jelmondata? „A fizikai effektusok szabaddá tétele kommunikáció által”. Az ügyfél természetesen mindjárt bekapcsolódhat a „hálózatba” is. A fizikai fogalmak invázióját azonban - írja a professzor - a szórakoztatóiparban is megta­lálhatjuk. Egy emléktárgyakat árusító üzletben a XX. század olyan jelképei mellett, mint a Miki egér, a Donald kacsa vagy a Coca-Cola, ott láthatjuk Al­bert Einsteint is, amint nyelvét öltögeti. Audretsch professzor vásárolt egy ilyen üzletben ké­pes levelezőlapot, amelyen Al­bert Einstein látható svájcisap­kában, kezében hegedűtokkal, amint egy park padján ülő, mo­solygó Marilyn Monroe-val be­szélget. Természetesen felvetődik a kérdés, hogyan került a fizika ilyen helyzetbe? Miért tartanak emléktárgyat árusító üzletek Albert Einsteinnel kapcsolatos torz ábrázolásokat? A válasz: könyvekben, újságokban, rádió- és tévéadásokban szereplő „népszerűsítő” cikkek és be­szélgetések a ludasak. Félreér­tések elkerülése végett: termé­szetesen meg kell ismertetni az embereket a természettudomá­nyokkal. De magyarázni kell úgynevezett népszerűsítés he­lyett. Olyan fogalmakat, mint káosz, ősrobbanás vagy önszer­veződés, meg kell fosztani a ti­tokzatosságtól. Most azonban magyarázat és felvilágosítás he- lygtt.köd terjeng. eí:cü a terüle­ten. így keletkeznek modern mítoszok. A mítoszt természe­tesen nem a régi értelemben kell érteni, amikor ókori istenekről, démonokról vagy hősökről volt szó. Úgy kell érteni, ahogyan például a nácik a „Reich” (Bi­rodalom) szót mítosszá változ­tatták, vagy ahogyan John F. Kennedy sokak szemében mí­tosz. A természettudományok a mai idők általános vallásává váltak. A természettudomány iránt érzett bizalom révén a tu­dósok akaratuk ellenére ennek a világi vallásnak a papjai lettek. A tudósok kezelik titkait, jósla­tait, csodáit. A tudósok a titkok őrzőinek szerepét öltik fel, s ez végeredményben oda vezet, hogy nem használjuk saját ter­mészetes eszünket. Egy további következmény, hogy a Nobel-díjas tudósokat mindenféléről kérdezgetik, és válaszaikat mindig komolyan veszik. így például a kémiai Nobel-díjas a kisgyermekek ne­veléséiül bészél. Megállapíthat­juk tehát, - hangoztatja a cons- tanzi fizikaprofesszor, hogy a természettudományok a közvé­lemény szemében mítosszá vál­tak, és, sajnos, számos tudós szívesen vállalja a „titkok őrző­jének” szerepét. Ugyanis, ki más, mint ő tudná, mit jelent az, amikor könyvekben és plakáto­kon ilyen varázsszavak jelennek meg, mint E=mc2. Ezért egyes tudósok nem állnak ellen annak a csábításnak, hogy a világon mindenről nyilatkozzanak. Az a kultúra, amit a közvé­leménynek sok esetben tálal­nak, olyan saláta, amelyet teo­lógiai, pszichológiai, gazdasági és mindinkább természettudo­mányos idézetekből kevernek össze. Ha azonban „tudományról mint kultúráról” beszélünk, fel kell tennünk a kérdést: miféle kultúra? - fejeződik be a Frank­furter Allgemeine Zeitungban közölt előadás. (MTI) Jövőkutatók Oroszországról Nyolc kiló plutónium ■■■ a belépőjegy ■***■ Nemcsak előre jelezni az orosz- országi események fejlődésének legvalószínűbb kimenetelét, ha­nem konkrétan megnevezni a leg­égetőbb problémákat és felkí­nálni ezek megoldásának optimá­lis variációit - ezt a feladatot tűzte ki maga elé a CIRKON (intellek­tuális erőforrások és együttműkö­dés központja a társadalomtudo­mányok terén) elnevezésű csoport, amely a szociológiai főiskolával együttműködve 3 éve foglalkozik szociális előrejelzések készítésé­vel. Az eddig elvégzett munka eredményeiről és az új kutatások­ról számolt be a napokban Igor Besztuzsev-Lada akadémikus, a jövőkutatás legjelesebb orosz kép­viselője, valamint Igor Zadorin, a CIRKON-csoport vezetője. A csoportban dolgozó tudósok az előrejelzés elkészítéséhez bizo­nyos időközönként megkérdeznek különböző szakértőket. Az ő szub­jektív tudásukat és értékítéletüket összevetik, majd bizonyos mate­matikai módszerek segítségével objektivizálják. A kutatók azonban mindaddig nem akarták nyilvános­ságra hozni eredményeiket, amíg nem találták kellőképpen megala­pozottnak a felmérések módszer­tanát - írja az ITAR-TASZSZ. A kutatók szerint bámulatos, hogy korábbi rövid távú előrejel­zéseik (1-1,5 év) milyen nagy bi­zonyossággal teljesültek. így pél­dául 1993 legfontosabb várható eseményei között szerepelt a kor­mányváltás, képviselők választása és az új alkotmány elfogadása. Az elkövetkező néhány évre még ké­szül a részletes előrejelzés, a cso­port vezetője csak röviden vázolta fel a jövő fejlődésének négy lehet­séges változatát. Az első változat szerint irányí­tott stabilizáció valósul meg: a kormányzat megfelelően ellenőrzi a helyzetet, és a stabilizáció felé irányítja az országot. A második elképzelés szerint nem irányított stabilizáció várható: vagyis a piaci mechanizmusokat felszabadítják, és a piaci viszonyok megteremtése magától kihúzza az országot a vál­ságból. A harmadik változat sze­rint nem irányított válság lép fel, azaz a kormányzó rendszer össze­omlik, a hatalmi szervek képtele­nek lesznek kivezetni az országot a krízisből. Végül az irányított vál­ság is lehetséges: működnek ugyan a hatalmi szervek, de tuda­tosan viszik az országot a válság felé. (MTI - Panoráma) Nyolc kilogramm plutónium vagy 25 kilogramm nagy tiszta­ságú urán szolgálhat belépője­gyül az atomfegyverrel rendel­kező országok exkluzív klub­jába. A bécsi székhelyű Nem­zetközi Atomeneriga Ügynök­ség adatai szerint ugyanis eny- nyire van szükség egy olyan atomrobbanófej elkészítéséhez, amelynek robbanóereje az 1945-ben Hirosima és Naga- szaki felett ledobott bombáké­hoz hasonló. A plutónium olyan természe­tes uránnal működő reaktorral ,tenyészthető ki”, amellyel Észak-Korea is rendelkezik. Drágább és műszakilag bonyo­lultabb a nagy tisztaságú urán kinyerése. Centrifugákra vagy modem lézertechnikára van hozzá szükség. Ezen az úton igyekezett Irak megalkotni atombomáját, mígnem az Öböl-háború következménye­ként kénytelen volt felszámolni atomlétesítményeit. A bomba előállításának má­sodik fontos tényezője magának a robbanásnak a technológiája. Két módszer áll rendelkezésre: az elsőnél a plutóniumcsomót - nyolc kiló mintegy sárgadinnye nagyságú - hagyományos rob­banóanyaggal veszik körül, amelyet oly pontosan gyújtanak meg, hogy a mag a nukleáris láncreakció kezdetéig össze le­gyen préselve. A másik eljárás­nál - ez az úgynevezett gun-type method - a nukleáris anyag két felét egy csőben nagy sebességgel egymásra lövik. Az atomhatalommá válás harmadik tényezője a hordozó­rendszer: az atomfegyverrel rendelkező államnak szüksége van olyan rakétákra vagy repü­lőgépekre, amelyek a robbanó­szerkezetet az ellenséghez jut­tatják. Végül az utolsó lépést azok a kísérletek képezik, ame­lyek nélkül - a NAÜ szerint - előállítójára is veszedelmes az atomfegyver kifejlesztése. Egyelőre homály fedi, hogy az ENSZ-ellenőrzés ellen csö­könyösen ágáló Észak-Korea rendelkezik-e a veszedelmes fegyver előállításának vala­mennyi feltételével. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom