Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-28 / 99. szám
Parlamenti képviselőjelöltek — 7. sz. választási kerület Dr. Beke Imre - Nemzeti Demokrata Szövetség Felszámolni a kilátástalanságot Dr. Beke Imre 53 éves, Kunhegyesen lakik. Tiszainokán született. A középiskolát Kecskeméten, a főiskolát Szarvason fejezte be. Ezt követően Debrecenben az Agrártudományi Egyetemen kapott oklevelet. Szakmérnöki diplomát is szerzett külgazdasági szakon, majd doktorált. Hosszabb ideig dolgozott Kunhegyesen a Közép-tiszai Állami Gazdaságban, legutóbb főmérnökként, majd Abádszalókon téeszelnökké választották. Nős, két fia van, akik jelenleg vele együtt vállalkozók. Ehhez a körzethez összességében tizenkét település tartozik, amelyből kettő város. Tapasztalata szerint a térség egyik legégetőbb gondja - főleg a Tisza menti kis falvakban - a munkanélküliség. így Tiszarof- fon, Tiszabőn súlyosak a foglalkoztatási gondok. Kilátástalanság jellemzi ezeket a településeket. Ez nem csak a felnőttekre, de a gyerekekre is vonatkozik. Ha maradnak, nem tudnak magukkal mit kezdeni: ha elmennek az ország gazdagabbik részére, idős szüleik maradnak támasz nélkül. A vidék gazdaságilag úgy fejlődött, hogy sok helyen hiányzott a kis- és középparaszti réteg, mivel emberöltőkkel korábban a nagybirtok, a cselédrendszer jellemezte a térséget. Ezekből a földekből a háborút követően, azután meglehetősen gyorsan téeszek, állami gazdaságok alakultak. Ez a gazdasági szerkezet mára ugyan felbomlott, de válsághelyzet keletkezett a térségben. Éppen ezért ezen településeknek, az ott élőknek olyan válságkezelő program szükséges, amely a felzárkóztatást lehetővé teszi. Ehhez kiemelt támogatás kell, mert az hiányzik az önálló gazdálkodóknak, vállalkozóknak, az itt élni és boldogulni akaró embereknek. A programot önerőből lehetetlen megvalósítani, így ehhez mielőbbi állami segítség kell. Ennek elmaradása vagy késlekedése esetén a különbségek fokozódnak, és számítani kell az itteni falvak elnéptelenedésére. Dr. Beke Imre szerint a mostani helyzet alakulásáért a parlamentben lévő mind a hat párt felelős. Ugyanis az elmúlt négy év során lett volna lehetőségük, de sok mindennel nem éltek, sok mindent elszalasztottak. Elsősorban azért, mert a gazdasági kérdéseket eszmei, ideológiai és nem szakértői alapon igyekeztek megoldani. Éppen ezért a döntéseikben rendkívül nagy a hibaszázalék, hiszen a gazdaságot alapvetően nem ideológiai, hanem szakmai, piacgazdasági tényezők szabályozzák. Egyúttal új pártok igénye merült fel, amelyek nem kompromittálódtak a kulisszák mögötti egyezkedésekben. Mindezek következtében a jelenlegi gazdasági, politikai helyzet annak a pár százaléknak kedvez, akik aztán gyorsan meg is gazdagodtak, míg a többségnek rövidebb távon sincs biztosítva a megélhetése. Búzás Sándor - MSZP Visszarendeződéstől nem kell tartani 1939-ben született Török - szentmiklóson Búzás Sándor, a Szocialista Párt képviselőjelöltje. Nős, két gyermek édesapja. Iskoláit helyben, illetve Szolnokon és Budapesten végezte. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára járt. A városi tanácsnál kezdett dolgozni, majd 1968-tól 1976-ig mezőgazdasági szövetkezetben főkönyvelőként tevékenykedett. 1976-tól 1993-ig a Gabonaforgalmi Vállalat foglalkoztatta, előbb mint könyvelőt, később mint kereskedelmi igazgatóhelyettest. Most egy mezőgazdasági és élelmiszerkereskedelmi kft. ügyvezetője. Tagja volt az MSZMP-nek. Az 1989-ben tartott emlékezetes kongresszuson is részt vett. Úgy érezte, a korábbi pártelképzelés jelentős ellentmondásokat hordoz, és az ország fejlődését új pályára kell állítani. Az új irányvonalat az új párt, az MSZP programjában megtalálta, és a kongresszus után kezdeményezte a helyi alapszervezet létrehozását. Az önkormányzati választásokon lakókörzetében képviselőként indult. A bizalmat elnyerve be is került a képviselő-testületbe. Tagja a pénzügyi ellenőrző bizottságnak. Pártja programját úgy ítéli meg, hogy az ország jelenlegi gondjaira választ tud adni, de egy-két év kell ahhoz, hogy a helyzet konszolidálódjon, és felívelő pályára kerüljön a gazdaság. A konszolidáció idején kell meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági folyamatok indítását biztosítani tudnák. Az agrárágazat válságának megoldására gondol elsősorban. Megfelelő agrárpolitikára, agrárrendtartásra, továbbá megfelelő piaci stabilitásra van szükség. A vidék helyzetén csakis az agrárágazat „helyretétele” segíthet, hiszen a legnagyobb foglalkoztatási lehetőség, a vidék lakosságának megélhetése itt adódik. A foglalkoztatás munkanélküli-segéllyel való megoldását nem tartja helyesnek Búzás Sándor. Alapvetően a munkahelyteremtő beruházások, az infrastruktúra fejlesztése lehet az alapja a kérdés megoldásának. Ebben a tekintetben is csökkenteni kell a főváros, a nagyvárosok és a vidék közötti különbséget. Búzás Sándor - ha hatalomra kerül pártja - nem tart a visszarendeződéstől. Az a véleménye, hogy a politikai és a gazdasági rendszerváltás a ’80-as évek közepén kezdődött, azt a szocialisták kezdeményezték, és mindvégig aktív részesei voltak. Ez a garancia arra, hogy visszarendeződésről szó sem lehet. Az alkotmány által megfogalmazott szociális piacgazdaság lehet a gazdaság alapja. Ebbe az irányba kell haladni, a magánosítást tovább kell folytatni, a kárpótlást azonban a legrövidebb időn belül le kell zárni, mert az ország helyzete újabb kárpótlásokat nem tesz lehetővé. Összegezve: a vissza- rendezőssel való riogatás csak választási kampányfogás. Csurdi Sándor - MSZDP Az emberiség nagy vívmánya Politikai ellenfeleimet soha nem tekintem személyes ellenfeleimnek - kezdte bemutatkozását Csurdi Sándor, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt jelöltje. 1942-ben született Kuncsorbán, iskoláit Török- szentmiklóson végezte. Érettségi után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult, magyar-történelem szakon. Ezt követően az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott. Tanított az újságíró-iskolán, jelenleg az Esti Ifjúsági Gimnáziumban oktat szakmunkásokat. Akadémiai Díjjal tüntették ki. Égyetemi éveitől foglalkoztatja a szociáldemokrácia hazai és nemzetközi története. 1988 őszétől részt vett a hazai szociáldemokrácia újjászervezésében, az 1989-ben alakult MSZDP alapító tagja. A szociáldemokrata alapelvek - szabadság, igazságosság, szolidaritás - alapján vállalja a képviselőséget. Számára a szociáldemokrácia az emberiség nagy vívmánya, ugyanakkor technika és módszer, a különböző konfliktusok kompromisszumok által történő megoldására. Az egyik legfontosabb téma a munkanélküliség. Az MSZDP úgy látja, hogy ezt az oktatási rendszer korszerűsítésével lehet felszámolni. Biztosítani kell az oktatás ingyenességét, különben a szegény családok gyermekei elvesznek. Fontos a szakoktatás fellendítése. A lakásépítés helyzete ma katasztrofális. Az állam nem vonulhat ki erről a területről, mert a privát szféra még nem olyan erős, hogy lakásokat építtessen. A szociális célú lakásépítés ugyanakkor a foglalkoztatásra is hat. A közlekedés helyzetén javítani kell, leginkább a vasutat kell fejleszteni. Ide is hatékony állami segítség kell, ahogy ez mindenütt gyakorlat a világban. A mezőgazdaságban a helyzet tarthatatlan. Mivel a magyar mezőgazdaság 15 millió embernek tud élelmiszert termelni, a felesleget el kell tudni adni. Vagyis külföldi piacokat kell szerezni. A felvásárlási árakat előre kell garantálni, mert ha a termelők nem tudják, hogy milyen jövedelemhez jutnak, akkor munkájuknak nincs értelme. Az MSZDP meggyőződése, hogy a változásokban a szak- szervezeteknek igen fontos szerepük van. A dolgozói érdek- képviselet nélkül a parlamenti demokrácia sem működik! Szükséges, hogy a gazdaságban a szakszervezetek megkapják az őket megillető helyet. A munkahelyeken ki kell alakítani az állam, a tulajdonos és a szakszervezetek közötti hármas együttműködést. Hegyesi László - Agárszövetség A hazai piacbővítéssel kell a gazdaságot lendíteni A polgári agrárpárt, az Agrárszövetség jelöltjeként indul a választókörzetben Hegyesi László. A 47 éves férfi Budapesten született. Édesapja a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője volt 1949-ig, majd a párt megszűnése után Füzesgyarmatra költözött, folytatva az 5 kataszteri hold juttatott földön a gazdálkodást. Hegyesi László növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási üzemmérnök. 1965 óta él Tö- rökszentmiklóson a családjával. Három gyerek apja. Szakmai pályafutása a két helyi termelő- szövetkezetben telt el vezető beosztásokban. 1991 óta az Agrárszövetség tagja. A 7-es választókerületben az országos átlagnál 64 százalékkal nagyobb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, és a munkanélküliség az országos átlag több mint más- félszerese. Ezért e térségben elsődleges a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ipar fejlesztése. Meggyőződése, hogy a szövetkezeti és a magángazdaságok együttműködése a vidék felemelkedését eredményezi. Mit akar az Agrárszövetség, és mit akar Hegyesi László? A párt modem agrárágazatot és modern vidéket akar, amelynek lakója nem cseléd, hanem egyenjogú polgára a hazának. Az agrárágazat a magyar gazdaság kitörési pontja, ezért legyen húzóágazat, mivel:- csak így lehet elfogadható áron biztonságos az ország élelmiszer-ellátása;- közel háromezer község valamint mezőváros lakosságmegtartó képességét jelenti; ipari megrendeléseivel, alapanyag-termelésével közel 100 ezer ipari munkást foglalkoztat;- a jól működő agrárágazat exportja nélkül nem lehet megteremteni a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. A termelők érdekeltségét garantált termelői árakkal és nyugat-európai színvonalú támogatással kell elősegíteni. Törvényileg biztosítani kell az agrárágazat hitelezhetőségének és hitelezésének feltételrendszerét! Ehhez:- új földtörvény kell;- működjön végre a földjelzá- log-hitel intézménye;- el kell törölni a földadót;- le kell zárni a kárpótlási folyamatokat! Törvényi úton szektorsemleges kormányzati magatartással kell biztosítani a gazdálkodó jogát, miszerint maga dönthesse el, hogy milyen gazdasági formában kíván gazdálkodni. Az új tulajdonosokat érdekeltté kell tenni a munkahelyek fenntartásában és újak létesítésében. Jánvári László - SZDSZ Csökkenteni a munkanélküliséget Jánvári László 37 éves üzemmérnök, jelenleg Kunhegyesen lakik, magánvállalkozó. Baktalórántházán született, Debrecenben érettségizett, gépipari szakközépiskolában. Letette a technikusi minősítő vizsgát, majd mezőgazdasági gépész-üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1980 óta a Kunság Népe Termelőszövetkezetben dolgozik, illetve ötödik éve, hogy magánvállalkozó. Nős, a felesége üzemgazdász, két lányuk van, az egyik 7, a másik 4 éves. Bár az SZDSZ támogatásával indul, ez a párt a mai napig sem mondta, hogy legyen tagja. Legfontosabbnak tartja a térségben a munkanélküliség csökkentését, ennek az érdekében munkahelyek létesítését. Ehhez olyan adórendszert, ahol a kisvállalkozásoknál bevezetik az átalányadózást, csökkentve és kiszámíthatóbbá téve az adóterheket. Olyan helyzetet kell teremteni, ahol a vállalkozás a cél, és nem az, hogy az illető kiskapukat keressen. A mezőgazdasági vállalkozókat oly módon segíteni, hogy a támogatási rendszeren belül minden vállalkozó egyenlő eséllyel indulhasson. Azok is, akiknek csak öt vagy tíz hektárjuk van. Olyan adórendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a helyi szociális problémák megoldását, nem pedig az államháztartásba pumpálja a pénz zömét. Sok a felesleges hivatal is, szerinte nincs szükség tárca nélküli miniszterekre. Hasonlóan lehetne csökkenteni a köztársasági megbízottak jogkörét. Olyan törvényalkotásra volna szükség, ahol nem a jogszabályok számának a gyarapítása a cél, hanem olyan jogrend kialakítása, amelyben az egyszerű emberek is eligazodhatnak. (Jellemző, hogy napjainkban egy-egy gazdálkodószervezetre hatezer jogszabály vonatkozik. Jánvári László szerint egyhar- madát ezeknek a paragrafusoknak azonnal meg lehetne szüntetni.) Olyan oktatási rendszerért küzd, ahol a diák és a tanár munkája is megmérettetik. Ehhez viszont nem kellenek olyan felügyeleti szervek, mint a tankerületi oktatási központok. A programja szerint küzdeni kell a bürokrácia és a hatalmi túlkapások megfékezéséért. Ugyanis a vállalkozói kedvet a temérdek jogszabályon kívül a hozzá nem értők hatalmi mételye fékezi. Modem piacgazdaság így nem működhet megfelelően. Végül, de nem utolsósorban olyan közbiztonságot szeretne, ahol az emberek nyugodtan hajthatják álomra a fejüket, mert ma bizony nem ez a helyzet. Kolozsi József - Köztársaság Párt .. alázattal szolgálni a nép igényeit.. Határozott és kreatív személyiség, a lakosság problémái iránt mindig nyitott és megértő - vallja magáról az 53 éves üzletember. Önkormányzati képviselő, a városüzemeltetési és ellátási bizottság elnöke, a most alakult városi telefonfejlesztési bizottságnak tagja, az Országos Polgárőr Szövetség megyebizottságának elnöke. Felsőfokú kereskedelmi szakképesítést Budapesten szerzett. Nős, két nagy gyermeke van. Előbbi munkahelyén 19 évig dolgozott, az utóbbi 12 évben mint kereskedelmi osztályvezető. 1991-től a Kolozsi és Társai Bt. tulajdonosa, vezetője. Munkájában igényes, következetes. Vallja: felnőtt embernek csak a jól végzett munka adjon megbecsülést. Párton kívüli volt, ma a Köztársaság Párt tagja. Mottója: „Ne a népnek kelljen menni a politika után, hanem a politika szolgálja alázattal a nép igényeit.” Míg sokan frázisokban vagy ideológiákban gondolkodnak, addig ő már most is munkahelyeket teremt. Ebben az állandó megmérettetésben, s az életben megszerzett tapasztalatai alapján harcolni kíván az ország, s a régió felvirágoztatásáért. Ehhez a Köztársaság Párt programja igényes szakmaiságával, hangsúlyozottan ideológiamentességével korrekt keretet biztosít. Fájlalja, hogy a meghitt családok száma apadóban van. Meg kell szigorítani a házasságok feltételeit, hogy kevesebb árva, félárva gyermek maradjon. El akarja ismertetni a főállású anyaságot anyagilag és erkölcsileg is, hogy a nőknek életcél legyen a feladat. Küzdeni kíván a nyugdíjak értékállóságáért, tisztes folyósítást adna alanyi jogon egyformán mindenkinek. A fiataloknak biztosítani kell az anyagiakon túl a kulturális, oktatási, sport- és egészségügyi tőkét. Ki kell alakítani a lakásépítés fi- nanszírozási rendszerét. A gazdaságpolitikának prioritást kell élvezni. Olyan költségvetést szabad elfogadni, amely a rendelkezésre álló forrás tisztes hányadát visszaforgatja a gazdaság vérkeringésébe munkahelyteremtés és vállalkozások támogatásaként. A vállalkozások támogatása csak jelkép marad a kamatok csökkentése nélkül. A társadalombiztosítás mai 54 százalékos járulékát a Köztársaság Párt programjának megfelelően 30 százalékra kívánja csökkenteni 5-7 év alatt. Ezt a forráskiesést pótolja az új munkába állók által képzett jövedelmi járulék, a kialkudott magasabb személyi jövedelmek többletjáruléka és nem utolsósorban a takarékosság. Meggyőződése szerint az ön- kormányzatok szerepét a szociálpolitikában is növelni kell. Új, nagy elosztási rendszerek kellenek az államháztartás és a költségvetés reformjára. A személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknak ők 70-80 százalékot juttatnának. Az agrárágazat húzóágzat volt és lesz, ha kellő anyagi támogatást és fi- gelmet kap. A nagyobb gazdálkodóegységekre szükség van, rajtuk keresztül könnyebben érvényesíthető az alapellátás biztosítása és az exportakarat. Kisüzemeknek inkább a munkaigényesebb termelési módot ajánlja. A termelőt érdekeltté kell tenni az élelmiszer-feldolgozásában.
