Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról Csépi Lajos: Indokolatlan a Matáv-részvénycsere elhalasz­tása Az ÁV Rt. érthetetlennek tartja a közlekedési miniszter ál­lásfoglalását, miszerint a Matáv Rt. részvényeinek értékesítése és tőzsdei bevezetése korai lenne. Csépi Lajos szerint indo­kolatlan, hogy a május végére tervezett kárpótlási jegy-Ma- táv-részvény cserét elhalasszák, mert az az országnak akár 10 milliárdos veszteséget is jelen­tene. Ezért a vagyonkezelő a tőzsdei bevezetés ügyét a gaz­dasági kabinet elé kívánja ter­jeszteni. (Magyar Hírlap, III. 24.) Csúszik a KRP Az eredeti tervekkel ellentét­ben nem április elején, hanem inkább a hónap végén indulhat a Kisbefektetői Részvényvásár­lási Program a Soproni Sörgyár Rt. és a Pannonplast Rt. rész­vénycsomagjainak meghirdeté­sével. (Népszava, III. 26.) Eladó a kalapács és a fúró Gépbörze: Az ÁVÜ és az ÁV Rt. egy újabb privatizációs lehe­tőséget kínál, elsősorban hazai és határon túli kisbefektetőknek. A kezelésükben lévő vállalatok „elfekvő” gépállományát értéke­sítik - árverésen juthatnak hozzá a vásárlók; kárpótlási jegy, rész­letfizetés is igénybe vehető. Az értékesítésből származó bevétel minden esetben a vállalatoknál marad, ezt az összeget reorgani­zációra fordíthatják. (Kelet-Magyarország, 111. 23.) Vásároljunk kastélyt! Áprilistól indul az ÁVÜ kas­télyprogramja; az ÁVÜ érde­keltségi körébe tartozó közel másfél száz épület (kastélyok, kúriák) pályázati kiírására kerül sor. A leendő tulajdonosoknak szigorú kötelezettséget kell vál­lalniuk a hasznosítást, felújítást illetően, melyről az ÁVÜ, il­letve az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal ad elemzést. (Petőfi Népe, III. 24.) Osztrák kézen minden he­tedik magyarországi külföldi érdekeltség Eddig 2.700 vegyes vállalatot alapítottak osztrák cégek Ma­gyarországon. Az ÁVÜ által mintegy 21 mil­liárd schillingért külföldieknek eladott 328 nagyvállalatból oszt­rák cégek 90-et vettek meg, ösz- szesen 5,3 milliárd schillingért. (Napi Gazdaság, III. 23.) Havonta 9-10 millióiddal csökken a vagyon Az ÁVÜ mintegy 300 milli­árd forintra becsült vagyonát havonta 3 milliárd forinttal csökkenti a kárpótlási jegyek el­fogadása, ez a teljes privatizá­landó vagyon harmada - jelen­tette ki Kovács Kálmán, az ÁVÜ portfolió igazgatóságának igazgatóhelyettese. így - min­dent egybevetve — havonta mintegy 9-10 milliárd forinttal csökken az ÁVÜ vagyona. (Világgazdaság, III. 26.) A privatizáció általános megítélése A többség kedvezően látja A Társadalomkutatási Infor­matikai Egyesülés két munka­társa nemrég készített felmérést arról, hogy milyen a privatizá­ció társadalmi megítélése. Ter­mészetesen az érintettek közvet­len tapasztalata is hozzájárul a kép kialakulásához, hiszen volt, aki e folyamat révén vesztette el állását. Egyébként a megkérde­zettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az átalakulás ked­vező folyamatokat indukál, 32 százalék azonban a privatizáció negatívumait hangsúlyozta. E csoport összetételében többsé­get képviselnek az alapfokú végzettségűek, a szakképzetlen fizikai foglalkozásúak, valamint a nyugdíjasok és a munkanélkü­liek. A gazdasági csúcsvezetők közül is 31 százalék emeli ki a magánosítás negatívumait, szemben azzal a 47 százalékkal, akik az ország számára elő­nyösnek tartják. Tulajdonost keres „Tulajdonost keres” a Palotási Á. G.-ból alakult Palotási Mgező- gazdasági Termelő és Szolgáltató Rt., ugyanis az állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós pá­lyázaton értékesítik. Az rt. jegyzett tőkéje 92060 E Ft, melynek 90 szá­zalékát kínálják megvételre, s a vé­telár kiegyenlítéséhez E-hitel, készpénz és kárpótlási jegy is igénybe vehető. Egyébként a rész­vények megvásárlásával 2060 ha földterület bérelhető. Az ajánlato­kat április 26-áig lehet benyújtani. posta VÁLASZT KEREK Tisztelt Olvasó! Tisztelt Leendő Részvényes! Azt hiszem, kevés olyan embert fölélnénk a vilégon, aki nem szeretne tulajdonhoz jutni. Miért kezdem levelemet ezzel a közhelyszerű mondattal? Mert noha mindig is tisztában voltunk ezzel a közhellyel, nyíltan kijelenteni nem is olyan rég, szinte bűnnek számított. A jelenlegi kormány kezdettől úgy gondolta, hogy hazánknak a tulajdonosok országává kell válnia. Eddigi munkája bizonyíték erre, egy milliónál is több azoknak a száma, akik eddig tulajdonosokká váltak. Persze, ezzel még nem lehetünk elégedettek. Azonban negyven év elletétes irányú munkáját nagyon nehéz néhány év alatt visszafordítani. A KRP, az a program, amiről most szeretném Önt tájékoztatni, erre tesz kísérletet. A KRP, a Kedvezményes Részvényvásárlási Program, a kormány jóváhagyásával április elején indul, és minden magyar állampolgárnak lehetőséget teremt arra, hogy stabil és sikeres társaságok részvényese legyen. A legutóbbi évek jánéhány sikeres részvénybevezetése, valamint a tőzsde árainak magas szintje bizalmat keltett a részvények iránt. Mindenki láthatta a hosszú sorokat, amelyek egy-egy részvény jegyzésekor kialakultak. Ezekben a sorokban azonban eddig szinte kivétel nélkül azok az emberek álltak, akiknek mór volt alaptőkéjűk. A KRP (a részletfizetési és a kárpótlási ágon egyaránt) azoknak is lehetőséget teremi a részvényszerzésre, akiknek nincs megtakarított pénzűk. A részletfizetési ágon, 2000 forintos jelentkezési díj kifizetése után, minden, hazánkban állandó lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött állampolgár 100.000 forintos keret mértékéig vásárolhat a KRP-be bevont társaságok nyilvános forgalombahozatalra kerülő részvényeiből. A megvásárolt részvények ellenértékét öt év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. A részvények esetleges osztaléka csökkenti a visszafizetendő részletek összegét. Ez a lehetőség még megtakarítási formának is nagyszerű, arról már nem is szólva, hogy a megvásárolt részvényekért fizetett összeggel az adóalap csökkenthető. A KRP által nyújtott másik lehetőség a kárpótlási ágon kínálkozik. A részvények elosztása során biztosítjuk az alanyi jogon kárpótoltak elsőbbségét, akik kárpótlási jegyüket kamatlal növelt címletértéken cserélhetik részvényekre, így a valós értéknek megfelelő tulajdonhoz jutnak álfala. A program során az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság biztosítja a jó minőségű részvénykínálatot. A KRP-nek ez az első, kísérleti szakasza. Az őszi, nagyobb volumenű kibocsátások előtt most tapasztalatokat szeretnénk gyűjteni, s ugyanakkor minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni ezt o lehetőséget az emberekkel. Ezért kérem, hogy amennyiben észrevételei vannak, vagy szeretne többet megtudni a KRP-ről, írjon nekem, örömmel fogadok minden megkeresést. Budapest 1994. április. Tiszelettel: r.i 11 fill jjp iá. Szabó Tamás ■ I I '■ 1 ­■ mm ■ P ■ ül mm HHB ■ ■ □ IGEN, kérek további információt a KRP programról. BUDAPEST, Pf 113. 1300 Név: .............................. C ím: M I AMI VAGTOOTTGYNÖGSEG ÁLLAMI VAGVO.YrGV.VÜKSLG Privatizációs ABC Önkormányzatok és privatizáció Az önkormányzat válla­lata: Ez év eleje - 1994. január 1 -je - óta az önkormányza­tok gazdasági társaságot vagy szövetkezetét alapít­hatnak, ha vállalkozni akar­nak. A már működő önkor­mányzati vállalatok maguk is kezdeményezhetik az át­alakulást, amiről az önkor­mányzat dönt. Az ÁVÜ jo­gait ilyenkor az önkormány­zat gyakorolja, és értelem­szerűen a föld fekvése sze­rinti önkormányzat nem kap részesedést a vállalat belte­rületi földje után. A létesítő önkormányzat 1996. decem­ber 31-ig köteles társasággá alakítani vállalatait, amely­nek tartozásaiért kezesként öt évig felel. Önkormányzatok és privatizáció: Az átalakulást előkészítő vállalat köteles tájékoztatni a belterületi föld fekvése szerinti önkormányzatokat arról, hogy vagyonmérleg tervezetében mekkora érték­kel szerepel az önkormány­zat területén fekvő belterü­leti föld. A külterületekre, mezőgazdasági, erdőgazda­sági területekre nem vonat­kozik ez a szabály. Csak a föld értékét kell figyelembe venni, a rajta lévő építmé­nyét nem. Á földérték meg­állapítása azért fontos, mert az önkormányzat akkora összegre tarthat igényt, aho­gyan a föld értéke a vállalati vagyonmérleg főösszegéhez viszonylik. Az önkormány­zat megállapodhat az ÁVÜ-vel abban is, hogy a létrejövő gazdasági társaság részvényeiből, üzletrésze­iből részesedik, s így oszta­lékra lesz jogosult. Ábban is meg lehet állapodni, hogy a vállalat valamely vagyon­tárgyát kapja meg az ön- kormányzat, például a válla­lati óvoda önkormányzati lesz. Eladó kereskedelmi cég Papírgyár - két év után A külföldi töke sem biztosíték Csak kárpótlási jegyért Még rövid egy hónap áll ren­delkezésre azon pályázóknak, akik a szolnoki székhelyű Kun­ság Kereskedelmi Rt. részvény- csomagját meg kívánják vásá­rolni, ugyanis a pályázat május 4-éig nyújtható be. A vállalat részvényeinek meghirdetése eddig példa nél­küli megyénkben, ugyanis kizá­rólag kárpótlási jegy ellenében szerezhető meg a több mint 121 millió forintos csomag. Az ér­tékesítési technika meglepte a dolgozókat is, mivel így szá­mukra korántsem olyan ked­vező a lehetőség, hiszen elsőd­legesen készpénzre van szükség a kárpótlási jegyek megvásárlá­sához, s mivel egyre nagyobb a kínálati oldal, így elképzelhető, hogy a kárpótlási jegyek árfo­lyama emelkedik. Mindenesetre egy biztos: a cég nincs olyan helyzetben, hogy ne érné meg pályázni a részvénycsomagért - még ilyen feltételek mellett is. A szolnoki papírgyár privati­zációja még az elsők között zaj­lott, ami akkoriban igen komoly eseménynek számított. A vidéki kisvárosban - Szolnokon - mindenki úgy várta a külföldi tőkést, akár a messiást, s meg is érkezett a Prinzhom birodalom személyében, bár előtte a gyárat több - nyugat-európai - befek­tető is felkereste. Hogy közülük miért éppen az osztrák papír- konszernnek tetszett meg 1992-ben a Tisza-parti vállalat? A privatizáció megtörtént, miután a korábbi vállalat ketté­vált. Megalakult a Szolnok Pa­pír Rt., melyben 51 százalékos részesedést szerzett a külföldi befektető. A másik rész - még ma is állami tulajdonban üze­melő egység - a régi gépekkel, szinte infrastruktúra nélkül „tartja magát”. Ugyanis minden szükséges szolgáltatóegység a részvénytársaság tulajdonába került, ami bizonyos értelemben érthető is, hiszen termelési vo­lumenben az rt. messze megha­ladja a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kis kft. terme­lését. Az értékesítést követően nagy lendülettel folytatódott a termelés - igen rövid ideig. Jöt­tek a gondok, mivel az import­liberalizáció a papírtermékeket sem kerülte el, s a fejlett orszá­gokban jóval alacsonyabb költ­ségtényezőkkel előállított papír­termékek elárasztották a ma­gyar piacot. A gyár először csak néhány napra, majd néhány hétre állt le, végül pedig telje­sen. A tárgyalások - melyen a pa­pírtermékekre kivetett import- vám emelését kérte az rt. - nem vezettek eredményre, ezért a többségi tulajdonos a gyár vég­leges leállítása mellett döntött. A nyolcvanas évek közepén be­fejezett többmilliárdos beruhá­zásban elkészült új egység ma sem üzemel, a részvénytársaság egyszerű kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Bár csak találgatások létez­nek arra, hogy valójában mi tör­tént, miért kellett becsukni a kapukat, lassan biztossá válhat az, hogy a külföldi tulajdonos piacot vásárolt. Hiszen a más országokban üzemelő gyáraiból kerül ma szolnoki gyárába a pa­pír.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom