Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

A termelés növelésének nincs vége sosem Interjú Kertész Tiborral, a Lehel elnök-vezérigazgatójával Két nap a Közgázon Nem rengette meg a világot Nincsből nem lehet támogatni Expoturizmus A világkiállítás ideje alatt napi 60-160 ezer turistára számíthatunk. Vidékről 460-an pályáztak szálláshe­lyek finanszíroztatására. Je­lenleg mintegy 423 milliárd forint áll a helyi közigazgatási szervek rendelkezésére a pá­lyázók támogatására. Lesz Eximbank A kormány törvényterveze­tet fogadott el a Magyar Ex­port-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. létrehozásáról. A tulajdo­nosi jogot a Pénzügyminiszté­rium kapja meg, de azt a két szerv között kötendő megbí­zási szerződés alapján a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériuma fogja gya­korolni. Év végi hajrá az exportban A tavalyi export közel 17 százalékkal lett kevesebb, mint az 1992-es volumen. A statisztikák azonban, hivatalos külgazdasági értékelés szerint, airól tanúskodnak, hogy 1993 utolsó negyedévében már hat­hattak a kormány szeptemberi kivitelt ösztönző intézkedései. Ugyanis 716 millió dollárról az év utolsó két hónapjában 820, illetve 866 millió dollár volt a kivitel. OECD-jelentés A huszonnégy legfejlettebb országot tömörítő OECD most tette közzé jelentését Kelet-Európa 1992. évi támo­gatásáról. A tanulmány sze­rint reálértékben Kelet-Eu­rópa 1992-ben kevesebb anyagi támogatást kapott, mint egy évvel korábban. A tagországok 1991-ben 7,8, egy évvel később pedig 8,1 milliárd dollár kormánysé- gélyt nyújtottak térségünk or­szágainak. Ez a 300 millió dolláros növekedés ellenére reálértékben 3 százalékos csökkenést jelent. Érdemes megjegyezni, hogy 1992-ben a fejlődő államok összesen 60 milliárd dollár segélyt kaptak az OECD-államok kormánya­itól. Összeomlott a gabonapiac A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán február végén be­következett az ótermésű ter­mények piacának az összeom­lása, amely hatással volt az új­termésű árak alakulására is. Az árak jelentős mértékű kor­rekciója igen kedvező és kie­melkedő forgalomnövekedés­ben nyilvánult meg. A tavalyi kukorica azonnali piacán egyre jelentősebb tételeket kívántak értékesíteni a bróke­rek, amelynek következtében a kukorica ára tonnánként 12.500 forintra esett. ÁVÜ-ellenőrzések Az Állami Vagyonügynök­ség megerősíti privatizációs tranzakcióinak ellenőrzését, és várhatóan még ebben az évben átvizsgálják a vagyo­nügynökség valamennyi, ko­rábbi döntésének hátterét is. A vizsgálatokat az ÁVÜ 18 főre gyarapodott ellenőrzési igaz­gatósága végzi majd. A lépést az indokolja, hogy a közel­múltban több, az ÁVÜ ko­rábbi években született dönté­seit kifogásoló észrevétel is érkezett a szervezethez. A korszerű távközlésért Az Európai Unió egy olyan 6,25 millió dolláros program­ról számolt be, amely megta­nítja a kelet-európaiaknak a korszerű távközlési rendszer működtetését. A beszámoló szerint a program segít majd az új kelet- és közép-európai demokráciáknak abban, hogy felzárkózhassanak a tizenket- tek távközlési rendszerének szintjére. A több mint 200 projektet tartalmazó program 10 államot érint, köztük ha­zánkat is. A Lehel Hűtőgépgyár Kft. las­san három éve a svéd Electrolux, és a cég nem raktárnak vette meg a gyárat. Folyamatosan növekvő mértékű befektetések - ’93-ban közel 1 milliárd forintos - valósul­tak meg. A dolgozói létszám 3300 fő körül stabilizálódott, s a haté­konyság megkétszereződött. Ker­tész Tibor elnök-vezérigazgató a ’93-as évet sikeresnek tartja, s a ’94-esről is kedvezően nyilatko­zott lapunknak.- Tavaly 13,5 milliárdos for­galmunk volt, s ez jobb eredmény a ’92-esnél. Exportunk is növeke­dett, a termelés 60-63 százaléka megy külföldre. Tervek szerint va­lósult meg a fejlesztési progra­munk is, amely a környezetkí­mélő, freonmentes technológiára irányult.- Az idei évben milyen új fej­lesztési irány valósulhat meg?- Az Electroluxnak Európában több abszorpciós gyára van. A ha­tékonyság szempontjából azon­ban ezt célszerű koncentrálni. Ha a magyar kormánytól megkap­nánk ehhez a segítséget, akkor itt Jászberényben az abszorpciós vonalon nagy befektetésre lenne lehetőség.- Milyen kormánytámogatásra gondol, Kertész úr?- Adókedvezményre. Van egy olyan új kormányrendelet, amely azt villantja fel, ha fejlesztést va­lósítunk meg, támogatásban ré­szesülhetünk. Márpedig a mostani 70-80 ezer darabos évi termelést három-négy év alatt háromszoro­sára bővíthetnénk. Ez azt is jelenti, hogy több munkásra lenne szükség. De azt is, hogy korszerű, környezeti szempontból is átgondolt gyártást valósíthatnánk meg. A megvalósí­tás több száz milliós beruházást igényelne. A kormánnyal együtt most keressük a megoldást. Na­gyon remélem, hogy elnyerjük a támogatást, s már idén hozzá­kezdhetünk ehhez a munkához. Más országokban is szokás az adókedvezmény megadása vala­milyen kívánt cél érdekében. Vagy a pénztárcánk karcsúso­don, vagy ízlésünk változott, de egyre kevesebb sört iszunk, még a nyári hónapokban is. Kivétel a Kaiser márka. A martfűi sörnek egyre nagyobb a keletje. Mint ahogy azt László Attila, a sörgyár kereskedelmi igazgatójá­tól megtudtuk, a gyár kapacitása 400 ezer hektoliter, ennek ellenére az elmúlt évben 440 ezer hektoli­A Budapesti Értéktőzsdén a hét eleji bizakodást hét végére teljes kiábrándulás váltotta fel. A kárpótlási jegy és a Pannon- flax kivételével valamennyi papír árfolyama esett, néme­lyiké drasztikus zuhanórepülés­ben. Már amelyiknek egyáltalán volt forgalma, csütörtökön, pén­teken ugyanis a tőzsdei részvé­nyek kétharmadára nem szüle­tett egyetlen kötés sem. Az elmúlt hét két legnagyobb vesztese az Agrimpex és a Prí­magáz. Az Agrimpex a hétfői nyitó 37 ezer forintról a pénteki zárásra 17.300 forintra zuhant, miután a csütörtöki közgyűlé­sen a vezetőváltás ürügyén je­lentősen csökkentették az oszta­lékot. A szerdai 2800 forintos heti maximumról 1905 forintra esett a Prímagáz pénteki záró­ára. Normál forgalom mellett a Pick immár tartósan 8 ezer fo­rint alatt van, a pénteki záróár 7250-re csökkent. A Globus 2680, a Domus 1825, a Danu­bius 1365 forinttal zárta a hetet. Szokatlanul stabilan tartja 665-675 forintos árfolyamát a kárpótlási jegy. Egyelőre töret­len a vásárlói kedv, ezen az ár­szinten már nagyobb, tízmilliós- Az abszorpciós termékeknek van jó piaca?- Ó, igen, nagyon jó piac van a szállodaiparban, a hálókocsik, la­kókocsik, kempingfelszerelések forgalmában. Európában kereset­tek ezek a termékek. Nos, vissza­térve az eredeti kérdéshez, idén 1 milliárd forintnál több a beruhá­zási igényünk. A tulajdonosok el­várásai is nagyok ugyanakkor. A kompresszoros termékek gyártása terén új típusok is megjelennek. Jászárokszálláson korszerűsítjük a fagyasztóláda-gyártást. Ott a ke­reskedelmi hűtőbútor vonalán is fejlesztés történik. Ami igen kö­zeli, ahogy befejeződik a freon­mentes technológiára való áttérés. Ez ’94 júniusára minden gyárunk­ban valóság lesz.- Hírül adtuk, hogy januártól 10 százalékos béremelés történt, s még ugyanennyi várható. A Lehel árai hogyan alakulnak?- Készültem erre a kérdésre, így átnéztem a statisztikákat. A magyarországi infláció 22-24 szá­zalékos volt 93-ban. A legismer­tebb hűtőgéptípus, a 160 kétcsil­lagos ára azonban csak 10 száza­lékkal emelkedett. Idén is lesz ár­emelés, de nem az infláció mérté­kéhez igazodó.- Tavaly november-december­ben leálltak a szerelőszalagok. Visszafogták a termelést, mert ez volt a kisebbik rossz a piaci pan­gás áthidalására. A dolgozói lét­számhoz ugyanakkor nem nyúltak. Meglepte önöket a piac beszűkü­lése?- Valóban ilyenre még nem volt pédla a Lehel történetében, úgy tudom. Tudomásul kellett ven­nünk, hogy Magyarországon át­alakuló gazdaság van. A piac tör­vényszerűségei még nem úgy mű­ködnek, ahogy azt gondolnánk. Még nem láthatók előre a változá­sok. Úgy ítéltük meg, hogy ez az eset egy szezonális pangás volt, amit nem lehetett előre látni. Saj­nos Magyarországon egy általá­nos piaci visszaesés tapasztalható. Ez a fizetőképes keresletben, a re­álbérekben, a megtakarításokban tér sört termeltek, ami több belső átcsoportosítást igényelt.- Most márciusban kimagas­lóan nagyobb mennyiséget, közel 10 ezer hektoliterrel több sört tud­tunk értékesíteni- tette hozzá az igazgató. - Ennyivel haladta meg a fogyasztás az elképzelésünket. Jó sört főzünk Martfűn. A keres­kedelmi igazgató azt is elmondta, hogy az idén várhatóan 470-480 tételek is cseréltek gazdát. A beszűkülő tőzsdei kereskede­lemről a mind mozgalmasabbá váló jegycserékre terelődik a közfigyelem. Csütörtökön a kárpótoltak és a munkavállalók rohamával indult a Mol-jegy- zés. A csomag egymilliárdos volumene ad némi esélyt a jegyzési sikerre másodlagos je­gyekkel is. Beindulni látszik végre a KRP (Kisrészvényesi Program), újkeletű nevén „Kedvezményes Részvényvásárlási Program”. Egyelőre csak az április 18-i kezdő dátum és a Soproni Sör­gyár neve biztos. Az előzetes listán szereplő másik három cégnél (Pannónia Hotels, Pan- nonplast, Global TH) még javá­ban folynak az egyeztető tár­gyalások a szakmai nagybefek­tetőkkel és az auditorokkal. Az Ászok sörről ismert sörgyár ese­tében is csak jelentős engedmé­nyek, kompromisszumpk árán tudott megegyezni az ÁVÜ az osztrák társtulajdonos Brau AG-vel. Ezek lényege: törzs- részvények helyett csak korlá­tozott szavazati jogú részvé­nyek kerülnek kibocsátásra, mindössze 300 millió forint névértékben. A kibocsátás és a is megmutatkozik. Ez a rossz gaz­dasági pozíció okozta a pangást. Ha ez tendenciájában nem válto­zik, akkor a mi piaci stratégiánkat is ehhez kell igazítani, azaz visz- szafogni a termelést, ami már bi­zony az álláshelyeket is veszé­lyezteti. Itt jön be a piac lét­szám-meghatározó szerepe, azaz ha van jó piaca a terméknek, van munkahely, ha nincs kereslet, nincs munkahely. A létszám tehát sosem a vállalat stratégiájától, ha­nem a piaci helyzetétől függ.- Béremelések kapcsán az Electrolux kimondta, hogy a pro­duktivitást idén 10 százalékkal növelni kell. A munkahelyek szá­mára ez nem jelent veszélyt?- Vissza kell utalnom arra, hogy itt az infláció 22-24 százalé­kos, s ezt az árakban nem érvé­nyesítjük. Ugyanakkor a béreket emeltük. Valahol a keletkező „hi­ánynak” meg kell születni. A pro­duktivitás növelésének sok esz­köze van. Ha csak a létszámot épí­tenénk le, akkor egyszer elfogy­nának az emberek. Égy optimális számú gárdára tehát szükség van. Műszaki, szervezési, piaci, admi­nisztrációs lépésekkel ez a 10 szá­zalékos növelés elérhető. A kör­nyezetben, ahol a Lehel dolgozik, nem tehetünk mást, mint növeljük a termelést. S ez a produktivitás­növelés benne van a rendszereben, és soha nincs vége. Tehát a növe­kedést sosem lehet befejezettnek tekinteni.- Gazdasági szakemberek sze­rint a világgazdasági recesszió véget ért. Az Electroluxnak mi­lyen tapasztalatai vannak e téren?- Valóban vannak kedvező je­lek mind Európában, mind Ame­rikában. Remélem, hogy idén enyhül a recesszió. Nekünk azon­ban az a fontos, hogy itt Magyar- országon mi történik. A kormány előrejelzései sajnos nem váltak be. Már ’93-ra felívelést prognoszti­záltak, de az elmaradt. Nagyon remélem, hogy az idén végre be­következik, s azt is, hogy a kor­mány jobban tudja nálam. Kiss Erika ezer hektoliter sört termelnek, s hogy ez a mennyiség nem látszik irreálisnak. A kapacitások jobb kihasználása a munkafolyamatok racionalizálásával sikerül a terme­lést a névleges teljesítmény fölé emelni, mintegy 20 százalékkal. Az emberek és a gépek teljesítmé­nyétől függ, hogy mennyi itóka készül majd Martfűn, mert a ke­reslet az változatlanul emelkedik. tőzsdei bevezetés fejében az osztrákok 75 százalék feletti szavazati jogot kaptak. Úgy tű­nik,,, a KRP mindenáron, még a választások előtt” politikai szán­dék dominálja a kormányt. Egyéb újdonságai a KRP-prog- ramnak a jegyzőnkénti maxi­mált darabszám, valamint a jo­gilag aggályosán megszigorított meghatalmazásos jegyzési rend. Ezen új szabályok az alanyi jogú kárpótoltakat igyekeznek preferálni. A további cserekíná­lat: március 30-án indult a Szikra Lapnyomda 120 milliós, április 11-én az Éptek 1,2 milli­árdos, április 18-án pedig a Pil­lér II. ingatlanbefektetési alap kétmilliárdos cseréje. Kérdéses viszont ezen papírok jövedel­mezősége, így a jegyzések si­kere is. Némi jó hír a befekte­tőknek két bejáratott sikerpapír ismételt cseréje. A Balaton Éü- szért újabb 270 milliónyi, és a Chinoin 300 milliónyi jegycse­réjére elvi beleegyezésüket ad­ták a szakmai tulajdonosok. Az év során az ÁVÜ-kínálat- ból több szolnoki székhelyű vál­lalat kerül kalapács alá. Közü­lük az elsőt, a 120 milliós Kun­ság Füszértet a napokban hirdet­ték meg. Géléi Tibor Egy héttel ezelőtt Budapes­ten, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen szinte valamennyi párt résztvételével konferenciát tartottak hazánk gazdasági fej­lődésének lehetőségeiről. A rendezvényen nem vettek részt a kisgazdák, egyik párt képvise­lője sem volt jelen. A meghívot­tak közül akik jelezték részvé­teli szándékukat és a nem cse­kély részvételi díjat is kifizet­ték, nem jöttek el a konferenci­ára. Az indító plenáris ülés után szekciókban folytatódott a program. Ipari, pénzügyi, me­zőgazdasági és foglalkoztatási témaköröket különítettek el a rendezők. A mezőgazdasági szekció ülésén feltűnt, hogy a termelők igényelnek egy többpárti egyez­tetést, amely egy 10-15 éves programot dolgozna ki a mező- gazdaságra. Azért meglepő egy ilyen kezdeményezés, hiszen gazdaságunk és benne a mező- gazdaság is a hosszú távú prog­ramokba rokkant bele. A pártok közül egyedül a Köztársaság Párt szakembere zárkózott el az ötlettől, mert szerinte minden párt a saját programját tarja üd­vözítőnek. Élzárkózása azért is logikus, mert ha ez az együtt­működés megvalósulna, akkor a terv kidolgozóinak ajtajára ki lehetne írni: „Központi Bizott­ság”. Ezt meg, gondolom, senki sem akarja. A kérdéseket és hozzászólá­sokat hallgatva feltűnt, hogy a hatalmat, a szakembergárdát és termelőket élesen elkülöníti minden résztvevő. A termelők kishitűeknek tűntek, elfelejtet­ték, hogy ők a hatalom, és az adminisztráció a kormány, és ők döntenek, hogy milyen ad­minisztratív eszközöket juttat­nak „bársonyszékhez”. A tudományos szakember- gárda pedig az elhangzottak alapján egy „kuplungtárcsa” szerepére vállalkozna a gazdák és a kormányzat között. Senki nem tudja, vagy nem találja a helyét. Legalábbis ez volt a be­nyomásom. Az is elhangzott a két nap so­rán, és gyakran visszatértek rá a szakemberek, hogy a mezőgaz­daság támogatottságának növe­kedésével illúzió számolni. Nincs miből dotálni a termelő­ket, hiszen a magyar gazdaság erőn felül támogatja az ágaza­tot. Például a nyugat-európai országokban a nemzeti össz­termék 1,2 százalékát fordítják a mezőgazdaság támogatására, míg hazánkban 1,4 százalékot költünk ugyanerre. Nincs miből pénzt adni az ágazatnak. A szekción a Fidesz képvise­lője egyszerűen butaságnak ne­vezte a kárpótlási törvényt. Senki nem cáfolta. Abban egye­tértettek a résztvevők, hogy a károsultakat kárpótolni kell, de mindenki egyetértett, hogy ta­lán sikerült a legrosszabb meg­oldást megtalálni, mert gazda­ságunk helyzete nem viseli el azokat a terheket, amit rá mér az elfogadott kárpótlási törvény. A többi szekció ülésébe is be­lehallgatva, nevetséges a Mun­káspárt képviselőjének indítvá­nya, hogy a pártok hassanak oda, hogy a gazdagok ne költ­senek annyit, mert az irritálja a népet. A pénzügyi szekción olyan információk is elhangzottak, amit kevesen tudtak. Például 1991-ben lehetőség lett volna a kereskedelmi bankokat privati­zálni, sokkal kevesebbe került volna a hitel- és bankkonszoli­dáció, de most már jó pénzért nem kelnek el ilyen feltöltöttség mellett a pénzintézeteink. Másik meglepő információ az volt hogy, Soros György lét­rehozott egy ipari konzorciu­mot, amely megvásárolta volna Magyarország kétes kintlévő­ségeit, ha a kormányzat esélye­gyenlőség esetén előnyben ré­szesíti a privatizációban Soro- sékat. Ezt is elutasítottuk. Volt olyan, aki jogosnak tar­totta az ajánlat elutasítását téte­lét, mert akkor túl nagy részt szakíthatna a külföldi tőke a magyar gazdaságból. Ezt vi­szont többen megmosolyogták, hiszen a külföldi tőke részará­nya alig éri el a 7 százalékot, harmincig pedig nem lehet be­folyásolni egy ország gazdasá­gát. A kormányzat gyengesége, hogy túl nagy jelentőséget biz­tosít a külföldi tőke kiszolgálá­sának. Az MDF részéről nem tartják aggasztónak az eladósodást, ha az újabb kölcsönöket nem éljük fel, hanem a termelésbe forgat­juk. Ezért nem veszélyes az adósságaink növekedése. Minden eladósodó kormány­zat így mentegetőzik, torkolták le a kormánypárt szakértőjét. Az ellenzék képviselői sérel­mezték, hogy a gazdaság fel­lendítését segítő külföldi válla­lati hitelekhez nem vállal kellő mértékben garanciát a kormány, és ez nehezíti a külföldi tőke bevonását gazdaságunkba. A közös piaci csatlakozá­sunknál önmérsékletre hívta fel a figyelmet az Agrárszövetség képviselője, aki szerint „bő ga­tyában, kaszával nem rohanha­tunk Európába, mert könnyen újra az Uraiban találjuk magun­kat”. Megfelelő piacvédelem­mel kell segíteni gazdaságunk megerősödését, és csak utána gondolkodhatunk a csatlakozás­ról. Bár politikai okokból adta be még ez a kormányzat a csat­lakozási kérelmet, az ellenzék hasonló megfontolásokból nem ellenezte a kérvény átadását, ez még így is elhúzódhat tíz évig, de akkor is csak akkor lehet si­keres, ha a mostani gazdasági szabályzókat lényegesen meg­változtatjuk. Az is veszélyes, hogy a KGST összeomlása után, ahol kiszolgáltatottak voltunk, nem szabad egy olyan gazdasági tár­suláshoz csatlakoznunk, ahol szintén hátrányba kerülhetünk. Az előkészületlen csatlakozás ugyanolyan alárendelt szerep­hez juttathatná Magyarországot az EK-ban, amitől néhány évvel ezelőtt megszabadult. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bankok betéti és hitelkamat különbözetének nagysága indokolt, hiszen az inflációs ráta nagysága miatt le­hetetlen a kamatmarschot csök­kenteni. Lényegtelen mérsék­lést jelentene a banki költségek csökkentése is, például rek­lámra 500 milliót fordítanak a pénzintézetek, vagy a fenntar­tásra fordított pénzek mérsék­lése. Az iparról vitatkozók talán legérdekesebb témája volt a hi­telkonszolidáció megismétlődé­sének veszélye. Ha sikerül is a most konszo­lidált cégek talpra állása, az E- és starthitellel vásárolt vállala­tok összeomlása mindennapja­ink valósága, mert nem működ­nek jobb gazdasági közegben, mint a most konszolidáltak, és a visszafizetési kedvezmény le­járta után, amikor a részleteket törleszteni kell, várható ezek­nek a cégeknek a csődbe mene­tele, mert nem tudják majd tör­leszteni a vásárlási részleteket. Az ilyen konstrukcióban eladott cégek nem kellő ellenőrzése hiba, hiszen az új tulajdonos sok esetben csökkenti a vállalat vagyonát, „kivesz” a cégből, amit lehet, majd csődöt jelent. Senki nem hördült fel és nem cáfolt, amikor az Agrárszövet­ség képviselője az energiasze­génységünkre emlékeztette a je­lenlévőket, és kijelentette, hogy hiába húzzuk az időt, Bős-Nagymarost meg kell épí­tenünk, mert kell a magyar gaz­daságnak a energia, és más for­rásunk nincs. Összességében annak elle­nére, hogy a rendezvény címe Kitörési pontok volt, inkább csak az elmúlt négy év bírálatát hallhattam. Sok kiutat egyik párt sem vázolt, de lehet, hogy ezt a lehetőséget a választási korteseknek hagyták. Ugyan­azokat a számokat használta az ellenzék a gazdasági döntések kritikájára, amelyet a kormány­párt képviselője erényként han­goztatott. span Martfűn növekszik a termelés Kedvenc márka lett a Kaiser? A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értékpapírpiacról: KRP mindenáron, politikai megfontolásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom