Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

Időzített bombák a bársonyszékek alatt Politika és gazdaság viadala ÉVOSZ-közgyűlés Válságban az építőipar Arukatalógus A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériu­mának tervei között szere­pel, hogy a Kereskedelem­fejlesztési Alap támogatá­sával kiadja a Magyar Aruk Katalógusát. Agrártermelés nyugaton A nyugat-európai orszá­gok várhatóan egy száza­lékkal csökkentik tejterme­lésüket, illetve a napokban állapodnak meg az EU-or- szágok miniszterei a terme­lés támogatottságáról is. IBUSZ­veszteség Több mint 4 milliárd fo­rintos veszteséggel zárta az elmúlt évet az IBUSZ Rt. A veszteség nagysága veszé­lyes, hiszen ez több mint háromszorosa a társaság alaptőkéjének. Több gép a gazdáknál Az év első negyedében a magyar gazdák több mint 1 milliárd forintot költöttek mezőgazdasági gépekre. Tavalyinak, csak 641 mil­lióért vásároltak a termelők gépeket. Suzuki Kínának Jelentős megrendelést kapott Kínától a magyar Suzuki gyár. Emiatt késik az autógyár nyugat-európai exportjának indítása is. Meglepő, hogy olcsóbb Magyarországról szállítani a gépkocsit mint Japánból. Gépbörze Várhatóan június elején indul az ÁVÚ és az ÁVÜ Rt. közös gépbörzeakciója, amelynek során a vagyon­kezelő szervezetekhez tar­tozó társaságok számukra már felesleges, de használ­ható eszközöket ajánlanak fel megvételre a kisbefekte­tőknek. A gépek árát a vá­sárlók készpénzzel, kárpót­lási jeggyel, illetve részlet- fizetéssel törleszthetik. Új gazda Sopronban? Egyes információk sze­rint egy, még inkognitóban lévő vevő meg kívánja vá­sárolni a Soproni Sörgyárat. A meg nem erősített hírek szerint 5 ezer forintot is adna egy ezer forintos papí­rért. Ez 500 százalékos ár­ajánlat. Eladó csirketelepek A Bábolna Részvénytár­saság eladja mintegy 300 baromfiszülőpár- és brojler­telepét. Olyan vállalkozókra számít az értékesítéskor, akik hajlandóak belépni a bábolnai brojler integrációs rendszerbe. A termelést az rt. finanszírozná, a napos­csibét és a felvásárlást is ga­rantálja. Bonn csökkenti befizetéseit Németországnak hoszabb távon vissza kell fognia pénzbeli hozzájárulásait az Európai Unióhoz. Az nem vitatható, hogy aránytalanul oszlanak meg a terhek az EU-n belül, és különösen igazságtalanul alakult Né­metországgal szemben, amely az újraegyesítés óta amúgyis visszacsúszott a hetedik helyre a gazdagsági rangsorban - hangoztatta a miniszter. Bonn az idén 44 miliárd márkát áldoz az EU finanszírozására, s ebből csak 19 milliárdot kap visz- sza különböző segélyek, jut­tatások formájában. Bármelyik párt is kerüljön kormányalakítási pozícióba, az újdonsült miniszterek bársony­székének stabilitása nem lesz megnyugtató. A politikai és a gazdasági időzített bombák ka­nóca már szikrákat szór. Az adósságkonszolidáció be­fejezésének kiheverése már az új kormányzatra vár. Sokak vé­leménye szerint a megkezdett intézkedések egy protekcionista gazdasági döntéssorozat elősze­lét jelentik, hiszen jövőre ese­dékes az Egzisztencia és Start hitelből vásárolt cégek fizetési kedvezményének lejárta, vagyis el kell kezdeni nem csak a ka­matok, hanem a vásárlási rész­letek törlesztését is. Azonban az így privatizált vállalatok, mivel semmivel sem jobb feltételek között gazdálkodtak, mint a most konszolidáltak, várhatóan vagy csődöt jelentenek, vagy sorba állnak konszolidációért. A költségvetés passzívumá­nak tűréshatára pedig nem vég­telen. Hiszen eddig is mintegy 100 milliárdba került az adófi­zetőknek jó néhány életképtelen cég „reorganizációja”, és ennek a kiadástömegnek a növekedése várható. Sokak véleménye szerint jó néhány E és Start hitellel vásá­A legnagyobb és a kisebb ha­zai videóforgalmazók kínálják filmújdonságaikat és korábbi kiadványaikat a kölcsönzősök és a lakosság számára. A hazai videózás történetének legna­gyobb vására egyszersmind a legnagyobb videóstalálkozó, amelyen a hazai videószoftver (filmkiadói) piac irányítói, leg­főbb képviselői is meghívást kaptak, hogy kötetlen beszélge­téseken vitathassák meg a hazai- Delegációnk, melyet kato­nai szakértők is elkísértek, azzal a céllal érkezett a svéd fővá­rosba - mondotta Petronyák László, - hogy tanulmányozza a Svéd Királyi Hadsereg szerve­zeti és működési felépítését, el­sősorban a miénknél sokkal fej­lettebb légierő és a polgári vé­delem helyzetét és gyakorlatát. Különösen az a természetes nyíltság volt a meglepő szá­munkra, amellyel a svéd hon­védelmi vezetés mindenről tá­jékoztatja a lakosságot. Az em­berek ezt náluk igénylik, és ez­által a hadsereget sajátjuknak érzik. Mi magunk is most szembe­sültünk igazán annak a szigo­rúan titokzatoskodó gyakorlat­nak a káros voltával, amely ná­lunk is jellemző volt a korábbi negyven évben, s amely elide­genítette a lakosságot a honvéd­ségtől. Szerencsére ez az indo­kolatlan, misztikus titkolózás megszűnőben van nálunk is! A másik nagyon érdekes terü­let - amely számunkra is hasz­nos távlatokat ígér - a svéd harci repülőgépgyártás fellegvárának megtekintése volt Linköping- ben, a SAAB Military Aircraft üzemében. Itt olyan szupermo­dem harci gépeket gyártanak, rolt cég vagyona csökkent is az elmúlt években, hiszen a vásár­lók az életbenmaradás érdeké­ben amit lehetett, kivontak a vállalatból, és már egy vagyon­csökkent cég kerül majd vissza feltehetőleg az AVÜ-höz. Mindezeket a kiadásokat fi: nanszírozni kell, amit az ÁVÜ csak úgy valósíthat meg, hogy a tulajdonában lévő cégek birtok­lási hányadát csökkenti. Mivel készpénzre van szüksége, hogy többi társaságába életet lehel­jen, nem fogadhat el kárpótlási jegyet a privatizációban. Ez a politikai bomba. Ugyanis az ÁVÜ például 1993-ban 127 milliárdnyi va­gyont privatizált, de ebből készpénzbevétele csak 70 milli­árd volt. A költségvetésnek viszont égetően szüksége van pénzre, ezért a gazdasági kényszer nem teszi majd lehetővé, hogy a je­lenleg még forgalomban lévő mintegy 100 milliárdos kárpót- lásijegy-tömeg mögé megfelelő vagyonrészt állítsanak. A pót­kárpótlási törvény pénzügyi vonzatát még csak becsülni le­het. A költségvetés türelmetlen­ségét csak forintokkal lehet csökkenteni, és ezért félő, hogy videós viszonyokat, a gondokat és lehetőségeket. A videókiadók egyesülete az elmúlt években nem tudott hatékonyan működni. A konkurenciaharc inkább széthúzáshoz, mint összefo­gáshoz vezetett, ami nem ha­tott jótékonyan a kiadók kö­zös érdekvédelmére. Arra pedig nagyon is szükségük van további működéshez, a filmek után járó jogdíjak ki­amelyek a legkorszerűbb ame­rikai elektronikával (pl. mini Awax, Carabas radar stb.) van­nak felszerelve, tudnak annyit mint a MÍG 29-esek, de csak felébe, mintegy 15 millió dol­lárba kerülnek. Ráadásul érté­kesítésük során a szinte egyedülálló viszontvásárlásos szerződéses formulát alkalmaz­zák. Ezt a beszerzési megoldási lehetőséget tanulmányoztuk alaposabban, tekintettel a ma­gyar légierő küszöbön álló fej­lesztésére. Ez azonban most még pusz­tán tájékozódó tanulmányozás volt. A módszer lényege röviden a következő: a svéd hadiipar - miután parlamentjük 1982-ben döntött a JAS-gép kifejlesztésé­ről, azon gazdasági szektorok közé tartozik, amelyek legelő­ször alkalmazták értékesítésük­ben a viszontvásárlásos formu­lát. Az így kialakuló ipari együttműködés keretében az eladó kötelezi magát arra, hogy az üzlet nagyságának megfelelő értékben vásárol árukat a vevő­től. így például ha olyan döntés születik nálunk is, hogy a jóval olcsóbb svéd gépekkel szereljük fel a honi légvédelmet, lehető­a betervezett magyar mammu- tok külföldi érdekeltségbe adása miatt kudarcba fulladhat - pél­dául a MÓL vagy az energiaipar - a társaságok részvényeinek cseréje kárpótlási jegyre. Ezért meglepő sok szakem­ber számára, hogy az OTP-részvények bizonyos há­nyada kárpótlási jegyért cserél­hető. Igaz, hogy az OTP-t 5 mil­liárd forinttal támogatta a kor­mányzat is, mert ennyivel emel­ték a bank törzstőkéjét. A kereskedelmi bankok rész­vényeladása „papírokért” gaz­dasági indokok miatt azonban elképzelhetetlen, hiszen a feltő­késítéshez készpénz kell, de még itt is születhet politikai döntés, ami megfojtja a gazda­sági érveket. Pedig a bankok feltőkésítése és a vállalatok konszolidáció­jára pénz csak a privatizációból képzelhető el, és ezért égetően fontos az ÁVÜ készpénzbevé­tele. A nagy tömegű kárpótlási jegy megjelenése és az adós­ságkonszolidáció egyidejűsége akár kormányválságot is elő­idézhet, hiszen a politizáljunk, vagy gazdálkodjunk döntés- kényszere az elmúlt évtizedek­ben és években nem sok profitot hozott hazánknak. -span— fizetéséhez, a kazetták gyár­tásához, a videóműsorokra már rászoktatott és kiéhezett magyar közönség kiszolgá­lásához. A még mindig erős feke­tepiac, s a különféle adók és járulékok igencsak megne­hezítik a kiadók életét, s lefö­lözik tevékenységük haszná­nak nagyobbik részét. Ennek ellenére nem kell félteni a videókiadókat. ség nyílna arra, hogy hazai gyártású műszerekkel, elektro­nikával, esetleg építőipari vagy akár mezőgazdasági termékek­kel egyenlítsük ki (ellentételez­zük) gépvásárlási tartozásunkat. A svéd partner ugyanis hajlandó lenne esetleg velünk is alkal­mazni azt a 120 százalékos vi- szontvásárlási formulát, ame­lyet elfogadott a Leopárd gyár­tól történő harckocsivásárlások esetében is. Azt hiszem, nem kell kü­lönösebben ecsetelni, milyen pezsdítő hatással lehetne egy ilyen nagy volumenű vásár­lási megállapodás - a vi­szontvásárlásos formula al­kalmazásával - a magyar gazdaságra is! A további lé­pések megtétele ebben most már a hazai katonai szakem­berek ajánlásain, illetve a kormányzati politikai dönté­seken múlik. Én személy szerint bízom benne, hogy az illetékesek időben felmérik: svéd gépekkel mennyivel ol­csóbb lehetne a hazai légvé­delem elkerülhetetlen kor­szerűsítése! Erről győzött meg egyéb­ként a svéd kormány vé­delmi miniszterével folyta­tott megbeszélésünk és a Svéd Nemzetvédelmi Kuta­tóintézetben (Swedisch De­fence Research Estable- ment) tett látogatásunk sok­rétű tapasztalata is - mon­dotta befejezésül Petronyák László. A kormány az építőipart el­sősorban beruházásbarát gazda­ságpolitikával, valamint az ál­lami megrendelések törvényi szabályozásával ^ segítheti - hangoztatták az Építési Vállal­kozók Országos Szövetsége hétfői, VII. közgyűlésén a pár­tok képviselői. Tardos Márton az SZDSZ, Pál László az MSZP, Urbán László a Fidesz, Takácsy Gyula pedig az MDF nevében fejtette ki pártjának a gazdaság, s azon belül az építő­ipar aktuális helyzetével kap­csolatos nézeteit. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdasági válság nagyon mély, s hogy az általá­nos fellendülést nagyban meg­határozza egy esetleges építő­ipari konjunktúra. Ez el is ér­hető - hangsúlyozta Tardos Márton -, ha az államháztartás és az újraelosztás korszerűsíté­sével megszűnik a jelenlegi bi­zonytalan állapot, és a befekte­tésösztönző politika a megtaka­rításokat a beruházásokba tereli. A kedvező adó- és pénzügyi feltételek szerepét, az infláció leszorítását hangsúlyozta Urbán László is. Elmondta: a Fidesz koncepciója támogatja a magánerős lakásépítéseket. Pál László arról beszélt, hogy pártja az 1994-es költségvetésben 15- 20 milliárd forintot lát megtaka- ríthatónak, ezt bizonyos szociá­lis célok mellett a beruházások élénkítésére fordítanák. „Segíts magadon” címmel kétnapos konferencia kezdődött hétfőn Pécsett a Phare-program támogatásával a kistérségek válságkezelésének, fejlesztésé­nek angliai és magyarországi tapasztalatairól. A kistájak fej­lesztésére alakult innovácós tár­sulások képviselőinek részvéte­lével megnyitott tanácskozáson Szűcs József, a Baranya megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a kistérségi szemléletre nemcsak az infrastruktúrális fej­lesztések terén, hanem a civil társadalom intézményrendsze­rének kiépítésében is szükség van. Baranya megye önkor­mányzata a problémakör elmé­letét taglaló tanulmány készíté­sére kérte fel a Magyar Tudo­mányos Akadémia Regionális Kutatások Intézetének pécsi székhelyű Dunántúli Tudomá­nyos Intézetét, s a tanulmányt megküldik a megye valamennyi települése önkormányzatának. A kistérségek fejlesztését so­sem szabad merev, közigazga­tási vagy földrajzi határokhoz kötni, hanem az azonos érdekű települések csoportjainak sza­bad társulásai kell hogy megol­dást találjanak közös gondjaikra - hangoztatták a pécsi konfe­rencián. Az önkormányzatok tevékenységét értékelve megál­lapították, hogy azok egyike A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa hétfőn meg­hozott határozatában megálla­pította, hogy a Porcter and Gamble Magyarország Kft. a Blend-a-Med fogpaszta rek­lámozásakor megtévesztésre alkalmas módon állított valós tényeket. A versenytanács el­tiltotta e magatartás további folytatásától a kft.-t, és 20 mil­lió forint bírság megfizetésére kötelezte - tájékoztatta a ver­senyhivatal hétfőn az MTI-t. Áz eljárás lefolytatását a Colgate-Palmolive Magyaror­szág Kft. kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Televízióban sugár­zott Blend-a-Med fogkrémet népszerűsítő reklámfilm azon állítása miatt, hogy a Fluorisz- tát hatékonyabb, mint az egyéb fluoridos készítmények. A Colgate-Palmolive meg­ítélése szerint ezzel megté­vesztették a fogyasztókat az Takácsy Gyula szintén az inf­rastruktúra dinamikus fejleszté­sének szükségességét hangoz­tatta, akár - mint mondta - újabb eladósodás árán is. Az expóval kapcsolatban úgy vélte, jelentősége nemcsak abban áll, hogy a világ figyelmét Magyar- országra fordítja, de meggyor­sítja sok, egyébként is szüksé­ges beruházás végrehajtását. Az MDF képviselője úgy látja: 1994-ben van esély arra, hogy az építőipar három-öt százalé­kos termelésnövekedést produ­káljon. Erre enged következ­tetni, hogy az ágazatban a priva­tizáció előrehaladott, a gazdál­kodó szervezetek száma tavaly 20 százalékkal, az ágazat ex­portja pedig 23 százalékkal nőtt. A közgyűlés foglalkozott az ÉVOSZ 1993. évi tevékeny­ségének értékelésével. Az erről szóló beszámoló szerint a mun­kaadói érdekképviseleti szerve­zet közel 780 taggal rendelke­zik, ezek általában társasági formában tevékenykedő ma­gán- vagy többségi magántulaj­donú cégek. Az ÉVOSZ fő tevékenységé­nek tekintette tavaly a hazai iparvédelmet, a privatizáció so­rán a nemzeti tulajdonú építő­ipar kialakítását. Részt vett az 1996. évi világ- kiállítás előkészítésében, to­vábbá a szolgáltatási export en­gedélyezési feltételrendszeré­nek alakításában. sem bukott meg eddig, ami azt igazolja, hogy a helyi szükség­letekre alapozott kezdeménye­zések elegendő önerőre támasz­kodhatnak. Ezt támasztja alá a Phare-program keretében ka­pott támogatások felhasználá­sának értékelése is, amely sze­rint Magyarországon kevés pénzből sok fejlesztést képesek megoldani. A tartalékok nagy­ságát jelzi ugyanakkor, hogy az önkormányzatok által megpá­lyázható központi költségvetési keretösszegnek csupán a töre­dékét használták fel eddig. Mindezek legfőbb tanulsága, hogy a kistájak és településeik fejlesztéséhez csak jól megfo­galmazott helyi célok kitűzése után érdemes hozzáfogni, s nem érdemes változatlanul lemá­solni a külföldi mintákat sem - állapították meg a pécsi konfe­rencián. A Magyarországon felhasz­nált, kétszázmillió dollárt ki­tevő Phare-támogatásoknak csak három százaléka volt visz- sza nem térítendő összeg. A pénz javát, mintegy nyolcvan százalékát az Európai Unió or­szágai kölcsönözték. Az összeg túlnyomó részét műszaki cé­lokra fordították, s ennek révén mitegy százmillió dollárral gya­rapodott az ország nemzeti va­gyona. áru kelendőségének fokozása érdekében. Az Unilever Magyarország Kft. előzetes bejelentéshez kö­tött áremelési kérelmét csak részben hagyta jóvá a Gazda­sági Versenyhivatal Verseny- tanácsa hétfőn. A cég által gyártott margarinra előzetesen bejelentett 13,6 százalékos ár­emelési tervezetét részben megtiltotta. A versenytanács az alapanyagok világpiaci ár­emelkedése, az árfolyamválto­zások, az értékesítési és vevő- szolgálati költségek, valamint a béremelés hatásainak figye­lembe vételét nem kifogásolta, a különböző háztartási és ipari margarintermékek árait a ve­vőkkel történő megállapodás alapján a kérelmező átlagosan 8,9 százalékkal emelheti meg. Mivel a cég a tárgyaláson jog­orvoslati jogáról lemondott, hétfőtől tehet partnereinek az emelt árakon ajánlatot. Vásár volt Dobogókőn A videópiac nagykorúsága A napokban érkezett haza svédországi tájékozódó látogatá­sáról az a parlamenti delegáció, amelynek Wachsler Tamás, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mellett tagja volt Petronyák László szolnoki képviselő, a nemzetbiztonsági és honvédelmi bi­zottság tagja, az Interparlamentáris Unió magyar-svéd tagoza­tának elnöke is. Tőle kértünk tájékoztatást útjuk tanulságairól. Kistérségek válságkezelése Colgate kontra Porcter Drágul a margarin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom