Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

Parlamenti képviselőjelöltek — 6. sz. választási kerület Nagy Tiborné - MSZDP Tokár. István - MSZP Hogy jobban érezzük magunkat Magyarországon 1955-ben születtem Túrke- vén. Azóta itt élek a családom­mal, férjemmel és két gyerme­kemmel. Szüleim is túrkeveiek. Gyermekként nem értettem, hogy édesapámnak miért kellett vállalnia a ’60-as évektől az in­gázók keserű-nehéz sorsát, a ta­posómalmot Túrkeve és Buda­pest között. Ma - a családunkat szorongató gazdasági kényszer miatt - férjemnek is el kellett indulni „szerencsét próbálni”. Azon munkavállalók közé tartozom, akik a kárpótlás ke­gyeiben nem részesülhettek. Generációmat vajon ki és miért kárpótolta volna? A privatizáció során pedig annyi jutott, hogy még dolgozhatom egy, megala­kulásától, azaz harmadik éve veszteséget termelő részvény- társaságnál - melynek egyetlen részvénytulajdonosa a helyi ön- kormányzat - havi nettó 12500 forintért. Számomra szűkebb hazám, az Alföld lenyűgöző gyönyörű­séget és a kegyetlenül nehéz megélhetést jelenti. Mint a Kommunális Dolgozók Szak- szervezetének alapszervezeti titkára tudom, hogy sorsom nem egyedi, egyre szélesebb ré­tegek kényszerülnek létmini­mum alatti jövedelmekből ten­gődni. Meggyőződésem, hogy egy leendő felelős kormány nem engedheti meg magának, hogy továbbra is figyelmen kí­vül hagyja a súlyos szociális fe­szültségeket, a jövedelmi vi­szonyokat jelző átlagszámítá­sok csalóka tükrében tetsze­legve. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt programja valós alternatívát kínál, érzékenyen reagál az átlagember gondjaira, szakmailag körültekintő és megalapozott. Mi szociálde­mokraták nem ígérgetünk, ha­nem követelünk! Követeljük, hogy- az új parlamentben a hata- lommániákusságot a gazdaság-, család- és gyermekcentrikusság váltsa fel,- a privatizáció legyen tisz­tességesebb, ellenőrizhető, a közteherviselés igazságosabb,- minél előbb készüljön de­mokratikusan elfogadott és számonkérhető kormányprog­ram a gazdaság válságkezelé­sére, a gazdasági átmenetre vo­natkozóan,- minél gyorsában valósuljon meg a földtulajdonlás rende­zése, mert a bizonytalanság to­vább zülleszt,- uzsorakamat és túlzott adó­terhek helyett vállalkozásbarát bank- és adópolitika valósuljon meg,- kerüljön előtérbe az ex­port-import egyensúly helyreál­lítása, hogy elkerüljük a modem gyarmatosítást,- működjön olyan szociális háló, hogy a gyermekvállalás ne szorítsa létminimum alá a csa­ládok tömegeit, hogy fennma­radjon, ne fogyjon nemzetünk,- minden fiatal számára le­gyen biztosítva az első munka­helyhez és lakáshoz jutás,- legyen olsóbb az államap­parátus működése, szűnjön meg a pazarlás,- az önkormányzatok kapja­nak érdemi vagyont valóságos szuverenitásuk biztosításához,- kapjon kellő hangsúlyt, hogy a legjobb gazdaságpolitika a jó oktatáspolitika. A gazdaság szerkezetének át­alakítása során mindig szem előtt kívánjuk tartani: az ember joga tisztességesen bérezett munka, a szakszervezetek dolga a munkásvédelem. Tudjuk, hogy követelni könnyebb, mint mindezt megvalósítani. Mi szociáldemokraták lehe­tőséget kérünk arra, hogy ma is bizonyíthassuk: vállaljuk az ál­landó harcot minden ember em­beri méltóságáért. Szurcsik István - Munkáspárt I , v-ív % J-. ' , S9I H X Üüi PIPf >■$> üü Ü 1 ^..s ü -s.■ ÉÜ 1 X ä ' ::W:¥:öíftíí: Biztonságos megélhetést mindenkinek! Dávodon születtem 1930-ban, szegényparaszti családból szár­mazom. A varsói Agrártudomá­nyi Egyetem agrármérnöki sza­kán szereztem diplomát 1953-ban. Nyugdíjazásomig a hercegszántói Lenin Tsz-nek voltam az elnöke. A gazdaság­ban betöltött beosztásaim mel­lett számos társadalmi feladatot is elláttam. Jelenleg Túrkeve önkormányzatában képviselő­ként tevékenykedem. E térségben több mint 40 ezer ember él, a nyilvántartott mun­kanélküliek száma eléri a hate­zer főt, ennek több mint egyne­gyede az agrárágazatban veszí­tette el munkahelyét. Ezért úgy gondolom, a legfontosabb, hogy ezen a területen következzen be elsősorban változás. Az építő­ipar fellendítése, egy államilag is támogatott lakásépítési prog­ram keretében húzóágazat lehet ebben a választókerületben is. Az építőanyagiparral együtt e kettő növelné a keresletet, a szolgáltatást végző kisvállalko­zói tevékenységet, hiszen ezáltal új munkahelyek születnének, a pályakezdő fiatalok is munka­helyhez jutnának, melyhez a jo­got szavatolni kell. A mezőgaz­daságra jó hatással lehet az ( 1 élelmiszerek hazai fogyasztásá­nak újbóli fellendítése. A lehet­séges védővámok, valamint egy megfelelő szintű jövedelmet biztosító védőáras rendszer biz­tonságossá teszik az agrárterme­lést. A magángazdaságok és a szövetkezetek között lehetséges a kölcsönös érdekekre épülő együttműködés, amit szintén támogatni szeretnék. Védem a szövetkezés különböző formáit és a saját munkából élő magán- termelőket. Egyetértek azzal, hogy a szövetkezetek is vásá­rolhassanak földet, viszont nem támogatom a földesúri és tőkés nagybirtokok kialakulását. Az önkormányzatok részesül­jenek annyi anyagi juttatásban, amennyi megfelelő színvonalú és állampolgári jogon járó egészségügyi alapellátást bizto­sít. Az általános iskola színvo­nala a legkisebb faluban is felel­jen meg a városinak. Művelő­dési és sportolási lehetőséget kell biztosítani mindenkinek. A gazdasági hanyatlás megál­lításához és a kibontakozáshoz szükséges anyagi eszközök elő­teremthetők. A spekulatív gaz­daság korlátozása, a gazdasági jellegű bűncselekmények visz- szaszorítása, a külső államadós­ság terheinek átrendezése, a nö­vekedés forrásai lehetnek. Választások előtt minden párt vállalja a munkából élők érde­keit, mi azonban ténylegesen a munkások, a szellemi dolgozók és alkotók, a parasztok, a kis­nyugdíjasok és a munkanélkü­liek széles táborát képviseljük. Mi azért tudjuk mindenkinél következetesebben képviselni a munkából élők érdekeit, mert nekünk létkérdés, hogy legyen biztonságos megélhetés, min­denkinek ingyenes egészség- ügyi alapellátás, a fiatalok szá­mára tanulási lehetőség, lakás- építkezés, és megoldódjanak a cigányság problémái. Dr. Tóth Albert - MDF Folytatni kell az Alföld-programot A kisújszállási Móricz Zsig- mond gimnázium tanára, akinek ősei helybeli földművesek vol­tak, gazdálkodó református csa­ládból származik. Felesége gyógyszertári asszisztens, két gyermekük van. Az elmúlt 4 év­ben országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Programjának teljesítéséről így vélekedik:- Amit vállaltam, teljesítet­tem. Ha valami nem úgy sike­rült, ahogy elterveztem, az nem­csak az én szándékomon múlt, hanem a lehetőségeken is. Az volt a célom, hogy a vi­déki lét ne jelentsen szükség­képpen hátrányt az ott élő embe­reknek. Ebből született az Al­föld-program elnevezésű or­szággyűlési határozat, amelynek elfogadtatásában óriási előké­szítő munka fekszik. Kormány- határozat is született belőle. A program leglényegesebb eleme, hogy az öröklött és hal­mozottan jelentkező térségi hát­rányt kezdjük el tudatosan be­hozni úgy, hogy az alföldi táj őrizze meg sajátos értékeit. Kiemelkedő helye van a me­zőgazdaság és a csatlakozó hát­tér- és feldolgozó ipar fejleszté­sének. Ide kapcsolódik az ide­genforgalom fejlesztése. Fog­lalkozunk a vizeink védelmével is. Fontos az infrastruktúra fej­lesztése is, kiemelt helyen az át­kötő utakkal Mezőtúr, Mester- szállás, Túrkeve, Dévaványa te­rületén. Soha nem látott telefon- fejlesztési program előtt állunk: két éven belül minden telefon- igényt kielégítenek. Az Alföld-programnak kö­szönhetők a kihelyezett kor­mánylátogatások is az alföldi megyeszékhelyeken. A szolnoki kormánylátogatás eredménye­képp is több mint 800 millió fo­rint jutott a térség gondjainak enyhítésére. Képviselői munkám ideje alatt több mint 120 törvénymó­dosítást nyújtottam be, körülbe­lül 80 százalékát elfogadták. Miért indulok újra a választá­sokon? Semmiképpen sem va­lami hatalmi mámorból. A kép­viselői és a bizottsági tagságo­mon kívül egyetlenegy olyan felkérést sem fogadtam el, ami­ért egyetlenegy forintot is felve­hetnék. Azért indulok most újra, mert többen meggyőztek, hogy folytatnom kell, amit elkezdtem. Ha a választóim másképp dön­tenek, még akkor is van egy nagy lehetőségem: a tanítás. Az oktatás kitörési lehetőség Lassan negyedszázada, hogy Tokár István Kisújszálláson la­kik. Negyvenkilenc éves: kö­zépiskolai tanulmányait Szol­nokon, a gépipari technikumban végezte, és ma is hálás szívvel gondol vissza szigorú tanáraira, akiktől rendszerességet, megfe­lelő műszaki alapismereteket kapott. Oklevelét pedig a Bánki Donát Műszaki Főiskolán ve­hette át. 1969-ben kerültek Ki­sújszállásra, ahol három évig a Mezőgépnél dolgozott, utána átkerült az Építőipari Szövetke­zethez, amely később az egye­sülések révén Vas,- Fa- és Épí­tőipari szövetkezet nevet vette fel. Huszonegy éve, hogy ennek az elnöke. Tokár István nős, a fia harmadéves egyetemista, ikergyerekei pedig az idén érettségiznek, és szintén egye­temre készülnek. 1990-ben ön- kormányzati képviselőnek vá­lasztották, majd a gazdasági és pénzügyi bizottságban dolgo­zott. Mivel időközben az MSZP 6-os választókerületének or­szággyűlési képviselőjelöltje lett, a városházi feladatok alól felmentését kérte. Ami a programját illeti, meg­ítélése szerint a térség számos, fontos megoldandó feladata kö­zül elsősorban hármat emel ki. Az első a mezőgazdasági üze­mek működőképességének a megtartása. Ugyanis ezekben a szövetkezetekben még most is nagyon sokan dolgoznak, a csa­ládtagokkal együtt ez a szám több ezer lelket jelent. Hogy se­gítsenek ezeken a gazdaságo­kon, újra kellene rendezni a hi­telek és a kamatok visszafizeté­sének a módját. A másik fontos terület a fog­lalkoztatás, a munkanélküliség, ami hovatovább tűrhetetlen. El­végre a térség 7 településén ez az arány húsz százalékos, míg Túrkevén ennél is jóval több. Ezek az emberek önmaguk ere­jéből képtelenek kitömi: ön­kormányzati és állami segítség kell ahhoz is, hogy minimális vállalkozói tőkéhez jussanak. Hogy a tőke kedvet kapjon arra, hogy jelentkezzék a térségben, az infrastruktúrát javítani kell. így Mezőtúron a telefonálási lehetőségeket Túrkevén a szennyvízelvezetést, Kisújszál­láson a csatornázást. A harmadik fontos terület az oktatás. A térség embereinek, fiataljainak talán ez a legjelen­tősebb kitörési lehetősége ah­hoz: hogy többek, mások le­gyenek. Ehhez mindenképpen javítani szükséges a technikai feltételeket, számítógépek, kor­szerű eszközök kellenek az is­kolákba. Olyan, új szakmacso­portok, amelyek elvégzése után nem kell azonnal átképzésre küldeni az illetőt. Feltétlenül javítani kell a pedagógusok helyzetén is. Programjában semmiképpen nem feledkezik meg a húszegy­néhány, helyenként harminc százalékot kitevő nyugdíjasról, akik jelentős része kistelepülé­sen él. A Magyar Szocialista Párt nekik inflációt követő nyugdíjakat ígér, hiszen itt nem néhány ezer emberről, hanem országosan kétmilliónál is több személyről van szó. Varga Gyula - Agrárszövetség Úttévesztés után újraépíteni az agrárgazdaságot 1947-ben születtem Kisúj­szálláson. Szüleim munkások, de paraszti munkával is keres­ték kenyerüket. Szülővárosom­ban jártam általános és középis­kolába. Ifjúságom összekapcso­lódott a sporttal, versenysze­rűen atletizáltam. Agrármérnök vagyok, mun­kám mellett agrárközgazdász szakot végeztem. Pályakezdé­sem óta szövetkezetben dolgo­zom a szakirányítás különböző területein. 1986 óta a mezőtúri Dózsa Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke vagyok. Felesé­gem magánkereskedő, két fiú­gyermekünk van. Mezőtúron lakunk - igyekszünk a város hasznos polgárai lenni. Az Agrárszövetség tagja va­gyok 1989-es megalakulása óta. A megyei választmány felké­rése részemre megtiszteltetés és nemes feladat. Mint mezőgaz­daságból élő és az iránt elköte­lezett, a mélyülő válság éveit átéltem, és úgy érzem, részt kell vennem a változáshoz szüksé­ges politikai fordulatban. Az átalakulás terheit ugyanis a kormányzat méltánytalanul és ésszerűtlenül a mezőgazdaság­ból élőkre hárította. Mára kide­rült az is, hogy történelmi útté­vesztés történt, az elképzelt gazdálkodási modellhez nincs a nemzetnek anyagi ereje, így pe­dig nem versenyképes. Rom­bolni sikerült, de újjáépíteni nem, s ma ott tartunk, hogy a korábbi időszakhoz képest fel­ére csökkent a mezőgazdaság­ból élők száma, a vállalkozások pedig jogi bizonytalanságban és jövedelemhiányban szenved­nek. Mi az építést vállaljuk, tudva azt, hogy a magyar földműve­lőkben milyen a talponmaradási vágy, amit már számtalanszor bizonyítottak. Lehetőséget aka­runk adni a termelőknek és a vidéknek a polgárosodásra. Valljuk, hogy a nemzetgazda­ságban a kitörési pont még mindig az agrárgazdaság, ná­lunk még nem lehet súlyát és arányait a nyugati mércével mérni. Ahhoz, hogy újra termel­jenek a valaha virágzó üzemek, a gyenge bázisra támaszkodó vállalkozások elindulhassanak, tisztázott tulajdonviszonyokra, szabályozott piacra, jövedelem­biztonságra, a finanszírozáshoz pedig állami segítségre van szükség. Úgy gondoljuk, hogy megérdemlik az érintett embe­rek mindezeket, mert az átala­kulás és újrakezdés terheiből több jutott nekik, másrészt mint vidékiek, több évtizede kima­radtak a nagy elosztási rendsze­rek előnyeiből. Az egyéni képviselő kapcso­lattartását választóival lényegi kérdésnek tartom. Enélkül el­veszti helyzetértékelését, hibá­san dönt. Legfontosabb feladata a törvényhozói munka, de in­formáltságának választókerüle­tében is kell kamatoznia. Az Agrárszövetség és jóma­gam mindezekért politizálunk. Gyakorlatias programunk, poli­tikánk célja a modernizáció, polgárosodó vidékkel. Bízunk benne, hogy a választópolgá­roknak is hasonló céljaik van­nak, és számítanak ránk a meg­oldásban. II. SZOLNOKI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 1994. máj. 11-15. ÁRENGEDMÉNNYEL ajánljuk az oldalait a kiállítóknak és résztvevőiknek május 9 - 14-ig Témamenedzserek: Tóth Imre, Libárdi Géza 56/424-444, Fax:421-766. AS M Kft. Szolnok, Kossuth tér 1. földszint - HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom